Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-28 / 255. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. október 23. V árosfejlesztés Karcagon o Karcagot gyakran úgy is emlegetik, úgy jellemzik, mint a Nagykunság „fővárosát”. Jó fél évszázaddal ezelőtt Kaán Károly „A magyar Alföld” c. könyvében így írja le a Nagykunság vidékét, Karcag városának kö- zel-távolabbi határát, környékét: ... „Fátóam mezőtenger, melyet a nagy messzeségbe láthatóan erdők és rétek nem tarkítanak. Ahol nincsenek fasorok, az utak és a táb- lamesgyék mentén. Csak tóikul. egymástól távol és elszórtan fehérük egy-egy tanya. Kietlen elhagyottságban révedez, minden lomb és árnyék nélkül. Végtelenségbe nyúló, kiélt, kiaszott szürke legelők. Vízállások, kivirágzott szikes foltok. Itt-ott egy-egy szikár gémeskút. Elvétve mellette a legelésző nyáj. Még talán egy-két gólyamadár a látóhatáron. Egyébként népte- len, élettelen táj. Mintha szunnyadna minden. Ügy szólván semmi mozgás. Kevés ember, kevés állat. Kevés ere az életnek. Csak elvétve egy út vagy vasút. Falvak, városok távoli egymástól. Jórészt csak a gyéren vont vasutak mentén. Igen megnyugtató a képünk a néma egyhangúság után”... ... „Közben, megint többkevesebb pusztaság. Évszázados kezdetlegességben, számba jöhető kulturia nélkül”. ... „Majd fás koszorúval övezett kedves tanyák; zöld ékkövek az arany kalásszal ékes rónaságon” ... ... „Azután megint legelő és mezőtenger és így tovább”. .. ... „Tropikus, tikkasztó hőség Hosszasan esőtlen állapot. Tartósan száraz, poros levegő. Bágyasztó, szokatlan klíma. Nem egyszer erős szélviharok, barnásszürke porfelhőkkel. Ritkán égi háború, de akkor félelmetes megnyilvánulásban”... ... „Ez az Alföld, ha nem is minden részében! Ilyen a képe a gazdaságpolitikus (így nevezte magát Kaán Károly) szigorú, de tárgyilagos szemüvegén. Anélkül, hogy romantikáját, tagadhatatlan pöézisét lekicsinyelni kívánná”... Mivé lett e város — a Nagykun-terület egykori székhelye, fővárosa, — hol tart ma? Hogyan találta és találja meg a helyét napjaink gyors társadalmi és gazdasági fejlődésének folyamatában? Melyek a város fejlődésének, helyzetének jellemző vonásai, sajátosságai? Mik a városfejlesztés problémái és nehézséged? szakban, kedvező irányú folyamatot figyelhettünk meg a népesség területi elhelyezkedésében. Míg 1960-ban a városban élő népesség több, mint egyötöde — 20,3 százaléka, — vagyis 5291 lakos külterületen, tanyákon lakott, addig ez az arány tíz év alatt, több mint a felére csökkent. 1970-ben külterületen lakott a város népességének 9,5 százaléka. 2345 fő. A külterületen élő népesség számának és arányának jelentős mérvű csökkenése következtében a megfigyelt időszak alatt megnőtt a város népességének a belterületen való tömörülése. Míg 1960- bam a belterületen élő népesség száma 20744 volt, 1970-ben már 22286-ra emelkedett. 1960-ban az ezer lakosra jutó élveszületések száma 14,9 volt. Tíz évvel később, 16,1-et jeleznek a megfigyelt statisztikai adatok. A fajlagos mutató városra vetített értéke egyaránt meghaladja a Szolnok megyei illetve a megye városainak átlagát. A két népszámlálás közötti időszakban emelkedő tendenciát jelez az ezer lakosra jutó halálozások száma: 1960-ban 10,3, 1970-ben, pedig 11,9 volt. Ez némileg alatta marad a Szolnok megyei átlagnak, de meghaladja a megye városainak átlagát. A megfigyelt időszakban nőtt az ezer lakosra jutó házasságkötések száma is: 9,7- ről 10,8-ra. Ezzel Karcag mutatója lényegesen meghaladja a Szolnok megyei illetve a megye városainak átlagát. Az ezer élveszülöttre jutó egy éven aluli meghaltak száma tíz év alatt számottevően csökkent: 51,5-ről 39,3-re. Ezt kedvező körülménynek kell tekinteni. A város közelmúltbeU és jelenlegi népesedési helyzetének, népmozgalmi viszonyainak jellemzőit vizsgálva, összefoglaló értékelésként lényegében a többi ilyen jellegű és nagyságrendű alföldi városhoz hasonló, vagy azonos következtetésre juthatunk: — az ismert társadalmi és gazdasági okok kiváltotta elvándorlás hatására végbement népességcsökkenés; — ennek következtében a nemek egymáshoz viszonyított arányának, illetve a népesség korösszetételének kedvezőtlen arányú és irányú átalakulása. A népesedési helyzet általános jellemzőihez képest némileg kedvezőbb a város népmozgalmi viszonyainak néhány vonatkozása, mint a házasságkötések, az élveszületések, az ezer élveszülöttre jutó egy éven alul meghaltak ezer lakosra vetített számainak növekedése a két népszámlálás közötti időszakban. Népmozgalmi viszonyok A város népesedési helyzetének behatóbb vizsgálata egyben azt is jelzi, hogy az utóbbi két-három évben kedvezőbb irányú változások körvonalai bontakoznak ki. A hatvanas évek első felének nagymérvű elvándorlása után, az évtized második felének végére már a népességszám stabilizálódása figyelhető meg, majd az elmúlt két-három évben kisebb mérvű gyarapodással is találkozunk. Ez, a hatvanas évek derekától, a III. ötéves terv időszakában, illetve a negyedik ötéves terv első évében eszközölt sokoldalú országos, regionális és helyi társadalmi, gazdasági intézkedések kedvező következménye. Ebben egyaránt jelentkezik az ipari és az egyéb jellegű helyi munkaalkalmak számának gyorsütemű növekedése, a lakosság infrastrukturális ellátottsági viszonyai színvonalának emelkedése, és más tényezők. (Folytatjuk) Dr. Kőszeg falvi György Véwetért a kenderszüret Az alföldi táj őszi képéhez tartozó, jurtákra emlékeztető kenderkúpok kevés kivétellel „eltűntek” a határból. Ez azt jelenti, hogy lényegében befejezték a kendertermés betakarítását. Több mint 600 000 mázsát raktak óriási aszta- gokba, ezenkívül jelente® mennyiséget szállítottak egyenesen a kendergyárakba, ahol megkezdődött az új termés tömeges áztatása. Az idényben 700 000 mázsányi kendert dolgoz fel az ország 15 kendergyára, ami jó eredménynek számít. Eszperant'sták őszi találkozója A Magyar Eszperantó Szövetség Ifjúsági Bizottsága november 5. és 7. között Pécsett rendezi meg a nemzetközi nyelv fiatal barátainak hagyományos őszi találkozóját. A találkozó résztvevői november 6-án ünnepi gyűlésen emlékeznek meg a nagy október 55. évfordulójáról, majd munkaülésen vitatják meg az eszperantó ifjúsági mozgalom helyzetét. Szovjet Ír elemezhetek Az idei, november elsején kezdődő szovjet hanglemezhetek megrendezésének alapgondolata: a szovjet előadóművészet bemutatása. A nagy egyéniségek, többek között Szjatoszlav Richter. Emil Gi- lelsz. Lev Oborin, David Ojsztrah produkciói, vagy a leningrádi és a moszkvai filharmonikusok felvételei egyaránt húsz százalékos árengedménnyel lesznek vásárolhatók november 1, és 30. között. Értékes Jeletek a Mátra- alján A Mátraalján már tízezer évvel ezelőtt jelentős kiterjedésű település húzódott, erről vallanak azok a rendkívül értékes régészeti leletek, amelyek Visonta község határában, a Thorez külfejtéses bányaüzem nyitásakor kerültek elő. 1965-ben a lignitmezőre kiterjedő kutatófúrások rétegmintáiban találtait meg az első növényi maradványokat, amelyeknek korát egymillió évre becsülik a szakemberek. A jól feüsmerhető leveleket az egykori Pannon-tenger iszaprétegei őrizték meg, most pedig a bányászok juttatták el az egri Dobó István múzeumba. Ezek a leletek voltak az elindítói annak a hat évig tartó kutatómunkának, amelyet az idén fejeztek be a régészek. Ez idő alatt Visontán és környékén 18 lelőhelyet tártak fel. A kutatások igazolták, hogy a „Sárhegy” délkeleti nyúlványain az időszámítás előtti 9—8. évezredben nagykiterjedésű település húzódott Ugyanott bukkantak rá az 5—3. évezredből származó újkőkori település és temető maradványaira is. — A Mátraalja ősi élővilágáról tudósít az a mammut csontváz, amelyet szintén a vison- tai szénmezőn találtak. Az ősállat agyarának hossza 320 centiméter, vastagsága pedig 26 centiméter. A feltárás során előkerült gazdag leletanyagot az egri Dobó István vármúzeumban állították ki. i újjáépüld medve! Duna-hidat 240 centiméterrel megtelik, s így a hajózás nemzetközi követelményeinek is :gfelel. A tervek szerint 1973 november közepén adják rendeltetésének a hidat, amely újabb átkelőhely lesz maid Csehszlovákia leié Kanada növeli acéltermelését A kanadai acél iránti kereslet jobban megélénkült, mint ahogyan azt a szakértők az év elején jelezték. A kanadai acélgyárosok azzal számolnak, hogy az 1972. évi acéltermelés 9 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál. Sok iparilag fejlett országtól eltérően a kanadai acélipar termelési kapacitásának fejlődése nem alkalmazkodott az emelkedő kereslethez. A termlési potenciál terhelése úgyszólván állandóan 85—87 százalék között mozog. Az idén, valamint a következő években új acélüzemeket helyeznek üzembe, és a kanadai szakértők szerint a kövtkező három évben is azonos lesz az acélművek kihasználtsági foka. Kanada tavalyt acélimportja több mint 40 százalékkal emelkedett. Az idén is számolnak még az import növekedésével, habár ez az emelkedés már nem lesz ilyen jelentős. A román gépipar tervei A román gépipar bruttó termelésének a tervek szerint 1972-ben 15,1 százalékkal kelj emelkednie. Ezt a célt a termelési kapacitás jobb kihasználásával, a műszakok számának emelésével, a termelési folyamatok racionálisabb megszervezésével és újabb gyáregységek üzembe helyezésével kell elérni. Így például Tir- govistében be kell fejezni az új szerszámgépgyár és Alexandriában az acélárugyár építését. A gépgyártáson belül egyes gyártási ágazatoknak gyorsabban kell fejlődniük. Az idén a megmunkáló gépek gyártásának 34, a szerelvényeknek 56,3, az au tor- matikus működéshez szükséges elemekének 36,1 és a fúróberendezéeek gyártásának pedig 37,8 százalékkal kell emelkednie. Szálloda Pozsonyban A győri házgyár elemeiből épülő 900 ágyas, 400 szobás új pozsonyi szálló Volga szálló tervezője (LA-1 KÖTERV) kapott megbízást. Pozsony új szállodájának A kínai olajpolitika Peking szívesebben működik együtt az Iráni Nemzeti Olajtársasághoz hasonló. állami tulajdonban levő cégekkel, mint a kapitalista országok magántőkés vállalkozásaival. Ezen a nyáron Teheránban kínai olajküldöttség járt, s iráni segítség után érdeklődött a nyugat-kínai tartományokban levő olajkincs feltárásához. A kínai olajipar fejlesztéséhez szükséges tőke és technológia előteremtése végett Peking már az Egyesült Államokhoz, Japánhoz és Kanadához is közeledett. Kína jelenleg — 30 millió tonna olajat termel évente, de gyors léptekkel halad, mert 1965-ben még csak évi 8—10 millió tonna volt a termelés. Óvatos becslések szerint a kínai olajtartalékok 2 milliárd 700 millió tonnára becsülhetők, ami 20 éven át évj 135 millió tonna olaj kitermelését tenné le-* Vietővé. I A népesedési helyzet alakulása Sajnos Karcag is az alföldi városainknak ahhoz a csoportjához tartozik, ahol az elmúlt évtized során számottevően csökkent a népesség száma. Az 1960-as nép- számlálás alkalmával még 26035 volt a városban élő lakosok száma. Tíz évvel később, már csaknem másfél ezerrel kevesebbét állapított meg a népszámlálás: 24631 főt. A város népességszámának az elmúlt évtizedben megfigyelt csökkenése ugyanazokra az okokra vezethető vissza, mint a többi, népességcsökkenést felmutató alföldi városunkban. Karcag lényegében a hatvanas évek derekáig jelentéktelen iparral rendelkező, mezőgazdasági jellegű település volt. A mezőgazdaság szocialista átszervezése és a nagyüzemek kialakulása során a mezőgazdasági munkahelyét elhagyó, más foglalkozási lehetőséget kereső népesség, a városban kellő számú és megfelelő munkaalkalmat nem találván, az ország más tájaira, városaiba vándorolt. Ez a folyamat lényegében csak néhány évvel ezelőtt mérséklődött, a város ipari bázisainak kialakulása és fejlődése következtében. Ennék kedvezőbb hatása már lassan érződik a város jelenlegi népesedési viszonyainak alakulásában. Az elmúlt évtizedben a városból elvándorló népesség más munkaalkalmat kereső szándékát jól szemléltetik a nemek arányában bekövetkezett változások is. Míg 1960-ban az ezer férfira jutó nők száma 1018 volt, 1970- ben már 1052 nő jutott ezer férfira. Ez az alföldi városokra jellemző alacsonyabb női foglalkoztatottsági viszonyok mellett azt mutatja, hogy az elvándorlók nagy többsége férfi. Ha a város népességszámának közelmúltbeli alakulását behatóbban vizsgáljuk, kitűnik, hogy a nagyszámú elvándorlás ellenére, a két népszámlálás közötti időszakban a természetes szaporodás 1186 volt. Az elvándorlásnak a város népességszámához viszonyított aránya 10 százalékos — 2590 fő volt A népesség területi elhelyezkedése A város népességszámának kedvezőtlen alakulásával szemben a megfigyelt időA Pozsonyban felépülő szálló makettje tervezésére Finta József építőművész, a budapesti - Duna Intercontinental, valamint a építését a Győri Állami Építőipari Vállalat 1974 végére fejezi be. Kísérlet öreg épületekkel Az Egyesült Államokban érdekes kísérletek céljaira használják fej a lebontásra váró öreg szállodaépületeket. Fűtési, tűzbiztonsági és levegőszennyezést mérő kísérletek egész sorát tervezik Atalantában, ahol a város építési hivatala, Georgia álam űrkutató mérnöki intézete és a szövetségi szabványügyi hivatal egy lebontásra váró 14 szintes szálloda épületét választotta ki a vizsgálatok céljaira. A vizsgálatok célja a füst és korommentes vészkijáratok megépítési lehetőségeinek tanulmányozása. NSZK—svájci közös vízmű Az NSZK és a svájci kormányzat közös tervek alapján víztisztító berendezés építését határozta el Basel térségében. Még ebben az évben elkészülnek az építési tervek, amelyek alapján mintegy 75—80 millió DM beruházási keretből épül majd fel a közös víztisztító berendezés. A tervezés után, viszonylag hosszú előkészítő munkára van kilátás; előreláthatólag 1974—1975-ben kezdődnek az alapozási munkák, és legalább 4—5 esztendőre van szükség az építkezés befejezéséhez. Az NSZK—svájci közös vízműépítkezés — legalább 120 éves, a határ menti vidékeket érintő — régi problémát fog megoldani.