Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-02 / 259. szám

1972. november 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A nemzetközi munkamegosztás a fogyasztó magánügye is Mint fogyasztók, ugyan a behozatal pártján, állunk s néha kritikátlanul a külföl­di áruk bűvöletébe esünk, mégis esetenként valamiféle vélt patriotizmusról az im­porttól féltjük a hazai ipart. Miért nem gyártunk mi is személygépkocsit? Ez a kér­dés például újból és újból elhangzik, az ellátás javu­lását és az árak mérséklé­sét várva tőle. Valójában a hazai ellátás jobb, mint bár­mely személygépkocsikat gyártó baráti országban. Az árakat pedig inkább növel­né mint csökkentené a szük­ségképpen kissorozatú és éppen ezért drága gyártás és szerelés. Fenyegeti-e az import a hazai gyártást? Gyakrabban találkozunk olyan nézettel, hogy a töme­ges import elsorvasztja a há­zai gyártást, kihasználatlan­ná teszi a meglévő kapaci­tásokat. Tavaly például ösz- szesen 88 ezer darab magne­tofont értékesítettek a bel­kereskedelemben, s ugyan­ebben az esztendőben nem kevesebbre, mint 72 ezerre rúgott az import. A Buda­pesti Rádiótechnikai Gyár valóban kénytelen volt ter­melését is csökkenteni, mi­vel magnetofonjai, külföldön csakúgy mint idehaza, nehe­zen állják a versenyt. (Ex­portja az előző évi 27 700- ról tavaly 730-ra csökkent!) Féltsük-e gazdaságunkat a nemzetközi munkamegosz­tástól? E kérdést nem a nagyközönség fogalmazza meg, jobbára inkább az érin­tett termelő üzemek vezetői sugallják, mégis figyelmet érdemel. Az import révén kihasználhatatlanná vált ha­zai kapacitások kétségtelenül veszteséget okoznak a válla­latnak, a népgazdaságnak, de bár csak több üzem és vállalat létalapját fenyeget­nék a jobb és olcsóbb kül­földi áruk! Ilyen gazdasági helyzet egyrészét a kínálat bőségét, a piac nyugalmát, az ellátás biztonságát, a nagy választékot jelezné. Másrészt viszont a kihívás felszámolná a monopolhely­zet szülte kényelmet, s a versenyképesség növelésére — a gyártmány — és gyár­tásfejlesztésre, esetleg a pro­fil változtatására kényszerí­tené a vállalatokat. Így a felgyorsult műszaki fejlesz­téssel a kapacitás kihaszná­latlanságából eredő veszte­ségek is búsásan megtérül­nének. A feltételes mód helyett elvétve jelen és múlt idő­ben is fogalmazhatunk. Így például a háztartási varró­gépigényeket évek óta kizá­rólag külföldi típusokkal elé­gítik ki, a csepeli gyár pe­dig a konfekcióipari gépek gazdaságos gyártására ren­dezkedhetett be. (Jelenleg a Csepeli Motorkerékpárgyár áll válaszút előtt: tavaly 27 400 motorkerékpárt ex­portált jelentős állami támo­gatással.) Az évek óta tartó nagyarányú bútorimport sem csupán a választékot bőví­tette, hanem a hazai fejlesz­tést is serkentette. A hazai bútorok megannyi tetszetős szín- és forma-variációia, korszerű gyártási technoló­giája nem utolsósorban az importverseny ösztönző ha­tásának következménye. A verseny győztese a vásárló Ugyancsak múlt időben fo­galmazhatunk: a versenyben kiütéssel győztek a külföldi zseb- és táskarádiók. A ver­seny végső győztese termé­szetesen maga a vásárló. Elsősorban a szovjet típusok olcsóbbak, és jobbnak is bi­zonyultak a hazaiaknál. E cikekkből a választék, az el­látás és tegyük hozzá, a mindettől függő áralakulás európai színvonalú. Csak sajnálhatjuk, hogy az asz­tali rádiókészülékekn'él és azok korszerű sztereoválto- zatainál nem alakult ki ilyen termékeny nemzetközi ver­seny. Korszerű és olcsó ha­zai autórádiót eredményezett viszont a nemzetközi mun­kamegosztás. Az érdem csak részben a gyártó Videotoné, másrészt a Zsiguli autógyáré is, amely előnyös tömeggyár­Vb-iilés Kimszentmárlonban Tegnap délután ülést tar­tott a kunszentmártoni nagy­községi tanács végrehajtó bi­zottsága, amely többek között tárgyalta/a Zalka Máté Tsz munkaerőhelyzetét, vala­mint a szövetkezeti tagok egészségügyi és kulturális el­látásáról szóló jelentést. A V. B. megállapította, hogy az egyre növekvő mun­kaerőhiány csökkentése érde­kében a községi fiatalok ér­deklődését a szövetkezeti munka felé kell irányítani. Főleg a kereset növelésével kell elérni, hogy minél na­gyobb számban jelentkezze­nek dolgozni a termelőszövet­kezetbe. Dicséretes az idős tagok­kal való törődés. A nyugdí­jasok ingyen kapnak búza­fejadagot térítés nélkül mű­velik meg a háztáji földet, különböző juttatásokkal se­gítik az időseket, aki pedig 15 évet egyfolytában a szövet­kezetben dolgozott nyugdí­jazáskor egy havi fizetést kap. A kulturális alap felhaszná­lását illetően' javasolta a V. B., hogy a jövőben az összeg egy részével segítsék a nagy­község kulturális bázisát. Elmélyülő gazdtisá»! kapcsolatok a fejlődő országokkal A fejlődő országok iparo­sodása nyomán átalakuló­ban van gazdasági kapcso­lataink szerkezete — mon­dotta szerdai sajtótájékoz­tatóján Domokos Mátyás, a Külkereskedelmi Miniszté­rium főosztályvezetője. Bár az említett országokba ex­portált magyar termékek között még túlsúlyban van­nak a fogyasztási cikkek, gyógyszerek, vegyianyagok, exportunknak körülbelül egyharmada most már gépi berendezés, szemben a kez­deti 20—22 százalékos rész­aránnyal. A fejlődő orszá­gokból származó impor­tunkban, a nyersanyagokon kívül mind nagyobb helyet foglalnak el a fogyasztási késztermékek. Árucikkeik számára olymódon is szabad utat biztosítunk, hogy be­vezettük, s továbbra is fenntartjuk a kedvezményes vámrendszert, ami a hazai vásárlók számára is előnyös, mert elősegíti a fogyasztási cikkek választékának bőví­tését. KŐRIS YEZE1 VÉDELEM TANÁCSKOZTAK A MÉM-BEN Szerdán a MÉM-ben a minisztérium tudományos és közgazdasági tanácsa együttes ülésen vitatta meg a hazai környezetvédelmi kutatás helyzetét. A tanács­kozáson ott volt Váncsa Je­nő mezőgazdasági és élel­mezésügyi minisizterhelyet- tes. Az értekezleten jóváhagy­ták azt a tervet amely 1980-ig munkát, megbízatást ad a mezőgazdasági kör­nyezetvédelmi kutatáson dolgozó szakembereknek. Az értekezleten felhív­ták a figyelmet, hogy a kor­szerű technológiák, gép­rendszerek és vegyszerek alkalmazásával kapcsola­tos kutatómunka csak ak­kor teljes, ha tekintettel van a környezetvédelem ér­dekeire is. tásra adott megbízást. S a gazdaságos nagysorozatban előállított autórádióért és 17 féle más Zsiguliszerelvényért olcsóbban jutunk személy- gépkocsikhoz, mintha ma­gunk rendezkednénk be azok készítésére. Ezzel visszaérkeztünk ki­indulópontunkhoz. Ne fél­jünk az importtól, a hazai ipar védettsége — de úgy is fogalmazhatnánk: monopol­helyzete, kényelme — így is a szükségesnél nagyobb. A magyar ipar jelenleg lé­nyegesen több terméket gyárt, mint amennyit ver­senyképesen készíteni lehet­ne. Nem kell személygépko­csit gyártanunk gazdaságta­lanul, ha például autórádiót, zárat, önindítót, műszerfalat stb. termelhetünk világszin­ten. De korszerű színvonalon előállított Ikarus buszokért, telefonközpontért, konfekció­ért, vágómarháért stb. cseré­ben megkaphatjuk mindazt, amit itthon, egyáltalán nem, vagy drágán, esetleg rossz minőségben gyártunk. A nálunk hiányzó nyersanya­gokat és energiahordozókat, a legmodernebb automatabe­rendezéseket és színes tele­víziós vevőkészülékeket. Ésszerű arány az importban Ne arra figyeljünk, amit nem gyártunk, piszén pén­zünkért minden* megkapha­tunk a világpiacon. Mindent, amit az emberi értelem ki­talált és mindent, ami szük­séges. Nem olcsóbban, nem is drágábban, mint mások. Csak az a kérdés, hogy az országnak mennyi rubele és dollára van e vásárlásokra, és milyen áron jutunk e de­vizákhoz? Mit, hogyan, mennyiért? Ha azt gyártjuk, aminek hazai feltételei a legkedvezőbbek, és azt, amit a külföldi piacok igényelnek, vagyis ha mint termelők és eladók megtaláljuk helyün­ket a nemzetközi munkameg­osztásban, akkor vevői, fo­gyasztói világpiaci pozíciónk­kal sem lesz baj. Ügy is fogalmazhatunk: a nemzetközi munkamegosz­tás fejlesztése nem egysze­rűen közügy, hanem ugyan­akkor minden igényes vá­sárló. fogyasztó magánügye is. K. J. „Vagyonvédelem” címmel tegnap nyílt meg Szolnokon a BM Szolnok megyei Rendőrfőkapitányság kiállí­tása a Damjanich Múzeum földszinti nagytermében. A kiállítás megtörtént esete­ket fotókkal felidézve, raj­zokkal illusztrálva mutatja be a személyi és társadal­mi tulajdon ellen elköve­tett bűncselekmények kü­lönféle válfajait, valamint a rendőri szervek és a la­kosság együttműködését a bűnesetek felderítésében- Az országos ügyek mellett megyénk bűnügyi anyagá­ból is látható néhány em­lékezetes eset. A Szolnok megyében elkövetett bűn­ügyi cselekmények 60 szá­zaléka vagyon elleni bűn­tett A fegy verneki Vegyesipari Ktsz három éve készít fodrász munkaszekré­nyeket, évente 1 millió fo rint értékben. Az idén csak nem hatszázat szállítottak már a budapesti Szolgáltató és Értékesítő Szövetkezetnek. Képünkön Balogh Sán­dor és Nagy József keze nyomán a politúrozott lapok csinos szekrénykévé állnak össze Javultak a nő dolgozók munkakörülményei MZ * ~ rr­Kévés a no a gazdasági vezetésben Jászberényi helyzetkép Jászberény lakosságának 53 százaléka nő. Közülük hat- ezerhétszázan dolgoznak; — ipari üzemekben, szövetkeze­tekben, kereskedelemben, ok­tatási intézményekben, szinte minden munkahelyen ott ta­lálni a nőket. A párt Köz­ponti Bizottsága nőpolitikái határozata végrehajtásának tapasztalatait összegezték — Jászberényben a pártalajr szervezetek nőfelelőseinek a hét elején megtartott tanács­kozásán. A városi pártbizott­ság 1970-ben tűzte első ízben napirendjére a határozatból adódó feladatokat. Az alap­szervezetek a városi pártbi­zottság határozata alapján intézkedési tervet Készítet­tek. Az idén 23 pártalapszer- vezet taggyűlésen adott szá­mot az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásáról. Mentesítés az éjszakai műszak alól Az üzemek egy részében - Hűtőgépgyár, Háziipari és Cipőipari Vállalat, Vegyes­ipari Vállalat — szociális lé­tesítményeket építettek vagy alakítottak ki a munkakö- rülményeK javítása érdeké­ben. Más helyeken viszont — például a városgazdálkodás­nál — hiányoznak a munka- körülmények javításához szükséges anyagi feltételek. Javulást remélnek új telep­helyükre költözésük után a BUBIV-nál, — a Műszerész Ktsz-nél, a Lehel Ruházati Ktsz-ben. Igyekeznek mentesíteni a nőket az éjszakai műszak alól. — A Hűtőgépgyárban mintegy négyszáz nődolgozót — kisgyermekes és egyedül­álló anyát — nem osztanak be éjszakai műszakba. Az is­kolákban az órabeosztások révén igyekeznek szabaddá tenni a pedagógusnők szom­bat délutánját. Több helyen rendszeresen segítik az egyedülálló anyá­kat, a többgyermekes csalá­dokat. — A Hűtőgépgyárban kilencvenegy család 32 ezer forint segélyt kapott az idén. A tsz-ekben az alapszabály módosításakor a nők munka- körülményeinek megkönnyí­tésére a 250 tízórás munka­napot a nőknél 210-re csök­kentették. A Jászsági Állami Gazdaságban a gyermeküket egyedül nevelő anyák között évente 20 ezer forint segélyt osztanak ki. a családfenntar­tó nők nagyobb illetmény- földet kapnak. Javult a munkahely és a gyermekgondozási szabadsá­gon lévő kismamák közötti kapcsolat. A Volán például meghívja őket rendezvényei­re, béremeléskor róluk sem feledkezik meg. Akad üzem, ahol a 13. havi fizetést is megkapják a kismamák. Sok munkahelyen megvizs­gálták a nők bérezésének helyzetét, s ahol szükség volt rá, a bérfejlesztés egy részét az aránytalanságok csökken­tésére használták fel. A szemlélet még nem egységes A határozat gyakorlati vég­rehajtásának tapasztalatait összegezve kitűnt, hogy az eddig elért eredmények meg­teremtették a feltételeket a további előrehaladáshoz. A propaganda- és felvilágosító munkára még mindig nagy szükség van. A pártszerveze­tek magyarázzák továbbra is és terjesszék a női egyenjo­gúság marxista felfogását. Az intézkedési tervekben leginkább a rövid időn belül megvalósítható szociálpoliti­kai intézkedések szerepelnek. Nem — vagy csak nagyon ritkán tartalmaznak olyan feladatokat, hogy segíteni kell a nők képzését, tovább­tanulását, hogy ezzel is biz­tosítsák előbbre lépésüket, helyüket a gazdasági veze­tésben. Jászberényben a munkavi­szonyban álló férfiak 55 szá­zaléka szakképzett, ez az arány a nőknél mindössze 8,5 százalék. A Hűtőgépgyár­ban ötszáz olyan nő dolgozik, aki nem végezte el az álta­lános iskola nyolc osztályát. A nők továbbtanulását fé­kező okok ismeretesek. Ke­resni kell azonban azokat a lehetőségeket, új módszere­ket, amelyek az eddigieknél jobban elősegítik továbbta­nulásukat. Figyelemre méltó kezdeményezés, hogy egy-egy üzemben — élve a Kormány- rendelet adta lehetőséggel — munkaidőben biztosítják a nődolgozók átképzését, to­vábbtanulását. A nőfelelősök tanácskozása megerősítette a gondolatot; a nőkérdés még nem kerül­het le napirendről, a párt- szervezeteknek továbbra is számon kell kérni és ellen­őrizni kell a jövőben is a ha­tározat végrehajtását. — illés — Kiállítás pályái alusztok mik A fővárosban kilenc ipar­ág, mintegy 140 szakmájá­nak műhelytitkait, érdekes­ségeit szemléltető kiállítás nyílt szerdán a MŰM 30-as számú intézetében, a Wesse­lényi utca 44. szám alatt. A bemutató célja, hogy el­igazítást adjon a pálvavá- lasztó fiataloknak, szüleik­nek az 1973—74-es tanév továbbtanulási lehetőségei­ről. Hogy könnyebb legyen a döntés, a december 30-ig nyitvatartó kiállításon ügye­letet tartanak a fővárosi pályaválasztási intézet szak- tanácsadói. !

Next

/
Oldalképek
Tartalom