Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-08 / 238. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ára: 1, XXIII. éxtytWS. sz. 1972. okt. 8., vasárnap. /Ve csak nevükben é nyolcosztályos általános iskolai oktatás színvona Iának emelése és az egyes iskolák közötti szín­vonalkülönbség fokozatos kiegyenlítése az okta■ tásügy továbbfejlesztésének legfontosabb feladata — hangsúlyozza a Központi Bizottságnak az állami oktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló határozata. Sok minden indokolja ezt, — többek között az, hogy ebben az intézménytípusban alapozzák gyermekeink mű­veltségét, formálják magatartásukat, alakítják erkölcsi fel­fogásukat és világnézetüket. Ezért az általános iskolai ok­tató- és nevelőmunka kihat a közép- és bizonyos fokig a felsőfokú képzésre is. Eredményeink közismertek, s kellő alapot biztosítanak ahhoz, hogy reális számvetést készítsünk az oktatás fejlesz­tésében, pontosan határozzuk meg, hogy mit akarunk el­érni, mire van erőnk, lehetőségünk. Kézenfekvő, hogy a hangsúly nem szervezeti változásokon, hanem a tartalom megjavításán van. Magától értetődő, hogy a legnagyobb feladat a tananyag ésszerű, alapos átalakítása, — de helyi leg, minden intézményben is sokat lehet tenni mind okta­tási, mind nevelési vonatkozásban. S nemcsak nagyösszegű beruházásokkal. A nevelés pél­dául a leggyengébb pontunk, — pedig ehhez nem kellenek számottevő beruházások. Szükséges viszont annak az elv­nek következetes érvényesítése, miszerint az oktatás csak a neveléssel együtt, kölcsönhatásában lehet hatékony. Mond­hatnánk, ezt úgy is, hogy a tanári hivatás teljes értékű gyakorlatának kell jobbam, érvényesülnie. J gaz viszont az is, hogy az általános iskolai kép­zés érdembeli fejlesztése, az intézetek közötti színvonalkülönbség megszüntetése nemcsak éve­kig tartó erőfeszítést feltételez, hanem tetemes anyagi rá­fordítást is. Tiszafüreden például a Zrínyi Ilona általános iskolában több tantermet kellene lebontani és újjáépíteni. Ebben a járásban legalább hetven új tanterem kellene ah­hoz, hogy bezárják a szükségtantermeket és megszüntessék a váltakozó tanítást. Ha meggondoljuk, hogy a többi já­rásban és városban is van mit tenni ilyen vonatkozásban, akkor mérlegeljük reálisan feladatunk nagyságát. Az iskolák közötti színvonalkülönbségek megszünteté­sének tárgyi feltétele is van. Tiszaburán például a faluban szétszórt tantermek miatt a szakrendszerű oktatást igen ne­héz megszervezni. Nagyon kellene oda egy új általános iskola. S nemcsak az épületek hiánya, hanem a szertárak elég­telen felszereltsége is visszaveti helyenként az oktató mun­kát. A tiszafüredi járásban például az ellátottsági szint (amit a Művelődési Minisztérium útmutatójában kívá­natosnak tartotthoz mérnek) az általános iskolákban mind­össze 66 százalékosnak tekinthető. Terveik szerint a hiány Í975 után 15 százalékra esőteken. Vannak azonban olyan jelek, amikből arra lehet következtetni, hogy elképzelései­ket a községi tanácsok bevételi tervének nem teljes teljesí­tése miatt nem tudják realizálni. Pedig még 1975 után is több mint egymillió forint kellene ahhoz, hogy ne csak az alapvető szemléltető, hanem a tömegkísérleti eszközök is meglegyenek minden iskolában. / lyen körülmények között a Központi Bizottság ha­tározata méltán kell, hogy társadalmi érdeklődést, segítőkészséget és tettekben megnyilvánuló helyi kezdeményezőkészséget váltson ki. Erre jó példák megyénk­ben is vannak. Több helyen — például Kunhegyesen — be­vezették a kabinetszerű oktatást. A szaktantermek kialakí­tására máshol is törekednek. Tiszafüreden a Kossuth téri iskolában társadalmi összefogással alakítottak ki előadó­termet. Az ilyen kezdeményezés azért is becsülendő, mert oktatásügyünk korszerűsítése tízmilliárdokat igényel, — de csupán pénzzel nem lehet mindent megoldani. Tény viszont az is, hogy anyagiak nélkül nem lehet számottevően előbbre jutni. Nem véletlen, hogy a Központi Bizottság említett határozata is kimondja: „Iskolarendsze­rünk anyagi-tárgyi feltételeit jelentős mértékben fejlesz­teni kell. Az oktatásügy — társadalmi, politikai jelentősé­gének növekedésére és jelenlegi helyzetére való tekintettel — fejlesztését a következő időszakban kiemelt társadalmi feladatként kell kezelni, ezért a nemzeti jövedelemből a jelenleginél nagyobb hányadot kell ráfordítani.’’ S zükség is van erre, mert helyi erőforrásból koránt­sem lehet mindent megoldani. Több hely van még megyénkben is — így például Kócson, Pusz- tataskonyban, a Tiszafüredhez tartozó Rét-tanyán — ahol nem a mai követelmények szerint tanulnak a felsősök. Az ottani nevelők szíwel-lélekkel, s hozzáértéssel végzik mun­kájukat, mégis alaposabb volna a tanulók képzése megfe­lelőbb körülmények között. Ezek a megfelelőbb körülmé­nyek viszont a tanyai kollégiumok hálózatának bővítését, — tehát tetemes összegeket igényelnek, amire helyi erő­forrásokból nincs elég fedezet. Az általános iskolák közötti színvonalkülönbségnek na­gyon sok esetben nemcsak tárgyi, hanem személyi oka is van. A hivatástudat nem minden nevelőnél győzi le a jogos, vagy vélt egyéni érdeket. Megyénkben is előfordul, hogy szaktanárok jelentkezését kell figyelmen kívül hagyni, mert csak városokban szeretnének elhelyezkedni, kisebb közsé­gekben nem vállalnak munkát. Márpedig aki a tanári hi­vatást komolyan veszi, ott kellene tanítania, ahol leginkább szükség van rá. Igaz viszont az, hogy ennek a kérdésnek másik oldala: a helyi tanácsoknak is arra kell törekedniük, hogy a társadalmi és az egyéni elvárás közelebb kerüliön egymáshoz. Az a jó, ha legalább kezdetben tanári szállás biztosításával (mint például Abádszalókon, Tiszaszentimrén) vagy más módon elősegítik a tanárok letelepedését és ma­radását. G ondot okoz oktatásunk fejlesztésében az is, hogy egy-egy területen sok a képesítés nélküli nevelő, -r— a tiszafüredi járásban például kéfszázkilencven közül ötvenkettő. Tavábbtanulásra serkentésük mellett rend­szeres segítésük a tapasztalt pedagógusok számára nemcsak kollegiális gesztus, hanem hivatásukkal járó kötelesség. Sok összetevője van tehát annak, hogy az általános iskolák ne csak nevükben, hanem a gyakorlatban is általános — ha úgy tetszik azonos értékű — képzést nyújtsanak. Nem könnyen megoldható munka, de mindenképpen elérhető cél cz­billión Béla Kéthetes késés a betakarításban Százhatvanötezer szántanivaló, öt és féleser hektár szőlő a megyében A Szolnok megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya legfris­sebb jelentése szerint az eső­zések miatt mintegy kéthetes késés van a megyében az őszi növények betakarításá­ban. Főképpen a cukorrépára és a kukoricára vonatkozik ez. A 73,500 hektár kukorica- vetésből mindössze tízezer hektárnyit takarítottak be a megye állami gazdaságai, termelőszövetkezetei. Szárvágás pedig mindössze 8' ezer hektáron történt. Az ugyancsak 8 ezer hektárnyi cukorrépaföldön 3 ezer hek­tárról szedték ki és szállí­tották el a termést. Ebben az állami gazdaságok jóval előbb járnak, náluk mór e munka közel felét elvégezték. (Tudósítónktól) A Hazafias Népfront Szol­nok megyei elnöksége mellett működő „Béke és barátsági munka” társadalmi bizottság elkészítette 1973 végéig szóló munkaprogramját. A testület a Hazafias Népfront V. kong­resszusán elfogadott állásfog­lalás alapján határozta meg teendőit. A népfrontmozga­lom sajátos módszeréivel, az eddiginél szélesebb, változa­tosabb formában kívánják tájékoztatni a közvéleményt a szocialista országok fejlő­déséről, — együttműködésük eredményeiről, lehetőségeiről, a nemzetközi politikai élet eseményeiről. A szovjet—magyar barát­ság ápolása és további elmé­lyítése érdekében kiemelten foglalkoznak a Szovjetunió­hoz fűződő eseményekkel. Ez év végén megyeszerte ünnep­őszi vetések alá 165 ezer hektár földet kell felszánta­ni, amiből 125 ezer hektáron már túljutottak. Megkezdődött az őszj ve­tés, az őszi árpát 85 száza­lékban vetették el a terme­lőszövetkezetek és 100 szá­zalékban az állami gazda­ságok. Búzavetés — 137 ezer hektár vetnivalóból — 23 ezer hek­tárnyin történt eddig, ami azt jelenti, hogy a termelő- szövetkezetek és az állami gazdaságok egyaránt 17—17 százaléknál tartanak. Meg­kezdték a lucerna telepítését is, ebben a termelőszövetke­zetek előzik meg az állami gazdaságokat 96 százalékos teljesítményükkel. Befejezés ségeken emelékeznek meg a szovjet állam megalakulásá­nak 50. évfordulójáról. Az ünnepségek lebonyolítására a Hazafias Népfront megyei tit­kársága külön programot ké­szít. A társadalmi munkabizott­ság ez év őszétől klubösszejö­veteleket szervez a Szovjet­unióban végzett ösztöndíja­sok és a Szolnokon orosz nyelvet tanító pedagógusok részére. A klub programjá­nak kidolgozására és a tar­talmi munka rendszeres irá­nyítására, társadalmi vezető­séget alakítanak. Az irányító testület szorosan együttmű­ködik majd és egyezteti mun­kaprogramját a Barátság klub vezetőivel. A következő hónapok során a bizottság napirendre tűzi a nagyközségekben műkölő népfrontbizottságok béke- mozgalmi barátsági munká­rizsaratásnak viszont még nagyon a kezdetén vannak. A napraforgó betakarításban a tsz-ek 70 százaléknál jár­nak, az állami gazdaságok Végeztek vele. Megkezdődött a szüret is és igen jó termésre számíta­nak. Mintegy 12 mázsával na­gyobb termést ad a szőlő az idén a tavalyinál, ami azt jelenti, hogy elérik a 35,4 mázsás hektáronkénti átlagot. Végül is a megyében az 5,500 hektár termőszőlő­ről, majdnem 200 ezer má­zsa gyümölcsöt várnak. Pedig ebben már benne van a tisza- kürti körzetben a fagypusz­títás, a jászsági jégkár, vala­mint a peronoszpóra kártéte­le is. jának helyzetét. A megyei nőbizottsággal karöltve meg­vizsgálja a nők körében vég­zett béKe és barátsági munka tapasztalatait. A nemzetközi élet aktuális kérdéseiről változatosabb formában vita­fórumokat, — beszélgetéseket szerveznek. Tartalmasabbá, színvonalasabbá kívánják tenni a baráti országok kép­viselőivel rendezett találko­zókat is. A feladatok sorában, Ki­emelt helyen szerepel az if­júsággal való törődés. A moz­galom lehetőségein belül na­gyobb figyelmet fordítanak a fiatalság internacionalista — szocialista hazafiságra való nevelésére. A népfrontbizottságok ezért kezdeményezték a KISZ és MHSZ szervezetek, honvéd­ségi alakulatok, a művelő­désügyi szervek eddiginél szo­rosabb együttműködését. Ma: Szövetségi politika és eszmei harc . ft Huszonötéves a Talajművelési Kutató Intézet & Két perc nyelvművelés 6 A szegénység körei 9 Gyermekrajz-pályázal 9 Defekt 9 Ä pedagógusok napirendjén: Ami a legfontosabb * 9 \ A KGST kilencedik tagállama: Kuba «• Japán—Kína normalizálás v­i Üzbegisztán háromszínű aranya 9 Rendet a pályán! 9 Szomszédolás Debrecenben V Őszi változások előtt all a burgonyaszedés, a A Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulójára készülnek HflíÉK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK ­Kitüntették Ilku Pált A Magyar Népköztársaság elnöki tanácsa Ilku Pál mű­velődésügyi miniszternek a művelődésügy területén ki­fejtett munkássága elismeré­séül 60. születésnapja alkal­mából a Munka Vörös Zász­ló érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál az Elnöki Ta­nács elnöke adta át. A kitün­tetés átadásánál jelen volt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Aczéi György, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára. Tisztavérű borzderes Elkészült a Városlődi Álla­mi Gazdaság 318 férőhelyes szakosított szarvasmorhalele- pe. A kialakítása 20 millió forintba került. A korszerű szarvasmarhatelepen az or­szág egyetlen tisztavérű borz­deres tehenészetét helyezik el. III. alföldi filmszemle A III. alföldi filmszemle ünnepélyes megnyitóját, szombaton rendezték meg Gyulán, a TIT értelmiségi klubjában, ahol Békés-, Bács- és Csongrád megye filmeseinek 14 alkotását mu­tatják be, A legjobb kisfil- meket a zsűri a 1973. évi or- ságos szemlére delegálta. Kállai kettős — néptáncfesztivál Tíz neves együttes részvé­telével szombaton megkezdő­dött a második Kállai kettős néptánc fesztivál Nagykálló- ban. Ma délelőtt a nagykál- lói járási művelődési köz­pontban rendezik meg az együttesek szakmai verse­nyét. Díjat nyert a Szigligeti Színház A Kaposvári Csiky Gergely Színház, a Veszprémi Petőfi Színház és a Szolnoki Szig­ligeti Színház kapta a közön­ségtől a legtöbb szavazatot azon a vetélkedő sorozaton, amelyet a nyáron rendezett a rádió, a Művelődésügyi Mi­nisztériummal és a Színház- művészeti Szövetséggel közö­sen — jelentette be dr. Kiss Kálmán a Magyar Rádió- és Televízió elnökhelyettese — szombaton az ünnepi díjkir osztáson. Dr. Malonyai Dezső, Művelődésügyi Minisztérium színházi főosztályának veze­tője értékelte a vidám vetél­kedőt, amely — mint mon­dotta — nemcsak jó szórako­zás volt, hanem vallomás a színház mellett és a szakmai szeretet megnyilatkozása i& Megkérte a Magyar Rádió vezetőit, tegyenek meg min­dent továbbra is a „nem bu­dapesti” színházak további támogatásáért, újabb szerep­lési lehetőségek biztosításáért. Ezután Várkonyi Zoltán gra­tulált az „Ez az én színpa­dom” sorozat közreműködő művészeinek. Az ünnepség végén dr. Kiss Kálmán átnyújtotta a díjakat a kaposvári, a veszprémi és a szolnoki színház képviselői­nek. Ugyancsak ekkor kapta« Nívó-díjat a műsor készítői, köztük Marton Frigyes ren­dező és Kaposi Miklós szer­kesztők is. Huszonöt kiállító, száz alkotás Szombaton Nyíregyházán, a megyei művelődési központ­ban megnyitották a Szabolcs­Szatmár megyei képzőművé­sze« őszi. sorrendben a 17. tárlatát. A kiállításon 25 mű­vész mintegy száz alkotással szerepel. Ez alkalommal mu­tatják be a megyei képzőmű­vészeti pályázatra beküldött legjobb műveket is. Népművészeti bemutató Tiszafüreden A múzeumi, műemléki és honismereti hónap alkalmá­ból néprajzi kiállítást rendez­tek Tiszafüreden a járási mű­velődési központban. A több hónapig tartó gvűités ered­ményeként több száz fa- és csontfaragás, kerámia fain­tarzia érkezett be. A legszebbek Péntek Lajos fafaragásai. Több éves mun­kával készített szarukürtje a pusztai életet örökíti meg. — Falusi embereket ábrázoló fa­szobrai rendkívül jól sikerült karakterábrázolások. Kántor Sándor tanítványa, Szűcs Imre fazesasmunkáin a tiszafüredi motívumokat éleszti újjá. Szabó Károly fa­intarziákkal, Pataky Antal fafaragásokkal szerepelt,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom