Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-10 / 239. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: SÜriULLLR­XXIII. évi. 239. sz. 1972. okt. 10., kedd A munkásifjúságért T öbb tízezer fiatal szakmunkás lépett az elmúlt hetekben a munkásosztály soraiba hazánkban. Az utóbbi években a munikásutánpótlás egyre inkább új forrásából, a fiatalok soraiból táplálkozik. Míg húsz év­vel ezelőtt az új munkásoknak alig felét tették ki, ma 90 százalékát adják a fiatalok. Rendszerünk, munkásosztályunk holnapi ereje nem kis mértékben a mai fiatal szakmunkás­nemzedékek szakmai-politikai-erkölcsi felkészítésétől függ. Tíz—tizenöt—húsz év múlva olyan lesz minden egyes gyár termelési színvonala, politikai atmoszférája, az ott dolgozó munkások élete, ahogyan ma útjukra bocsátják, ahogyan Begítik az alkotó munkáséletet választott fiatalokat. A gyári kommunisták, a pártszervezetek, a szilárd mun­káskollektívák általában megkülönböztetett figyelmet for­dítanak a munkábalépő fiatalokra, fogadtatásukra, beil­leszkedésükre, segítésükre. Az igazi munkássáválás azon­ban hosszú folyamat, a tényleges beilleszkedés sokkal több, mint passzív ottlét. A gyár hírnevének öregbítésében, a korszerű munka- szervezés, a színvonalas, értelmes termelés, az eleven, ru­galmas és nyílt vállalati magatartás kialakításában igen nagy a pártszervezetek szerepe, felelőssége. De semmivel sem kisebb az a felelősség, amely a holnap munkásosztályá­nak formálásával, nevelésével kapcsolatosan hárul rájuk. M ai munkásifjúságunknak nagy értéke a korábbi nemzedékeknél magasabb iskolai végzettsége, a társadalmi és világpolitikai kérdések iránti őszin­te érdeklődése. Ugyanakkor gyakran hiányos társadalompo­litikai, állampolgári jártassága, üzemi tapasztalata. A poli­tikai nevelőmunkában fontos sajátosság, hogy a mai fiata­lok csaknem kivétel nélkül szakmunkásként lépnek a mun­kásosztály soraiba, s a 20—24 éves munkások 30 százaléka érettségizett. Ugyancsak segíti a nevelőmunkát, hogy ifjú munkásaink nagy többségükben munkásszülők gyermekei. A gyári pártszervezeteknek magasfokú következetesség­gel és céltudatossággal kell munkálkodniuk azon, hogy az Új, magasabb szakmai ismeretekkel rendelkező generációk­ban. kialakuljanak az előző munkásnemzedékek kiváló tu­lajdonságai: a munkaszeretet, a szakmai igényesség, a ma­gasabb műveltség megszerzésének vágya, az osztályszolida­ritás, a politikai érdeklődés és tettrekészség. A kommunisták tehát a szó teljes értelmében legye­nek ott .minden egyes munkahelyen, ahol fiatalok vannak. Kísérjék figyelemmel a művezetők, csoportvezetők nevelő- ßzervezö munkáját. Tegyenek meg mindent az olyan légkör, az olyan feltételek megteremtéséért, amely biztosíték arra, hogy a fiatalok megszeressék szakmájukat, megismerjék a gyár gépeit, termékeit, az üzem múltját és távlatait, megíz­leljék a munkáskollektíva erejét, az alkotás örömét. B átorítsák és erősítsék a pártszervezetek a fiatal munkások • beilleszkedését egyengető tekintélyes munkásembereket, álljanak mögöttük, ha igé­nyeket támasztanak, ha fegyelmeznek. Ugyanakkor határo­zottan lépjenek fel a parancsolgatás, a lekezelés, a bizal­matlanság minden megnyilvánulása ellen. Az életkor nem érdem, de nem is hátrány. A fiatal munkások körében gyakori téma az egyenrangúság. Nyíltan és világosan kell erről is beszélni a fiatalokkal. Az egyenlő jognak és megbecsülésnek az egyenlő munka az alapja. Ahol a kollektívák egyetértésére és tájékozottságára épül a vállalati ösztönzési rendszer és a helyi bérpolitika, ahol az összhangban áll a munkások tapasztalataival, értékrendjével és igazságérzetével, ott megértik, elfogadják azt a fia­talok is. rősítsék a pártszervezetek a fiatal munkásnemze- 2j dékekben a szókimondást, a lustaság és a tehe­tetlenség elleni fellépést, fokozzák az egészséges türelmetlenséget, és a tettrekészséget. Lépjenek fel a szak­mai önképzés, a tanulás lebecsülésének-akadályozásának minden megnyilvánulása ellen. Álljanak ki határozottan és megalkuvás nélkül a tanulni akaró, a műszaki-technikai kérdések iránt érdeklődő, újító munkásfiatalok mellett. Te­remtsenek olyan gyári légkört, amely nem tűri meg az igénytelenséget, a gondolati elzsírosodást, a szakmai-köz­életi közömbösséget. Ha kell, nyílt fórumon utasítsák el az őszintétlenséget és az iszákosságot. A ma munkába lépő fiatal munkásnemzedékek központi helyet foglalnak el a korunkban kibontakozó tudományos­technikai forradalomban. A műszaki-technikai megújulás alapvető tényezője a szakismeret. Nagyobb határozottsággal és meggyőzőbb erővel szóljunk arról, hogy a szakmunkás a tudományos és technikai forradalom legfőbb letéteménye­se. Alapvető gyári érdek, hogy az új munkásosztagok ma­gas szinten ismerjék szakmájukat, rendelkezzenek az egy­re bonyolultabb ismeretek befogadásának képességével, él­jen bennük a mind nagyobb tudás megszerzésének vágya. Nagyon fontos, hogy a gyár tapasztalt munkásai, idős, harcokban megedzett kommunistái minél többször találkoz­zanak a fiatalokkal. Vegyenek részt gyűléseiken, alaposan ismerjék meg álláspontjukat, segítsék, bátorítsák az ifjú kollektívák öntevékenységét. Segítsék elő, hogy a gazdasági vezetők bátran léptessék elő, bízzák meg nagyobb felada­tokkal az arra érdemes fiatalokat. Álljanak ki a pártszer­vezetek a munkásfiatalok, ifjúsági, brigádok kezdeménye­zései, társadalmi munkavállalásai mellett. Ugyanakkor lép­jenek fel a fiatalok lelkesedésével, ambíciójával, tettrekész- ségével visszaélő magatartás és a társadalmi munka lejára­tása ellen. Utasítsák el a munkásfiatalokkal kapcsolatos nevelő­munka kampány-jellegét, a dédelgetést, de a szélsőséges általánosításokat is. Előbbit nem igénylik, utóbbit pedig nem érdemlik meg a munkásfiatalok. A gyári életben is csak a reális megítélés, az ifjú munkásnemzedék iránti — kiérdemelt — bizalom és a fokozott felelősség lehet célravezető. Társa- dalmi-gazdasági-történelmi céljaink alapvető letéteményese a magasfokú politikai, közéleti és szakmai műveltséggel rendelkező, a világ dolgaiban eligazodni tudó, szilárd er­kölcsű, korszerűen gondolkodó és cselekvő munkás. E tulajdonságok céltudatos erősítése a gyári pártszer­vezetek felelősségteljes feladata. .4. L, Ma délelőtt az országgyűlés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az al­kotmány 22. paragrafus (2) bekezdése alap­ján ma 11 órára összehívta az ország- gyűlést. Az országgyűlés állandó bizottságainak az elmúlt napokban lezajlott tanácskozásai, a megyei képviseló'csoporti ülések arra utalnak, hogy ezúttal két előterjesztés, a mezőgazdaság helyzetét elemző jelentés, il­letve az országgyűlés ügyrendjének módo­sításáról szóló javaslat kerül az ország­gyűlés idei, harmadik ülésszakán a képvi­selők elé. Fock Jenö látogatása as Akadémián Fock Jenő, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Aj- tai Miklósnak, a Miniszter­tanács elnökhelyettesének társaságában hétfő délelőtt a Magyar Tudományos Akadé­miára látogatott. Erdey-Grúz Tibor, az MTA elnöke és Láng István főtitkárhelyettes fogadta a vendégeket, majd az Akadémia vezetői és a kü­lönböző tudományterületek meghívott szakemberei tájé­koztatást adtak — kötetlen eszmecsere keretében — a tudományos élet időszerű kérdéseiről, az MTA ter­veiről. Erdey-Grúz Tibor a párt tudománypolitikai irányelvei­nek végrehajtásáról szólva értékelte az Akadémia re­formját. Ismertette az orszá­gos távlati tudományos ku­tatási terv végrehajtását, s az Akadémia tevékenységét azért, hogy ez a kutatási terv összhangba kerüljön a táv­lati népgazdasági tervvel, amely előreláthatólag nem 1985-ig, hanem 1990-ig ter­jed. A magas szintű oktatás két lépcsőfokával kapcsola­tos téma, hogy külön főis­kolai és külön egyetemi há­lózat legyen-é vagy az egye­temek bocsássanak ki rövi- debb tanulmányi idő után üzemmérnököket. illetőleg vegyesen történjék-e a ma­gas szintű oktatás további megszervezése Magyarorszá­gon. Köpeczi Béla főtitkár tá­jékoztatta a kormány elnö­két és elnökhelyettesét az MTA és az Országos Műsza­ki Fejlesztési Bizottság együttműködéséről, az aka­démiai intézetek és az ipari kutató intézetek, valamint az ipar kapcsolatáról. Ismertet­te az Akadémia és az egye­temek kapcsolatait, munká­juk egymásra épülését, be­számolt az akadémiai kutató­helyek műszerellátásáról. FOck Jenő az MTA tevé­kenységéről elismerőleg nyi­latkozott, hozzátéve, hogy Akadémiánknak nemzetközi­leg is jó híre, tekintélye van. Egyetértőleg szólt a három fokozatú képzés bevezetésé­ről, s felhívta a figyelmet ar­ra, hogy az alapkutatásokat sehol sem szabad háttérbe szorítani, viszont e kutatá­Október elsején bezárt a cserkeszöllői strandfürdő, üresen tátongó medencék, elhagyatott épületek jelzik a szezon végét. Valószínűleg ez az utolsó év, hogy Cser- keszöllőn októberben lezá­rul a fürdőző idény. Meg­kezdődött ugyanis a fürdő téüesítése. a fedett meden­cék kialakítása. A múlt évben — miután elkészültek a téliesítés ter­vei — a községi tanács ösz- szehívta az üdülő- és te­lek tulaj doposoKat, s is­mertette velük a fejleszté­si programot. Hamarosan látható következményei let­tek a téliesítésnek — a ma­gánépítkezők is jó hőszige­telésű, fűthető nyaralók építését kezdték el, és hoz­sokhoz szorosan kapcsolódó gyakorlati feladatoknak igen­is eleget tehetnek az akadé­miai kutatóhelyek. A tudo­mányos kutatások — mond­ta Fock Jenő — akkor vál­hatnak valóban közhasznúvá, ha az eredményeket publi­kálják. az eddiginél sokkal inkább, mégpedig idehaza és külföldön egyaránt. Fontos teendő továbbá: felmérni, hogy hosszabb távlatban mennyi szakemberre — üzemmérnökre, technikusra, okleveles mérnökre — lesz szükség. záfogtak a faházak hőszige­teléséhez is. A község gyors fejlődésé­nek alapfelétele, a fürdő téliesítése megkezdődött. A vállalkozás kölségeit a Szol- _ nők megyei Víz- és Csator­namű Vállalat fedezi. A ki­vitelező, a kunszentmárto­ni TÖVÄLL már befejezte a medencék betonozását,, a csempézés és az épület bel­ső helyiségének kialakítása még várat magára. Jelenleg áll a munka. Ér­deklődésünkre a Víz- és Csatornamű Vállalat igazga­tója, dr. Polcnyi Szűcs La­jos a következőket mondot­ta: — A téliesítés kivitelezési költsége mintegy 2.7 mil­lió forint. A megyei tanács Elutazott a szibériai delegáció Tegnap hazautazott az a négytagú szovjet delegáció, amely az MSZBT meghívá­sára, M, Sz. Alfjorovnak, a novoszibirszki területi párt­bizottság titkárának vezeté­sével kilenc napot töltött ha­zánkban. A szovjet vendégeket töb­bek között fogadta Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke, valamint Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára. A küldöttek Kaposvá­ron. Balatonbogláron és Pé­csett részt vettek több MSZBT tagcsoportnak a szovjet Távol-Kelet megis­mertetéséhez kapcsolódó programján. A MOM-ban a szovjet vendégek baráti ta­lálkozón ismerkedtek meg azokkal a magyar szakem­berekkel, akik a novoszi­birszki tudósváros, Akagyem- gorodok részére készítettek laboratóriumi műszereket. ígért egymillió forint hoz­zájárulást. de ez mindeddig csak ígéret maradt. Mi en­nek ellenére elhatároztuk, hogy 1973 májusáig befe­jezzük a téliesítést, de egyéb fontosabb beruházások miatt sajnos ez előreláhatólag nem fog sikerülni. Az előre nem látható költségek hát­ráltatják a cserkeszöljői für­dő munkáit. Terven felül egy központi, kiemelt víztá­roló építését, valamint a kút és a fürdőterület kö­zötti hálózat rekonstruk­cióját is szeretnénk a jö­vő évben Cserkeszöl]ón el­végezni. Remélhetőleg 1973 őszére be tudjuk fejezni az építkezést. K. L. Fedett medencék Cserkeszöllőn Megkezdődött a fürdő téliesítése ttfíTí k - rí dúsítások ~ hírek y tudósítások ~ hírek Munkásmozgalmi klub ünnepi ülése Szolnokon Az őszi múzeumi és hon­ismereti hónap egyik ki­emelkedő eseményeként hét­főn ünnepi ülést tartott Szolnokon a megye első munkásmozgalmi klubja. A közelmúltban életre hívott klub rendszeres látogatóinak — a munkásmozgalom vete­ránjainak — összejövetelén Győri Tibor, az MSZMP szolnoki megyei bizottsága pártarchivumának vezetője tartott előadást ..Honismeret és munkásmozgalom” cím­mel. Szovjet karnagy Kecskeméten Kecskeméten — Kodály Zoltán szülővárosában — az Országos Filharmónia és a városi tanács rendezésében megkezdődött a hangver­senyévad■ A hétfő és évad­nyitó hangversenyt a Moszk­vai Rádió és Televízió szim­fonikus zenekara adta a kecskeméti Katona József színházban —- Gennagyij Rozsgyesztvenszkij vezényle­tével. Az ember tragédiája — Buenos Airesben Madách Imre születésének közelgő 150. évfordulója al­kalmából vasárnap a bala- sagyarmati palóc múzeum­ban reprezentatív kiállítás nyílt dr. Szabó József ma­gángyűjteményének anyagá­ból. A többi között bemutatták a tragédia japán és örmény nyelvű kiadását. Van egy tragédia-kötet, amelyet Bu­enos Airesben jelentettek meg •— magyar nyelven. Ki­állították a dán fordítás kéz­iratának fotókópiáit, amely nem jelenhetett meg, mert fordítója Kari Dumreicher az antifasiszta ellenállási mozgalom résztvevőjeként hősi halált halt. Láthatók a legújabb német, angol és szovjet tragédia-kiadások is. Újítási konferencia és kiállítás A Borsod megyei újítási hónap alkalmából hétfőn Miskolcon tanácskoztak a borsodi gyárak és üzemek élenjáró újítói. A vizsgála­tok során — többek között — megállapították. hogy egyes vállalatok nem veszik igénybe dolgozóik szellemi kapacitását, alkotó aktivitá­sát. Dr. Szilvási Zoltán az Országos Találmányi Hivatal elnökhelyettese a Diósgyőri Gépgyár és az Ózdi Kohá­szati Üzemek tíz dolgozóját a „Kiváló Újító” jelvény aranyfokozatával tüntette ki. A konferencia után megnyi­tották a megyei újítási ki­állítást. ahol tizenkilenc vál­lalat száznegyvenhárom újí­tását és tizenhárom találmá­nyát mutatják be makette­ken fényképeken és eredeti kivitelben. Nemzetközi postásünnep Október 9-én ünnepük vi­lágszerte az Egyetemes Pos­taegyesület napját, amelyről hétfőn megemlékezett a Posta vezérigazgatósága is. 1874-ben ezen a napon alakult meg az Általános Postaegylet, a mai egyete­mes posta (UPU) elődje. 22 tagországgal. Az egyesület alapító tagjai között volt Magyarország is. — Azzal a céllal hozták létre, hogy egységes alapokra helyezzék a nemzetközi postaforgal­mat. A ma 147 tagot szám­láló egyesület székhelye Bern, kongresszusait ötéven­ként tartja. Az UPU 1947 óta aa ENSZ szakosított in­tézménye. Hazánk évek óta választott tagja az egyesü­let különböző állandó szer­veinek. Úttörővezetők fogadalomtétele Törökszentmiklóson nyolc­van ifjúsági és úttörővezető tett ünnepélyes fogadalmat arra. hogy az úttörőket és a rájuk bízott fiatalokat szocialista szellemben neve­lik. Az ünnepélyes fogada­lomtételen a tömegszerveze­tek képviselői is részt vet­tek. Az ifivezetők emlékla­pot kaptak fogadalmuk iga­zolására. majd ezt követően a Petőfi úttörőcsapat kultúr­műsorral szórakoztatta a résztvevőket. Előzetes filmbemutató Ma délelőtt 10 órakor mu­tatják be a Vörös Csillag moziban a „Harminckét ne­vem volt” c. űj magyar fil­met, amely Súgván Endre életének utolsó, veszélyekkel teli szakaszát és az antifa­siszta hőR halálát mutatja be. A Szolnok megyei Mozi­üzemi Vállalat rendezte be­mutatóra a város és a me­gye társadalmi, politikai és, kulturális életének képvise­lőit hívták meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom