Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-04 / 234. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. október 4. Tizenöt éve szállt fel az első műhold Latin-Amerika jövője: Kuba n. Iparosítás és lakásépítés Aki Kubába érkezik, nem mulasztja el megtekinteni a La Tropicana műsorát. Va­lamikor a milliomosok ked­venc helye volt, s játékkaszi­nóiban a tétnek nem volt felső határa. Mesélik: éjje­lente gyárak és bányák cse­réltek gazdát. Ma is minden este teltház van a kétezer személyt befogadó, félig tü- körfklú, pálmaliget közepébe épített, háromemeletes hid­raulikusan mozgatható szín- padú Tropicanában. Az öt­venes évek elején építették, tervezője nemzeti díjat ka­pott. Az ember nem tudja megállni dicsérő jelzők nél­kül. A kubaiak büszkék rá, de önérzetesen azonnal hoz­záteszik: igaz, hogy a 30-as évektől a forradalom győzel­méig majdnem minden ame­rikai pénzen épült, de kubai mérnökök tervezték, és ku­bai munkások épí,tették. Sok a rótolni va’ó S ha járod Havannát, min­denütt találkozol a kubai mérnökök és munkások dúsfantáziájú alkotásaival. A Vedádoban (neve azt jelenti, tiltott terület), ahol a 30 eme­letes felhőkarcolók tetején uszoda van, vagy a főváros kertnegyedeiben, ahol nem­igen találni két egyforma villát: De megcsodálhatod a kevert építészeti stílusú Oha- vannát is, ahol az utcasar­kokon ott ül a cipőtisztító, vagy rozzant masinájával az utcai fényképész. Kezdetle­ges eszközökkel, de tíz per­cen belül képet csinál rólad. Gil Green „Forradalom Ku­bai módra” című, nálunk is nemrég megjelent könyvé­ben így jellemezte Havan­nát: „a főváros épületei ma­gukon hordozzák a gazdag­ságot, a rendszertelenséget, a szellősséget. a tisztaságot, a csendet”. Persze ami a csendet ille­ti csak néhány építészeti stí­lusra mondható el. Mert jel­képesen is. a valóságban is Havanna és az egész ország nagyon is zajos. A munka zajától- A szigetország azok közé az országok közé tarto­zik, ahol a legmagasabb a beruházások aránya: 31 szá­zalék. Sok a pótolni való. Mert a cukoripart, a szórakoztató és szolgál­tató ipart kivéve, nem igen beszélhettünk iparról Kubában. Talán meglepő, de tény: annak idején, még egy kenyérgyára sem volt a fő­városnak. Minden nap repü­lőgéppel Floridából hozták a kenyeret. A forradalmi kor­mánynak tehát egész sor új iparágat kellett létrehoznia. Mégpedig olyan körülmé­nyek között, amikor a meg­lévő néhány üzem gépei is leállással fenyegettek. Nem jött alkatrészutánpótlás a túlsó partról. A forradalom győzelmekor például 300 ezer gépkocsi volt az országban. Ebből ma már mindössze 15—20 ezer fut az utakon. S itt Kubában nincs semmi meglepő abban, ha látsz egy kocsit ablak vagy ajtó nél­kül. Arról nem is beszélve, hogy az irányjelző egy ki­csit luxusnak számít. Azért is. mert münden gépkocsi- vezető számára kötelező az irányváltoztatás jelzése — kézzel is. Érthető, hogy a kubai kormány nem a gép- kocsipark felújítására fordí­totta a figyelmet. Volt van égetőbb gond is. es Szovjet liá/jjyár Orienteben Például a lakáskérdés. Itt is gond, mint az egész vilá­gon. Az idén 30 ezer család költözhet új otthonba, 1975- től már évi százezer lakás építését tervezik. Santiago de Cubában. a hárommilliós Oriente tartomány fővárosá­ban, a Sierra Maestra-i he­gyek lábánál nagy kapacitá­sú szovjet házgyár dolgozik, ötvenezer lakosú városrész épül itt. Tízezer család már el is foglalta új otthonát. De ha Havannából délre in­dulsz, a Karib tenger partján szintén új lakóteleppel ta­lálkozol, szomszédságában sporttelep és játszótér. Az ország — sok más mellett — építőanyaggondokkal is küzd. Igaz, hogy a cementtermelés­ben évi egymillió tonnás re­kordot értek el, de ez még mindig kevés. S főleg a munkáskéz hiánya, meg a gépesítés akadályozza, a na­gyobb arányú építkezéseket. S a lakásépítésben is szüle­tett egy kubai módszer, az úgynevezett mikrobrigádos építkezés. Lényege: a külön­böző üzemek küldik el mun­kásaikat az építkezésre, így a fizetés az üzemből jár. A létszámtól függetlenül az üzem. kapja majd a lakáso­kat. a legjobban rászorulók között osztja szét. De előnyt élveznek azok. akik részt vesznek az építkezésen. Te­hát jórészt a munkások ma­guknak építik a lakásokat. matékkal esik latba a nők munkábaállítása. Az ipar­ban 1964-ben 282 ezer nő dolgozott, tavaly már fél­millió. De ez a szám is ke­vés. Hiszen vannak olyan könnyűipari üzemek, ahol éppen a női munkaerőhiány miatt, a kapacitásnak csak felét tudják kihasználni. A nők munkábaállításának aka­dálya — ha valahol igen — akkor Kubában méginkább a férfiak ellenállásában kere­sendő. A hagyományos elő­ítéletek itt mélyebben gyö­kerezne^ mint Európában. Elsősorban a középkorú és idősebb korosztálynál: a fér­fi szava még parancs. Munkában a nősznvetftég A frontáttörés előszele már érződik. S ez nem kis rész­ben a kubai nőszövetségnek köszönhető. Brigádjai sorra felkeresik a nem dolgozó lá­nyok, asszonyok családjait. Beszélgetnek. Persze a siker attól is függ, hogy hogyan tudják megteremteni azokat a feltételeket, amelyek az anyák gondtalanabb munká­ját segítik. Havannában pél­dául már létrehoztak né­hány olyan bölcsődét, ahol a gyerekek — az édesanya éjszakai műszakja alatt — ott alusznak. A fővárosban tavaly 22 új óvodát nyitot­tak meg, s ezzel számuk el­érte a 330-at, de még ez is kevés. Kevés, de ne felejt­sük el: tíz évvel ezelőtt a nulláról indultak. Sok — főleg nyugatról jö­vő utast meglepi az, hogy minden nehézség ellenére, változatosan és elegánsan öl­töznek a kubai lányok, as­szonyok. — Főleg a blokádot köve­tő első időben — mondják a nőszövetségben — sok mindent meg kellett tanul­nunk. Ezrével szerveztük a szabás-varrás tanfolyamokat. Nem csupán azért, hogy az asszonyokat lépésről lépésre bevonjuk a munkába, s meg­ismertessük őket a nőszövet­ség munkájával, hanem azért is, hogy házilag tanuljanak meg ruhákat átalakítani, vál­toztatni. Nézze meg a nők lapját. Terjedelmének 15— 20 százalékában tippet ad a „házi varrónőknek”. Azért • is. hogy estére szé­pek, pontosabban még szeb­bek legyenek a kubai lányok, asszonyok. Mert ebben a so­káig fennmaradó Havanná­ban sokat adnak arra, hogy a szórakozni induló kubai nő estére legyen szép. Nap­pal az utcákon, vagy munka­helyeken egész nap be van csavarva a haja, úgy dolgo­zik, úgy sétál —, de estére kész lesz a frizura. A hang­súly az estén van, mert a klímához igazodva, az élet igazán este 8—9 órakor kez­dődik. Ekkor nyitnak a szín­házak, az esti iskolák, egye­temek, ilyenkor-tájra kezdőd­nek a gyűlések. Es este »i pesülnek be az ifjúsági klu­bok is. Király Ferenc (Folytatjuk.) Szíriái hadgyakorlat A Szíriái szárazföldi és lé­gierők, valamint a haditen­gerészet hétfőn hadgyakorla­tot kezdett a szíriai partok­nál — közölte a damaszku­szi rádió. A hadgyakorlat célja az ország fegyveres erői vé­delmi képességének fokozá­sa és az ellentámadásba lendülés kipróbálása. Részt vesz rajta Musztafa Tiasz vezérőrnagy szíriai hadügy­miniszter is. CIA fokozta tevékenységét Indiában. Felszólította a kongresszus párt aktivistáit, legyenek éberek. Indira Gandhi indiai mi­niszterelnökasszony hétfőn Biharban kijelentette, érte­sülései vannak arról, hogy az amerikai kémszolgálat, a Több szavazatot haotak a finn kommunisták is Helyhatósági választások Ma 15 éve, 1957 október 4-én röpítette világgá a iTASZSZ hírügynökség a a szenzációs eseményt: a Szovjetunióban felbocsátot­ták az emberiség történeté­nek első mesterséges hold­ját. A szovjet tudomány és technika eme hatalmas tel­jesítménye érthetően kiszorí­tott minden más eseményt a világsajtó címoldalairól. Az első mesterséges hold fellövésével valóra váltak az „űrkutatás atyjának”, Ciol- kovszkijnak zseniális meglá­tásai. A szovjet mesterséges hold felbocsátása egy akkor már csaknem 10 éve folyó meg­feszített tudományos techni­kai munka nagyszerű ered­ménye volt. Kevés tudományos techni­kai vállalkozás fejlődött olyan gyorsan századunkban, mint az űrkutatás. Hisz még fél évtized sgm telt el az első mesterséges hold fel­bocsátása után, s a szovjet tudomány újabb, még a kez­detinél is hatalmasabb tudo­mányos technikai esemény- nyel lepte meg a világot: Jurij Gagarin űrutazásával. A világűr meghódítása amo­lyan tudományos versengés­sé vált a két technikai nagy­hatalom. a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. A szovjet űrkutatás Ga­garin történelmi jelentőségű első útja után is dinamiku­san fejlődött, és szinte dik­tálta a világűr űneghódításá- nak ütemét. Az első nő, aki eljutott a világűrbe Valen- tyina Tyereskova volt. Az első olyan űrhajó, amelynek kabinjaiban háröm ember foglalt helyet, a Voszhod—1, és Alekszej Leonov a Vosz- hod—2 utasa hajtotta végre az emberiség történetének első űrsétáját. Ezekhez a vi­lágraszóló sikerekhez képest már szinte „másodlagos” je­lentőségű az a tudományos­technikai szempontból hal­latlanul fontos eredmény, amelyet a szovjet űrkutatás a Luna—9 sima holdraszál- fásával kivívott, megint csak először az emberiség törté­netében. Az amerikai űrkutatás a legtöbb figyelmet a holdku­tatásnak szentelte. A szov­jet hurut-programmal pár­huzamosan az amerikai Sur- veyorok hajtottak végre több ízben sima leszállást a hold felszínén. 1961-ben hagyták jóvá az Apollo-tervet, s en­nek eredményeként 1968 de­cember 21-én indult először emberrel a fedélzetén Apol­lo űrhajó holdkörüli pályá­ra. Az Apollo-program leg­látványosabb eredményét az 1969 július 16-án felbocsá­tott Apollo 11 űrhajó érte el: Előbb Armstrong, majd Aldrin űrhajósok leereszked­tek a Hold felszínére, első­ízben az emberiség történeté­ben. Az első mesterséges hold felbocsátása után 10 év sem telt el, s a szovjet űrkuta­tás már nemcsak legközvet­lenebb szomszédunk a hold feltérképezését tűzte ki cé­lul. 1965 novemberében a Vénusz—2 és a Vénusz—3 felbocsátásával megkezdő­dött a hozzánk legközelebb eső bolygó rendszeres felde­rítése. 1966 március 1-én a Vénusz—5 elérte a bolygó felszínét. A szovjet tudósok először laboratóriumban va­lósították meg a világűr kö­rülményeit, majd a világ­űrben hoztak létre tudomá­nyos- kutató-laboratóriumot. S időközben tovább léptek: a szovjet tudomány és teh- nika csúcsát jelentő űrhajók már a Marsot ostromolják és a bolygótárs geológiai, hőtani adottságairól hoznak információkat. Havanna szomszédságában. Alamárban az ilyen 25—30 tagú mikrobrigádok építenek egy új várost, ahová az első épületekbe a lakók már be is költöztek. Ha felépül a város, 80 ezer lakosú lesz. Napról napra változik a kubai táj arculata, minde­nütt a nagyarányú építkezé­sekkel találkozni. De a gyor­sabb fejlődést, — többek kö­zött a munkaerőhiány is akadályozza. A munkaerő­gond között különös nyo­Bizonyos balratolódást eredményeztek a vasárnap és hétfőn megtartott finnor­szági helyhatósági választá­sok. Az előzetes végeredmény szerint a választások fő nyertesének a finn szociál­demokrata párt tekinthető, amely a szavazatok 27 szá­zalékát kapta meg, s vala­mennyi párt közül a legna­gyobb arányban (3 százalék­kal) növelte az 1968. évi vá­lasztásokhoz képest a ráesett szavazatok számát. Szava­zatnyereséghez jutottak a konzervatívok és a kommu­nisták is. A legtöbb szava­zatot a finn kisparasztpárt vesztette. t_ á’fi KÉPERNYŐJE ilJJ ELŐTT Rendkívüli adásnappal kezdődött az elmúlt hét, és rendkívül gazdag műsorral ért véget. Hét végére igazán szokatlanul színes program­mal rukkolt ki a televízió. Muyen jó érzés leírni: a jobbnál jobb programok kö­zött még egy legeslegjobb is akadt, a Világló éjszaka. Há­la a Budapesti .Művészeti He­tek újító, frissítő szellemé­nek. Mert kétségtelen, hogy a „rendkívüli” hétvége ki­emelkedő műsorainak meg­születésében nem kis része van a művészi seregszemle termékenyítő, ösztönző hatá­sának. Már a nyitóhangverseny, Kodály Székely fonójának közvetítése is nem minden­napi zenei csemegét ígért, s a ritkán hallható, székelyföld legszebb dalait magába ol­vasztó zénei mű kitűnő elő­adása valóban minden vára­kozást felülmúlt. Egyébként némi túlzással a zene heté­nek is nevezhetnénk a televí­zió szeptemberi utolsó műsor- hetét: Székely fonó hétfőn, szerdán a Tv-bérlet hangver­senykalauza, csütörtökön ma­ga a hangverseny, Csajkov­szkij V. szimfóniája — szép és ihletett tolmácsolásban —, pénteken a kubai balett szo­katlan hangvételű Carmen­előadása, szombaton parádés megnyitó a Zenés tv-színház- ban, vasárnap este a muzsi­kus fiatalok magával ragadó díszhangversenye. Valameny- nyi zenei program egyben ze­nei esemény is. Mindenekelőtt vonatkozik ez A bűvös szék című tévé­operára, amelyben a szerző Karinthy remek szatírájából a zene sajátos modem esz­közeivel — tovább erősítve a történet drámaiságát és fel­erősítve bíráló tendenciáját — nemcsak mulatságos, ha­nem elgondolkodtató zene­drámát is alkotott. A kitűnő énekesgárda természetesen és magabiztosan birkózott meg a modern hangvételű opera énekesi és karakterábrázolási feladataival. Vámos László rendezői munkája pedig a rendkívül tiszta, egyértelmű drámai helyzetek megterem­tésében és a játék kitűnő rit­musában volt tetten érhető. Talán még egy érdekesség az elmúlt hét műsorából. Egy „véletlen összecsengése”: a hétfő este hallott, Kodály megzengette székelyföldi mu­zsikára szinte ráfelelt, vissza­rímelt a tévésített Tamási­novellák zengő lírája a va­sárnap esti tévéfilmben. A világló éjszaka Négy novella került egy csokorba — köztük a film címadó írása — a Zsurzs Éva rendezte. Tamási születésének 75. évfordlulóérq készült té­véfilmben. Aligha lehetett volna avatottabb kekekkel válogatni Tamási Áron novel­laterméséből. A négy, tele­vízióra alkalmazott novellá­ban — a forgatókönyv Csák Gyula nevéhez fűződik — ugyanis Farkaslaka írófiának csaknem teljes érzésvilága képviselve volt és még a világ soráról-sorsáról vallott hu­manista nézeteit is megis­merhettük. A Mihályka szippants-ban líraian csengő hangját csodál­hattuk meg. Talán még most is itt cseng a fülünkben a hamvas szerelem nyelvi mu­zsikája: „Gyere virágozzunk.” Így hívja szerelemre a le­gény a lányt, Dimén Ilkát, aki „egy szál rózsán tanul csókolni”. A Legendás disz­nótorban pajzán boccacciós humorát ízlelhettük meg; a virító virágasszony, a csala­finta menyecske és a nőcsá- bász kántor legendává vál­tozó kalandjában. A Rendes feltámadás a társadalmi igazságtalanságokra fogé­kony író lázadó dühét kép­viselte, illetve tükrözte, ami­kor a másvilágon is éppúgy hátul a helye a sorban a cse­lédnek, miként itt a földi vi­lágban. Aztán ismét újabb szín. a Világló éjszaka. Ta­mási Áron mélységes ember- szeretetből fakadó optimiz­musának, reménykedésének költeménye prózában, a film záróakkordjaként. Nem meghalunk, hanem gyümölcsözünk, mondja az ember magzatot váró, vajúdó feleségének. S ha visszagon­dolunk az első szerelmes tör­ténet egyik mondatára, „a Gyere virágozzunk” gondola­tára. nem nehéz felfedezni a novellákból kibontakozó köz­ponti gondolatot — a szere­lem, amelyik kivirágzik., ter­mést hoz, az ember fiát és jövőt teremt —, amelyet köl­tői hittel és hitelességgel sugárzott Zsurzs Éva filmje. Túl azon, hogy mívesen, ugyanakkor a remekművek iránti alkotói alázattal szó­laltatta meg az egyes novellá­kat — olykor a technika bra­vúrját is segítségül híva — lásd a Feltámadás ötletes kék- pi megvalósítását — egészé­ben Tamási egyéniségét idéz­te a képernyőn. Megőrizte nyelvi gazdagságát, színeit és csillogását, ugyanakkor ké­pekbe tudta komponálni az egyes történeteket, még szé­kelyföld természeti pompá­ját is bemutatva. Zsurzs Éva filmje a Tamási-novellák igazi feltámasztása papírsír­jukból. Ebben nagyszerű szí­nészek segítették. Például a Dimén Ilka kezéért kakasko­dó legényeket alakító Szeg­vári Menyhért és Vallai Pé­ter vagy Garas Dezső, a ra­vasz kántor. Rajz János a féltékenyen ostobácska férj szerepében, de említhetnénk Siménfalvy Sándort, telibeta­lált bibliás öregemberéért Olvasta-e? Üj sorozat indult útjára szombat este, az Olvasta-e? Már az első adás, a sorozat bemutatkozása tükrözte a szerkesztői szándékot. Azt tudniillik, hogy ebben a soro­zatban jelentős magyar írók novelláival fogunk megis­merkedni, még hozzá olyan írásokkal, amelyeknek tartal­ma általában derűs. Nos, Mó­ra Ferenc esetében nem volt különösebben nehéz felada­ta a szerkesztőknek. Móra élet­műve bővelkedik humoros írásokban. A Harkabusz, a filozófia doktora is kétségte­len, hogy közéjük tartozik. Oldottabb hangvételű, derűs história ez is. csattanóra ki­hegyezve. Egy kisváros lá­nyos apáinak mulatságos haj­tóvadászata a gimnáziumba frissen érV-«—ett tanár meg­fogására, majd nevetséges felsülése miután kiderül, hogy a filozófia doktora, a teiben-mézben fürösztött vő­jelölt bizony már gyermekes családapa. Kazán István ren­dező igyekezett jól jellemez­ni. tömören a kisváros „számottevő” polgárainak ki­csinyességét, s a találó figu­rák egész panoptikumát vo­nultatta fel. De talán ez a szándéka ludas abban, hogy kicsit terjengőssé is vált az egyébként nagy írói ökonó­miával felépített novella té­véváltozata. Ugyanakkor a rendezés jól használta ki az adódó helyzetek humorlehe­tőségeit. Végeredményben kellemes félórát nyújtott a Harbakusz. Bizonyára a to­vábbiakban is érdemes lesz odafigyelnünk a magyar no­vellairodalom televíziós ké­peskönyvére. V. ML Indira Gandhi éberségre int

Next

/
Oldalképek
Tartalom