Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-11 / 240. szám
XXIII. évf. 240. sz. 1972. okt. 1 1., szerda VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 80 FILLER Miniszteri beszámoló a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság helyzetéről Megkezdődött az országgyűlés őszí ülésszaka Kedden délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője foglalt helyet. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az ország- gyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Az Országgyűlés elnöke ezt követően tájékoztatta a képviselőket, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság benyújtotta az országgyűlés ügyrendjének módosításáról és egységes szövegéről szóló javaslatát, ezt ugyancsak kézhez kapták a képviselők. Közölte Apró Antal azt is, hogy Bon- dor József építésügyi és városfejlesztési miniszter az országyűlés ügyrendjének előírása szerint 30 napon belül írásban közölte válaszát Búza Barna képviselő legutóbb előterjesztett interpellációjára. Az ülésszakra több képviselő nyújtott be interpellációt, — ezek tárgyát dr. Pesta László, az ország- gyűlés jegyzője ismertette a képviselőkkel. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend: 1. Dr. Dimcny Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszámolója a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság helyzetéről, valamint az e területeket érintő törvények és kormányhatározatok végrehajtásáról. 2. Az országgyűlés ügyrendjének módosításáról és egységes szövegéről szóló javaslat. 3. Interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött az első téma tárgyalása. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszéde Dr. Dimény Imre bevezetőben a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a erdészet helyzetéről, fejlődéséről szólt. A mezőgazdaság szocialista átszervezése és az elért eredmények a párt és a kormány agrárpolitikájának helyességét és következetességét bizonyítják. A szocialista átszervezés során a munkás- osztály nélkülözhetetlen eszmei-politikai és anyagi segítséget adott a parasztságnak. A termelőszövetkezeti rendszer kibontakozásában a munkásosztály politikai, erkölcsi és anyagi támogatása is megtestesül. A szocialista átszervezés teremtette meg a legfontosabb feltételeket ahhoz, hogy parasztságunk mind egységesebb politikai, társadalmi szemlélettel egyértelműen a szocializmus ügye mellé álljon. Ezzel új tartalmad nyert a két testvéri osztály szövetsége, a munkás-paraszt szövetség. A szocialista termelési viszonyok kialakulásával a munkás- osztály, de egész társadalmunk joggal elvárta és elvárja. hogy a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság a megelőző időszakhoz képest gyorsabban fejlődjék, folyamatosan elégítse ki az egyre növekvő társadalmi igényeket. Ügy is fogalmazhatnánk, hogy az érintett ágazatok hozzájárulása a társadalmi igények kielégítéséhez nagymértékben befolyásolja az életszínvonalat, ezzel együtt belpolitikai életünket, társadalmi közvéleményünket. Ágazataink mind magasabb szinten képesek a társadalmi igények kielégítésére. Pedig az igények gyorsan növekednek. Ezt bizonyítja például, hogy az egy főre jutó fogyasztás hús- és hús- készítményekből, valamint tojásból az elmúlt évtizedben kereken annyjval növekedett, íTLint az 1960. évet megelőző 22 esztendő alatt összesen. A mennyiségi ellátás növekedésével egyidejűleg javult az élelmiszerek minősége, feldolgozottsága, csomagolása, általában az egész ellátás színvonala. — Egyes élelmiszerekből vannak még ellátási gondjaink mennyiség és minőségi vonatkozásban egyaránt. A zöldség és gyümölcsellátás terén mutatkozó nehézségekről szólva a miniszter aláhúzta: — Ezeknek a termékeknek — tömeges felhasználásuknál és a korszerű táplálkozásban KGST állandó bizottsági ülés A KGST gépipari állandó bizottság 9-es szekciója Pécsett, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán tartja ülését október 10-e és 19-e között. Az ülésen Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Jugoszlávia képviselői-szakértői vesznek részt. Az építőipari kisgépek gyártásszakosításának koordinálására a magyar gépgyártó ipar kapott megbízást. A mostani ülés feladata, hogy határozati javaslatba foglalják és a KGST gépipari állandó bizottsága elé terjesszék azt a programot, amely meghatározza az országonkénti gyártáselosztást. 1973: vöröskeresztes világkonferencia Visszaérkezett Genfből Rostás István, a Magyar Vöröskereszt főtitkára, aki reszt vett a Vöröskereszt Társaságok Ligája végrehajtó betöltött szerepüknél fogva — mindig is nagy jelentőségük volt a fogyasztásban. A belföldi ellátás mellett fontos feladat a népgazdasági szempontból mindenképpen indokolt export-kötelezettségek teljesítése is. így például az idén szeptember 30-ig e cikkekből 82 millió rubel és 23 millió dollár bevételünk származott. Sajnos, a termelés nem kielégítő alakulása miatt zöldségből és gyümölcsből a hazai fogyasztók növekvő igényeit — még az export időszakonkénti visszafogása mellett — sem tudtuk bizottságának tanácskozásán, A kéthetes ülésen, s ezzel párhuzamosan a szaktanács- adó bizottságok ülésein igen sokféle téma szerepelt napirenden. A végrehajtó bizottság megbeszéléseinek célja egyrészt az volt, hogy megvizsgálja a mexikói kormányzótanácsi ülés határozatainak végrehajtása érdekében végzett munkát, másrészt, hogy előkészítse a jövő év októberében Teheránban megtartandó vöröskeresztes világkoríerenciát. Vízügyi nyugdíjasok Kiskörén (Tudósítónktól) A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szakszervezeti bizottsága tegnap találkozót rendezett az igazgatóság nyugdíjasai részére. Családtagjaikkal együtt negyvenen keresték, fel volt munkahelyük központját. Az igazgatóság több vezető munkatársával együtt autóbuszon kirándulást tettek a kiskörei vízlépcsőhöz. A létesítmény kivitelezői bemutatták a hatalmas méretű építkezéseket, az ott folyó természetátalafolyamatosan és teljesen kielégíteni. Beszédének további részében a miniszter a zöldségtermesztés és fogyasztás kérdéseit elemezte. A többi közt elmondta, hogy a termelés ingadozása és bizonyos értékesítési problémák miatt a zöldség- és gyümölcs piacon a kereslet meghaladta a kínálatot. Ennek következtében a fogyasztói árak emelkedtek, ami különösen a kisfizetésűeket, a nagycsaládosokat, a nyugdíjasokat és általában a nagyvárosi munkásságot érintette hátrányosan. Részletesen ismertette a miniszter hogyan alakult a gyümölcs- és zöldségfélék fogyasztói árszínvonala. Elmondotta, hogy noha 1972 első félévében a gyümölcsfélék áremelkedése 30 százalékos volt, ez a tendencia a második félévben mérséklődik, bár a gyümölcsárak egész év átlagában várhatóan magasabbak lesznek a tavalyinál. Ugyanakkor a zöldségfélék áremelkedése jóval alacsonyabb volt 1972 első félévében, mint tavaly az azonos időszakban. A miniszter megállapítása szerint ez — A határozat eredményes végrehajtása révén megszüntethetjük a zöldségellátásban még mutatkozó hiányt, és az ellátást úgy tudjuk javítani, hogy közben a zöldségárak elfogadható keretek között mozogjanak. A jellegzetesen piaci cikknek számító zöldség- és gyümölcsfélék árának növekedéséből sokan hajlamosak levonni olyan következtetést, hogy nálunk az élelmiszerek általiéban drágulnak. A zöldicító munkát. A csoport tagjait vendégül látták, majd a Kunság tanyahajón utaztak vissza Kisköréről Szolnokra. Előkelő helyezések Tizenkilenc megye és Budapest csapatának részvételével szombaton és vasárnap a fővárosban rendezték meg a sorköteles gépjárművezetők „Vezess kiválóan” versenyének országos döntőjét. Megyénk csapata megállta helyét, és az erős mezőnyben értékes helyezéseket szerzett. A hibaelhárításkarbantartás verseny számában Pozsonyi Lajos, a műszaki elméleti versenyben Csór László első helyen végzett. Egyéni összetettben Pozsonyi Lajos a negyedik helyet szerezte meg. Csapatversenyben Szolnok megye a második lett. Első magyar halrezervátum A Mecsek hegyei között fekvő Tekeresi völgyben létrejött az első magyar halra• év második felében az 1971- es helyzethez képest ebben is bizonyos javulás van. — Lakosságunkat nyilván elsősorban az érdekli, hogy ez a javulás tartós lesz-e. így arra kell válaszolnunk, hogy az ellátási gondok felszámolása mikorra várható úgy, hogy a kínálat növekedésével meg tudjuk állítani a zöldség és gyümölcsárak további emelkedését. Jelenthetem a tisztelt országgyűlésnek, hogy ennek a kérdésnek a megoldását a következő időszak egyik legfontosabb társadalompolitikai és termelésfejlesztési feladatának tekintjük. A miniszter szólt arról, hogy a kormányhatározat szellemében gyorsabb az előrehaladás a zöldségtermelés komplex fejlesztésében, a gépesítésben, a kemizálásban és a szakosításban. Minthogy a korszerű technológiák széles köt'ű alkalmazásának lehetőségei a IV. ötéves terv időszakában korlátozottak, a kormányzat nagy gondot fordít a hagyományos termelési módok fejlesztésére is és továbbra is segíti a kisüzemi zöldségtermelés fejlesztését és eszközellátását. ség- és gyümölcsféléknek a burgonyával együtt számított érték részaránya az összes kiskereskedelmi és piaci forgalomban a 3 százalékot sem éri el, az összes élelmiszer- forgalmon belül pedig mintegy 10 százalékot képvisel. Ugyanakkor az élelmiszerek 87 százaléka az állam által meghatározott fix, maximált, vagy behatárolt árkategóriákban kerül forgalomba. Ennek eredményeként az alapvető élelmiszerek ára 1967 zervátum. A pártalan hal- faunájú mesterséges tavat, amely a nagy természettudós — Herman Ottó — nevét viseli, az Országos Természet- védelmi Hivatal védett területté nyilvánította. A rezervátumban megtalálható a magyar vizek, úgyszólván valamennyi jellegzetes hala: összesen harminchárom fajta. Elővigyázatosságból kimaradt a törpeharcsa meg a szürkeharcsa, mivel ezek a ragadozók rövid idő alatt kipusztítanák a tó egész halállományát. 25 milliárd cigaretta Az idei termés ismeretében az 1973. évi kínálatról a dohányipari vállalatok trösztjének termelési igazgatója elmondta, hogy az ideinél jövőre 3—4 százalékkal több cigarettát gyártanak, ami azt jelenti, hogy a dohányipar történetében először 25 milliárd fölé emelkedik a hazai cigarettagyártás. Miután a dohány minősége az elmúlt évinél jobb, így várhatóan a cigaretták minősége is tovább javul. óta változatlan. Közben azonban a termelési költségek emelkedtek. Ennélfogva ezt az életszínvonal-politikánkkal összefüggő fogyasztói árstabilitást a legalapvetőbb élelmiszereknél csak úgy lehetett és lehet biztosítani, hogy az állami költségvetésből jelentős mértékű árkiegészítést adunk e termékek forgalmazásához. Az összes élelmiszerhez nyújtott árkiegészítés 1971-ben 7,8 milliárd forint volt. Mivél az élelmiszerek a lakosság fogyasztásában jelentős értékarányt képviselnek — hiszen a lakossági fogyasztásnak mintegy a felét alkotják — nyilvánvaló, hogy az alapvető élelmiszerek áralakulása mindig is az életszínvonal-politika egyik legfontosabb kérdése volt és lesz. Ebből viszont az is következik. hogy az alapvető élelmiszerek árszínvonalának alakítása továbbra is teljes egészében a kormány kezében marad, amennyiben ezek as árak csak központi intézkedések útján változtathatók. Nagyobb a lehetőség a fejlődés meggyorsítására A miniszter ezután röviden érintette a fejlődés néhány alapvető elvi tényezőjét. Többek között kiemelte: ágazatainkban — ugyanúgy, mint egész népgazdaságunkban — jelentős változást hozott a gazdaságirányítás 1968-ban bevezetett rendszere. Ebben a gazdaságirányítási rendszerben lehetőség nyílt a fejlődés meggyorsítására, a vállalati önállóság kibontakoztatására, a vállalat' és társadalmi érdek ösz- szehangolására, a gazdálkodásban meglévő tartalékok jobb kihasználására, ugyanakkor a központi akarat érvényesítésére. Ezt bizonyítja, hogy ágazataink fejlődése az elmúlt öt évben volt a legdinamikusabb, és gazdaság- politikai céljaink minden megelőző időszakhoz képest nagyobb tervszerűséggel valósulnak meg. Ez azt is mutatja, hogy a közgazdasági eszközökre alapozott központi irányítási módszer ilyen tekintetben is bevált. Dr. Dimény Imre ennek kapcsán szólt arról is, hogy az elmúlt évek tapasztalatai egyértelműen azt bizonyítják, hogy a termelésben és a műszaki fejlesztésben egyaránt csak a jól átgondolt központi szervezés, az ehhez alkalmazott közgazdasági szabályozás és az üzemérdekeltség összhangjának megteremtésével. — egyúttal az információáramlás gyorsításával lehet előbbre jutni. A személyi jövedelem alakulása Ezután így folytatta beszédét: — A termelés növekedésével, a műszaKi fejlődéssel együtt javult a vállalatok, a gazdaságok jövedelmezősége, (Folytatás a 3. oldalon.! hírek _ tudósítások — hírek — tudósítások — hírek Az alapvető élelmiszerek ára 1967 óta nem változott