Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-10 / 239. szám
1972 október 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Fejlesztés pénz nélkül Az üzem- és munkaszervezés feladatai Szolnok megye heiyiiparábcn A korszerű üzem- és munkaszervezés nagy jelentőségű a szocialista vállalatok és a népgazdaság fejlődésében. Döntő szerepe van abban, hogy a vállalatok hogyan szervezik meg termelő- és szolgáltató munkájukat, hogyan gazdálkodnak a munkaerővel, anyaggal, gépekkel, állóeszközökkel. Az MSZMP Központi Bizottságának 1971. december 1-i határozata alapján a megyei feladatokat a megyei párt- bizottság 1972. március 23-án elemezte. Az üzem- és munkaszervezési tennivalókat is rögzítette, csakúgy, mint a szervezési, ellenőrzési intézkedési programot is. A megyei tanács végrehajtó bizottsága pedig 1972. május 30-i határozatában jelölte meg a tanácsi gazdaság tennivalóit. utóbbit exportálják is. A szilikátipari vállalatnál kislakásépítéshez és egyéb célokra alkalmas betonter-^ mékek készítését kezdték el. Változott a vasipari-vállalat termékstruktúrája is. A vállalatok anyag- és készletgazdálkodása az elmúlt időszakban változó eredményű volt, az anyag- mozgatásban csak kezdeti sikerek születtek. Közéjük tartozik a Patyolat vállalatnál megépített görgőspálya, a faipari vállalatnál pedig az üzemi útrendszer kialakítása. További gondunk, hogy a munkaidő kihasználása sem megfelelő. sok az időkiesés, az időveszteség. Általános a vállalatoknál, hogy részmegoldások, részintézkedések történtek már, de komplexen nem vizsgálták belső szervezetük korszerűsítésének módját. A megyei tanács vállalatai középtávon termelési és tevékenységi céljaik megvalósítását csak kismértékben tervezték a szervezéstudomány felhasználására. Ezért előírtuk az üzem- és munka- szervezési középtávú programok és intézkedési tervek készítését, ezekhez irányelveket adtunk. Szerintünk a helyiiparban az üzem- és munkaszervezést a következőkre kell összpontosítani: először is az élő- és holtmunkával való gazdálkodás hatékonyságára. Elsősorban a munkaintenzitás, a termelékenység, a gépesítés és műszaki fejlesztés fokozásával. Másodszor az eszközhatékonyság növelésére, a termelőberendezések jobb kihasználására, a felesleges állóeszközök selejtezésére. Továbbá pedig: a termelési folyamat gazdaságosságának növelése, a rezsiköltségek csökkentése, a gazdaságtalan termelés visszaszorítása is feladatunk. Célunk a megyei tervekkel összhangban álló termékstruktúra kialakítása, a szolgáltatások mennyiségének és színvonalának növelése. A termelés fejlesztését szolgáltatási feladatainak megvalósítását a szakember- képzéssel és utánpótlással együtt tervezzük. Elhatároztuk, hogy jobban igazodunk a hazai ég külföldi piachoz, erősítjük a szállítási fegyelmet, csökkentjük a fejlesztési, beruházási feszültséget, javítjuk e munkát. Az üzem- és munkaszervezés fejlesztésében a helyiipari vállalatok körültekintően járnak el. A megjelent szak- irodalom ugyanis elsősorban a nagyvállalatoknak, nagy sorozatú, vagy tömeggyártáshoz adnak útmutatást. Ezért a szakirodalmat differenciáltan alkalmazzuk. A magasfokú szervezettség csak néhány tömegcikket előállító vállalat esetében lehetséges, pl. a mezőtúri VILLGÉP-nél, a vasipari vállalat akkumulátor üzemében, a faipari vállalatnál, á cipőipari vállalatnál. A tanács vállalatainak sokrétű termelési profilja, a múhelyrendszerű gyártást teszi csak lehetővé. Különösen a szolgáltató vállalatokra vonatkozik ez. A szervezésben az egyes termékek gyártási folyamata, illetve a tevékenység kő-. A megye gazdaságát eddig jellemző extenzív fejlődést a döntően új beruházásokkal megvalósuló termelésfejlesztési korszakot szükségszerűen az intenzív fejlődésnek kell követnie a jövőben. A gazdasági hatékonyság növelésének, a munka termelékenysége emelésének egyik fő forrása pedig az üzem- és munkaszervezés javulása lehet. A megyei tanács vállalatainál az üzem- és munka- szervezés lehetőségeinek kihasználása ez elmúlt évek során eléggé alkalomszerű volt. Történetesen a jászberényi Cipőipari Vállalatnál a szalagszerű termelés megszervezésére, a mezőtúri Villamos és Géptechnikai Cikkek Gyárában a folyamatos munkahelyi szervezet kialakítására gondolok. Ezek is jelentős változások, de a szervezés-tudomány tudatos alkalmazására. új módszerek kidolgozására és bevezetésére e vállalatok nem dolgoztak ki komplex fejlesztési elképzeléseket. Ehhez kidolgoztuk e nagy munka meghatározó elveit. A vállalati belső mechanizmus továbbfejlesztésében a helyiipari vállalatoknál e következőkből indulhattunk ki: A vállalati belső mechanizmus változásának iránya a vállalatok többségénél megfelelő, a változás üteme azonban vállalatonként más-más és egészében véve a szükségesnél lassúbb. Megtörtént ugyan a vállalatok vezetési rendszerének fejlesztése, a hatáskörök decentralizálása, az irányítási lépcsők csökkentése, a döntési szintek kialakítása, de a teljességhez a vállalati középszintű vezetés erősítése is hozzátartozik. A vállalati tervezés színvonala nem felel meg a kö- veteményeknek. Az üzemi szervezettséget jelentősen befolyásolja a vállalati komplex információrendszer hiánya. Ennek megvalósítására az adatfeldolgozás gépesítése hivatott. Részeredmények ebben is születtek, ám a termelési folyamatok és a számvitel komplex gépi adatfeldolgozási rendszere csak a közelmúltban készült el. A tanács vállalatai közül elsőként a mezőtúri Villamos és Géptechnikai Cikkek Gyárában. Az utóbbi években a termelés-szervezéssel összefüggően több, intenzív fejlti- dést biztosító gépi beruházás történt. A vasipari vállalat, a Villamos és Géptechnikai Cikkek Gyára, az alföldi szilikátipari-, a kisújszállási Faipari Vállalat, a Szolnok megyei Nyomda és a jászberényi Cipőipari Vállalat több millió forint értékű gépet vásárolt. A Patyolat Vállalat vegytisztító üzemrészének rekonstrukciója pedig 40 százalékos teljesítmény felfutással járt. /Kísérletek történtek a jövedelmezőbb termelés-szerkezet kialakítására is. A gazdaságtalan termékek csökkentésén túl új termékek előállítását is megkezdték a vállalatok. A faipari vállalatnál például az épületnyílászáró szerkezetek, a zsaluzó lapok számi- tanait új terméknek, az rülményeinek felülvizsgálatából indulunk ki és csak folyamatosan juthatunk el a vállalat szervezeti felépítésének elemzéséhez. A vállalatoknál alapvető a munkahelyi szervezettel összefüggő kérdések vizsgálata. A munkahelyi szervezet áttekintése után kerülhet sor tulajdonképpen üzemszervezésre. A vállalati alapegységeket a szervezet kapcsolja egységes rendszerré. A szervezés fő célja az egész vállalat gazdaságos működésének biztosítása. Ennek érdekében az egyes részegységek kialakításában, módosításában az egész vállalatra gyakorolt hatást kell elemezni. Az üzem szervezés állandó, folyamatos munkát igényel, mivel a gazdálkodási körülmények állandóan mozgásban vannak, s ezek a szervezet időnkénti módosítását igényelheti!*. Az irányelvekben meghatároztuk, mely tevékenységek tartoznak az üzemszervezés körébe. Eszerint: a vállalati szervezet kialakítása, a vállalati információs lánc megszervezése, a vezetői döntések rendszeréneK kialakítása, az anyag- és készletgazdálkodás megszervezése a műszaki fejlesztési intézkedések és a tudatos beruházáspolitika. Tudjuk, hogy az üzem- és munkszervezési program valóraváltása, a szervezés folyamatos fejlesztése csak jó politikai légkörben lehetséges. s csak a párt- és szakszervezeti szervek segítségével. Ezt a szemléletet akarjuk kialakítani. Tudato- sítjuK, hogy az üzem- és munkaszervezés fejlesztése feltételezi a vezetők és a vezetettek kölcsönös bizalmon alapuló együttműködésit. És annak is tudatában vagyunk, hogy az üzem- és munka- szervezésben is nagy szerepe van a szocialista munkaversenynek. Kukri Béla, a megyei tanács vb. ipari osztályának vezetője Navi postánkból Csatlakozott Tiszatas a zártrendszerű kukorica- termesztéshez Tiszasas községben élénk visszhangra talált a Szolnok megyei pártbizottság legutóbbi határozata arról, hogy az élelmiszergazdaságban gyorsabban kell haladnunk. Beszédtéma a faluban, és mindenki tudja is, hogy valóban van még mit tenni a mi termelőszövetkezetünkben is. S az akarat is megvan bennünk. Ezt bizonyítja az is, hogy a Rákóczi Tsz csatlakozott a bajai kukoricatermesztési zártrendszerhez. Nagy most a várakozás, 650 hektárral csatlakozott a mi szövetkezetünk, s a vállalás szerint öt év alatt hektáronkénti 70 mázsás átlagterméssel számolunk. Ami azt jelenti, hogy az induláshoz képest 150 vagon többletterméshez jut a szövetkezet, noha az idén Is szép sikerekről szólhatunk, hiszen hektáronként 50 mázsa kukoricát akarunk betakarítani. A szövetkezet tagjai nem húzódoztak az újtól. Sőt, arra is többen vállalkoztak már, hogy a háztájit is kapcsolják be e rendszerbe. A programot magáénak vallja a Hazafias Népfront községi bizottsága is a falu más vezető testületéivel együtt. Ti- szasasra számíthat a megyei pártvezetés, az élelmiszergazdaság fejlesztésének gyorsításában. Mohácsi László népfront titkár Mode síi ják a kávésíübváovt j A kávészabvány módosításán dolgoznak a Magyar Szabványügyi Hivatalban. A készülő szabvány valamennyi kávéfajtára előírja majd, mennyi koffeint kell tartalmaznia, milyennek kell lennie az aromát adó természetes összetevők arányának és a pörkölésnek. Kidolgozzák továbbá az egyes kávéfajták zamatát jelző pontszámokat, s azt is. hogy ha valamelyik kávéfaja nem kapható a világpiacon, melyik kávéval lehet helyettesíteni az íz és az aroma romlása nélkül. Kilcnccmeletes lakóház építésén dolgozik Karcag központjában a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat. A negyvenöt állami lakásba a jövő év szeptemberében költözhetnek be a lakók, ha a munkálatok továbbra is jó ütemben haladnak. Az épület földszintjén a terv szerint ABC- áruház és eszpresszó nyílik Megkezdődött a VII. szerszámgépipari kongresszus Tegnap megkezdődött a VII. szerszámgépipari kongresszus a Technika Házában, ahol öt napon keresztül 12 ország szakemberei ismertetik fejlesztési, kutatási eredményeiket, mintegy hetven előadás keretében. A kong- reszus elnökségében helyet foglalt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, a kongresz- szus fővédnöke — Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, a tanácskozás védnöke és dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, a MTESZ elnöke. A kongresszuson megjelent mintegy 300 szakembert dr. Varga József professzor, a GTE elnöke üdvözölte, majd dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter nyitotta meg a tanácskozást. Dr. Horgos Gyula beszéde után a szerszámgépipar fejlesztésének feladatairól hangzottak el előadások, majd a kongresszus rendezői megnyitották a százéves hazai szerszámgépgyártás fejlődését bemutató kiállítást. Az első szekció-ülésre kedden kerül sor. Minisztériumi vizsgálat Csökkentem lehet a házgyári lakások költségeit Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium szakértői hat megyei tanács szakembereivel közöIskola — családi házban Szolnokon, a Beloiannisz út végén egy házon kis tábla a következő felirattal: Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola. Az idegen az épületet inkább családi háznak véli, mivel az is volt valamikor. Aztán rövid ideig a vasutasok használták, volt klub és orvosi rendelő, majd az iskolások kaptak benne helyet. De a ház, amely nagyon kényelmes otthona lehet egy családnak, bizony nagyon kicsi négy- 'százhuszonegy tanulónak és tíz tanárnak. Az épületben kis szobák, egymásba nyílnak. A sötét folyosókon fülledt meleg van. csak néhol tör magának utat a fény, egy-egy ablakon keresztül. — Régóta küzdünk a helyhiánnyal — mondja Borbély Mihály igazgató. — Jelenleg öt helyiségben tanulnak a gyerekeink, de ezeket még a legnagyobb jóakarat mellett sem lehet tantermeknek nevezni: kis szobák, telezsúfolva iskolapadokkal. Tanulóink hetente csak kétszer jönnek iskolába. de így is délelőtt, délután van tanítás reggel 7-től este 7-ig, A szaktantárgyokon kívül mi is tanítunk történelmet, irodalmat, földrajzot, testnevelést. Tornatermünk azonban nincs. Évek óta a Bajcsy Zsilinszki úti iskola tornatermét használjuk, az pe- idg elég mesze van tőlünk. Igaz, van Jászberényben és Karcagon is hasonló rendeltetésű iskola, de azok nem sokat könnyítenek a szolnoki helyzetén. Kunszentmártonitól, Karcagról ide járnak tanulni, s hogy a 7 órás tanítási kezdésre beérjenek a diákok, hajnalban kelnek útra, — Hallottuk, hogy több iskolában árulnak tejet, — mondja Gáli Ferenc elsőéves kereskedelmi tanuló. — Jó lenne, ha nálunk is bevezetnék a tízórai árusítását, mert például én hajnalban nem tudok reggelizni. Bábel Rozália arról beszél, milyen nehézséget jelent nekik, hogy váltott rendszerű oktatás van. és tanítás után nem maradhatnak az iskolában. — Tiszaföldvárról járok be Szolnokra, s tanítás után még több mint másfél órát kell várnom a vonat visz- szaindulásáig. Két lehetőség közt választhatok, vagy fa- gyoskodunk az utcán, vagy a váróteremben ácsorgunk. A gyerekek 70 százaléka vidékről jár be a tanintézetbe. Mindenképpen találni kellene valami megoldást, részben a jobb elhelyezésre, részben, hogy órák ntán ne kószáljanak az utcán a tanulók. — Ügy volt, hogy már ez évben hozzákezdettek egy új iskola építéséhez, melyben a szakközépiskolásokkal közösen kapnánk helyet. De úgy tudom, még csak most készül az épület terve, — mondja az igazgató kicsit keserű szájízzel. A Szolnok megyei Tanács Tervező Vállalatánál megmutatták a nagyon szép, kétemeletes új kereskedelmi szakmunkásképző és szakközépiskola tervét. Sajnos a szükséges 17 millió forint költségből csak 14 millió forintja van a beruházónak: a szolnoki Városi Tanácsnak. Ezért az új iskolát csak két ütemben tudják felépíttetni. Az építkezéshez 1973 második félévében kezdenek, 1975-ig elkészül a kétemeletes oktatási szárny. A tornatermet és a kiszolgáló helyiségeket a következő ötéves tervben építik fel. A szakmunkástanulóknak három nagy és négy kisebb tantermük lesz. néhányat pedig közösen használnak majd a szakközépiskolásokkal. Így lehetővé válik, hogy csak délelőtt legyen tanítás, és a vonat indulásig a gyerekek a termükben maradhatnak. A tervek szerint csak a szakközépiskolások részére épül majd egy 200 adagos melegítő konyha. A szakmunkástanulók élelmezése tehát továbbra is megoldatlan marad. r"> tótfar sen tartott vizsgálaton elemezték a lakásberuházások költségeit. Ez a munka átfogóbb volt az árellenőrzésnél, mert a törvényes árképzés szabályainak megsértése nélkül is növekedtek a költségek a különféle beruházási döntések alapján. Sok esetben ugyanis a tanácsi lakásberuházások a népgazdasági tervben megengedett átlagnál nagyobb és jobban felszerelt lakások, lakóházak építését irányozták elő.. Ezért a tervdokumentációkat is ellenőrizték A közösen végzett vizsgálatok ez érintett megyékben lehetővé tették, hogy általában 300—400 la* hassal több épüljön. A minisztérium intézkedésére a költségek növelésének megelőzése érdekében a győri, a miskolci és a debreceni házgyár tételes lakásárjegyzéket adott ki, s ebbel a beruházók, a tanácsok anyagi erejükhöz mérten választhatják ki a legmegfelelőbb lakásokat. A tapasztalatok szerint lakásonként 13—14 ezer forinttal lehet csökkenteni a házgyári lakások költségeit is, ha a gyártási technológia jobb kihasználásának megfelelően választják ki a lakástípusokat. A minisztérium tervezetet dolgozott ki az építési és építésszerelési munkák árképzésének megszigorításáról. Idcszerű javaslat ez is, hogy az építmény költségvetésében vegyék figyelembe a kivitelezési minőséget. Javaslat az, hogy három minőségi kategóriát állapítsanak meg, s ha a kivitelező másod- vagy harmadosztályú minőségű munkára képes, akkor ennek megfelelő árengedményt adjon a feer uliásónals, j
