Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-28 / 255. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. október 23. V árosfejlesztés Karcagon o Karcagot gyakran úgy is emlegetik, úgy jellemzik, mint a Nagykunság „főváro­sát”. Jó fél évszázaddal eze­lőtt Kaán Károly „A ma­gyar Alföld” c. könyvében így írja le a Nagykunság vi­dékét, Karcag városának kö- zel-távolabbi határát, kör­nyékét: ... „Fátóam mezőtenger, melyet a nagy messzeségbe láthatóan erdők és rétek nem tarkítanak. Ahol nincsenek fasorok, az utak és a táb- lamesgyék mentén. Csak tói­kul. egymástól távol és el­szórtan fehérük egy-egy ta­nya. Kietlen elhagyottságban révedez, minden lomb és ár­nyék nélkül. Végtelenségbe nyúló, kiélt, kiaszott szürke legelők. Víz­állások, kivirágzott szikes foltok. Itt-ott egy-egy szikár gémeskút. Elvétve mellette a legelésző nyáj. Még talán egy-két gólyamadár a látó­határon. Egyébként népte- len, élettelen táj. Mintha szunnyadna minden. Ügy szólván semmi mozgás. Kevés ember, kevés állat. Kevés ere az életnek. Csak elvétve egy út vagy vasút. Falvak, városok távoli egy­mástól. Jórészt csak a gyé­ren vont vasutak mentén. Igen megnyugtató a képünk a néma egyhangúság után”... ... „Közben, megint több­kevesebb pusztaság. Évszáza­dos kezdetlegességben, szám­ba jöhető kulturia nélkül”. ... „Majd fás koszorúval övezett kedves tanyák; zöld ékkövek az arany kalásszal ékes rónaságon” ... ... „Azután megint legelő és mezőtenger és így to­vább”. .. ... „Tropikus, tikkasztó hőség Hosszasan esőtlen ál­lapot. Tartósan száraz, poros levegő. Bágyasztó, szokatlan klíma. Nem egyszer erős szélviharok, barnásszürke porfelhőkkel. Ritkán égi há­ború, de akkor félelmetes megnyilvánulásban”... ... „Ez az Alföld, ha nem is minden részében! Ilyen a képe a gazdaságpolitikus (így nevezte magát Kaán Károly) szigorú, de tárgyila­gos szemüvegén. Anélkül, hogy romantikáját, tagadha­tatlan pöézisét lekicsinyelni kívánná”... Mivé lett e város — a Nagykun-terület egykori székhelye, fővárosa, — hol tart ma? Hogyan találta és találja meg a helyét napja­ink gyors társadalmi és gaz­dasági fejlődésének folyama­tában? Melyek a város fej­lődésének, helyzetének jel­lemző vonásai, sajátosságai? Mik a városfejlesztés prob­lémái és nehézséged? szakban, kedvező irányú fo­lyamatot figyelhettünk meg a népesség területi elhelyez­kedésében. Míg 1960-ban a városban élő népesség több, mint egyötöde — 20,3 szá­zaléka, — vagyis 5291 lakos külterületen, tanyákon lakott, addig ez az arány tíz év alatt, több mint a felére csökkent. 1970-ben külterüle­ten lakott a város népessé­gének 9,5 százaléka. 2345 fő. A külterületen élő népesség számának és arányának je­lentős mérvű csökkenése kö­vetkeztében a megfigyelt idő­szak alatt megnőtt a város népességének a belterületen való tömörülése. Míg 1960- bam a belterületen élő né­pesség száma 20744 volt, 1970-ben már 22286-ra emel­kedett. 1960-ban az ezer lakosra jutó élveszületések száma 14,9 volt. Tíz évvel később, 16,1-et jeleznek a megfigyelt statisztikai adatok. A fajlagos mutató városra vetített ér­téke egyaránt meghaladja a Szolnok megyei illetve a megye városainak átlagát. A két népszámlálás közöt­ti időszakban emelkedő ten­denciát jelez az ezer lakosra jutó halálozások száma: 1960-ban 10,3, 1970-ben, pe­dig 11,9 volt. Ez némileg alatta marad a Szolnok me­gyei átlagnak, de meghalad­ja a megye városainak átla­gát. A megfigyelt időszakban nőtt az ezer lakosra jutó há­zasságkötések száma is: 9,7- ről 10,8-ra. Ezzel Karcag mu­tatója lényegesen meghalad­ja a Szolnok megyei illetve a megye városainak átlagát. Az ezer élveszülöttre jutó egy éven aluli meghaltak száma tíz év alatt számot­tevően csökkent: 51,5-ről 39,3-re. Ezt kedvező körül­ménynek kell tekinteni. A város közelmúltbeU és jelenlegi népesedési helyze­tének, népmozgalmi viszo­nyainak jellemzőit vizsgálva, összefoglaló értékelésként lé­nyegében a többi ilyen jel­legű és nagyságrendű alföl­di városhoz hasonló, vagy azonos következtetésre jut­hatunk: — az ismert társadalmi és gazdasági okok kiváltotta el­vándorlás hatására végbe­ment népességcsökkenés; — ennek következtében a nemek egymáshoz viszonyí­tott arányának, illetve a né­pesség korösszetételének ked­vezőtlen arányú és irányú átalakulása. A népesedési helyzet álta­lános jellemzőihez képest né­mileg kedvezőbb a város népmozgalmi viszonyainak néhány vonatkozása, mint a házasságkötések, az élveszü­letések, az ezer élveszülöttre jutó egy éven alul meghal­tak ezer lakosra vetített szá­mainak növekedése a két népszámlálás közötti időszak­ban. Népmozgalmi viszonyok A város népesedési hely­zetének behatóbb vizsgálata egyben azt is jelzi, hogy az utóbbi két-három évben ked­vezőbb irányú változások körvonalai bontakoznak ki. A hatvanas évek első felé­nek nagymérvű elvándorlása után, az évtized második fe­lének végére már a népesség­szám stabilizálódása figyel­hető meg, majd az elmúlt két-három évben kisebb mérvű gyarapodással is ta­lálkozunk. Ez, a hatvanas évek dere­kától, a III. ötéves terv idő­szakában, illetve a negyedik ötéves terv első évében esz­közölt sokoldalú országos, regionális és helyi társadal­mi, gazdasági intézkedések kedvező következménye. Eb­ben egyaránt jelentkezik az ipari és az egyéb jellegű he­lyi munkaalkalmak számá­nak gyorsütemű növekedése, a lakosság infrastrukturális ellátottsági viszonyai színvo­nalának emelkedése, és más tényezők. (Folytatjuk) Dr. Kőszeg falvi György Véwetért a kenderszüret Az alföldi táj őszi képéhez tartozó, jurtákra emlékeztető kenderkúpok kevés kivétellel „eltűntek” a határból. Ez azt jelenti, hogy lényegében be­fejezték a kendertermés beta­karítását. Több mint 600 000 mázsát raktak óriási aszta- gokba, ezenkívül jelente® mennyiséget szállítottak egyenesen a kendergyárakba, ahol megkezdődött az új ter­més tömeges áztatása. Az idényben 700 000 mázsányi kendert dolgoz fel az ország 15 kendergyára, ami jó ered­ménynek számít. Eszperant'sták őszi találkozója A Magyar Eszperantó Szö­vetség Ifjúsági Bizottsága no­vember 5. és 7. között Pécsett rendezi meg a nemzetközi nyelv fiatal barátainak hagyo­mányos őszi találkozóját. A találkozó résztvevői no­vember 6-án ünnepi gyűlé­sen emlékeznek meg a nagy október 55. évfordulójáról, majd munkaülésen vitatják meg az eszperantó ifjúsági mozgalom helyzetét. Szovjet Ír elemezhetek Az idei, november elsején kezdődő szovjet hanglemez­hetek megrendezésének alap­gondolata: a szovjet előadó­művészet bemutatása. A nagy egyéniségek, többek között Szjatoszlav Richter. Emil Gi- lelsz. Lev Oborin, David Ojsztrah produkciói, vagy a leningrádi és a moszkvai fil­harmonikusok felvételei egy­aránt húsz százalékos áren­gedménnyel lesznek vásárol­hatók november 1, és 30. kö­zött. Értékes Jeletek a Mátra- alján A Mátraalján már tízezer évvel ezelőtt jelentős kiter­jedésű település húzódott, er­ről vallanak azok a rendkí­vül értékes régészeti leletek, amelyek Visonta község ha­tárában, a Thorez külfejtéses bányaüzem nyitásakor kerül­tek elő. 1965-ben a lignitmezőre ki­terjedő kutatófúrások réteg­mintáiban találtait meg az első növényi maradványokat, amelyeknek korát egymillió évre becsülik a szakembe­rek. A jól feüsmerhető leve­leket az egykori Pannon-ten­ger iszaprétegei őrizték meg, most pedig a bányászok jut­tatták el az egri Dobó István múzeumba. Ezek a leletek voltak az el­indítói annak a hat évig tar­tó kutatómunkának, amelyet az idén fejeztek be a régé­szek. Ez idő alatt Visontán és környékén 18 lelőhelyet tár­tak fel. A kutatások igazol­ták, hogy a „Sárhegy” délke­leti nyúlványain az időszá­mítás előtti 9—8. évezredben nagykiterjedésű település hú­zódott Ugyanott bukkantak rá az 5—3. évezredből szár­mazó újkőkori település és te­mető maradványaira is. — A Mátraalja ősi élővilágáról tudósít az a mammut csont­váz, amelyet szintén a vison- tai szénmezőn találtak. Az ősállat agyarának hossza 320 centiméter, vastagsága pedig 26 centiméter. A feltárás során előkerült gazdag leletanyagot az egri Dobó István vármúzeumban állították ki. i újjáépüld medve! Duna-hidat 240 centiméterrel meg­telik, s így a hajózás nemzetközi követelményeinek is :gfelel. A tervek szerint 1973 november közepén adják rendeltetésének a hidat, amely újabb átkelőhely lesz maid Csehszlovákia leié Kanada növeli acéltermelését A kanadai acél iránti ke­reslet jobban megélénkült, mint ahogyan azt a szakér­tők az év elején jelezték. A kanadai acélgyárosok azzal számolnak, hogy az 1972. évi acéltermelés 9 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál. Sok iparilag fejlett or­szágtól eltérően a kanadai acélipar termelési kapacitá­sának fejlődése nem alkal­mazkodott az emelkedő ke­reslethez. A termlési poten­ciál terhelése úgyszólván ál­landóan 85—87 százalék kö­zött mozog. Az idén, vala­mint a következő években új acélüzemeket helyeznek üzembe, és a kanadai szak­értők szerint a kövtkező há­rom évben is azonos lesz az acélművek kihasználtsági foka. Kanada tavalyt acélim­portja több mint 40 száza­lékkal emelkedett. Az idén is számolnak még az import növekedésével, habár ez az emelkedés már nem lesz ilyen jelentős. A román gépipar tervei A román gépipar bruttó termelésének a tervek sze­rint 1972-ben 15,1 százalék­kal kelj emelkednie. Ezt a célt a termelési kapacitás jobb kihasználásával, a mű­szakok számának emelésé­vel, a termelési folyamatok racionálisabb megszervezé­sével és újabb gyáregysé­gek üzembe helyezésével kell elérni. Így például Tir- govistében be kell fejezni az új szerszámgépgyár és Alexandriában az acéláru­gyár építését. A gépgyártáson belül egyes gyártási ágazatoknak gyorsabban kell fejlődniük. Az idén a megmunkáló gé­pek gyártásának 34, a sze­relvényeknek 56,3, az au tor- matikus működéshez szük­séges elemekének 36,1 és a fúróberendezéeek gyártásá­nak pedig 37,8 százalékkal kell emelkednie. Szálloda Pozsonyban A győri házgyár elemei­ből épülő 900 ágyas, 400 szobás új pozsonyi szálló Volga szálló tervezője (LA-1 KÖTERV) kapott megbízást. Pozsony új szállodájának A kínai olajpolitika Peking szívesebben mű­ködik együtt az Iráni Nem­zeti Olajtársasághoz hason­ló. állami tulajdonban levő cégekkel, mint a kapitalista országok magántőkés vállal­kozásaival. Ezen a nyáron Teheránban kínai olajkül­döttség járt, s iráni segít­ség után érdeklődött a nyu­gat-kínai tartományokban levő olajkincs feltárásához. A kínai olajipar fejlesztésé­hez szükséges tőke és tech­nológia előteremtése végett Peking már az Egyesült Ál­lamokhoz, Japánhoz és Ka­nadához is közeledett. Kína jelenleg — 30 millió tonna olajat termel évente, de gyors léptekkel halad, mert 1965-ben még csak évi 8—10 millió tonna volt a termelés. Óvatos becslések szerint a kínai olajtartalé­kok 2 milliárd 700 millió tonnára becsülhetők, ami 20 éven át évj 135 millió tonna olaj kitermelését tenné le-* Vietővé. I A népesedési helyzet alakulása Sajnos Karcag is az alföl­di városainknak ahhoz a csoportjához tartozik, ahol az elmúlt évtized során szá­mottevően csökkent a népes­ség száma. Az 1960-as nép- számlálás alkalmával még 26035 volt a városban élő lakosok száma. Tíz évvel ké­sőbb, már csaknem másfél ezerrel kevesebbét állapított meg a népszámlálás: 24631 főt. A város népességszámá­nak az elmúlt évtizedben megfigyelt csökkenése ugyan­azokra az okokra vezethető vissza, mint a többi, népes­ségcsökkenést felmutató al­földi városunkban. Karcag lényegében a hat­vanas évek derekáig jelen­téktelen iparral rendelkező, mezőgazdasági jellegű tele­pülés volt. A mezőgazdaság szocialista átszervezése és a nagyüzemek kialakulása so­rán a mezőgazdasági munka­helyét elhagyó, más foglal­kozási lehetőséget kereső né­pesség, a városban kellő szá­mú és megfelelő munkaal­kalmat nem találván, az or­szág más tájaira, városaiba vándorolt. Ez a folyamat lé­nyegében csak néhány évvel ezelőtt mérséklődött, a város ipari bázisainak kialakulása és fejlődése következtében. Ennék kedvezőbb hatása már lassan érződik a város jelen­legi népesedési viszonyainak alakulásában. Az elmúlt évtizedben a vá­rosból elvándorló népesség más munkaalkalmat kereső szándékát jól szemléltetik a nemek arányában bekövet­kezett változások is. Míg 1960-ban az ezer férfira ju­tó nők száma 1018 volt, 1970- ben már 1052 nő jutott ezer férfira. Ez az alföldi váro­sokra jellemző alacsonyabb női foglalkoztatottsági viszo­nyok mellett azt mutatja, hogy az elvándorlók nagy többsége férfi. Ha a város népességszá­mának közelmúltbeli alaku­lását behatóbban vizsgáljuk, kitűnik, hogy a nagyszámú elvándorlás ellenére, a két népszámlálás közötti időszak­ban a természetes szaporo­dás 1186 volt. Az elvándor­lásnak a város népességszá­mához viszonyított aránya 10 százalékos — 2590 fő volt A népesség területi elhelyezkedése A város népességszámának kedvezőtlen alakulásával szemben a megfigyelt idő­A Pozsonyban felépülő szálló makettje tervezésére Finta József épí­tőművész, a budapesti - Duna Intercontinental, valamint a építését a Győri Állami Építőipari Vállalat 1974 vé­gére fejezi be. Kísérlet öreg épületekkel Az Egyesült Államokban érdekes kísérletek céljaira használják fej a lebontásra váró öreg szállodaépülete­ket. Fűtési, tűzbiztonsági és levegőszennyezést mérő kí­sérletek egész sorát tervezik Atalantában, ahol a város építési hivatala, Georgia ál­am űrkutató mérnöki inté­zete és a szövetségi szab­ványügyi hivatal egy lebon­tásra váró 14 szintes szál­loda épületét választotta ki a vizsgálatok céljaira. A vizsgálatok célja a füst és korommentes vészkijáratok megépítési lehetőségeinek tanulmányozása. NSZK—svájci közös vízmű Az NSZK és a svájci kor­mányzat közös tervek alap­ján víztisztító berendezés építését határozta el Basel térségében. Még ebben az évben elkészülnek az építési tervek, amelyek alapján mintegy 75—80 millió DM beruházási keretből épül majd fel a közös víztisztító berendezés. A tervezés után, viszony­lag hosszú előkészítő mun­kára van kilátás; előrelát­hatólag 1974—1975-ben kez­dődnek az alapozási mun­kák, és legalább 4—5 esz­tendőre van szükség az épít­kezés befejezéséhez. Az NSZK—svájci közös vízmű­építkezés — legalább 120 éves, a határ menti vidé­keket érintő — régi problé­mát fog megoldani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom