Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-11 / 240. szám

XXIII. évf. 240. sz. 1972. okt. 1 1., szerda VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 80 FILLER Miniszteri beszámoló a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság helyzetéről Megkezdődött az országgyűlés őszí ülésszaka Kedden délelőtt 11 órakor összeült az or­szággyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a Buda­pesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője foglalt helyet. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az ország- gyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők kézhez kapták. Az országgyű­lés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Az Országgyűlés elnöke ezt követően tá­jékoztatta a képviselőket, hogy a jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizottság benyújtot­ta az országgyűlés ügyrendjének módosítá­sáról és egységes szövegéről szóló javasla­tát, ezt ugyancsak kézhez kapták a képvi­selők. Közölte Apró Antal azt is, hogy Bon- dor József építésügyi és városfejlesztési miniszter az országyűlés ügyrendjének elő­írása szerint 30 napon belül írásban közöl­te válaszát Búza Barna képviselő legutóbb előterjesztett interpellációjára. Az ülésszak­ra több képviselő nyújtott be interpellációt, — ezek tárgyát dr. Pesta László, az ország- gyűlés jegyzője ismertette a képviselőkkel. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend: 1. Dr. Dimcny Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszámolója a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság helyzetéről, valamint az e területeket érintő törvények és kor­mányhatározatok végrehajtásáról. 2. Az országgyűlés ügyrendjének módosí­tásáról és egységes szövegéről szóló ja­vaslat. 3. Interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött az első téma tárgyalása. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszéde Dr. Dimény Imre beveze­tőben a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a erdészet helyzetéről, fejlődéséről szólt. A mezőgazdaság szocialista átszervezése és az elért eredmények a párt és a kor­mány agrárpolitikájának he­lyességét és következetessé­gét bizonyítják. A szocialista átszervezés során a munkás- osztály nélkülözhetetlen esz­mei-politikai és anyagi segít­séget adott a parasztságnak. A termelőszövetkezeti rend­szer kibontakozásában a munkásosztály politikai, er­kölcsi és anyagi támogatása is megtestesül. A szocialista átszervezés teremtette meg a legfontosabb feltételeket ahhoz, hogy parasztságunk mind egységesebb politikai, társadalmi szemlélettel egy­értelműen a szocializmus ügye mellé álljon. Ezzel új tartalmad nyert a két testvéri osztály szövetsége, a mun­kás-paraszt szövetség. A szo­cialista termelési viszonyok kialakulásával a munkás- osztály, de egész társadal­munk joggal elvárta és el­várja. hogy a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagaz­daság a megelőző időszakhoz képest gyorsabban fejlődjék, folyamatosan elégítse ki az egyre növekvő társadalmi igényeket. Ügy is fogalmaz­hatnánk, hogy az érintett ágazatok hozzájárulása a társadalmi igények kielégíté­séhez nagymértékben befo­lyásolja az életszínvonalat, ezzel együtt belpolitikai éle­tünket, társadalmi közvéle­ményünket. Ágazataink mind maga­sabb szinten képesek a tár­sadalmi igények kielégítésé­re. Pedig az igények gyorsan növekednek. Ezt bizonyítja például, hogy az egy főre ju­tó fogyasztás hús- és hús- készítményekből, valamint tojásból az elmúlt évtizedben kereken annyjval növekedett, íTLint az 1960. évet megelő­ző 22 esztendő alatt össze­sen. A mennyiségi ellátás növekedésével egyidejűleg javult az élelmiszerek minő­sége, feldolgozottsága, cso­magolása, általában az egész ellátás színvonala. — Egyes élelmiszerekből vannak még ellátási gond­jaink mennyiség és minőségi vonatkozásban egyaránt. A zöldség és gyümölcsellá­tás terén mutatkozó nehéz­ségekről szólva a miniszter aláhúzta: — Ezeknek a termékeknek — tömeges felhasználásuknál és a korszerű táplálkozásban KGST állandó bizottsági ülés A KGST gépipari állandó bizottság 9-es szekciója Pé­csett, a Pollack Mihály Mű­szaki Főiskolán tartja ülé­sét október 10-e és 19-e kö­zött. Az ülésen Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Magyarország, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Jugoszlávia képviselői-szak­értői vesznek részt. Az épí­tőipari kisgépek gyártássza­kosításának koordinálására a magyar gépgyártó ipar ka­pott megbízást. A mostani ülés feladata, hogy határo­zati javaslatba foglalják és a KGST gépipari állandó bi­zottsága elé terjesszék azt a programot, amely megha­tározza az országonkénti gyártáselosztást. 1973: vöröskeresztes világkonferencia Visszaérkezett Genfből Rostás István, a Magyar Vö­röskereszt főtitkára, aki reszt vett a Vöröskereszt Társaságok Ligája végrehajtó betöltött szerepüknél fogva — mindig is nagy jelentősé­gük volt a fogyasztásban. A belföldi ellátás mellett fon­tos feladat a népgazdasági szempontból mindenképpen indokolt export-kötelezettsé­gek teljesítése is. így például az idén szeptember 30-ig e cikkekből 82 millió rubel és 23 millió dollár bevételünk származott. Sajnos, a terme­lés nem kielégítő alakulása miatt zöldségből és gyümölcs­ből a hazai fogyasztók nö­vekvő igényeit — még az export időszakonkénti vissza­fogása mellett — sem tudtuk bizottságának tanácskozásán, A kéthetes ülésen, s ezzel párhuzamosan a szaktanács- adó bizottságok ülésein igen sokféle téma szerepelt napi­renden. A végrehajtó bizott­ság megbeszéléseinek célja egyrészt az volt, hogy meg­vizsgálja a mexikói kor­mányzótanácsi ülés határo­zatainak végrehajtása érde­kében végzett munkát, más­részt, hogy előkészítse a jö­vő év októberében Teherán­ban megtartandó vöröske­resztes világkoríerenciát. Vízügyi nyugdíjasok Kiskörén (Tudósítónktól) A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szakszervezeti bizottsága tegnap találkozót rendezett az igazgatóság nyugdíjasai részére. Család­tagjaikkal együtt negyvenen keresték, fel volt munkahe­lyük központját. Az igazga­tóság több vezető munka­társával együtt autóbuszon kirándulást tettek a kiskörei vízlépcsőhöz. A létesítmény kivitelezői bemutatták a ha­talmas méretű építkezéseket, az ott folyó természetátala­folyamatosan és teljesen ki­elégíteni. Beszédének további részé­ben a miniszter a zöldségter­mesztés és fogyasztás kérdé­seit elemezte. A többi közt elmondta, hogy a termelés ingadozása és bizonyos ér­tékesítési problémák miatt a zöldség- és gyümölcs pia­con a kereslet meghaladta a kínálatot. Ennek következté­ben a fogyasztói árak emel­kedtek, ami különösen a kisfizetésűeket, a nagycsalá­dosokat, a nyugdíjasokat és általában a nagyvárosi mun­kásságot érintette hátrányo­san. Részletesen ismertette a miniszter hogyan alakult a gyümölcs- és zöldségfélék fogyasztói árszínvonala. El­mondotta, hogy noha 1972 el­ső félévében a gyümölcsfélék áremelkedése 30 százalékos volt, ez a tendencia a máso­dik félévben mérséklődik, bár a gyümölcsárak egész év átlagában várhatóan ma­gasabbak lesznek a tavalyi­nál. Ugyanakkor a zöldség­félék áremelkedése jóval alacsonyabb volt 1972 első félévében, mint tavaly az azonos időszakban. A minisz­ter megállapítása szerint ez — A határozat eredményes végrehajtása révén megszün­tethetjük a zöldségellátásban még mutatkozó hiányt, és az ellátást úgy tudjuk javíta­ni, hogy közben a zöldség­árak elfogadható keretek kö­zött mozogjanak. A jellegzetesen piaci cikk­nek számító zöldség- és gyü­mölcsfélék árának növekedé­séből sokan hajlamosak le­vonni olyan következtetést, hogy nálunk az élelmiszerek általiéban drágulnak. A zöld­icító munkát. A csoport tag­jait vendégül látták, majd a Kunság tanyahajón utaz­tak vissza Kisköréről Szol­nokra. Előkelő helyezések Tizenkilenc megye és Bu­dapest csapatának részvéte­lével szombaton és vasárnap a fővárosban rendezték meg a sorköteles gépjárműveze­tők „Vezess kiválóan” ver­senyének országos döntőjét. Megyénk csapata megállta helyét, és az erős mezőny­ben értékes helyezéseket szerzett. A hibaelhárítás­karbantartás verseny számá­ban Pozsonyi Lajos, a mű­szaki elméleti versenyben Csór László első helyen vég­zett. Egyéni összetettben Pozsonyi Lajos a negyedik helyet szerezte meg. Csa­patversenyben Szolnok me­gye a második lett. Első magyar halrezervátum A Mecsek hegyei között fekvő Tekeresi völgyben lét­rejött az első magyar halra• év második felében az 1971- es helyzethez képest ebben is bizonyos javulás van. — Lakosságunkat nyilván elsősorban az érdekli, hogy ez a javulás tartós lesz-e. így arra kell válaszolnunk, hogy az ellátási gondok fel­számolása mikorra várható úgy, hogy a kínálat növeke­désével meg tudjuk állítani a zöldség és gyümölcsárak további emelkedését. Jelent­hetem a tisztelt országgyű­lésnek, hogy ennek a kér­désnek a megoldását a kö­vetkező időszak egyik leg­fontosabb társadalompolitikai és termelésfejlesztési fel­adatának tekintjük. A miniszter szólt arról, hogy a kormányhatározat szellemében gyorsabb az elő­rehaladás a zöldségtermelés komplex fejlesztésében, a gé­pesítésben, a kemizálásban és a szakosításban. Minthogy a korszerű technológiák szé­les köt'ű alkalmazásának le­hetőségei a IV. ötéves terv időszakában korlátozottak, a kormányzat nagy gondot fordít a hagyományos ter­melési módok fejlesztésére is és továbbra is segíti a kis­üzemi zöldségtermelés fej­lesztését és eszközellátását. ség- és gyümölcsféléknek a burgonyával együtt számított érték részaránya az összes kiskereskedelmi és piaci for­galomban a 3 százalékot sem éri el, az összes élelmiszer- forgalmon belül pedig mint­egy 10 százalékot képvisel. Ugyanakkor az élelmiszerek 87 százaléka az állam által meghatározott fix, maximált, vagy behatárolt árkategóri­ákban kerül forgalomba. En­nek eredményeként az alap­vető élelmiszerek ára 1967 zervátum. A pártalan hal- faunájú mesterséges tavat, amely a nagy természettudós — Herman Ottó — nevét vi­seli, az Országos Természet- védelmi Hivatal védett te­rületté nyilvánította. A re­zervátumban megtalálható a magyar vizek, úgyszólván valamennyi jellegzetes hala: összesen harminchárom faj­ta. Elővigyázatosságból ki­maradt a törpeharcsa meg a szürkeharcsa, mivel ezek a ragadozók rövid idő alatt kipusztítanák a tó egész hal­állományát. 25 milliárd cigaretta Az idei termés ismereté­ben az 1973. évi kínálatról a dohányipari vállalatok trösztjének termelési igazga­tója elmondta, hogy az idei­nél jövőre 3—4 százalékkal több cigarettát gyártanak, ami azt jelenti, hogy a do­hányipar történetében elő­ször 25 milliárd fölé emel­kedik a hazai cigarettagyár­tás. Miután a dohány minő­sége az elmúlt évinél jobb, így várhatóan a cigaretták minősége is tovább javul. óta változatlan. Közben azonban a termelési költsé­gek emelkedtek. Ennélfogva ezt az életszínvonal-politi­kánkkal összefüggő fogyasz­tói árstabilitást a legalapve­tőbb élelmiszereknél csak úgy lehetett és lehet biztosí­tani, hogy az állami költség­vetésből jelentős mértékű árkiegészítést adunk e ter­mékek forgalmazásához. Az összes élelmiszerhez nyújtott árkiegészítés 1971-ben 7,8 milliárd forint volt. Mivél az élelmiszerek a lakosság fogyasztásában jelentős ér­tékarányt képviselnek — hi­szen a lakossági fogyasztás­nak mintegy a felét alkotják — nyilvánvaló, hogy az alapvető élelmiszerek árala­kulása mindig is az életszín­vonal-politika egyik legfon­tosabb kérdése volt és lesz. Ebből viszont az is követke­zik. hogy az alapvető élelmi­szerek árszínvonalának ala­kítása továbbra is teljes egé­szében a kormány kezében marad, amennyiben ezek as árak csak központi intézke­dések útján változtathatók. Nagyobb a lehetőség a fejlődés meggyorsítására A miniszter ezután rövi­den érintette a fejlődés né­hány alapvető elvi tényező­jét. Többek között kiemelte: ágazatainkban — ugyanúgy, mint egész népgazdaságunk­ban — jelentős változást ho­zott a gazdaságirányítás 1968-ban bevezetett rendsze­re. Ebben a gazdaságirányí­tási rendszerben lehetőség nyílt a fejlődés meggyorsí­tására, a vállalati önállóság kibontakoztatására, a válla­lat' és társadalmi érdek ösz- szehangolására, a gazdálko­dásban meglévő tartalékok jobb kihasználására, ugyan­akkor a központi akarat ér­vényesítésére. Ezt bizonyítja, hogy ágazataink fejlődése az elmúlt öt évben volt a leg­dinamikusabb, és gazdaság- politikai céljaink minden megelőző időszakhoz képest nagyobb tervszerűséggel va­lósulnak meg. Ez azt is mu­tatja, hogy a közgazdasági eszközökre alapozott köz­ponti irányítási módszer ilyen tekintetben is bevált. Dr. Dimény Imre ennek kapcsán szólt arról is, hogy az elmúlt évek tapasztalatai egyértelműen azt bizonyít­ják, hogy a termelésben és a műszaki fejlesztésben egy­aránt csak a jól átgondolt központi szervezés, az ehhez alkalmazott közgazdasági szabályozás és az üzemér­dekeltség összhangjának meg­teremtésével. — egyúttal az információáramlás gyorsítá­sával lehet előbbre jutni. A személyi jövedelem alakulása Ezután így folytatta be­szédét: — A termelés növekedésé­vel, a műszaKi fejlődéssel együtt javult a vállalatok, a gazdaságok jövedelmezősége, (Folytatás a 3. oldalon.! hírek _ tudósítások — hírek — tudósítások — hírek Az alapvető élelmiszerek ára 1967 óta nem változott

Next

/
Oldalképek
Tartalom