Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-13 / 242. szám

XXIII. évi. 242. sz. 1972. okt. 13., péntek. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 80 FILLÉR Híven a valósághoz B égen tárgyalt olyan várost, falut és mindenfajta hivatási! embert gyakran foglalkoztató kérdést az országgyűlés, mint ezen a héten. A mezőgaz­daság, az élelmiszeripar — vagy miként újabban, össze­vontan nevezzük — az élelmiszergazdaság állt a tanács­kozás középpontjában. Voltaképpen tehát azt vizsgálták a képviselők, hol tartunk szocialista agrárpolitikánk meg­valósításában, hogyan győzi le az ezzel kapcsolatos nehéz­ségeket a maga munkaterületén a dolgozó parasztság és a munkásság. Miként valósul meg manapság e munkában, küzdelemben kettőjük szövetsége és nem utolsósorban: ho­gyan élünk, hogyan boldogulunk, különös tekintettel a me­zőgazdaságra, mint közvetlen, és közvetett jövedelemforrás­ra, mint táplálékunk és fontos javaink előállítójára? Még megkérdezni sem egyszerű mindezt, hát niég vá­laszolni rá! Nem mintha nem akadna elegendő tény. El­bizakodottság nélkül mondhatjuk: vannak kimagasló ered­ményeink, amelyek örvendetesek, esetenként meglepően gyors előrehaladásunkat igazolják. Gondoljunk a hús- és a tojásfogyasztás növekedésének imponáló oldalaira, a nö­vénytermesztés néhány olyan eredményére, amely akár­csak pár évvel ezelőtt is halvány remény lehetett csu­pán. Vagy a dolgozó parasztság jövedelmi viszonyaira, amelyek lényegében megegyeznek ma már a munkásoké­val; vagy pedig arra, hogy míg egy évtizede még öt ember részére termelte meg a szükséges élelmiszert egy-egy me­zőgazdasági dolgozó, ma kilenc ember számára teremti elő a mindennapit, s általában nagyobb bőségben. A fel­dolgozás is sokat fejlődött, a készítmények választéka, tar­tósítása, csomagolása sok vonatkozásban messze túlhaladta a néhány évvel ezelőttit. H ogy mindezek ellenére — és még számos jó ered­mény tudatában, amelyekre itt ki sem tértünk — nem egymást dicsérgették a képviselők, — mint ahogyan a Szolnok megyei képviselők sem ezt tet­ték —, hanem mai megvétózott helyzetünk reális számba­vételével, inkább a problémákat és a további előrehaladás lehetőségeit feszegették. Ez felelősségtudatukra és szerény­ségükre vall, hiszen választóik nem keveset tettek azért, hogy idáig eljuthassunk. Milyen, kérdések kerültek elsősor­ban megvitatásra? Mindenekelőtt a zöldség- és gyümölcs­ellátás. Az országgyűlésen számos fontos javaslat hang­zott el, amelyeknek megvalósítása elősegítheti a zöldség- termelés komplex fejlesztését és az árak stabilizálását is. Szóba került természetesen a kenyér minősége is. Mér­tékadó vélemény szerint, most már a sütés, sőt a választék fokozatos javulására számíthatunk. És bár a húsellátásra mennyiségi vonatkozásban mostanában ritkán és kevés he­lyen van panasz, egyik képviselő felszólalásában nehezmé­nyezte, hogy viszonylag kevés az olcsóbb hús- és töltelék­áru, és sokszor a minőség sem' kielégítő. Megjegyzéseit a csekélyebb jövedelmű városi és falusi emberek, családok gondjai indokolták, ezért is hallgatták szavait különös fi­gyelemmel. Korántsem az élelmiszergazdaság technikai és közgaz­dasági feladatkörével foglalkoztak hozzászólásaikban a képviselők. Behatóan megvitatta az országgyűlés a terme­lőszövetkezeti tagság jövedelmű és életviszonyait, a még meglehetősen széles kört érintő alacsony személyi jövedel­meket. Sok szó esett a termelőszövetkezeti öregek helyze­téről, a járadékok összegének felemeléséről — amely már nagyon időszerű — de ez továbbra sem menti fel a szö­vetkezetek az alól, hogy maguk is rendszeresen segítsék a munkában megöregedett tagjaikat. S zóba kerültek, számos oldalról megközelítve a növénytermesztés és az állattenyésztés bonyolul­tabb közgazdasági problémái, különös tekintet­tel a termelőszövetkezetek eltérő adottságaira, a gépek és felszerelések árára és választékára, a hitelviszonyokra, te­hát mindazokra a körülményekre, amelyek között a me­zőgazdaság termel, és a sok nehézség ellenére fejlődik. „Egyszerű” képviselők és magasabb beosztásban dol­gozók egyaránt rendkívüli tájékozottságról tettek tanúbi­zonyságot, ami már önmagában is fontos biztosítéka a to­vábbi előrehaladásnak. Rendelkezések a pótalkatrész-ellátás javításira Az ország gép- és jármű- állománya az elmúlt öt év­ben mintegy 28 százalékkal nőtt. a pótalkatrészek iránti kereslet pedig ennél is na­gyobb mértékben fokozódott, mert a régi gépek, készülé­kek közül igen keveset se- lejteznek'Tti. azokat is újra és újra igyekeznek felújíta­ni. A gépipartól a különbö­ző vállalatok tavaly 5,8 mil­liárd. az idén több mint 6 milliárd forint értékű pótal­katrészt kértek, az igénye­ket azonban nem mindenből tudják kielégíteni. A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium többször foglal­kozott a pótalkatrész-ellátás helyzetével, s mindenekelőtt a mezőgazdasági gépek, a közúti járművek és a tartós fogyasztási cikkek alkatrész­utánpótlásának javítására hozott intézkedéseket. A javítások úgynevezett csúcsidőszakaiban továbbra is gyakori az alkatrészhiány. A nyár folyamán kevés volt a hűtőszekrényekhez szükséges aggregét, tavaly karácsony táján tv-képcső­ből nem volt elegendő, s gyakori és jogos panasz hangzik el amiatt is, hogy nincs elegendő alkatrész a centrifugákhoz. Egyes ré­gebben gyártott elektromos forróvíz-tárolókhoz és porszí­vókhoz ugyancsak nehéz al­katrészt kapni. A miniszté­rium felhívta a Vállalatokat, hogy gondoskodjanak a hi­ányzó alkatrészekről, külö­nösen azokról. amelyek konstrukciós vagy technoló­giai fogyatékosságok miatt az átlagosnál gyorsabban kopnak. Három szekcióban százhatvan előadás Megkezdődtek o XV. megyei orvos-gyígyszerész napok Néhány évtizeddel ezelőtt még általános volt az a néz,et, hogy tudományos munkát csak egyetemi városban lehet eredményesen végezni. — A Szolnok megyei orvosok, — gyógyszerészek viszont már hosszú évekkel ezelőtt bebi­zonyították, hogy „vidéken” is lehet és kell tudományos ku­tatással foglalkozni. Ennek legékesebb bizonyítéka a teg­nap kezdődő s ezúttal immár tizenötödik alkalommal meg­rendezett Szolnok megyei or­vos-gyógyszerész napok ese­ménysorozata. A megyei tudományos ta­nács kétnapos rendezvényé­nek a Tiszamenti Vegyimű­vek adott otthont. A megnyi­tó ünnepségen részt vett dr. Gergely István, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságá­nak első titkára, dr. Majoros Károly, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára, Árvái István, az SZMT veze­tő titkára, Sipos Károly, a Szolnok megyei Tanács el­nökhelyettese, Sándor László, a Szolnok városi pártbizott­ság első titkára és Zakár Zol­tán. a Szolnok városi Tanács elnökhelyettese. — Megyénk az országban első volt azok között, ahol az orvosok és gyógyszerészek évenként rendszeresen beszá­moltak munkájuk elméleti és gyakorlati eredményeiről, és az elmúlt 15 év alatt haladó hagyománnyá vált a megyei orvos-gyógyszerész napok megtartása — kezdte ünnepi megnyitó beszédét dr. Leilei Gábor megvei főorvos. Ismer­tette, hogy megyénkben ma már hatszázötvennyolc orvos, százötvenhárom gyógyszerész és kétezernégyszáznégy egyéb egészségügyi dolgozó van, ez a létszám többszöröse a fel­szabadulás előttinek, örven­detes, hogy egyre csökken a fertőző megbetegedések szá­ma — különösen a tüdőgü- mőkór és a fertőző gyermek- betegségek — viszont még Számos virusbetegség meg­előzése vár megoldásra. Saj­nos növekszik a balesetek, a keringési megbetegedések — daganatok okozta halálesetek száma, és egyre több gondot okoznak a tartós rokkantság­gal járó balesetek. Javulás ebben csak úgy remélhető, ha az eddigieknél sokkal na­gyobb gondot fordítanak nem­csak az orvosok, hanem az érdekelt vezetők is a megelő­zésre. A főorvos ezután a rendez­vénysorozat céljairól beszélt: — A két nap alatt elhangzó előadások tekintélyes száma foglalkozik a munkaszerve­Gazdag, változatos műsort állított össze a KPVDSZ megyei bizottsága a XII. kulturális napok rendezvény- sorozatára. A csaknem két hétig tartó programot teg­nap Szolnokon a Ságvári Endre művelődési központ­ban Szász Ferencné, a KPVDSZ központi vezetősé­gének elnöke, „Érdekeinket védi a szakszervezet” című előadásával nyitotta meg. — Az elmúlt évek tapasz­talatai azt igazolják, — mondta egyebek közt — hogy a szakszervezeti szer­vek a közalkalmazottaknál is felnőttek a fokozott köve­telményekhez, munkájukat gondosabban végzik. Ma már általános gyakorlat, hogy a gazdasági vezetők, a dolgo­zéssel, a szervezéstudomány­nyal. — A vezetés minősége ugyanis meghatározza, hogy az egészségügyi intézmény­ben milyen a gyógyító mun­ka színvonala. A vezetőknek kötelességük átadni tapaszta­lataikat a fiatalabb nemze­déknek — mondotta. — Elő­adásaink másik fontos célja, hogy lehetőséget adjunk a fiatal kutatóknak, a tudomá­nyos munkára kedvet érző fiatal orvosoknak, hogy hasz­nos munkájuk eredményét — mind szélesebb körben ismer­jék meg. A megnyitó után elkezdőd­tek a szakmai előadások. A három szekcióban tegnap és ma 160 előadás hangzott, il­letve hangzik el. zókat érintő lényeges kér­dések eldöntésénél a szak- szervezeti szervek vélemé­nyét, illetve a feladatok megvalósításánál a segítsé­gét kérik. Ezután az ellenőrzési jog szélesebbkörű alkalmazásáról szólva elmondta, hogy ezen nemcsak a gazdasági veze­tés ellenőrzését kell érteni, hanem a szakszervezeti munka demokratizmusát is. A kérdésekre válaszolva Szász Ferencné x megígérte, hogy megvizsgálja, miért nem utazhat minden nyug­díjas közalkalmazott vasúti kedvezménnyel, és bejelen­tette, hogy a kormány a kö­zeljövőben tárgyal a keres­kedelmi és vendéglátóipari dolgozók rövidített munka­idejének lehetőségeiről. Fock Jenő látogatása Tatabányán Tegnap délelőtt ünnepi ta- lácsülést rendeztek Tatabá­nyán, a település várossá nyil­vánításának 25. évfordulója tiszteletére: 1947 októberében Alsógalla, Felsőgalla. Tata­bánya és Bánhida egyesítésé­vel alapították meg a mai vá­rost. A jubileumhoz méltóan zászlódíszbe öltöztették a vá­ros tereit és épületeit. Az or­szág minden részéből érkez­tek vendégek, hogy köszönt­sék a negyed évszázados vá­ros lakosságát. A népház színháztermében rendezett ünneni tanácsülé­sen részt vett Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnöke, Komárom megyei or- szágyűlési képviselő, — Sütő András, a városi tanács elnö­ke mondott ünnepi beszédet. Ismertette a 25 évvel ezelőtti eseményeket és a város fej­lődésének jelentősebb állo­másait. A kormány elnöke a dél­utáni órákat is a városban töltötte. Havasi Ferencnek, a Komárom megyei pártbizott­ság első titkárának társasá­gában ellátogatott a 12/A aknához, ahol elbeszélgetett a bánya vezetőivel. Részletesen érdeklődött a szerdai sújtó- légrobbanást előidéző okokról és az akna termelésének ala­kulásáról. A kormány elnöke beszél­getett az energiahordozók ala­kulásának helyzetéről, a bá­nyászat országos problémái­ról, köztük Tatabánya és a Komárom megyei szénbányá­szat helyzetéről, a szénbányá­szat jövőjével kapcsolatos feladatokról. KPVDSZ KULTURÁLIS NAPOK Csaknem két hét;g tartó programsorozat nyitánya a Ságváriban rtftÍKK Tt DÚSÍTÁSOK — HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK Diplomaták szüreti kirándulása Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön szüreten látta vendégül a Bu­dapesten akkreditált diplo­máciai képviseletek vezetőit. A szüreten — amelyet Egerben és környékén ren­deztek meg — részt vett Cseterki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára, dr. Dimény Im­re mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter és Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese. Kémet Károly látogatása Kispesten Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság el­ső titkára teenap egésznapos látogatást tett Kispesten­Reggel a XIX. kerületi párt- bizottság székházában a kerületi párt-végrehajtóbi­zottság tágjaival és tömeg­szervezeti vezetőkkel tanács­kozott, délután pedig részt vett a kispesti rekonstrukció ünnepélyes alapkőletételénél. Magyar gazdasági napok Spanyolországban Október 19 és 27 között a Magyar Kereskedelmi Ka­mara és a spanyol kamarák legfelső tanácsának szerve­zésében három spanyol vá­rosban — Madridban — Bar­celonában és Bilbaóban — magyar gazdasági napokat rendeznek. A Kamara eddig már 22 mrópai s észak-ame­rikai városban szervezett ilyen jellegű eseménysoroza­tot. hogy tájékoztasson Ma­gyarország gazdasági életéről és felkutassa a kölcsönös ke­reskedelem továbbfejleszté­sének lehetőségeit. Jubileumi radiológus­kongresszus ötven esztendővel ezelőtt, 1922-ben alakult meg a Ma­gyar Radiológusok Társasá­ga. Az évforduló alkalmából csütörtökön délelőtt a Ma­gyar Tudományos Akadémia dísztermében megkezdődött a radiológusok jubileumi kongresszusa. A tanácskozást — amelyen ott volt Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke is — dr. Zse­bük Zoltán, egyetemi tanár, a Magyar Radiológusok Tár­saságának elnöke nyitotta meg, majd dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter üd­vözölte a kongresszus rész­vevőit, köztük azt a csaknem háromszáz kutatót, és gya­korlati szakembert, aki 21 ország e témával foglalkozó orvosait képviseli. Jól vizsgázott Balatonfüreden közvetlenül a tó partján szennyvíztisztí­tó kísérleti állomást -hoztak létre. A régi tisztítótelep mel­lett működő kísérleti állomá­son a nyáron kipróbálták a vízgazdálkodási tudományos kutató intézet foszfát-eltávo­lító módszerét. A kísérlete­ket most összegezték és meg­állapították. hogy az új mód­szerrel a szennyvizekben lé­vő foszfát 90 százalékát sike­rült eltávolítani. A kísérleti állomás ered­ménye azért jelentős, mert a foszfát, amely nagy mennyi­ségben káros a vizek élővilá­gára, jórészt a szennyvízzel kerül a Balatonba. BUBIV-bútorok Kijevben A napokban nyitják meg Kijevben a Budapesti Bú­toripari Vállalat önálló ki­állítását. A bemutatásra ke­rülő 18 szobaberendezés „be­szédes” illusztráció az 1973. évi export-ajánlathoz, s ízelítőt ad a7 1974-re várható kollekcióból is. A BUBTV évente mintegy másfél millió rubel értékű bútort exportál a Szovjet­unióba, ami több mint há­romezer háló, ezer ebédlő- és ugyancsak ezer stil-garni- túrát jelent. A vállalat ed­digi rekonstrukciójának eredményeként 1973-ban nö­velni kívánja szállításait a Szovjetunióba. A kijevi be­mutatón ott lesznek a leg­újabb termékek is. „Gépszörnyeteg” Visontán Hatalmas új gépkompte- üum kezdte meg a próbaüze­melését csütörtökön reggel a visontai Thorez külfejtéses bányaüzem területén. Előírt teljesítménye rendkívüli: óránként ötezer köbméter föld megmozgatására, elren­dezésére képes. Egyetlen mű­szakban s mindössze 11 szak­ember irányításával, mint­egy negyvenezer kubikos munkájának megfelelő tel­jesítményt produkál. Erdei Ferenc emlékére Kiskunság méltóképpen ápolja Erdei Ferenc emlékét, akinek kapcsolata e vidékkel még a Futóhomok című híres könyvének anyaggyűj­tése idején kezdődött, s halá­láig tartott. A homokhátság „fővárosa” Kecskemét fel­állítatja mellszobrát, hartai Béke Termelőszövetkezet leg­utóbbi tsz-közgyűlése pedig úgy döntött, hogy a vidék, s közvetlenül Harta * mező- gazdaságának fellendítésében szerzett érdemeiért Erdei Ferencről nevezik el a terme­lőszövetkezetet. Magyar bánya Cipruson Útnak indította első gép- szállítmányát a Geominco Részvénytársaság Ciprusra. A csepeli szabadkikötőből mintegy 250 tonna súlyú be­rendezést és építőelemet szál­lítanak a ciprusi magyar rézbányába, amelynek létesí­tésére egy évvel ezelőtt kö-< tőitek szerződést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom