Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-07 / 237. szám
1972. október 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Déryné Martfűn Móricz Zsigmond: Rokonok Némi tanulságok az „apiócskább zűrökről" A Déryné Színház Móricz Zsigmond halála harmincadik évfordulójáról való megemlékezésül. a tisztelet és kegyelet jeleként tűzte műsorára a Rokonok című regény színpadi változatát. Voltaképpen kettős a jubileum: éppen negyven éve. 1932-ben jelent meg a regény első kiadása. Alighanem fölösleges a mostanában oly divatossá vált évfordulókkal indokolni a bemutatót. Móricz Zsigmond munkássága mindenféle ünnepi alkalom nélkül is eleven erő a magyar irodalmi életben és a magyar irodalmi műveltségben. Amint klasszikussá vált regényei, novellái, riportjai évről-évre új kiadásokat érnek meg: a színpadon is helye van Móricz Zsigmond pontos, kemény tollal megalkotott, keeereű, de életkedvet sugárzó világának. Közismert ugyan, hogy Móricz egész életében újra kezdett színpadi kísérleteinek jelentősége nem ér fel epikai nagyságával, de Moriczot színpadra vinni: ez nem lehet egyszerűen a siker keresése egyetlen színház részéről sem. Ezt a feladatot küldetésként keli tekinteni a színházaknak. A cél, Móriczhoz az íróhoz elvezetni a nézőt, aki talán nem fog a szó klasszikus dramaturgiai értelmében tökéletes színházat látni, de mindenképpen az igazi nagy irodalom levegőjével, a plasztikusan ábrázolt valósággal találkozik. Valahogy így történt, a Rokonok előadásán is, amelyet megyénkben már Jászberényben, Jászfelsőszent- györgyön, Öcsödön és Martfűn mutatott be a Déryné Színház, és a közeljövőben még több községbe ellátogat vele. A martfűi előadást mi is megnéztük, s ez szerencsés körülmény, hiszen az említett helyek közül kétségkívül a Tisza Cipőgyár művelődési háza rendelkezik a legideálisabb színházteremmel. De ez csak az egyik összetevő. A közreműködő művészek véleménye szerint az utóbbi időben a martfűi művelődési központ színház- termében talált legkedvezőbb fogadtatásra a darab, az érdeklődők számát és a közönség reakcióját tekintve egyaránt. Móricz Virág újonnan dolgozta át színpadra Móricz Zsigmond regényét. Bravúros munkát végzett, hiszen a Rokonok cselékménye kevés olyan látványos konfliktust hordoz magában, ami drámai átdolgozásra kiváltképp alkalmassá tenné. Ezen kívül a regénynek legalább húsz-harminc fontos és nagyszerűen megírt szereplője van, a színpadi átdolgozás-! ban mindössze nyolc szereplő maradt. Távolról sem akarjuk azt állítani, hogy most a kevesebb több lett. Nem. Tulajdonképpen erősen szűkített változatát kaptuk a regénynek, de Móricz szelleméhez nem hűtlen változatát. A színmű közvetíteni tudta Móricz alapgondolatát, iszonyatosságában tudta megmutatni a mindent befonó dzsentri és finánctőkés korrupciót, a tehetségeket megmérgező Zsarátnok város, illetve városjelkép levegőjét. Szécsi Ferenc a lehető legegyszerűbb eszközökkel rendezte a darabot. Pontos, realista játékot követelt színészeitől, akik többé-kevésbé helyt is tudtak állni. Szigeti Géza korrektül formálta meg Kopjáss főügyész alakját. Rá nehezedett a legnagyobb feladat, hiszen a cselekményben való részvétele mellett monológjainak afféle narrátori funkciója is volt. A leghatásosabb játék talán Hável Lászlónak sikerült a polgármester atyafiságos kedélyű, mégis ijesztő romlottságot árasztó szerepében. Találó volt Fenyvesi Balázs Berci bácsija, Borhy György Kardicsa, Kondra Irén Kop- jássnéja és Táncsics Mária démoni Magdalénája SZ. J. Szolnoki siker a rádiíban A rádiókabaré szerkesztőitől kapott tájékoztatás szerint a vidéki színházak „EZ AZ ÉN SZÍNPADOM” című műsorsorozatán a szolnoki Szigligeti Színház műsora az első három legsikerültebbnek ítélt műsor közé került. A nívódijat ma adják át Budapesten a kabaré szereplőinek, szerzőinek. Karikatúra kiállítás Rákóczifalván A rákóczifaTvaá művelődési házban vasárnap 14 órakor karikatúra kiállítás nyílik a Ludas Matyi több ismert rajzolójának műveiből. A kiállítást október 12- ig nézhetik meg az érdeklődők. A zárás napján 17 órakor Schwott Lajos karikaturista, a kiállítás egyik résztvevője tart előadást a művelődési házban. Ugyancsak vasárnap, 17 órakor a rákóczifalvai művelődési ház ifjúsági klubja előadással egybekötött kisfáim estet rendez. Kiskunfélegyháza Petőfi emlékszoba Kiskunfélegyháza város Tanácsa a Petőfi-emlék- szoba berendezését, s emlékplakett alapítását határozta el, a költő születésének közelgő 150. évfordulója alkalmából. A Petőfi- emlékplakettet Kovács Ferenc Munkácsy-dijas szobrászművész, a város szülötte készilette. Az érem egyik oldalán Petőfi arcképe, a másikon az egykori Petro- vics-féle mészárszék, a híres félegyházi Hattyúház homlokzata címere látható. A plakettet első ízben 1972. december 31-én a költő emlékének szentelt ünnepi tanácsülésen adják majd át azoknak, akik kiemelkedő eredményt értek el a Petőfi kultusz ápolásában, illetve a Petőfi-kutatásban. A neves kiskunsági Pe- tőfi-emlékhelyen, ahol a költő gyermekéveit töltötte, ugyanekkor nyitják meg az emlékszobát is. A város tanácsa e célra két helyiséget biztosított a Hattyúházhoz közeli épületben, amelynek helyén egykor a költő szüleinek lakóháza állott. A szobákat a nemrég elhunyt kiváló Petőfi-kutató. a hosz- szú ideig itt tevékenykedő Mezősy Károly hagyatékából és korabeli tárgyakból rendezik be. A megyei tanács művelődésügyi osztálya időközönként megvizsgálja a múzeumok megyei igazgatósága tevékenységét A kétévenként tartott, átfogó ellenőrzések alkalmával mód nyílik annak elemzésére, hogy a múzeumok miként töltik be hivatásukat, a napi apró munkák nem térítették-e a lényegtől más irányba a munkatársakat, miként váltották valóra munkatervi célkitűzéseiket és így tovább Mondhatnám úgy is, mindenekelőtt a munka érdemi részének elemzése a kívánatos. Az idei vizsgálat megállapításainak egészével nem célom foglalkozni, — csupán azt a kihatását mérlegelni ; mennyiben szolgálta az a fiatal muzeológus gárda további munkáját, melynek befolyásolását a művelődési osztály is fontosnak tartja. Erre vall az a megállapítás is, hogy „c káderekkel való rendszeres foglalkozást, a munkájukról való véleménynyilvánítás fontosságát a megyei múzeumi szervezetben külön aláhúzza az a tény, hogy a muzeológusok döntő többsége fiatal, ez az első munkahelye”. A szakgárdára való hatás persze korántsem csak a vezető, vagy helyettese érdemeitől függ. Az adott esetben — mint általában — a felügyeletet gyakorló állami szerv, a megyei tanáé«, művelődési osztályának dolgozóin is múlik. Nos, az idei vizsgálat nem egészen felelt meg ennek a követelménynek Kevésbé érdemi, inkább formális volt. A jegyzőkönyv — többek között — ilyen megállapításokat tartalmaz: „A Damjanich Múzeum belső munkafegyelmét elégtelennek tapasztaltam”. Ugye, milyen kategórikus és egyértelmű kijelentés? De mire alapozzák ezt, ha a szakemberek munkáját érdemileg nem mérlegelték és a művelődésügyi osztály csoport- vezetője is úgy nyilatkozik erről, hogy „a muzeológusok döntő többségét mi igen tehetséges, nagy reményekre jogosító munkatársaknak érezzük”, A munka- fegyelem elégtelenségének bizonyítására sovány és szubjektív indok az, hogy „... megvizsgáltam a jelenléti ívet, amelyre ... nem írta be magát, csak utólag tették meg bejegyzésüket”. „Kína legújabbkori története” címmel négyszázoldalas történelemkönyvet jelentetett meg a szovjet „Gondolat” Könyvkiadó. A tanulmány, amely néhány nappal ezelőtt került még a moszkvai könyvesboltokba, a szovjet tudományos akadémia távol-keleti kutató intézetében dolgozó tudósok kollektív munkája, s névlegesen az 1917 és 1970 közötti időszav’*a vonatkozóan tárgyalja Kína történelmét, zárszavában azonban a kínai politikában a KKP 9. kongresszusa után végbement változásokról is áttekintést ad. Szolnokon, a Tisza Antal Üttörőházban holnap két klub kezdi meg foglalkozását. A Barátság klüb összejöveteleire 5. és 6. osztályos pajtások jelentkezését várják, azokét, akik a szovjet pajtásokkal való levelezéshez, valamint az orosz nyelv Igaz, hogy a munkafegyelem színvonalának több megnyilvánulási formája van. A döntő azonban — főleg tudományos munkatársak körében — a munka mennyisége és minősége, ezt kell vizsgálni mindenhol. Nem az „ügyrendi” mulasztások az elsődlegesek. Az olyan szokványos hibafelsorolás, amely nem áll arányban az értékelés súlyosságával, nem késztet senkit kellő önkontrollra, inkább ellenérzéseket szül. Nem véletlen, hogy Kiss László, a Művelődésügyi Minisztérium múzeumi főosztályának főelőadója arról a megállapításról, hogy „... a múzeumi szervezet irányítását a felelőtlenségig rossznak, súlyos hibáktól terhesnek ítélem meg”, így nyilatkozott: „Ha csupán a leírt hiányosságok alapján kellene kizárólag jellemeznem, minden egyéb körülmény nélkül a szervezet irányítását, szervezeti munkáját, akkor sem merném azonosítani meggyőződésemet a szövegezéssel. Ügy vélem, ez a megfogalmazás már nemcsak túlzás, hanem rendkívül súlyos, alaposabb megvizsgálást igénylő megállapítás egy egész megyei szervezet helyzetéről, amely- 'nek működését alapjaiban érinti”. Nem célom a megyei múzeumi szervezet irányításának értékelése, bizonyára azon is van javítaná való, — csupán felvetődik bennem a gondolat: ha a művelődési osztály a „felelőtlenségig rossznak” tartja a múzeumi szervezet irányítását, akkor miért kapott az igazgató a vizsgált időszakban kormánykitüntetést, minisztériumi nívódíjat és más elismeréseket Kétféle lenne tehát a megítélés? Nem erről lehet szó, hanem inkább a dolgok mérlegeléséről. Mert olyan tanulsággal is szolgál ez az ellenőrzés, hogy az a jó, ha ítéletünkben a lényeget nem homá- lyosítja el a lényegtelen, A jól sikerült jubileumi fel- szabadulási kiállításért az igazgató minisztériumi nívódíjat kapott. Az ellenőrzést végző előadó mégis így nyilatkozott erről: azzal a „kiállítással is voltak aprócs- kább zűrök. Ezt is éppenséggel lehetett volna rögzíteni. Ha visszaemlékszem, még vizsgálódtam is ebben az ügyben annakidején”. Aprócskább zűrök, aprócsKiemelkedően érdekes és igen alaposan dokumentált a könyv utolsó két fejezete, amelyek „a nagy ugrás” korszakát, illetve „a nagy ugrás” következményeinek felszámolását, valamint a .kulturális forradalom” periódusát és annak lezárását dolgozzák fel. A kiadói előszó felhívja az olvasók figyelmét, hogy ezek a fejezetek a Kínai Népköztársaság bel- és külDolitikájának elemzésével fényt vetnek Mao Ce-tung és csoportja nagyhatalmi nacionalizmusára és a nemzetközi munkás- mozgalomban folytatott sza- kadár tevékenységére is. társalgásához kémek segítséget. Az első összejövetelre délelőtt 9 órakor kerül sor. Megkezdődik az élet a 4. osztályosok klubjában is. Az elmúlt évekhez hasonlóan érdekes és szórakoztató programot állítottak össze, az évnyitó összejövetelt délután 3 órakor tartják. kább zűrök... Van belőlük jócskán a munkában is, az emberek fejében is. Vannak hibák a múzeumok megyei igazgatóságán is. Helyes, hogy kellő eréllyel ostorozta az idei vizsgálat azokat De még helyesebb lett volna, ha az iktatási, jelenléti ívi és egyéb mulasztások mérlegelése mellett több gondot fordítanak annak megítélésére is, hogyan felelt meg hivatásának a múzeum. Olyan kis ügyekre, hogy miért nem küldtek üres papírt a túrkevei múzeumnak, legfeljebb egy percet kellett volna szentelni. Közismert, hogy a múzeum speciális közművelődési intézmény, tudományos és ismeretterjesztő tevékenysége egyaránt fontos. Magától érthető, hogy a szűkeb b értelemben vett szakmai irányítás helytörténeti, legújabbkori történeti, néprajzi, régészeti, képzőművészeti vagy egyéb vonatkozásban nem a művelődési osztály elsődleges feladata. Mégis elősegítheti egy-egy szakterület fejlődését. hatókörének bővülését. Abból adódóan, hogy a muzeológusok elsődleges ismereteket szereznek, hasznosabban tudnának közreműködni a közművelődésben. Elősegíthetné ezt a művelődési osztály — többek között — a közművelődési intézmények munkájának alaposabb egymásra építéséveL S úgy is, hogy méginkább igényelné a muzeológusok aktivitását és jobban biztosítaná a lehetőségeket számukra. Éppenséggel volna mit tenni. A megyei múzeumok között például háromnak — köztük a szolnokinak — nincs évkönyve. Igaz viszont az is, hogy amikor erre volt valamennyi pénz, az évkönyv anyaga nem készült el. Jövőre mindenképpen ki kellene adni. A művelődés- ügyi osztály ismét biztosít erre fedezetet. A megye monográfiáját a Horthy- korszak egyik elkötelezett embere írta meg 1935-ben, a megyei monográfiák sorozata után. Azóta sincs újabb, pedig kellene, s a szellemi kapacitás is megvolna hozzá. Mindenképpen a kihasználtnál jóval több lehetőség van a múzeumok igazgatóságán megyénk szellemi életének gazdagítására. Jól tudom, mindez „pénz- Skérdés” is, mégis áldozni kell rá, hiszen éppen a megye kulturális élete igényli a helyi alkotó erők kibontakozását. / Ezért szükséges az is, hogy a muzeológusok szakmai munkájuk mellett jobban közéleti emberekké váljanak. Hogyan érhető el ez? Csakis úgy, ha a fiatal szakemberek alaposabban megismerik a párt művelődés- politikáját, magukénak vallják és hirdetik azt, tudományos munkájukat a marxista-leninista világnézet hatja át. A felügyeleti szerv akkor jár el helyesen, ha lényegre \ tapintóan erre inspirálja őket. Ha munkájuk mérlegelésekor ez a kizárólagos mérce: miként szolgálja a párt művelődéspolitikáját, — természetesen gondolva arra, hogy a tudományos munka és a politika kapcsolata nem minden esetben érvényesül köz- vetlenüL A múzeumok megyei igazgatóságához tartozó munkatársakra azért is több figyelmet kellene fordítani, mert önálló területen tudó. mányos kutatásokat folytatnak, publikációik, s kiterjedt hálózatuk révén munkájuk megyénk közművelődésének szerves tartozéka. Nem mindegy tehát, hogy egy ilyen fontos megyei művelődési intézmény működéséről alapos és tárgyilagos, érdemi elemzés készül-e vagy sem. Simon Béla Az első csengetés Tegnap reggel nyolc órakor először szólalt meg a csengő a szolnoki Mátyás király úti iskolában. Az osztályonként felvonuló gyerekeket, a kis honfoglalókat, az új iskola kapujában Bakos Gáborné igazgató várta, üdvözölte. A háromszáznegyven kisiskolás új hajléka 16 tantermes, nagyon jó elrendezésű, szép épület. A gyerekek boldogan vették birtokukba a világos, hangulatos, modemül berendezett tantermeket. (A tornaterem és a politechnikai műhely sajnos még várat magára.) Világért sem akarunk ünneprontók lenni — hiszen együtt örülünk az új iskola tanulóival, huszonkét tanárával — amikor megemlítjük: az őszi esők beálltával minden évben alig járható sártengerré változik a Mátyás király út és környéke Sürgősen rendbe kellene hozni az iskolához vezető utakat. Ha ilyen rendezetlen marad a környék, ha az utak nem kapnak megfelelő burkolatot — vízelvezetőkkel — akkor a kisgyerekek nagyon nehezen, nyakig sárosán, vizesen juthatnak csak el a szép. új iskolába. Új SZOVJET KÖNYV Kína legújabbkori története Pajtások kJub/a