Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-12 / 241. szám
XXIII. évf. 241. sz. 1972. okt. 12., csütörtök VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 80 FILLÉR A parlament elfogadta dr. Dimény Imre beszámolóját Módosítollák az országgyűlés ügyrendjét — Képviselők interpellációi — He fejeződ tilt az őszi ülésszak Tegnap délelőtt dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek a mezőgazdaság, az élelmiszer- ipar és a fagazdaság helyzetéről, illetve az e területeket érintő törvények és kormányhatározatok végrehajtásáról szóló beszámolója fölötti vitával folytatta tanácskozását az országgyűlés. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, valamint Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A megye nagy szellemi központja Megnyitották a tudományos ülésszakot a jubiláló karcagi kutató intézetben Az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós elsőként dr. Szekér Gyula nehéziDari miniszternek adott szót. A magyar mezőgazdaság korszerűségének egyik mutatója, hogy ma már a termelés anyagjellegű ráfordításainak fele ipari anyag — mondotta a miniszter. A népgazdaság nagy erőfeszítéseket tesz a mezőgazdaság kemizálásáért. 1950 és 1975 között a vegyipari beruházások egyharmadát, körülbelül 25 milliárd forintot fordítunk a mezőgazdaság kemizálására. Még egy jellemző adat: a vegyipar idei termelésének több mint húsz százalékát, mintegy tízmilliárd forint értékű árut vásárol meg a mezőgazdaság, s ez azt jelenti. hogy a vegyipar legnagyobb vásárlójává vált. Majd arról szólt, hogy a mezőgazdaság gépesítésével igen megnőtt a mezőgazdaság villamosenergia és üzemanyagigénye is. Az iparág feladatairól szólva dr. Szekér Gyula hangoztatta ; — Minden erőnkkel azon leszünk, hogy IV. ötéves tervünk legnagyobb, 9 milliárd forintos beruházását, a Péti Nitrogénművek több mint 1 millió tonna műtrágyát kibocsátó üzemét határidőre megépítsük. E gyár üzembehelyezésével lehetőség nyílik arra, hogy 250 kilogramm hektáronkénti nitrogén, foszfor, kálium műtrágya hatóanyagot adjunk a mezőgazdaságnak, ami azt jelenti, hogy hazai termeléssel tudjuk megvalósítani mezőgazdaságunkban a nagyadagú műtrágyázást. E gyár üzembehelyezésével nagy lépést teszünk előre a komplex műtrágyák gyártásában. 1976-ra összes hazai műtrágyatermelésünk több mint egy harmada komplex műtrágya lesz. Az eddiginél erőteljesebben kell foglalkoznunk a növényvédőszerek hazai előállításával. E területen jobban ki kell használni a szocialista munkamegosztás előMegyénk tanácselnöke és országgyűlési képviselője így kezdte hozzászólását: — Nagy jelentőségű az élelmiszergazdaság fejlődése Szolnok megyében is, amellett, hogy az ipar szintén jelentős fejlődésének vagyunk tanúi. Az ipari termelés értéke jóval meghaladja a mezőgazdaságét, az iparban foglalkoztatottak száma ma már több. mint a mező- gazdasági dolgozóké. Ugyanakkor a megye iparának termelése az országos termelés 3 százalékát adja, míg a mezőgazdaságé megközelíti az ország termelésének 10 százalékát. Ezért ez az ágazat a megye irányításában elsődleges feladat volt és sokáig az is marad. A miniszteri beszámolóban ismertetett országos eredményekhez — mondotta — a ipi megyénk élelmiszer- 1 gazdasága is hozzájárul: ebben az évben búzából hektáronként 32.5 mázsát, ősz; árpából 34 mázsát termeltünk s kukoricából 40 mázsa körüli termés betanyeit.. Növelni kell a kooperációs gyártást a nyugati országok vállalataival is. Gyógyszeriparunk bekapcsolódott a növényvédőszerek gyártásába, amitől komoly eredményeket várunk. — Mezőgazdaságunk dolgozói eredményesen teljesítették az eléjük tűzött feladatokat, azokat, amelyeket pártunk és kormányunk határozott meg számukra. Mi, az ipar irányítói, vezetői és dolgozói ezután is tőlünk telhetőén támogatjuk munkájukat — mondta dr. Szekér Gyula. Az első napirend vitájában tizenhárom képviselő kért szót, köztük Fodor Mihály képviselő (Szolnok megye 7. vk.) megyei tanácselnök. karításával számolunk. A cukorrépa vetésterülete ugyan még kisebb az elvártnál, de 360 mázsa körüli átlagtermést várunk a megyében. — Számításaink szerint megvan a reális alapja annak is, hogy az ötéves terv hátralévő időszakában megyénkben a tehénállomány mintegy 10 százalékkal, s ezáltal a tej- és hústermelés is növekedjék, fi- gyelembevéve a tej és hús termelői árrendezését, valamint a beruházásokhoz és a takarmánytermesztéshez nyújtott — az üzemi fejlesztési alapokat kiegészítő — állami támogatást is. A szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének anyagi kihatásait megvizsgáltuk és megállapítottuk, hogy a szarvasmarhatenyésztés jövedelmezősége 10—14 százalékos szintre emelhető. Ezután arról szólt, hogy kialakulóban van az úgynevezett iparszerü termelés a növénytermesztésben is, az (Folytatás a 3. oldalon) Egy nagyon boldog ember sokszor meghatódott tegnap Karcagon. Dr. Vezekényi Ernő nyugalmazott Intézeti igazgató. A Talajművelési Kutató Intézetben ugyan nincs ilyen hivatalosan hosz- szú címe, mindent kifejezően csak Ernő bácsinak tisztelik. 1947 őszén ő jelent meg Karcagon egy szak- könyvvel a hóna alatt, egy parcellavető-géppel, egy boronával, befalaztatta a szénapajtát, s 12 hold gazos földön, egyszálmagában megalakította a kutató intézetet. Az intézet munkájáról azt mondta tegnap dr. Jánossy Andor akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia agrárosztálya nevében: országhatárokon túlterjedt már a tudományos kutatásaink híre. Más szavakkal és másmás nyelven bizonyították az akadémikus kijelentését — a jubileumi tudományos ülésre érkező külföldi tudósok: dr. Vitold Niewiadovszki professzor, az olsztyni akadémiai intézet igazgatója, dr. Anton Kuncze professzor, a münchebergi kutató központ igazgatója, dr. Filip Todo- rov, a szófiai Puskarov intézet tudományos főmunkatársa, dr. Ladislav Loren- csik, a michaloveei kutató intézet igazgatója, dr. Máté István, a nagyváradi kutató állomás igazgatóhelyettese. — A magyar agrártudomány együtt ünnepel a karcagiakkal — mondta köszöntőjében dr. Ács Antal, a Debreceni Agrártudományi Egyetem rektora. Az intézet fennállásának 25. évfordulójára rendezett ünnepség elnökségében üdvözölte dr. Sipos Sándor kandidátus az ülésszak elnöke Váncsa Jenő mezőgazda- sági- és élelmezésügyi miniszterhelyettest, Tóth Jánost, a megyei pártbizottság titkárát. Zagyi Jánost, a karcagi városi pártbizottság titkárát is. A tudományos ülést megnyitó beszédében Váncsa Jenő miniszterhelyettes többek között azt mondta: — A karcagi Talajművelési Kutató Intézet országos hatókörű szakági tudományos intézmény. Kutatási :feladatai túlterjednek a tájkörzet határain. Kutatási programjuk olyan nagy, hogy annak teljesítéséhez a hazai kutató intézetek ösz- szefogásán túl a kölcsönös előnyökön alapuló nemzetközi együttműködés megszervezése is szükséges. Az intézet hivatásáról szólva ezt mondta a miniszterhelyettes: — A technika fejlődésével új talajművelési irányzatok alakultak ki nemzetközi méretekben is. Ezek nagy hatással vannak a termelőüzemek fejlesztési elképzeléseire. Ezért nagyon fontos, hogy a műszaki, biológiai és ökonómiai feltételek érvényesítésével tiszta képet adjanak a hazai talajművelés fejlesztésének kialakításához. Nagyon nagy jelentőséget tulajdonítunk a munkamegosztás megszervezésének. Tisztán látjuk, hogy a jövőben jobban be kell kapcsolnunk a termelőüzemeket is a kutatásfejlesztés láncolatába. Azt akarjuk, hogy a kutatás módszerei érvényesüljenek az üzemi gyakorlatban. A miniszterhelyettes megnyitója után dr. Kurucz Gyula kandidátus, intézeti igazgató tekintette át a 25 esztendő históriáját. Név szerint megemlékezett Nagy Béla műszaki ügyintézőről és Győri Petemé laboránsról. akik az alapítástól mindmáig az intézet munkatársai. Még 1955-ben is csak négyen dolgoztak a növény nemesi tő telepen, ma viszont huszonöt tudományos kutató munkálkodik az intézetben. Alkotó munkájukat száztíz segédkutató, laboráns, s más beosztású szakember segiti. Még 1955-ben is csak 250 ezer forintot tudtak fordítani a tudományos munka költségeire, ma pedig 12 millió forint az intézet költségvetése. Ez a pénz sokszorosan megtérül. Csak az utóbbi öt évben 550 szakcikket jelentetett meg az intézet, és tudományos munkatársai mintegy hatszáz előadást tartottak. Mint dr. Ács Antal debreceni rektor méltatta is, az intézet tudományos munkatársai kiváló címzetes oktatók az egyetemen is. Saját kísérleti telepük van Karcagon, Kisújszálláson és Ecsegfaiván, s a kutatásban együttműködnek a hazai intézeteken kívül két csehszlovák, két román, ezentúl szovjet, bolgár és német kutató intézetekkel. Dr. Máté István azt köszönte meg, ahogyan a karcagiak segítik a fiatal nagyváradi intézet munkáját. Dr. Anton Kuncze professzor elismerően szólt arról, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban 1959 óta nyilvántartják a karcagi kutatók munkáját. Szolnok megyében pedig pótolhatatlan szellemi központ a karcagi intézet. Tóth János, a Szolnok megyei pártbizottság titkára állapította ezt meg. a megyei pártbizottság, a tanács és a karcagi párt-, állami vezető testületek véleményét összegezve. — Nagy örömünk — mondta Tóth János, — hogy országos rangja van ennek az intézetnek, s az is, hogy a megye élelmiszergazdasága mindig jó forrásra talált Karcagon. A tudomány gyakorlattá tételében a megye szövetkezeteinek sokaságában adnak szaktanácsokat, s eredményeik mindig megbízható alapok a megyei döntések előkészítésében. Most is sokat várunk az intézet kutatóitól a megye agrárfejlesztési programjának valóraváltásában. Az ünnepélyes megnyitó után a tudomány munkásai vették át a pódiumot. Tegnap és ma a tudományos előadások sora hangzott, illetve hangzik el a jubiláló intézetben. B. L. 1 Fodor Mihált felszólalása m Tervekről és gondokról-HÍREK .'Dúsítások ~ híre 7 Koktél a lengyel néphadsereg napja alkalmából Eugéniusz Wislicz-Iivan- czyk ezredes, a budapesti lengyel nagykövetség katonai és légügyi attaséja a lengyel néphadsereg napja alkalmából tegnap koktélt rendezett. Megjelent Rácz Sándor rendőrvezérőrnagy, a belügyminiszter első helyettese, Szűcs László és Kaszás Ferenc vezérőrnagy honvédelmi miniszterhelyettesek, Marjai József külügyminiszterhelyettes. Ott volt a koktélon Tadeusz Hann- szek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete is. Á koktélon resztvettek az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnokságának magasrangú képviselői. Sújtólégrobbanás Tatabányán Tegnap délelőtt a tatabányai 12/a aknában sujtólég- robbanás történt. A bánya egyik munkahelyén gépet szereltek. Feltehetően a szerelés közben keletkezett elektromos szikra lángra lobbantotta a meghúzódó metán-réteget. A jelenség rendkívül gyorsan zajlott le; öt másodperc alatt teljesep kiégett a munkahely felső rétegében összegyülemlett kis mennyiségű metán. A munkahelyen és annak közelében tartózkodó dolgozók közül 7-en könnyebb égési sérüléseket szenvedtek. A mentők nyomban kórházba szállították őket. Hárman a megfelelő orvosi ellátás után már hazamentek, 4 bányászt további megfigyelés miatt még a kórházban tartottak. Azonnal elrendelték a bánya teljes kiürítését is, de nem volt szükség a bányamentők beavatkozására, s a délutános műszakban már ismét teljes létszámmal dolgoztak az almában a bányászok. A sújtólégrobbanás ügyében a vizsgálatot a kerületi bányaműszaki felügyelőség megkezdte. Gázlók nehezítik a hajózást A Rajkától Szobig terjedő Duna szakaszon az alacsony vízállás miatt az utóbbi napokban egyre több dolga akad, a vízügyi szerveknek. Az úgynevezett hajózási kis- vizszint esetén is huszonöt deciméter mély víznek kell lennie ahhoz, hogy a hajók, uszályok e szakaszon teljes terheléssel közlekedhessenek. Jelenleg azonban Rajka és Szob között tizenkilenc gázló nehezíti a hajózást. A vízügyi szervek kitűző hajói állandóan pásztázzák a folyót és többszáz bolyát helyeztek el a hajók kormányosainak tájékoztatására. A legnehezebb manőverezésre a medvei gázló kényszeríti a hajósokat. Ott a gázló mélysége mindössze tizenhat deciméter. Az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság éppen ezért egy nagyteljesítményű kotrógépet állított munkába, hogy mélyítse, szélesítse a hajóutat. Baráti látogatás Egy évtizede tart baráti kapcsolatot az NDK potsdami kerületével a Hajdú-Bihar megyei tanács. A kapcsolatok további erősítésére négy tagú küldöttség érkezett tegnap az NDK-ból Hajdú-Bihar megyébe. A küldöttség vezetője Günther Poppen- heim a potsdami kerületi tanács elnöke. Délelőtt Debrecenben a megyei tanács épületében dr. Ambrus István a Hajdú-Bihar megyei tanács elnöke fogadta a vendégeket és tájékoztatta a megye gazdasági, kulturális életéről, a tervekről. Építőipari kisgép-bemutató Pécsett, a Pollack Mihály műszaki főiskolán nagyszabású kiállítás nyílt tegnap a KGST országokban gyártott, csaknem háromszáz építőipari kisgépből. A megnyitón resztvettek az építőipari kisgépek gyártásszakosításával foglalkozó. Pécsett zajló KGST szekcióülés tagjai, szakértői, valamint a magyar építő és gépész szakemberek. A kiállított berendezések. eszközök az építőipar legkritikusabb, leginkább időt rabló munkaterületeit hivatottak gépesíteni, így a vakolás, a szigetelés, a padlóburkolás és a festés műveleteit. Új szövetkezeti cipőmodellek Szerdán az Országos Piackutató Intézet Nagymező utcai bemutatótermében kiállítás nyílt az országos szövetkezeti cipőmodell-pályá- zatra érkezett munkadarabokból. Az OKISZ, Iparművészeti Tanács és a ruházati szövetkezetek budapesti szövetsége állal rendezett pályázatra 27 szövetkezet tervezői, modellezői neveztek be, 256 pályamunkával. Ezek a legújabb divatirányzatnak megfelelő formában, a napjainkban beszerezhető alap- és kellékanyagok felhasználásával készültek, s öt kategóriában többet is díjaztak közülük. Új textilüzem Zöldcsempés, parkettás, ideális munkakörülményekei biztosító 20 000 légköbméteres üzem készült el 16 hónap alatt a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kistarcsai gyárában. A 30 millió forintos — saját fejlesztési alapból megoldott — beruházást tegnap dr. Bakos Zsigmond könnyűipari miniszterhelyettes adta át. Az NDK-gyártmányú cér- názó- és lengyel készítésű kettőző gépekkel felszerelt üzemben évente ezer tonna fonalat cérnáznak. Ezekből mintegy 1.5 millió darab kötöttárut, ruhát, pulóvert, valamint egymillió négyzetméter szövetet állíthatnak elő. Szőlőszüret — pezsgöbomak A Bükk déli lejtőin telepített ültetvényeken, az úgynevezett dél-borsodi borvidéken megkezdődött a szüret. A több mint húsz községet magában foglaló borvidéken az utóbbi években végrehajtott rekonstrukció során telepített nagyüzemi szőlőtáblákkal egvütt több mint ötezer holdról szüretelik a termést. Tibolddaróc határúban szedik a pezsgőbort adó szőlőfajtát, amelynek jellegzetessége a magas savtartalom.
