Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-13 / 242. szám

1972. ok-' Aber 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP KÍSÉRLETEK, UJ ELJÁRÁSOK Hibrid Szudáni fű — Mélyművelés Gördülő karám Re fej evőd ott a jubileumi tudományos ülésszak a karcagi Talajművelési Kutató Intézetben A Talajművelési Kutató Intézet 25 éves fennálásának tiszteletére rendezett kétnapos tudományos ülésszak teg­nap a délutáni órákban befejeződött Karcagon, összesen 15 előadás hangzott el, amelyekből a külföldi és a hazai vendégek rövid áttekintést kaptak a Karcagon folyó tu­dományos munkáról, az itteni komplex kutatásokról. PERZSA A PARLAMENTNEK Havonta mintegy ezer négyzetméter szőrmeszőnyeg kerül ki a Békésszentandrási Sző­nyegipari Htsz öcsödi részlegében dolgozó asszonyok, lányok keze alól, ezenkívül perzsákat, torontálikat is szőnek. Eddig főként kisebb szőnyegeket gyártottak, s mun­kájuk elismerését jelzi, hogy most egy nagy méretű darab elkészítését bízták rájuk. Öten dolgoznak egy több mint negyven négyzetméteresre tervezett perzsaszönyegen, amely elkészülte után a Parlament egyik termét fogja díszíteni. Dinamikus egyensúly Jobb munka, eredményesebb gazdálkodás Az első előadásban a talaj­művelési és talaj javítási ku­tatások összefoglaló ismerte­tésére került sor. Dr. Sipos Bándor kandidátus, igazgató- helyettes áttekintette az öt­venes években indult kísér­leti munka eredményét majd tájékoztatta a hallgatókat az új komplex-kutatások jelen­legi állapotáról. A szakembe­rek éi-deklődéssel hallgatták a mélyművelésről alkotott tu­dományos állásfoglalást. — Eszerint a mezőségi, a réti és szikes területeken 4—5 évenként a leggazdaságosabb a mé­lyítő művelés alkalmazása. Bár a talajművelést döntően a gépesítés határozza meg, a mai műszaki-technikai szín­vonalon mégis a növények Igényeinek kell eldönteni az eszközök célszerű kialakítá­sát. Ezt követően dr. Gál Jó­zsefné és dr. Szirtes Viktória előadásaikban ugyan modell­kísérletekről beszéltek, mégis két igen figyelemre méltó gyakorlati iránymutatást hal­lottunk. A kukorica-termőterülete­ken a jobb termés érdeké­ben a művelés csökkenté­sének együtt kell járnia a készlettrágyázással. Továbbá: ahol a termésnö­velést a csapadék mennyisége korlátozza, a kutatók ott nem javasolják a művelés nélKüli direktvetést. A kedvezőtlen talajállapot ugyanis rontja a vízgazdálkodást, következés­képpen csökkeni fog a ter­més. Ehhez kapcsolódtak dr. Káposzta József tudományos osztályvezető gondolatai is, ő a mezőségi talajon alkalma­zott Kutatásaival mutatott rá a műveléscsökkentés hatá­sára. őszi búza esetében például a művelés elhagyása 8—15 százalékos, kukoricánál 12 százalékos terméscsökkenéssel jár. Mint az alapkutatásokból is kiderült, a növények optimá­lis fejlődését a talajoK víz­levegő aránya döntően befo­lyásolja. Dr. Kapocsi István tudományos osztályvezető al­kalmazott kutatásaival bizo­nyította a réti talajok lazítá­sának kedvező hatását. Kí­sérleteiben szinte minden nö­vény többletterméssel reagált a méiylazításra. A második nap előadásait szintén dr. Sípos Sándor kandidátus kezdte. Beszélt a talajművelés és trágyázás ösz_ szefügéseiről a mezőségi és a szikes talajon. Mint elmon­dotta, e két agrotechnikai faktor kölcsönhatása igen jelentős, együttesen ugyanis a ter­méskialakulást 40—60 szá­zalékban befolyásolják. Dr. Molnár Dénes tudomá­nyos osztályvezető. Halász Károly tudományos munka­társ, valamint dr. Bocskai Jó­zsef kandidátus a szikes terü­letek műveléséről trágyázá­sáról és korszerű javításáról tartott előadást. Vizsgálataik szerint ezeKen a talajokon a legjobb termést a lazítás és a trágyázás együttes alkal­mazásával kapták. Nyilván továbbfokozhatók az ered­mények korszerű és hagyo­mányos talajjavító anyagok alkalmazásával. Dr. Kurucz Gyula kandidátus, igazgató ökonómiai vizsgálata szerint az egyes talajjavítók hatá­sa között ugyan lényeges eltérés tapasztalható, de egyértelmű a talajjavítás kedvező üzemi megtérülése. Csizmazia Antal tudomá­nyos osztályvezető az intézet feladatait ismertette, majd a fajtafenntartási és nemesítési bükkönyfélék nemesítéséről szólt előadásában. Ennek a növénynek növekvő export- lehetősége nagy munka elé állította a kutatókat. Különö­sen fontos a nagyobb szárszi­lárdságú, nagyobb termőké­pességű fajták előállítása. A hibrid szudáni fű nemesítője, dr. Bács Barna tudományos munkatárs rövid tenyészidejű alapanyag felhasználásával kísérletezik a vetőmagter­mesztés kockázatának csök­kentése érdekében. Ennek első sikere a Hybar 201-es és az MV 301-es szu­dáni fű hibrid előállítása. Ma már növekvő nemzet­közi érdeklődés figyeli Bács doktor karcagi kutatásait. Eperjesi Mihály, mezőgaz­dasági mérnök az intézet elit­vetőmag előállításáról szólt, aminek elég széles a skálája. Négyféle bükköny, muhar, köles, hibrid szudáni fű és egyéb fűfélék és a nagy pon­tosságot igénylő munka, az intézet Költségvetésében több mint 2 millió forintot jelen­tenek. Csontos Imre tudomá­nyos munkatárs a gyepgaz­dálkodás fejlesztésének kom­plex kutatásában vesz részt. Előadásában saját találmánya — a gördülő karám — alkal­mazásáról beszélt, kiemelte ennek automati­kus vonását, ugyanis pász­tort nem igényel az állatok legeltetése,.. A gördülő karámot az állatok három nap alatt megszokják és magukkal tolják a legelte­tés irányába. Végül dr. Kurucz Gyula igazgató zárszavával fejező­dött be a tudományos ülés­szak, amely iránt a hazai és a külföldi érdeklődés is igen jelentős volt. Az egyensúly, nyelvi hangulatában Is, a mérleg képét idézi; a kétoldalú csillapodó mozgás látványa tűnik elő e szó mögött. A stilisztikai közléstartalom gazdasági szempontból is telitalálat; olyannyira az, hogy a hangulati háttérrajz még bizonyos, az egyensúly fogalmához kötődő tartalmi félreértések eloszlatásában is segít. A legfontosabb az, hogy megvalósult, beteljesedett, véglegessé merevedett egyen­súly nincs és soha nem is lehet egy iparilag gyorsan fejlődő, modern gazdaság­ban. Még azt is megkockáz­tatjuk, hogy a szó — mond­juk így — tankönyvi, elő­írásszerű értelmében sincs egyensúly, pontosabban te­hát: nem képzelhető el olyan állapot, hogy bizonyos teen­dők jó elvégzésével, netán eszményi tervezéssel, vagy elektronikus számítógépek beiktatásával az egyensúly majd egykor, ama szép na­pon egyszeriben megvalósul. Ha így lenne, akkor a gaz­daságfejlődésnek éppen a lényege, hajtóereje tűnne el; a milliónyi tényező gyors alakváltozása, az egymásnak feszülő hatások kényszerítő ereje, a kiegyenlítődést kö­vetelő mozgás szűnne meg, ami — természetesen — el­méletileg is, gyakorlatilag is elképzelhetetlen. Ezért nevezi a közgazda- sági szaknyelv pontos ár­nyaltsággal „dinamikus egyensúlynak” azt a bizo­nyos beteljesedést, megvaló­sulást, amit napjaink kor­mányzati, ágazati, vállalati programjai elérendő célként megjelöltek. Azért szólunk erről, mert az egyensúly fogalmi zavarai tényleges akadályai annak, hogy a gazdasági egyensúly tartalmi zavarai is mielőbb feloldód­janak. Mindjárt hozzátehet­jük, hogy azok a kormány­zati intézkedések, amelyek ezt a feloldást célozzák, ép­pen a Statikus értelmezést — vagy fogalmazhatunk így is: a kampányjellegű meg­oldásokat — akarják kiik­tatni a megvalósítás folya­matából. Milyen csomópontokon, ér­zékelhetők a népgazdasági egyensúly gondjai? Három pontot céloztak meg az egyensúlyt erősítő intézkedések: a beruházáso­kat, a külkereskedelmi illet­ve fizetési mérleget, és mindezek tükrözőjét, az ál­lami költségvetést. S itt nyomban szembeke­rülünk az egyensúly nemke- vésbé fontos tévhiedelmével; azzal a feltevéssel, mintha a népgazdaság három emlí­tett csomópontján olyan alapvető bajok lennének, amelyek az egyensúly erősí­tésének rendkívüli intézke­déseit indokolná. Nos, ami a beruházásokat illeti, az is­mert korlátozó intézkedések ellenére évről-évre emelke­dik a beruházások finanszí­rozása — 1969-ben 75, 1970- ben 89. 1971-ben több mint 100 milliárd forintot ruház­tunk be. ami, a gondokat korántsem kisebbítve, azért semmiféle alapvető „vissza­fogásra” nem utal. Korántsem az ered­mények és a hibák patikus­mérlegen végzett' arányosí­tása miatt bocsátottuk előre ezt, hanem azért, mert így fest a teljes igazság, s mert az egyensúly (méltán hasz­nálhatjuk most már a szem­léltetett fogalmat: a „dina­mikus egyensúly”) reális be­mutatása csak így képzelhe­tő el. Ami pedig most már a kormányintézkedések jelle­gét, célzatát illeti, a hármas feladat voltaképpen egyetlen szóval is kifejezhető, s ez így hangzik: hatékonyság. Részleteire bontva azt jelen­ti ez, hogy a jövőben az ed­digieknél jobban kell töre­kedni a népgazdaság minden ágában, minden vállalatánál a költség és az eredmény, a ráfordítás és a haszon elő­nyösebb összhangjának meg­teremtésére. Ez így természetesein gaz­dasági sűrítmény; azt is mondhatnánk: ökonómiai alapigazság, közhely — csak­hogy a valóság folyamatai akkor kövesednek közhellyé, ha nagyon lényegeset, álta­lános érvényűt tükröznek. Nincs másként ez az egyen­súly és a hatékonyság ösz- szefüggésével sem, hiszen ha az utóbbi hetek-hónapok in­tézkedéseit, kormányhatáro­zatait a közös nevező álta­lános . szintjén közelítjük meg, csak erről: a költség és az eredmény jobb össz­hangjáról van szó. Ezt cé­lozzák a kiegyensúlyozot­tabb. hatékonyabb beruhá­zásokat ösztönző döntések, az üzem és munkaszervezés színvonalát emelő határozat, az ipari kapacitások jobb hasznosítását célzó, illetve a műszaki fejlesztést gyor­sító rendelkezések. Mindebből kitűnik, hogy a népgazdaság egyen­súlyi helyzetének erősítése voltaképpen nem is minősít­hető elvont önállósággal kü­lön feladatként. Az egyen­súly — nézzünk szembe vé­gül is e szóval: a jobb mun­kát, a mindenütt eredménye­sebb gazdálkodást jelenti. Jobb munkát a vállalati irányításban: új, korszerű, exportképes gyártmányokkal, az elavult gyártás- és gyárt­mánytechnológiák korlátozá­sával; jobb munkát az üze­mekben, műhelyekben: fe­gyelmezett, a perceket is hasznosító tevékenységgel. Ebből, e milliószállú össze­függés-rendszerből fonódik egységgé a népgazdaság egyensúlya is; a népgazda­ságé — amely a munka or­szágának gazdasága! T. A. Dr. Borsos János MUNKÁSOK A MÚZEUMÉRT Százezer fa Százezer fát ültetnek el Szolnok 900. évfordulójára társadalmi munkában a vá­ros lakói. Tavasszal 17 ezer már a földbe került, most ősszel tovább folytatódik a munka. Kedden újabb, csaknem 27 ezer facsemete ültetéséről tárgyalt a fásítási bizottság. A csemetéket az ÉRDÉRT adja a városnak. Ezúttal je­lentős társadalmi munkafel­ajánlásról is számot adhat­tak: a Keskeny János úti aluljáró területén a Vörös Mező Tsz 2 ezer, a Pipacs úton és a kisgyepi iskola környékén a Damjanich Tsz 700, az ugari faiskola terüle­tén a Lenin Tsz 800 fa ülte­tését, gondozását, az elpusz­tultak kicserélését vállalta. Bányászati és kohászati szakemberek Hajdúszoboszlón Harmincöt esztendővel ez­előtt kezdődött meg hazánk­ban a kőolajbányáezat, s tíz esztendeje ad nyersanyagot a hajdúszoboszló; földgáz­mező. E kettős jubileum je­gyében nyílt meg csütörtö­kön Hajdúszoboszlón az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Kő­olaj-, földgáz- és vízszakosz­tályának 3 napos vándorgyű­lése. A tanácskozáson há­romszázötven magyar szak­ember mellett, 13 országból Mg külföldi is részt vesz. A szolnoki Papírgyár Damjanich szocialista bri­gádja a múzeumi hónap alkalmából a művelődés- ügyi miniszter dicsérő ok­levelét kapta. Egyszerű újsághír, de nem mindennapi közlés. Egy ipari nagyüzem szoci­alista brigádja két tanár és egy helytörténeti gyűjte­mény igazgatójával egye­temben miniszteri kitünte­tés birtokosa. . A magyarázatot, a brigád szocialista munkaszerződése adja, melyet 1971 márciusá­ban kötöttek a Damjanich Múzeummal. Ebben évi 200 óra társadalmi munkát aján­lottak fel a múzeum részére, továbbá vállalták, hogy rend­szeres tárlatlátogatáson vesz­nek részt. A múzeum dolgo­zói pedig előadásokat, tár­latvezetést tartanak, megis­mertetik a brigádtagokat a múzeum munkájával, to­vábbá a megye összes mú­zeumában ingyenes belé­pőt biztosítanak részükre. Ez még csak egy felajánlás, melyet minden szocialista brigád megtesz mert a bri­gádmozgalom vala:. elyik fokozatának megszerzésé­hez szükséges. Ennek ki­vitelezése, tartalommal telítése azonban nem min­dig eredményes. (Példa er­re a Vegyiművek Damja­nich brigádja, amely csak formális kapcsolatot tart fenn a múzeummal.) Példátlan lelkesedéssel teljesítették a brigádtagok társadalmi munkaválljfíásu­kat- A kapcsolat két éve alatt 400 órát meghaladó munkát végeztek többek kö­zött a Galéria, a néprajzi raktár és a múlt héten megnyílt régészeti kiállítás rendezésében, de az időn­ként adódó egyéb alkal­makkor is készségesen ál­nak a múzeum rendelkezé­sére. Bizonyítja ezt az idei nyári ásatáshoz nyújtott segítség is: vasárnap in­dultak a régészek a kar- cagHorgondaszentmiklósi ása­tásra, és a sok felszerelés rakodását a brigádtagok végeztéik el. Tempó-segít­séggel ez a munka több száz forintba került volna. Július 25-én a múzeum mikrobuszával a Damja­nich brigád egy napot töl­tött az ásatáson. Dr. Sel- meczi László, az ásatás vezetője szakszerű magya­rázatot adott a környék tör­ténelmi múltjáról és a ré­gészeti feltárásról. Ez alka­lommal a családtagok is el­kísérték a brigád dolgozóit, akik már bennfentesek vol­tak, hiszen az előző évben a karcag-ködszállási ásatá­son a kunok történetét is­merték meg. „Ez a kapcsolat nem zárul le a teljesítések vállalásá­val. A brigád komolyan ve­szi, hogy egymás munkáját jobban megismerjék. Ter­melési tanácskozásra, bri­gádösszejövetelekre hívják meg a muzeológusokat. Kö­zös kiránduláson voltak Fűzfőn, Diósgyőrött. Szent­endrén, Lábatlanon, ahol az ottani papírgyárakkal is­merkedtek, s útközben pe­dig a történelmi nevezetes­ségekről kaptak értő tájé­koztatást. Üj szakmai feladat is született a kapcsolatból. A papírgyártás történetét fel­dolgozó kiállítást rendeznek a gyárban, és ehhez külö­nös skanzenben mutatják be a legrégibb papírgépeket. — Nemcsak a gyárnak ké­szül ez a kiállítás, itt igen sokan látogatják szakembe­rek, iskolák, érdeklődök, így aztán a múzeumláto­gatók köre is bővül, — mondja dr. Selmeczi Lász­ló. A múzeum legújabbko- ri történész-munkáját segí­ti a brigád a zúzdából megmentett történelmi ér­tékű anyagokkal. Legutóbb „amerikás” leveleket juttat­tak így a múzeum birtoká­ba. Sorolhatnánk még a lé­nyeket, eseményeket, me­lyek a kölcsönösséget igazol­ják és azt bizonyítják, hogy egy ipari üzem szocialista brigádja — rajtuk keresztül a munkásság — aktív része­se tud lenni egy tudomá­nyos intézmény népműve­lési tevékenységnek. Ennek ékes bizonyitéka a papír­gyári brigád miniszteri ki­tüntetése. I. ZS. A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom