Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-05 / 235. szám
XXIII. évf. 235. s^s. 1972. okt. 5., csütörtök. ARA: 80 FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Egységes műveltség ír rjfent divatossá vált kétféle műveltségről, vagy még pontosabban egymással szembe állított kultúráról és civilizációról beszélni. A kultúrsznobok pedig egyenesen kettéhasadt tudatot emlegetnek, mintha a világ kétféle embertípusra vált volna: egyesekre — a kevesekre —, akik elsajátították és őrzik az emberiség gazdag kulturális örökségét, és masokra, akik „csak” szaktudással rendelkeznek. Mondani sem kell. hogy ilyen szélsőséges eseteket nagyítóval kell keresni, továbbá, hogy az emberiség kulturális örökségébe nemcsak az eposzok, a drámák, a szobrok és a képek tartoznak, hanem a kőbaltáktól a papírig fejlődött technika eszközei és eljárásai csakúgy, mint a szobrok vagy a művészi épületek és készítésmódjuk — tehát a szakismeretek is. A kultúrának és a civilizációnak a polgári eszmevilágból eredő szembeállítását az emberiség története cáfolja. Az egyetemes kultúrgyarapodás fejeződik ki a civilizációnak egy-egy korszakban elért fokában. U‘ rgyáriakkor lehetnek és vannak is különbségek az emberek műveltségében kortársak között is. Ezek a különbségek részben természetesek, részben elfogadhatatlanok. Természetes, hogy nem egyforma az emberek képessége, érdeklődése, különböző foglalatosságot folytatnak. Ám elfogadhatatlanok az olyan különbségek, amelyek a társadalom osztálymegoszlásából erednek, és a tulajdonos-munkavégző ellentétét, a kizsákmányolást akarják fenntartani. Márpedig a műveltség monopóliuma ezt a célt szolgálja. Amikor a felszabadulás után iskolarendszerünket átalakítottuk, a fő cél éppen az volt, hogy a műveltséghez mindenki hozzáférjen. Az általánosan kötelező iskola egységes műveltségi alapot adott mindenkinek, és megnyílt az út a középfokú és főiskolai, egyetemi tanuláshoz a munkások és parasztok tömegeinek gyermekei, sőt a felnőttek előtt is. / skolarendszerünk ezután alapjaiban megfelelt a várakozásnak. Az idő azonban halad, a tudományok, a szakterületek fejlődtek, s ma nagyobbak a műveltségi igények is. A mai ember — már csak a televízió révén is — sokkal több hírt és újdonságot fogad be a világból, s hogy ezeket helyére tudja tenni, több ismeretet, nagyobb tájékozottságot, műveltséget igényel. Elérkezett fiz idő. hogy továbbfejlesszük helyes alapokon haladó oktatási rendszerünk munkáját. Ez a felismerés vezette a Magyar Szocialista Munkáspártot arra, hogy alapos vizsgálatok után a Központi Bizottság megtárgyalja az állami oktatás helyzetét, és határozatot hozzon a továbbfejlesztésre. A határozat részletesen kitér az oktatás egész területére és valamennyi fontos kérdésére. •»smert, hogy a magasabb iskolába — így általános- jl ból középiskolába, vagy onnan egyetemre — azonos érdemjeggyel kerülő tanulók gyakran nagyon különböző eredményt mutatnak fel. Ezt a különbséget csak az egységesebb képzési színvonallal lehet csökkenteni. De nemcsak ezen a téren — s ezen belül az iskolák felszereltségében, az oktatók munkájának színvonalában — van mit tennünk az egységes műveltség megalapozásáért. Ennek a célnak nem mond ellent a szakképzés — így a szakközépiskolai, vagy a szakmunkásképzés — színvonalemelési igénye. Az oktatás tartalmát és módszereit kell fejleszteni, hogy még képzettebb szakemberek kerüljenek kd az oktatás műhelyeiből, olyanok, akik egyszensmind általánosan tájékozottak, az új ismeretek befogadására nyitottak. Eredményes párbeszéd Huszonötezer ember do qozik majd a meoye gépiparában A KGM minis/ erhehettes nck látogatása Tegnap Szolnokra és Mezőtúrra látogatott dr. Heiczman János, a kohó- és gépipari miniszter helyettese és a minisztérium több vezető munkatársa. A megyei tanácsnál Soós István és Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnökhelyettesei fogadták a vendégeket, majd a miniszterhelyettes és munkatársai Mezőtúrra utaztak. A Villamos- és Géptechnikai Cikkek Gyárában a város vezetői — Móricz Béla, a pártbizottság első tát» kára, Molnár Ernő tanácséi- nök-helyettes üdvözölte az érkezőket. A gyár vezetői, munkásai nevében Sándor Gábor vállalati igazgató mondott rövid köszöntőt, és bemutatta a 20 éves üzemet, amelynek annakidején mindössze 300 négyzetméternyi termelő területe volt, és morse-játé- kokat, sípokat, T-dugókat gyártottak. Csak összehasonlításként: ma az üzem, mint tanácsi vállalat — a KGM felügyelete alá tartozik — tizenhatszorosát termeli az 1954. évinek, álló és forgóeszközük értéke mintegy 27 millió forint. Az igazgató hangsúlyozta, hbgy a KGM segítette a vállalatot állandó, stabil profil kialakításához. A VBKM vállalatai átadták a mezőtúriaknak a segédérintkezők és a jelzőlámpák gyártási profilját. Ma már új nyomógomb-csaladokat gyártanak, jelentősek nemzetközi kapcsolataik, így például 1970-ben és 1971-ben 35 millió forint értékű terméket exportáltak Lengyelországba. Elmondta Sándor Gábor azt is, hogy megkezdték a termelési, anyaggazdálkodási programok, ügyviteli rendszerek gépesítését, amelyhez a KGM-hez tartozó Csepel Autógyár adott segítséget a KISZORG szervezése mellett Az üzemlátogatás során azután a vendégek megtekintették a gyár kis „számítóközpontját”, és megnézték a szereidét, az alkatrészüzemet, a bakelitpréselő üezmrészt is. A látogatás során kiderült, hogy dr. Heiczman János ismerős Mezőtúron, többször járt a városban, így például az idén is előadást tartotta Mezőtúron megrendezett .országos gépesítési tanácskozáson. Ebéd után Szolnokon a megyei tanács épületének vb- termében közös munkamegbeszélést folytattak dr. Heiczman János miniszterhelyettes és munkatársai Szolnok megye vezetőivel. Részt vett a tanácskozáson dr. Gergely István, a me'O'ei pártbizottság első titkára, Fodor Mihály, a megyei tanács elnöke. Árvái István, az SZMT vezető titkára, valamint a megyei pártbizottság és a megyei tanács több más vezetője, munkatársa. Tavaly decemberben már tartottak hasonló megbeszélést a KGM és Szolnok megye vezetői a megyében, lévő gépipari vállalatok, szövetkezetek helyzetéről. Kölcsönösen tájékoztatták egymást azokról a kérdésekről, amelyek a gépipari ágazatban a megye további fejlődésével kapcsolatban, különösen fontosak voltak. A tegnapi tárgyalás tehát mintegy folytatása volt a decemberben megkezdett párbeszédnek. Fodor Mihály megyei tanácselnök a megbeszélésen, röviden szólt a megye iparának jelenlegi helyzetéről: így többek között megemlítette, hogy a megyében a jelenlegi középtávú tervidőszakban létesülő ipari beruházások értéke mintegy 4,9 milliárd forint, s ebből legnagyobb arányú a gépipari beruházás, körülbelül 2 milliárd forint. A megyei tanács a gépipari beruházásokat több mint 117,5 millió forinttal támogatja az iparfejlesztési alapból, de jelentős a fővárosi iparkitelepítési, a szolgáltatásfejlesztési alapból nyújtott juttatás is. A tervidőszak végén körülbelül 25 ezer ember dolgozik majd megyénkben a gépiparban. Részletesen szólt a most készülő beruházások helyzetéről is. így megemlítette, hogy még az idén megkezdődik a termelés a Hűtőgépgyár jász- árokszáUási gyáregységében, amelyre az üzem komplex klímaprogramja épül. A gyárnak ezen a nyáron el kellett készíteni a komplex klímaprogramot, melyet kiegészítések után a miniszter első helyettese már jóváhagyott. — Megszületett az intézkedés is (Folytatás a 3. oldalon.) Tél ősszel Hdeg marad az idő Az évszakhoz képest szokatlanul hideg idő javulásara — sajnos — egyelőre nem lehet számítani. A Brit-szigetektől Dél-Skandi- návián, a német—lengyel síkságon és a Baltikumon át leszálló légmozgási zóna — anticiklon — húzódik a Szovjetunió középső része irányába. A Kárpát medence az említett anticiklon és a Délkelet-Európa fölötti eső- zóna közötti átmeneti területen fekszik, és a hőmérséklet emelkedésére egyelőre nincs kilátás. A napi középhőmérséklet általában 6—8 fokkal marad el a sok évi átlagtól, kedden éjszaka a Kékestetőn például mínusz 4 fokot mértek. Szolnokon ugyanakkor 1,3 Celsius fokot mutatott a hőmérő. A tegnapi középhőmérséklet 6,8 fok volt, ami 7,8 fokkal alacsonyabb a százéves átlagnál. Éjszaka több helyen talajmenti fagy volt, és ha a szél eláll, akkor isanét számolni kell további fagyokkal. Ilyen hideg október , eleje az elmúlt száz év alatt csak 1959-ben volt, akkor október 4-én éjszaka szintén 1,3 Celsius fokot mértek. A termőföld védelméről, az áruértékesítésről Rákóczifalvára és Martfűre látogattak a Szolnok megyei képviselők — Két programmal készültünk' fel a képviselő elvtársak látogatására — mondta tegnap dr. Bereczki László, a rájkóczifalvai termelő- szövetkezet elnöke. — Az egyik változat napsütéses időre szól, a másik arra, ha netalán esne az eső — tette hozzá. — Ragaszkodunk a napsütéses változathoz — HÍflUk -TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK Akadémia fiatal anyáknak A fiatal anyák sokszor kerülnek tanácstalan helyzetbe gyermekük táplálkozásával, nevelésével, betegségével kapcsolatban. Jogi kérdésekben sem egyformán tájékozott mindenki. Ezért szervezte meg Szolnokon a Haza- fias Népfront városi bizottsága, a városi Vöröskereszt, a városi tanács egészségügyi osztálya és a megyei művelődési ház a Fiatal anyák akadémiáját. Filmvetítéssel egybekötött, hat előadásból álló sorozattal kívánnak segítséget nyújtani a gyermek helyes neveléséhez. Kiállítások Tiszafüreden Tegnap délután könyvtörténeti kiállítás nyílt Tiszafüreden, a Kiss Pál Múzeumban. Ugyancsak tegnap délután nyitották meg a tiszafüredi művelődési központban a járás területén - élő, vagy onnan elszármazott népművészek kiállítását. Ez az utóbbi esemény volt egyúttal a „Múzeumi, műemléki és honismereti hónap” járási rendezvénysorozatának megnyitója. A népi műemlékek védelméről A műemlékvédelem centenáriuma, valamint a múzeumi hónap alkalmából Hajdú-Bihar, Heves, Borsod és Szabolcs-Szatmár megye szakembereinek részvételével kétnapos tájegységi tudományos tanácskozás kezdődött szerdán Nyíregyházán a népi műemlékek védelméről. Mint a megnyitón elmondották, az ország műemlékeinek körülbelül 12 százalékát a néni műemlékek teszik ki. A felülvizsgálatok, átminősítések után 1008 olyan népi műemlék maradt, amelyeket meg kell menteni, s ehhez az Országos Műemléki Felügyelőség anyagi támogatást is nyújt. Megnyílt a bőr- és cipőipari múzeum Tegnap átadták rendeltetésének Szombathelyen a Kavaria Cipőgyárban a bőrés cipőipari múzeumot, A megnyitón Morvái László, a Bőripari Tudományos Egyesület titkára ismertette, hogy az új múzeum az ország egyetlen ilyen intézménye. Húsz esztendei szívós gyűjtőmunkával hozták létre, s ebben különösen nagy érdemeket szerzett Várnai Imre. ré- g: cipős szakember. Az anyagot a világ minden tájáról gyűjtötték. A tanácstörvény végrehajtásáról tárgyaltak Tegnap összeült a Közalkalmazottak Szakszervezetének központi vezetősége. Az ülésen — amelyen részt vett és felszólalt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára — elsőként a tanácstörvény végrehajtásának tapasztalatait elemezték. Erről dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke tartott tájékoztatót Ünnepi megemlékezés A Magyar Honvédelmi Szövetség budapesti vezetősége és a Magyar Néphadsereg központi klubjának parancsnoksága — ^ Csehszlovák Néphadsereg Napja tiszteletére — tegnap ünnepi megemlékezést tartott Csepelen, a Radnóti Miklós Művelődési Házban. Részt vett az ünnepségen Pesti Endre vezérőrnagy, a budapesti helyőrség parancsnoka is. Megjelent a jubileumi emlékbélyeg Szolnokon a városi tanács művelődésügyi osztályán Za- kár Zoltán, a városi tanács elnökhelyettese és Márton Emőné jubileumi szervező tájékoztatta a tömegszervezetek és a társadalmi szervek vezetőit a jubilumi emlékbélyegek forgalomba hozásával kapcsolatos javaslatokról. Ismeretes, hogy a város 900. évfordulójára emlékművet állítanak, s költségeihez emlékbélyegek vásárlásával járulnak Szolnok lakói. A tájékoztatót követően a KISZ városi bizottsága és a Vöröskereszt városi szervezete aktívhálózatán keresztül megkezdte az emlékbélyegek forgalomba hozatalát. Október 15-től a szakszervezet, a Hazafias Népfront, a KISZÖV, a KIOSZ és valamennyi termelőszövetkezet aktívája is megkezdi a bélyegek árusítását. szólt közbe Gócza József országgyűlési képviselő, a jász- kiséri Kossuth Tsz elnöke. Derültség követte óhaját, noha minden jelenlévő megértette, miért lenne jobb, ha teljesíthetnék kívánságát. Végül is úgy nyitotta meg dr Bene Zoltán a Szolnok megyei képviselőcsoport ülését a rákóczifalvai tanácsházán, hogy az ablakon kinézve minduntalan szitált az eső. A képviselők azonban a fűtött szobában is együtt maradtak a sáros határ gondjaival. Az élelmiszergazdaság helyzete volt a megbeszélés témája. Országos és megyei örömeivel, gondjaival. Az előbbihez dr. Bene Zoltán rövid jelentése adott alapot. Részt vett azon a megbeszélésen a Parlamentben, amelyen Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke elmondta, mivel foglalkoztak az ország- gvűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén. A megyei példákhoz nem kellett jelentés. Gócza Józsefen kívül Fábián Márton és Burka Ilona képviselő is tsz-ben dolgozik. Egyikük a karcagi Május 1. Tsz elnöke, másikuk a jászboldogházi Aranykalász Tsz baromfigondozója. Szó esett a termőföld védelméről. — Megkértem a Központi Statisztikai Hivataltól az adatokat — mondta Fábián Márton. — Nos, 1968 és 1972 között 3,5 százalékkal fogyott a szántóföld az országban. Igenám, csakhogy ez 100 ezer hektárokat jelent. Könnyű utánaszámolni, hogyha továbbra is ilyen meggondolatlanul bánunk a termőfölddel. egyszer csak elfogy az országban. Törvényt alkottunk pedig erről. Mégis az az igazság, hogy egy major, egy műhely, egy raktár kijelölésénél, nem is beszélve egy gyártelepítésről, indokolatlanul pocsékoljuk a földet. Sokkal kisebb helyen is megférnének ezek a létesítmények. A mi termelőszövetkezetünk vezetősége rájött erre. Az utóbbi kilenc év alatt majdnem ezer holddal növeltük a termőterületet. Egyszerű dolgokkal. Felszántottuk a lebontott tanyák helyét, elhagyott gyepeket, elmoc sarasodon földeket vontunk be a termelésbe. És tudják, milyen jövedelmet adnak? Ha ez kiesne, csak úgy tudnánk pótolni, ha legjobb földjeink 70 mázsa búzát teremnének. . Márpedig ez nyilván lehetetlenség. De az is, hogy sokáig így menjen a földpocsékolás. A termékértékesítés is szóba került. Azon az alapon, hogy a rákóczifalvi tsz-ben 6 millió forint értékű hagyma eladatlan, mint az elnök panaszolta. — Ilyen baj mindig volt, s talán mindig is lesz, bár nagyobb tervszerűséggel sok minden elkerülhető — vélekedik Nánási László. Megszólalnak a munkásképviselők is. K rasznai Károlyné, a Tisza Cipőgyár képviselőnője arról érdeklődik. milyen a tsz-szövetségek érdekvédelmi munkája. Orbán József cukorgyári munkás pedig a munkás—paraszt szövetségről, közelebbről a két osztály jövedelméről szeretne többet hallani. Dr. Bene Zoltán foglalja össze ezt a vitát: — Nem kényes kérdés ez, hiszen nincsenek ekörül titkok. legfeljebb túlzások és mende-mondák. Abban viszont állást foglalhatunk, hogy erről az országgyűlés nyilvánossága előtt is szólni kell. Ezzel azonban még csak ez a vita ért véget és nem a képviselőcsoport napi munkája. Martfűre indultak tovább. a Tisza Cipőgyárba, hogy a munkások életével is ugyanilyen alaposan megismerkedjenek. B. ül
