Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-11 / 240. szám
1972. október 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Gócza József hozzászólása A beruházások ésszerűségéről — Az új és a régi termelési formák ma is megtalálhatók a mezőgazdaságban. Bár a korszerűen gazdálkodó nagyüzemek egyre nagyobb szerepet töltenek be, egyelőre azonban vannak és a jövőben is — szükségszerűen — lesznek kisüzemek is. Ebből következik, hogy a társadalmi igények kielégítésében meghatározó ugyan a mezőgazdasági nagyüzemek termelése, de a nagyüzemen kívül mező- gazdasági termelés — a háztáji is kisegítő gazdaságokéval együtt — 1971-ben a mezőgazdaság termelési értékének 39 százalékát adta. Nagyfokú az eltérés még a nagyüzemek termelési színvonalában, anyagi-műszaki ellátottságában is, ehhez szorosan kapcsolódik a szakember ellátásban, a vezetés színvonalában mutatkozó különbség. Mindezek összhatásaként differenciálódik a mezőgazdasági üzemek gazdálkodásának eredménye és a mezőgazdasági dolgozók jövedelmi színvonala. Az élelmiszeriparban a problémák az egyes iparágak eltérő fejlettségében, továbbá az alapanyagtermelés és a feldolgozás közötti ellentmondásban mutatkoznak meg. A rendelkezésünkre álló eszközök még nem biztosítják minden területen az alapanyagtermelés és az élelmiszerfeldolgozó iparágak egyidejű, összehangolt fejlesztését. A termesztésben és tenyésztésben levő fajták megválasztása, az anyagi- műszaki ellátás célirányos szervezése, a technológiai fegyelem és a szakértelem további javítása, jelentős tartalékokat képez a gazdaságos termelés növeléséhez. A munka és üzemszervezés gyengesége kihat a munkaerővel és az eszközökkel folyó gazdálkodásra, végső' soron az egész termelésre. Fékező lehet a helyenként még mindig túlságosan központosított vezetési szervezet, a hatáskörök kiforratlansága. Összességükben hatékonyak a termelés műszaki- technikai bázisának kialakítására tett intézkedések. Azonban sok gonddal, problémával küzdünk. Közülük ez egyik alapvető probléma, hogy fejlesztési politikánk komplexitását a legtöbb esetben sem központi, sem üzemi szinten nem tudtuk biztosítani. A IV ötéves terv során kiemelt feladataink közé tartozik a műszaki fejlesztés komplex megvalósítása. Az anyagi lehetőségek figyelembevételével, üzemi szinten egy- egy termelési folyamat komplex műszaki fejlesztését kell előtérbe helyeznünk, ágazati szinten pedig az egyes vertikumok olyan irányú fejlesztését, amely az eddiginél jobban teremti meg a nyersanyagtermelés, a feldolgozás és a forgalmazás összhangját. A miniszter néhány gondolatot a szakmunkásképzésnek szentelve ezeket mondta: — Számos részeredmény ellenére még mindig nagy az ellentmondás — különösen a mezőgazdaságban — a tudományos műszaki isDr. Dimény Imre, mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter a minap megyénkben járva már mondotta: jól felkészül a parlament ülésszakára, mert sejtése szerint nagy lesz az érdeklődés. Tegnap bebizonyosodott a miniszter feltételezése, expozéja elhangzása után már az első napon tizennyolc képviselő fogalmazta meg a maga. még inkább választói véleményét. Miért e nagy érdeklődés? Bizonyosan azért is, mert az élelmiszer- gazdaság alapvető nemzet- gazdasági ágazat. Másrészt pedig azért, mert az országgyűlés először élt azzal az alkotmányos jogával, hogy kormányzat-vezetőket számoltat be az ágazat munkájáról. Ez is csak egyik oka a sok hozzászólásnak, de még inkább arról van szó: olyan népgazdasági ágazat van napirenden, amely most országszerte és Szolnok megyében is nagyon gyors iramban halad. Ami megyénket illeti: az utóbbi időben nálunk is nagy a méreteknek a termelésbe való beáramlása és befogadása között Minél több technikát vonunk be e termelésbe, annál fontosabb a technikát alkalmazó embernek a képzése. A ma feladatai közé tartozik a szakmunkás- képzés bővítése, színvonalának emelése a képzés feltételeinek további javítása. Ahhoz, hogy ez évi célkitűzéseink teljesüljenek, az elkövetkező napokban és hetekben még nagy feladatok várnak dolgozóinkra. Az őszi érésű növények termésének betakarításával, feldolgozásával, illetve raktározásával egy időben el kell végezni a jövő évi termést megalapozó talajelő- készítési és talajerőpótlási munkákat. Biztatóak az idei eredmények Idei eredményeink máris biztatóak. A mezőgazdaság előreláthatóan néhány százalékkal túl teljesíti az éves terv előirányzatát. Az élelmiszeripar teljesítése 1971-hez képest mintegy 8 Emlékeztetett Szabó István arra a párthatározatra, amely a tsz-tagság anyagi érdekeltsége kapcsán leszögezi: az egyéni ‘anyagi érdekeltség alapvető tényező, s a parasztság jövedelme és társadalmi juttatásai együttesen — a szövetkezeti sajátosságoknak megfelelően — fokozatosan válnak azonossá a munkások jövedelmével és társadalmi juttatásaival. E határozatnak az egyik fele már megvalósult: a parasztság személyes jövedelme elérte a fizikai munkásokét. A parasztság életszínvonala, társadalmi juttatásainak mértéke azonban még alacsonyabb. * A gazdasági irányítás reformja kapcsán kiemelte: a mezőgazdasági nagyüzemek túlnyomó hányada alkalmassá vált az önálló vállalati gazdálkodásra. A mezőgazda- sági tsz-ek öt év alatt 48 milliárd forintról 70 milliárd forintra növelték termelésüket. Javult a tervszerűség a szövetkezetekben a termelés terén, és a jövedelmek eloszpezsdülés. Bizonyítja az is, hogy két képviselőnk kért szót e napirend vitájában. Gócza József, a jászkíséri Kossuth Tsz elnöke tegnap az esti órákban beszélt, s előreláthatólag ma délelőtt kap szót Fodor Mihály, megyénk tanácselnöke. — Nem ütjük egymást — mondta tegnap reggel Fodor Mihály. — Igaz, hogy minden képviselő szuverén joga, hogy szót kér-e, s miről, de azért hétfőn beszéltem Gócza József képviselő- társammal. Tájékoztattuk egymást: ő az üzemi vezető szemével nézi az eseményeket. én pedig megyei helyzetképet vázolok fel. Gócza József felszólalása már az esti órákban hangzott el. s két képviselőnk, Krásznai Károlyné és Orbán József nem is győzte kivárni, már délelőtt elkérték hozzászólását, s még akkor elolvasták. ☆ Sok mindenre rámondjuk, hogy varázsos hangulata százalékos növekedést mutat. Átlagon felül fejlődött a húsipar, a tartósítóipar és a növényolaj ipar. A cu- korrépatermelés növelésére tett intézkedések kezdeti eredménye abban is megmutatkozik, hogy a cukorrépát termeié' szövetkezetek, állami gazdaságok — és velük együtt a cukoripar — az elmúlt évi rendkívül alacsony szinthez képest az idén jelentősebben emelik termelési színvonalukat. A lakosság élelmiszerellátása az 1971. évi szinthez képest mintegy 8 százalékkal emelkedik. — „Beszámolóm végére érve. az elmondottakat ösz- szefoglalva úgy érzem, megállapíthatom : a mezőgazdaság, az élemiszeripar és a fagazdaság az elmúlt években dinamikus fejlődéssel eredményesen teljesítette azokat a fontos gazdaságpolitikai célkitűzéseket, amelyeket a Párt és a kormány meghatározott és egész társadalmunk elvárt. A miniszter végül kérte az országgyűlést hogy a beszámolót vitassa meg és fogadja elDimény Imre expozéja után tizennyolc képviselő kért 6zót, köztük Szabó István, a TOT elnöke és Gócza József Szolnok megye képviselője. fásában és a felhalmozásban is. A gazdaságirányítási reform tapasztalatai az élelmiszergazdaságban kedvezőek, mindamellett a szabályozást bizonyos kérdésekben még tovább kell finomítani. Szóvá tette Szabó István, hogy a termelőszövetkezetek jelentős részében a javuló termelési eredmények ellenére sem kielégítő a gazdálkodás -biztonsága. Jónéhány gazdaság pénzügyi gondokkal küzd, annak ellenére, hogy a termelőszövetkezeti szektor egészében a tervezett szinten, alakul a jövedelem. Előfordul, hogy az üzemek egy része inkább vállalja a termelési alapok csökkentését (néha még szabálytalanságoktól sem riad visz- sza) mintsem hogy egyszer- smindenkorra felszámolja elhúzódó veszteségeit, vagy felszámoljon gazdaságtalan vállalkozásokat. Segíteni kell a szövetkezeteket abban — mutatott rá a szónok —, hogy növelhessék biztonsági alapjaikat, megszervezhessék mind szélesebb körben a kölcsönös támogatást. van. Az országgyűlésre, zsibongó folyosóira igazán ráillik ez a jelző. Ragó Antal, megyénk legidősebb képviselője ott ül a szünetben egy folyosószöglet pamlag- ján. Fodor Mihállyal és a törökszentmiklósi Varga Sándorral beszélget: pontosabban szólva tréfálkozva méltatlankodik. — Nem tudom, nem aszerint fizetik-e a filmeseket, hogy mennyi ideig világítanak a jupiter-lámpákkal, de alig látok. * Szolnok megye mind a tizenöt képviselője jelen volt a tegnapi ülésszakon. Rajtuk kívül még sok megyénkben embert láttunk ott, igaz nem a széksorokban, hanem a karzatokon. Csorna Jánost, a Szolnok megyei Tanács V. B. fnezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetőjét a miniszter hívta meg: hallgassa meg a napirendet. Minden képviselőnek joga Gócza József, megyénk országgyűlési képviselője, a jászkiséri Kossuth Tsz elnöke hozzászólalásában annak a véleményének adott kifejezést, hogy a miniszteri beszámoló jelentőségét elsősorban az adja, hogy az ország színe előtt választ kaptunk az élelmiszergazdaság és fagazdaság fejlődésének méreteiről, a fejlődés tartalmi vonatkozású kérdéseiről: — Az előterjesztett jelentés és miniszteri expozé megerősítette azt a meggyőződésünket, hogy népünk megelégedésére valósultak meg a mezőgazdasági termelésben mindazok a célkitűzések, melyeket pártunk kongresszusai tűztek ki célul. Felszólalása következő részében Gócza József a munkás-paraszt szövetség jelenlegi állapotának néhány kérdését elemezte: — A munkás-paraszt szövetség tovább erősödött, ezt az élet fejlődése igazolta. A fejlődés tartalmaz ellentmondásokat, ezek a paraszti jövedelem területén is megjelennek, s ezt részben megelégedéssel, másrészt olyan mértékű kritikával kell tudomásul venni, amilyen mértékben indokolatlanul túllépik az előirányzatot, vagy meghaladják a munkásság jövedelemviszonyait. Köztudott, hogy terveinkben a közelítés majd az azonos szintre hozás célkitűzései állnak. Amennyiben viszont a jövedelmiarány káros torzulása tartósan és tendenciózusan valósulna meg, úgy kormányzatunknak kell e téren hatékonyan közbe avatkozni. őszinte szívvel mondhatom, hogy a parasztság nem akarja a jövedelmi viszonyokat illetően függetleníteni magát sem a munkásosztálytól, sem más dolgozó rétegektől. — Közvéleményünk bizonyos részében eluralkodott az a nézet, hogy a paraszt jól él, (hadd tegyem hozzá: nem él rosszul, ha becsületesen dolgozik), hogy a tsz- ekben ömlik a pénz. Mindvan egyébként egy-egy ülésszakra három belépőt kérni választóinak. A mieink élnek vele. Fodor Mihály a túrkevei választóknak juttatta a belépőket. Gócza József saját falujából és Jászberényből hívott „hallgatókat”. Találkoztam Tóth Árpáddal, a szolnoki Lenin Tsz elnökével is, mint később kiderült Oláh János képviselő „vendégeként”. Oláh János egyébként „megszedte” magát belépőkkel. Felhasználta más képviselők „maradékát” is, és így juttatta bé az Országházba a kunhegyesi Juhász Rozáliát, a fegyverneki Bihari Lajosné tanítónőt és a kengyeli D. Molnárnét, aki ugyancsak pedagógus. Dr. Bene Zoltán szolnoki főorvost a büfében találtuk ebédszünetben. Mint mondta: virsli-kúrát tart. A ételről aztán gyorsan az élelmiszergazdaságra terelődött a sző. — Én, mint más pályán dolgozó ember is érdeklődéssel hallgatom a napirendet — mondta a főorvos. — Fi* annyian,. akiknek módjában van a mezőgazdaság berkeibe betekinteni, és józan ítélő képességgel bírnak, tudják, hogy az utóbbi nem így van. Közismert, hogy voltak alkalmatlan és becstelen vezetők, de nem ez az általános. A mezőgazdasági üzemek vezetőinek nagy többsége éjt nappallá téve, az órát, a percet kihasználva, egészségét nem kímélve felelősségteljesen irányítja a gondjaira bízott mezőgazda- sági üzemet, az üzemen belüli ágazatokat, szervezi a gazdálkodást. Az említett, eluralkodott nézetek bizalmatlan légkört szülnek. — Olyan őszinte légkört kell teremteni a gazdálkodó egységeket képviselő felügyeleti, érdekvédelmi irányító szervek és más kapcsolt hatóságok részéről, hogy ne kelljen sem taktikázni, sem különösebb védelmet biztosítani az egyének és kollektívák részére. A képviselő rámutatott, hogy a legtöbb vita az utóbbi években az állami támogatások jogos vagy jogtalan felhasználása miatt volt. — Valószínű, hogy sok tsz-vezető megbánta, hogy üzeme területén szakosított telep építését kezdeményezte. A problémát az okozza, hogy a telepek többe kerültek az eredeti előirányzatnál. Ez — bár növelte az állami támogatás mértékét, de lekötötte a tsz-ek saját forrását a következő évekre, s ezzel megbénította a sok irányú továbbfejlesztés lehetőségéi. Jó volna, ha nemcsak azt a következtetést vonnánk le, hogy az üzemek nem kellően megalapozott beruházási döntése okozta a baj t. A felelősség ennél szélesebb, még akkor is, ha az illetékesek még nem nyilatkoztak arról, hogy ők milyen hibát köveitek el a program megvalósításában. A kialakult helyzetet, mely nehezítette a szakosított telepek befejezésének módját, nem a tsz- ek teremtették, hanem a gazdasági élet objektivitásából következett. Beszéde befejező részében Gócza József a következőket mondta: — Örömmel tölt el bennünket, hogy az értékelt időszakban az új gazdasági mechanizmus alapján a párt gazdaságpolitikájának megfelelően fejlődésnek indult a tsz-ek önálló vállalatszerű gazdálkodása. Öröm a szántó-vető embernek látni a műszakilag fejlett, tudományos gazdálkodás kibontakozását, és még nagyobb öröm részt venni ebben a folyamatban. Az országgyűlés ma délelőtt 10 órakor a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszámolója feletti vitával folytatja munkáját. atal koromtól érdekelt a mezőgazdaság, különösen a mezőgazdaságban dolgozók egészségvédelme. Készítettem is erről anyagot, elmondtam az egészségügyi állandó bizottság ülésén. ☆ Az ülésteremben a mikrofonba és a nyilvánosságnak, a folyosókon inkább egymásnak mondják véleményüket a képviselők. Fábián Márton, a karcagi Május 1. Tsz elnöke Kiss Gy. Jánossal, a Magyar Hírlap munkatársával beszélget: — Amiről ma itt szó van, abban benne van az is. hogy a mi körzetünk Karcag, Kisújszállás, Túrkeve és Mezőtúr 21 évvel ezelőtt az országban elsőként bátran nekivágott az új útnak. Nagyon örültem, ahogy a miniszter elvtársat hallgattam, hogy mit fejlődött azóta a magyar mezőgazdaság. Az viszont fáj nekem, hogy a négy nagykunsági város lassabban lépett előre, mint ahogyan szerettük volna. Borzák Lajos Országgyűlési jegyzetek A TOT elnökének felszólalása Alapvető az egyéni anyagi érdekeltség A nagyüzemek a meghatározok (Folytatás az 1-es oldalról) egyszersmind javultak a személyi jövedelmek. Az élet- és munkakörülmények. — A fejlődés egyik legnagyobb problémája azonban a differenciáltság. Ez a mezőgazdaságban különösen a személyi jövedelmek, a termelés különböző ágai, a gazdaságon, elsősorban a termelőszövetkezetek és egyes területek között mutatkozik meg. A személyi jövedelmek növelésében az elmúlt időszakban jelentős eredmények születtek. Pártunk IX. kongresszusa tűzte ki célul, hogy parasztságunk életszínvonalát. ellátottságát gyorsabb ütemben növeljük, hogy az megközelítse a munkásosztályét. Pártunk politikájának nagy sikere, hogy ezt a célt a személyi jövedelmek vonatkozásában az elmúlt években sikerült elérni. A személyi jövedelmek kiegyenlítődésében elért eredmény lehetővé tette, hogy a ÍV. ötéves tervben a munkások és parasztok jövedelmének növekedését azonos ütemben irányozhassuk elő. Ezen belül azonban változatlanul nagy probléma a személyi jövedelmek nagyfokú differenciáltsága, amely eh- sősorban a gazdálkodás, a termelési színvonal különbözőségéből ered. Az aktív termelőszövetkezeti tagok több mint 35 százalékának a közösből származó személyi jövedelme évi 15 000 forint alatt van. Feladatunk tehát, hogy gazdaságpolitikai, jövedelempolitikai intézkedéseink során továbbra is szem előtt tartsuk az indokoltnál nagyobb mértékű differenciáltság kiegyenlítését. Beszédének ebben a részében részletesen szólt azokról a fontos intézkedésekről, amelyek a termelőszövetkezeti tagság szociális, társadalmi ellátottságának javítását szolgálták. Megemlítette azt is, hogy továbbra is fontos, hogy a termelőszövetkezetek segítsék az idős, munkában megöregedett tagjaikat. A lehetőségeihez mérten a kormány is tesz további intézkedéseket helyzetük javítására, elsősorban a járadékok összegének a jövő év eleién történő felemelésével. A nyugdíj-kérdést érintve ezt mondta: A társadalmi ellátottság másik kétségtelenül nagy különbsége a nyugdíj korhatárban van. Ez is úgy ítélhető meg. hogy a nem túl távoli jövőben intézkedés születhet a nyugdíjkorhatár azonosítására. Dr. Dimény Imre a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetekben küszködi' emberek helyzetéről is beszélt, mondván, hogy annak számottevő javítása csak a termelési szerkezet további ésszerűsítésével, összehangolt területfejlesztési politikával és megkülönböztetett támogatással lehetséges.
