Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-11 / 240. szám

1972. október 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szerényen, csendben — jól Sáfár Miklós ez év tava­szán lett párttag. A taggyű­lésen azt a megbízatást kap­ta: dolgozzon továbbra is a szakszervezeti bizottságban, melynek 1958 óta — meg­szakítás nélkül — tagja, most mint gazdasági felelős. A törökszentmiklósi MEZŐ­GÉP Vállalat kisújszállási gyáregysége a munkahelye. Ezen a nyáron vették fel a munkásőrségbe. Szakmája géplakatos. A gyáregység legfiatalabb, leg. eredményesebb részlegének, a hordóüzemnek a műveze­tője. Sáfár Miklóssal a szak- szervezeti munkáról be­szélgettünk. — Milyen az üzemben a szervezettség? — Eléggé jó, 94 százalé­kos. A tagdíjat négy-öt em­ber kivételével mindenki pontosan fizeti. Ebben je­lentős része van a tizenkét bizalminak. — Mit tesznek a dolgo­zók érdekvédelméért? — Kedvező helyzetben va­gyunk. Igazgatónk, Ponyo- kai Bálint hosszú időn át szakszervezeti vezető volt, tudja, hogyan kell bánni az emberekkel. Segíti munkán­kat, így könnyű a dolgunk. A társadalmi bíróságnak és a munkaügyi döntőbizott­ságnak évek óta nincs mun­kája, jogvitás ügye. A tár­sadalmi szervek és az igaz­gató közt jó az összhang. Ha gondunk van, vele közösen oldjuk meg. — Például? — A többgyermekes anyák kérték, hogy egy műszakban dolgozhassanak. Megkapták rá a lehetőséget. Februárban nagyobb arányú bérrende­zés volt, az órabérek átla­gosan 0,70—1 forinttal emel­kedtek. Úgy látszik, körül­tekintően alakítottuk ki a béreket, hiszen senki sem reklamált, tett panaszt. — Beszéljünk a szociális juttatásokról is. — Saját üzemi konyhánk van, ízletes a kétfogásos ebéd, az adag is elegendő. A napi térítés összege sze­mélyenként 4,50 forint. — Gond a védőruha-ellátás, mert hamar elhasználódik. Két éve még száz védőkesz­tyű kellett havonta, most háromszáz. Védőruhára az idén január és augusztus 1 között 217 ezer forintot használtunk fel. Túllépjük az előirányzatot, de betart­juk a munkaügyi szabályo­kat — Mit tesz a szakszervezet a munkafegyelem javításá­ért? — A művezetők közül többen szb-tagok, a csoport vezetők pedig bizalmiak. Nem pártfogoljuk a lazasá­got, a fegyelmezetlenséget. A szakszervezeti taggyűlésen rendszeresen foglalkozunk ezzel a kérdéssel is. Igyek­szünk megértetni, hogy a fegyelmezett, a pontos, gon­dos jó munka az egész kol­lektíva érdeke. Aki vét a fegyelem ellen, a közösség érdekeit sérti' meg. Azt is megmagyarázzuk: mit kap­nak az üzemtől a dolgozók, s nekik mit kell adniuk cse­rébe. — Milyen az üzemben a versenymozgalom? — Korábban rövid szaka­szokra szerveztük a ver­senyt, most egy évre. A szo­cialista brigádmozgalom 1962-ben kezdett kibontakoz­ni, akkor szb-titkár voltam. A gyáregység tizenegy szo­cialista brigádja kétszáz tag­gal a szocialista címet kiér­demlő műhelyekben dolgo­zik. Jó eredményeket értek el a brigádok, legutóbb Kun­hegyesen, a vállalati szoci­alista brigádvezetők tanács kozásán is megdicsérték őket. A szocialista brigádok részt vesznek a város szépí­tésében, fejlesztésében. Sportpályát, szállodát, men­tőállomást építettek, s több mint százezer forint a tár­sadalmi munkájuk éi'téke. Ezért elnyertük a megyei tanács arany plakettjét is. A szocialista brigádok jutal­mazására évi 120 ezer fo­rintot fordíthat a gyáregység. — Szerveztek-e politikai oktatást a szakszervezetben? — Igen, a pártoktatáson kívül KISZ- és szakszerve­zeti tanfolyamok is lesznek. Három csoportot szervez­tünk, egyiket az szb-titká- runk, Horváth Lajos, a má­sikat Nagy Miklós vezeti. Én a saját műhelyem dol­gozóinak tanfolyamát veze­tem. A műszak után jövünk össze. A megjelenéssel és az aktivitással nincs baj. — Milyen gondjaik van­nak? — Különösebbek nincse­nek. A gyáregység éves eredménytervét október vé­gén, november elején telje­síti. Az idén száztizenhárom dolgozót és negyven gyerme­ket üdültethettünk. A KISZ- esek közül negyvenen tábo­rozhattak Magyarhertelen. den, Baranyában. Közös if­júsági klubunk van a fehér­nem űgyárral. Azt szeret­nénk, ha még pezsgőbb len­ne ott az élet. Sáfár Miklós önmagáról alig beszélt A munkatársai, elvtársai mondják róla: sze­rény, csendes ember, nem nagy zajjal dolgozik. Csak jóL Pártmegbízatását telje­síti. — m. 1. — 1V-PROGNŐZIS Új ifjúsági társasjáték — Balladák könyve Október 17-én, kedden új ifjúsági társasjáték kezdő­dik. Az első adás címe: „Ha én lennék a szövetségi kapi­tány ...” Ezen az estén kerül képernyőre Leonyid Zorin „A nagy karrier” című víg­játéka, amelyet a Miskolci Nemzeti Színházból közvetí­tenek. A főhős — Viktor Va- ganjan — mások jóhiszemű­ségét használja ki. s ezáltal meg nem érdemelit karriert fut be. Október 18-án, szerdán a „Torokszakadtából” című magyarul beszélő olasz film érdemed említést amely a nyugati impresszárió-rend­szer visszásságaival, a sztár- csinálás és sztár-buktatás lé­lektelen módozataival ismer­tet meg. A Budapesti Művé­szeti Hetek keretében a „Színházi album” ezúttal a külföldi együttesek vendég- szerepléseivel és a hazai színházak magyar ciklusai­val foglalkozik. Október 19-ón, csütörtökön a 30-as években készült „Egy úr a San,té börtönből” című magyarul beszélő francia filmet vetítik. Október 20-án, pénteken folytatódik az „Olvasta-e?” című sorozat. Ezúttal Amb­rus Zoltán „A porcelán” cí­mű elbeszélésének tévé-vál­tozatával ismerkedhetnek meg a nézők. Főszereplők: Detre Annamária. Emyei Béla, Dózsa László és Gre- guss Zoltán. Rendező: Kal­már András. Október 21-én, szombaton a „Balladák könyve” című ri­portműsorban Csoóri Sándor Kallós Zoltánnal beszélget arról, hogy a balladák az elmúlt századok során ke­rültek a költészet világába; eredendően énekek voltak. A tv zenés színháza követke­ző produkciójaként Plan- quette „Garasos menyasz- szony” című operettjét mu­tatja be. Arany János halá­lának 90. évfordulóján „öszikék” címmel versössze­állítás hangzik el Mensáros László tolmácsolásában. Október 22-én, vasárnap a „Vasárnapi vendégségben” című sorozat házagazdái: Vas István költő és felesége Szántó Piroska festőművész. Művészek, művész­együttesek cseréje Dr. Simó Jenő művelődés- ügyi miniszterhelyettes nyi­totta meg kedden a Duna Intercontinenitál Szállóban a szocialista országok kon- certigazgatóságainak értekez­letét. Az ötnapos tanácskozá­son három fő témát vitatnak meg. A fejlődő országokkal foly­tatott munkáról, az ezekből az országokból jövő együt­tesek és művészek fogadásá­val kapcsolatos együttműkö­dés lehetőségeiről, a szov­jet társintézmény, a „Gosz- koncert” tájékoztatja a részt­vevőket. Élő Delta a Ságváriban A Ságvári Endre Megyei Művelődési Központ és az SZMT központi könyvtára e hónap 16-án a művelődési központ színháztermében Élő Delta címmel hangos műszaki magazin-adást ren­dez. A program keretében műszaki filmek ősbemutató­jára, könyvkiállításra és vá­sárra is sor kerül. Az Élő Delta hallgatóinak kérdései­re a televízió Delta műso­rának bemondónöje, Kudlik Júlia, főszerkesztője, Várhe­lyi Tamás és rendezője, Soós Árpád a helyszínen közvetlenül válaszolnak. Kérdéseket előre is fel le­het tenni írásban; az így megfogalmazott kérdéseket borítékban előzetesen az SZMT könyvtárába kell el- jutattni. Az Élő Delta szol­noki „kiadására” délután 15 órakor kerül sor. Tegnap premier előtti vetítésen (a jó kezdeményezés­nek valószínűleg folytatása is lesz) mutatták be Szolnokon a Harminckét nevem volt című filmet. Ságvári Endre éle­tének utolsó szakaszát és halálát idézi ez az alkotás. Tisz­teletadás azoknak, akik életüket kockáztatva vállalták a harcot hazájuk érdekében. Hollós Ervin regényéből Maár Gyula írta a forgató- könyvet. Keleti Márton rendező rangos színészekkel (Huszti Péter, Tahi Tóth László. Bodnár Erika, Latinovits Zoltán) idézte azt a veszélyes időszakot, amikor a haza javát aka­ró. cselekvőkész emberek a csődbe juttatott ország boldo­gulásának, megpróbáltatásai' csökkentésének útját keresték. S mindehhez szövetségesek után is néztek — bár kevés eredménnyel. A történet időszaka: 1944 júliusa. A szovjet csapatok Magyarország kapui előtt állnak. A kapun belül viszont ak­kor még a németek az urak. Ez a helyzet szolgál történelmi keretül a film cselekményéhez. Képünkön: jelenet a film­ből, melyet a közeljövőben tűznek műsorra Szolnokon. Közgazdák a megye fejlődéséért Beszélgetés dr. Lakács Pállal, a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetéről Kétéves múltra tekint vissza a Magyar Közgazda- sági Társaság Szolnok me­gyei szervezete. A közel­múltban elkészült 1972—73- as munkaprogramjáról és a megyei szervezet eddigi munkájának főbb eredmé­nyeiről dr. Lukács Pál tit­kárral beszélgetett munka­társunk. — Miben összegezné — jellemzésül — lapunk olva­sóinak a szervezet munká­ját, eddig elért eredménye­it? — Nagy várakozás előzte meg a megye gazdasági szakemberei és vezetői ré­széről már a szervezet meg­alakulását is. Nagyrészt azért, mert létrejött egy nemhivatalos fórum, amely lehetőséget adott — program szerint meghatározott — ta­lálkozókra és eszmecserékre. Leginkább közérdekű, széleskörű érdeklődésre szá­mot tartó kérdésekkel fog­lalkozik élet- és munkakö­rülmény szakosztályunk, amelynek létrejöttét és mű­ködését Szolnok megye sa­játos helyzete indokolja. Nevezetesen, az életviszo­nyok és a munkakörülmé­nyek fejlettségében az or­szág 19 megyéje között nem Johanna és a Szent Shaw Szent Johannájának címszerepét párhuzamos sze­reposztásban játssza Csomós Mari és Andai Györgyi a Szigligeti Színházban. Cso­mós Mari alakításáról már szóltunk, s hogy Andai Györgyi Johannájáról is igyekszünk beszámolni, ez egyszersmind alkalmat nyújt arra, hogy összehasonlítsuk a kétféle szerepmegformálást. Csomós Mari Jeanne d’Arc- ja kezdettől fogva végtelenül biztos a maga igazában, el­hivatottságában, erejében. Ezzel szemben viszont An­dai Györgyi mintha csak fokról fokra döbbenne rá a vállalt küldetés nagyságára. A trónörökössel való első ta­lálkozásakor az az érzésünk, hogy inkább neki van szük­sége önbizalomra, mintsem, hogy fölrázza a dauphint el­tökélt gyávaságából. Reims érseke szerint Jo­hanna szerelmes a vallásba, Dunois szerint pedig a há­borúba szerelmes. Csomós Mari esetében inkább Dunois­Szent Johanna: Andai Györgyi nak, Andai esetében inkább az érseknek van igaza. Cso­mós Johannájáról esetleg el­képzelhetjük, hogy az égi hangokra való hivatkozás ta­lán csak arra jó neki, hogy nagyobb nyomatékot adjon a maga igazának, de abban nem lehet kétségünk, hogy Andai Johannáját valóban az ég hangjai vezérlik. Cso­mós megfogalmazásában Jo­hanna életerős parasztlány­ból válik népi hőssé, Andai felfogásában eleinte inkább falusi kisasszony, ahogy Baudricourt várkapitány minősíti, csupa befelé figye­lés, érzékeny rebbenés, fi­nom ösztön. Csomós Marin már az expozíció szoknyás jelenetében is láthatjuk, hogy páncélos katonának termett. Andai páncélos hadvezérként is elsősorban nő marad, te­hát Csomós Johannája egyé­niségét váltja valóra a hősi­esség vállalásával. Andaié el­lenben egyéniségét győzi le, hogy hőssé lehessen. Kissé leegyszerűsített, afo­rizmaszerű megfogalmazás­ban: Csomós eljátszotta Jo­hannát, Andai eljátszotta a Szentet. (sas) éppen rangos helyet fogla­lunk el. Sok — jórészt tör­ténelmi örökségből szárma­zó — oka van ennek. Köz­ismert. hogy csak az utób­bi években indult el a me­gye a jelentősebb iparoso­dás útján. A már elért fej­lődés is komoly problémá­kat, gondokat vet fel. Ezek is sokfélélf. A kiút lehető­ségének közgazdasági felté­teleit igyekszik feltárni « szakosztály, elsősorban at­tól a céltól vezérelve, hogy hozzájáruljon a megyék említett rangsorában való előbbre jutáshoz. — Ügy tudjuk, ez a szak­osztály és még egy másik újszerű munkát fejt ki. — Valóban. A megyei szervezetek közül csak ná­lunk működik az előbbi, va­lamint a terület- és tele­pülésfejlesztési szakosztály? Tagjai sokoldalúan vitatták meg a megye településháló­zatának távlati fejlesztési tervét. A helyi igények, megoldást sürgető felada­tok ismeretében sok hasz­nos észrevételt, javaslatot fűztek hozzá, s az illetéke­sek el is fogadták őket. Igyekszünk hozzájárulni, hogy a megyeszékhely a kor­mányhatározatban kijelölt felsőfokú központtá fejlőd­jék, s hogy 1975-ben a köz­gazdászok közreműködésé­vel is ünnepelhesse alapítá­sának 900. évfordulóját. Ez alkalomra a városról egy elemző tanulmánykötetet adunk ki. Már elkészült a megye- székhely regionális szerep­köréről, úgyszintén a város társadalmi átrétegződéséről szóló tanulmány. Készül a Szolnok kereskedelmi von­záskörét, közlekedési cso­mópont-jellegét és népese­dési helyzetét vizsgáló ta­nulmány is. — És a többi szakosztály? — Az ipari, az élelmi­szergazdasági, valamint a kereskedelmi szakosztály munkáját is a jobb, korsze­rűbb és gazdaságosabb le­hetőségek feltárása, hasz­nosítása jellemzi. Hogyan látják a vállalatok a ter­melékenység tényezőit? Az iparfejlesztés és a terület- fejlesztés összefüggései, a termékstruktúra változtatá­sának hatása az ipari ter­melés gazdaságosságára — í'-yen és hasonló témák sze­repelnek az ipari szakosz­tály 72--73-as programjá­ban. A szakosított szarvasmar­ha- és sertéstelepek létesí­tésének és üzemelésének közgazdasági konzekvenciái az alföldi megyékben cím­mel tart az élelmiszergaz­dasági szakosztály nagysza­bású rendezvényt, hat me­gye szakembereinek tanács­kozó és tapasztalatcsere-fó­rumaként. — Egyébként taglétszá­munk négyszázötven, s ez­zel az ország legnagyobb megyei szervezete vagyunk. A legutóbbi országos érté­kelés szerint a tízéves Ba­ranya megyei szervezet mellett a legjobbnak a miénk minősült. Országo­san elsőként hoztunk létre közgazdász-klubot, s ifjú közgazdász-körünk is na­gyon sikeresen működik — fejezte be nyilatkozatát a szervezet megyei titkára. M. t Múzeumi hónap Kitüntetés és dicséret helytörténeti munkásságért Tegnap délelőtt Szolnokon, a megyei múzeumi helytörté­neti és honismereti hónap alkalmából kitüntetéseket adott át Sipos Károly, a me­gyei tanács elnökhelyettese. A Szocialista kultúráért ki­tüntetést Butyka Béla. a tö­rökszentmiklósi helytörténeti gyűjtemény igazgatója és Zsoldos István kisújszállási középiskolai tanár, az ottani kiállítási terem vezetője kapta. Miniszteri dicséretben Bettkowszki Jenő nyugdíjas középiskolai tanár és a szol­noki papírgyár hőerőművé­nek Damjanich szocialista brigádja részesült. Ez a bri­gád elsősorban a múzeum­nak nyújtott segítségéért ka patt elismerést.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom