Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-08 / 238. szám

1973. október 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 TETSZETT A KUBAIAKNAK Szomszédolás Debrecenben Rendkívüli ülésre készül az országgyűlési kép­viselők Szolnok megyei csoportja. Szolnok megye, és kiemelve Szolnok város kereskedelmi és szolgál­tatási helyzetéről, a fejlesztési feladatokról tárgyal­nak majd. Céljuk, hogy a megye és Szolnok helyze­tének alapos ismeretében — ezt megelőzi ugyanis felmérés, tapasztalatszerzés szűkebb pátriánkban és más megyeszékhelyeken — javaslatokat tegyenek az ellátás megjavítására, a negyedik ötéves terv célki­tűzéseinek teljesítésére, segítsék a még nagyobb ará­nyú társadalmi összefogást. Kubai élelmezés- és egész­ségügyi szakemberek tíztagú csoportja tartózkodik me­gyénkben a Közegészségügyi Járványügyi Állomás vendé­geként. Egy éves magyaror­szági tanulmányaikat tavaly novemberben kezdték a bu­dapesti Fodor József Egész­ségügyi Szakiskolában. Most egy héten át megyénk élelmi­szeriparát, kórház- és gyer­mekélelmezését tanulmányoz­zák. Eddig a Szolnoki Cukor­gyárat, a megyei kórházat, a Tiszasűlyj Állami Gazdaság húsüzemét, és a jászapáti Hat és fél éve, hogy 1966 elejétől folyamatosan vizs­gálta a városi tanács vb. ter­melés és ellátás felügyeleti osztálya, valamint jogelődei a Szolnokon dolgozó magán­kisiparosok munkáját, létszá­mának alakulását. Az 1972. első félévével záruló felmé­rés megállapítja: Szolnokon az eltelt idő alatt 225-ről, több mint a kétszeresére, 466-ra emelkedett az ipari jogosítvánnyal rendelkező szakemberek száma. 1968 óta százkilencvenen váltottak ki Iparengedélyt Ha szakmánként nézzük, niár nem ilyen kedvező a kép. Szolnokon mindössze hat kisiparos foglalkozik gépko­csi-javítással, felújítással és közülük is csak négyen fő­foglalkozásban. Akárcsak a másik „divatos” szakmában, a rádió- és tv-szerelésben. A Volánnál elmondták, hogy Szolnok 4 csuklós autóbuszt kap, amelyeket az „1” és a .,3”-as vonalára fognak kül­deni. Két járművet kap még a jászberényi Hűtőgépgyár és decembertől a martfűi cipő­gyár dolgozói is kényelmeseb­ben utazhatnak. A szeptem­ber, az iskolakezdés 18—22 százalékos utaslétszám emel­kedést hoz, novemberben pe­dig, a zord idő beálltával to­vábbi 8 százalékkal növek­szik a Volán járművein uta­zók létszáma. Cipőügy Van, de nem a vá­laszték a ludas. Még mindig nagyon sok a kártalanítás. — Különösen a gyermekcipők minősége kifogásolható. Le­válnak a ragasztott talpak. A Tisza Cipőgyár boltjában a felnőttek a csizmákat kere­tejüzemet látogatták meg, a további programjukban, a Mezőhéki Állami Gazdaság baromfinevelését, és a török­szentmiklósi BARNEVÁL munkáját szeretnék megis­merni. Tapasztalataik szerint Szolnok megye élelmiszeripa­rának termékei gazdasági, és higéniai szempontból jónak mondhatók, különösen a tej zacskós csomagolása, nagy­hatású pasztörizálása nyerte meg tetszésüket. Annyira, hogy szeretnék ezt a csoma­golási módot Kubában is mi­nél előbb alkalmazni. Jelenleg öten dolgoznak ön­állóként. A javítások döntő részét az állami (GELKA) és a szövetkezeti ipar végzi. A legkedvezőbb a helyzet a la-, katos- és műszerész szakmá­ban. Az előbbiben negyven­hét, míg a másikban huszon­három „maszek” dolgozik. Az építőszakmájú kisiparo­sok többsége — harminc­egyen — kőművesként, míg a többiek villanyszerelőként, ácsként, kőfaragóként dol­goznak a városban. A női. és férfi fodrászszakmában pe­dig tizenhatan dolgoznak. Egy lassan kihalóban lévő „magánipar” a szekérfuvaro­zás még mindig előkelő he­lyet foglal el a tanácsi jelen­tés listáján. A negyvennégy kiadott ipari jogosítvány tu­lajdonosa azonban még így is kevésnek bizonyul a helyi 'áruszállításra. Különösen ősz­A teherfuvarozási forgalom is megnő ősszel. Például 7500 vagon cukorrépa vár elszállí­tásra, ami majdnem három­szorosa a múlt évinek. Előre Láthatóan a hétköznapokon 20—25 Skoda pótkicsis gép­kocsit, a szombat és a vasár­napokon pedig 250—280 jár­művet küldhetnek a termé­nyek szállítására. Gondoskod­tak már az alaposan megter­helt gépkocsivezetők és kísé­rőik meleg ruhával, védőétel­lel, itallal való ellátásáról. sík. A hűvös idő beálltával sok elkelt már a fűzős 332 forintos női csizmából, vala­mint a harisnyacsizmából, — aminek 390 forint az ára. A férfiakról sem feledkeztek meg, ők is vehetnek bunda­cipőt. Újra megjelent ateddi­I Négyezer mázsa cukor naponta Huszonegy napja, hogy megkezdődött a cukorrépa feldolgozása a Szolnoki Cu­korgyárban. Az eltelt három hét alatt csaknem hatezer vagon répa érkezett a gyár körzetéből. A száz napig tartó kampány során a Pén­teken feldolgozott 401 vagon répából több mint négyezer mázsa cukrot nyer­tek és most ez a napi átlag is. Mint a termelési osztályon elmondták, a gyárhoz beér­kező termést a rekonstruk­ció során, a kampány kezde­téig beállított új gépekkel, a tervek szerint karácsonyra sikerül feldolgozni. szel, tüzelőszállításkor és nyáron a családi házak épí­téséhez nagyon nehéz fuva­rost kapni. A régi idők ele­gáns személyszállítóját, a konflist már teljesen kiszorí­totta a taxi. Időnként a va­sútállomáson, a hajóállomá­son fel-feltűnik a váró® egyet­len konflisa, de többnyire már csak kisebb áruk szállí­tására veszik igénybe. A kisiparosok munkája az állami és szövetkezeti szol­gáltatások mellett nélkülöz­hetetlen. A lakosságnak ked­vező a kisiparos egymás- és a szövetkezeti javítók közötti konkurrenciája. Így csökken­tették az órások évröl-évre a javítás költségét, sőt beve­zették az egyre hosszabb ide­jű garanciális vállalásokat. Ez azonban még „nem jel­lemző”, egyedülálló eset a városban. Ha valaki megkérdezi a szolnokiakat, milyen a városuk kereskedelmi ellá­tása, általában röviden csak ennyit válaszolnak: gyenge, gyenge. Mondhatnak-e mást akkor, amikor például Szol­nokon mindössze két üzlet­ben lehet vásárolni méter­árut — azok sem csak mé­teráru szakboltok — négy helyen készruhát, amikor nincs iparcikk áruház, ami­kor a meglévő néhány na­gyobb üzlet is a város köz­pontjában van és egy pár harisnyáért a cukorgyártól vagy a vegyiművektől autó­busszal kell beutazni. Különösen szembetűnő volt megyeszékhelyünk sze­gényes bolthálózatára gon­dolni akkor, amikor me­gyénk két országgyűlési képviselőjével — Fábián Mártonnal, a karcagi Május 1. Termelőszövetkezet elnö­kével és Varga Sándorral, a törökszentmiklósi mező- gazdasági gépgyár igazgató­jával — Debrecenben jár­tunk a kereskedelmi ellátás tanulmányozása végett. Jól tudom, a két város összehasonlítása nem egészen reális, mert Debrecen koráb­volt és jelenleg is kiemelt felsőfokú központ, (Szolnok mint megyeszékhely felsőfo­kú központ lett) tehát né- pességszáma, a városfejlesz­tésre felhasználható pénze mindig több volt mint Szol­noknak; másrészt mert. nem azonos színvonalról kezdő­dött a két település fejlesz­tése a felszabadulás után. Szolnok sok kis apró bolt­jával, vályogházaival csak a szegény rokon szerepét tölthette be. Ha azonban vi­szonyítunk, akkor is kide­rül Szolnok kereskedelmi hálózata korántsem bővült annyit, mint amennyire szükséges lett volna. Deb­recennek 1960-ban 129.834 lakosa volt. 1971-ben megkö­zelítően 158 ezer. A nappali népesség — tehát, akik oda járnak dolgozni, tanulni, vá­sárolni — meghaladja a 170 ezret. Szolnoknak 1960-bán 48.659 lakosa volt, 1971 vé­gén már 66.700, a nappali népességszám pedig — szá­mítva a több mint 13 ezer ingázót a városba beutazó 3000 diákot, a közhivatalok­ban és másutt ügyés-bajos dolgaikat intéző embereket — jóval meghaladja a nyolcvanezret. A népesség növekedése tehát dinamikus volt mindkét városban. Nem volt ilyen egyforma nagy mértékű azonban a keres­kedelmi hálózat bővítése. Debr e«Tnlí<rii a III. öt­éves tervben 13.319 négyzet- méterrel .növekedett a keres­kedelmi hálózat, ebből járu­lékos beruházásként a ta­nács finanszírozásában 3.499 négyzetméter, vállalati, szö­vetkezeti költségből pedig 9.820 négyzetméter eladótér létesült. Felépült többek kö­zött egy nagy szövetkezeti iparcikk áruház, a Dózsa ABC áruház, mely iparcik­ket is árul, — ezzel négyre emelkedett a városban az áruházak száma, — egy 915 négyzetméter nagyságú üveg-porcelán szaküzlet, 1.800 négyzetméter alapterü- leten a Vigadó étterem, a Várkapu étterem 1.100 négy­zetméter nagyságú. És Szolnokon? Mindössze ötezer négyzetméter alap­területtel bővült a kereske­delmi hálózat, ebből a szö­vetkezeti szektor 720 négy­zetméterrel részesedik. Eb­ben az időben épült fel ugyanis a Jólét ABC áruház. Az ötezerből 2000 négyzet- méter a vendéglátóiparé, (Aranyiakat étterem). Deb­recenben tehát majdnem háromszor annyi üzlet épült, mint Szolnokon. Debrecenbn minden 100Ó lakásra ezer négyzetméter üzletteret építenek. Így la­kásépítkezéshez kapcsolódó beruházásként 8.600 négyzet- méter eladótér létesült, a szövetkezetek pedig 10.000 négyzetméter alapterülettel fejlesztik hálózatukat. Pél­dául felépül 8 ÁFÉSZ és a tanács közös beruházásaként az ötödik, az 5.400 négyzet- méter alápterületű áruház. A debreceni Városi Tanács elnökhelyettese Ördög Lász­ló és a kereskedelmi osz­tály vezetője Jakucs Sándor elmondták: a lakásokkal együtt épülnek az új üzle­tek. Tehát, amikor a lakó beköltözik új otthonába, azonnal leszaladhat az épü­let földszintjén, vagy a szomszédságban lévő üzlet­be megvásárolni a vacsorá­nak vagy reggelinek valót. A Hajdúság fővárosában nemcsak nagy áruházak épí­tésére törekednek, hanem a lakóépületek földszintjén is építenek üzleteket és' gará­zsokat. Nemcsak kereske­delmi hálózat bővítésében, hanem felfogásban is másként van Debrecenben. (Mennyivel jobb lenne Szol­nokon is, ha a lakóépületek földszintjét használnák ilyen célokra Szolnokon eddig a ne­gyedik ötéves tervben há­rom ÁFÉSZ ABC áruház épült és elkészül a kertvá­rosi kis ABC is, szintén az ÁFÉSZ beruházásában. Me­lyek azok a kereskedelmi beruházások. amikre azt mondhatjuk, biztosan elké­szülnek? A Pelikáh Szálló­hoz kapcsolódik majd 400 négyzetméter eladótér, ahol ajándékbolt, dohánybolt és egyéb ilyen kis üzlet kiala­kítása lehetséges. A vasút­állomás előtt készülő ma­gasházhoz kapcsoltan. elő­reláthatólag 1975-re egy ABC áruház és egy nagyobb vendéglő épül. Terv több is van, de a megvalósulásuk még koránt­sem tisztázott: ugyancsak az állomás előtt épülne egy üzletsor koordinációs beru­házásként, de még nincs partnere a tanácsnak a ki­vitelezéshez. A Zagyva-parti lakótelepen több téesz ösz- szefogásával létesülne egy ABC és a megyei iparcikk kiskereskedelmi vállalat be­ruházásában egy nagy bútor­áruház. — Mindez,: ha. Telek van, é p í Ikeíő egyelőre nine s. Sajnos a Centrum Áruház vállalat; is visszalépett, ígérete ellenére sem építi fel áruházát Szol­nokon. Az építési területet pedig már előkészítette a tanács. Ha a 4-es főközlekedé­si út átépítésénél szélesíteni kell a Szolnokon áthaladó útszakaszt, akkor újabb üz­leteket kell megszüntetni. Mindenképpen kellenek új üzletek Szolnokra, elérkez­tünk a huszonnegyedik órához, építenünk kell, amíg nem késő. Hogyan alakulhatott ki ilyen nehéz helyzet a me­gyeszékhelyen? Nem felada­tunk erre e cikkben választ adni, de tény, hogy hosszú évek egy helyben topogásá- mak következményeit most érezzük igazán. Felépül Szolnokon a Peli­kán Szálló 150 ággyá1 ezzel együtt — lévén a” ' Tisza Szállónak 70 ágya — 220 szállodai hely lesz Szolno­kon. Az új hotel építése 60 millió forintba kerül, amely­ből a központi támogatás 30 millió forint. Debrecenben jelenleg három szálloda van összesen 681 ággyal, és újabb 230 ággyal bővítik az Aranybika Szállót. Az új szállodaépület éoítését jövő­re kezdik és 1975-re befe­jezik. Az építkezés 70 mil­lió forintba kerül, ebből a Belkereskedelmi Minisztéri­um 56 millió forintot vál­lalt magára. Elgondolkozta­tó: miért kerül a szolnoki szálloda 150 ágya — még ha egy teljesen új hotel épí­téséről is van szó — majdnem annyiba, mint Debrecenben a 230? A p’acről íg néhány szót: Debrecenben 1974-ben kezdenek egy vásárcsarnok építéséhez, melyet 1976-ban már szeretnének megnyitni. Az építkezés 70 millió fo­rintba kerül. Ebből a tanács 10 milliót vállalt magára és a szükséges területekhez 93 lakás szanálását. A keres­kedelmi vállalatok 7, a Bel­ker. és az OT 5 millió fo­rint támogatást nyújt. Hon- nét veszik a többi pénzt? A csarnokban árúsítani aka­ró vállalatok, szövetkezetek befizetik a rájuk eső részt. Szolnokon egyelőre húzódik a vásárcsarnok építése. A városhoz nem méltó, kultú­rálatlan. egészségtelen körül­mények között vásárolhat­nak ma az asszonyok Szol­nokon. Debrecen a vizsgálódásoknak csak első állomása volt, ezután utaznak képviselőink hasonló céllal Kecs­kemétre, Egerbe és Békéscsabára. Már áz első út után megállapítható, hasznos az ilyen szomszédolás, kitekintés. • Varga Viktória Kisiparosok — szakmák — konkurencia Őszi változások A mindennapi élet minden területén változást hoz az új évszak. Az időjárás beleszól közvetve, vagy közvetlenül, minden tevékenységünkbe. Megszaparodtak az őszi beteg­ségek, a hűlés, a derékfájás, reuma. A szolnoki XVII. or­vosi körzetben például a hét elején negyven táppénzes beteget kezeltek. A pénteki felülvizsgálaton már ötven- hét ember panaszát kellett meghallgatnia az orvosnak. Hogy miért ez az ugrásszerű növekedés? Az orvosok sze­rint a helytelen öltözködés miatt. Azt javasolják, hogy fo­gyasszunk minél több citromos limonádét, és megbete­gedés esetén ne akarjunk antibiotikumoktól meggyógyul­ni. Az aspirin, a kalmopirin is ßegit. ban önálló megyei jogú város Többen utaznak Csizma és dohány A Dohányfermentáló Vállalat szolnoki üzemegységében — megkezdődött az őszi nagy szezon Őszi tájkép beer 6 féle színben, és nagy a választék szövetekből. Sző­nyeget vásárolni egyre nehe­zebb, eltűntek az üzeletekből a külföldi szőnyegek. A Dohányfermentáló Válla­lat szolnoki üzemegységében szerdától két műszakban dol­gozzák fel a dohányt — bein­dult az őszi nagy szezon. Ed­dig tízezer mázsa dohányt szállítottak be a vidéki tele­pek, decemberig további öt­venezer mázsára számítanak az üzem vezetői. — Az esős nyár kedvezőtlen volt a do­hánytermesztésre, az eddig beérkezett idei dohány minő­sége lényegesen jobb az el­múlt évek átlagánál. Divat a műszőrme A Centrum áruháziba meg­érkezett az őszi—téli holmik egy része. Űjdonság a jersey típusú ruhák, és kosztümök nagy választéka. Nagy sike­rük van a 2800 forintos, eny­hén karcsúsított, tojáshéj szí­nű műszőrme bundáknak. — Szépek a gyerekruhák, meg­felelő a választék, kár hogy hiánycikk a 6—12 évesekre szabott télikabát. Bőséges a választék kötöttáruból, — de legnagyobb a keletje az im­port tergál, trevira pulóve­reknek. Tréningruha felnőtt méretben nem kapható, de a gyerekek válogathatnak a színekben is. Hiánycikkekben (férfi pizsama, hálóing, alsó­nadrág) az ősz sem hozott változást. Meleg fehérnemű viszont van bőven, harisnya- nadrágból kielégítik a keres­letet Megjöttek a vadászok A vendéglátó üzletekben ismét fogyaszthatok az őszi készítmények, — van bőven gesztenyepüré, tejszínes sü­temények és teljes kapacitás­sal működik a Nemzeti étte­rem konyháján a hidegkony­hai termelő részleg. Megkez­dődött a disznótoros elősze­zon. máris rendeznek disznó­toros vacsorákat. A Nemzeti étteremben rövidesen kinyit­ják a kávéházi termet. A Ti­sza Szállóba megérkeztek az első vadászvendégek. Olaszok, svájci, görög, nyugatnémet vadászok, akik minden évben Szolnokra Látogatnak. A megyei művelődési köz­pont gazdag programmal várja a fiatalokat, idősebbe­ket egyaránt. — Néhány új program a sok közül: Város­történeti szabadegyetem nyí­lik október 12-én, műszaki rajztanfolyam indul, már öt­ven en jelentkeztek eddig. De­cemberben fiatal zeneszerzők bemutatkozó estjét tartják. Ifjúsági filmklub indul szep­tembertől decemberig. — Az asszonyok klubját az idősebb korosztály, a technikai mű­helyt a fiatalok látogatják a hűvösebb idő beálltával. — í— «s

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom