Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-29 / 256. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. október 29. Miniszteri rendelet Tanácsi egészségügyi hatáskörök módosítása Y árosfejlesztés Karcagon Az egészségügyi miniszter — az érdekelt miniszterekkel és a Minisztertanács tanácsi hivatalának elnökével egyetértésben — rendeletet adott ki egyes tanácsi egészségügyi hatáskörök módosításáról. Ennek értelmében több olyan feladat, amelyet eddig a tanácsnál működő testületi szerv — a végrehajtó bizottság — látott el, az illetékes szakigazgatási szerv hatáskörébe kerül. Ezek a tennivalók ugyanis nem igényelnek feltétlenül testületi döntést, és ennek nyomán meggyorsul az ügyintézés. A miniszteri rendelet értelmében ezentúl a betegek gyógyításához használatos szérumok és bakteriológiai természetű védőoltó, gyógyító és kórjelző diagnosztikai készítmények forgalomba hozatalával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a területileg illetékes megyei '(fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi szakigazgatási szerve végzi. A gomba árusításának szabályozásával összefüggő feladatokat a területileg illetékes elsőfokú közegészségügyi-járványügyi szervek látják el. A most megjelent miniszteri rendelet alapján a tanácsi bölcsődébe történő felvételről a bölcsődét fenntartó tanács végrehajtó bizottság egészségügyi szak- igazgatási szervének vezetője, a községi tanácsok által fenntartott bölcsődék esetében a községi szagigazgatási szerv dönt. A bölcsődék nyitvatartásának idejét. illetve annak módosítását — a bölcsődevezető javaslatára — a fenntartó tanács egészségügyi szak- igazgatási szervének vezetője, községekben — a járási hivatal véleményének előzetes kikérésével — a községi szakigazgatási szerv állapítja meg. A hatvanas évek derekáig a városfejlődés gazdasági bázisát túlnyomórészt a mezőgazdasági termelés alkotta. Az ipar jelentéktelen szerepet játszott a város gazdasági fejlődésében. A város gyors iparosodását elsődlegesen és döntően társadalompolitikai okok váltották ki. Ennek hatására és következményeként a város- fejlődésnek egyaránt hatótényezője a mezőgazdasági termelés és az ipar. A város mezőgazdasági termelőszövetkezetei által 1970-ben hasznosított termő- terület 43 611 kh volt. En- nek több, mint 93 százaléka mezőgazdasági művelés alatt állott. A hasznosítás jellegét tekintve, a mezőgazda- sági terület több, mint 82 százaléka szántó, 17 százaléka legelő, a fennmaradó alig egy százalékos hányad megoszlik a gyümölcsös, szőlő, és rét között. A mezőgazdaságii termelőszövetkezetek által hasznosított földterületek művelési ágak szerinti megoszlása egyben a város mezőgazdaságának jellegét is mutatja: a kiterjedt szántóföldi növény- termesztést és a nagyrészt legelőgazdálkodáson alapuló állattenyésztést. A szántóföldi művelés révén hasznosított földterület termelési struktúrájában 3 kultúra, a búza (mintegy fele arányban), a rizs (a művelt terület majd egyhato- dán) és az állattenyésztés alapját képező lucernatermesztés (egytized arányban) dominál. Az öntözött területek majdnem teljes egészében a rizstermesztést szolgálják: az öntözött zöldség-, rét- és legelőterületek aránya igen elenyésző. A fontosabb szántóföldi növények 1970-ben megfigyelt termésátlagának mutatói, illetve azoknak a megyei átlaggal történő egybevetése megfelelő bepillantást enged a város gazdálkodási eredményeibe: a búza-átlagtermés katasztrális holdankénti mutatója kerek két mázsával marad el a megyei átlaghoz viszonyítva, ugyanakkor a rizs városi átlagtermése meghaladja a megyeit. A cukorrépa és a takarmány- répa termésátlaga alatta marad, míg a zöldségfélék megelőzik a megyei átlagot. Az állatállomány struktúrájában a juh, ezt követően a sertéstenyésztés szerepe a meghatározó. A város száz katasztrális hold mezőgazdasági területére 13 számosállat jut: ez alatta marad mind a megyei, mind a megye városai átlagának. A város mezőgazdasági üzemeinek gépesítettségi színvonala, illetve gépellátottsága megegyezik az országos, illetve a megyei átlaggal. Az ipar évi íélmilliárdot produkál A város mezőgazdasági üzemei három és fél-négyezer ember számára, biztosítanak munkaalkalmat. Az iparnak a város gazdasági életében betöltött szerepét és jelentőségét elsősorban a különböző vállalatoknál, szövetkezetekben foglalkoztatott több, mint háromezer dolgozó adja meg. Hozzávetőleges becslés alapján, a városban levő ipari szervezetek évente fél- milliárd forint termelési értéket állítanak elő, illetve nyújtanak ipari jellegű szolgáltatás formájában. Döcögő akció (Ugyancsak igen hozzávetőleges becslések szerint, ennél lényegesen magasabb — kb. másfélszeres — lehet a mezőgazdaság hozzájárulása a város gazdasági fejlődéséhez.) A szocialista iparban foglalkoztatottaknak mintegy fele nő. Viszonylag magas az alkalmazottak aránya: az összes foglalkoztatottak 40 százaléka. A szocialista iparban foglalkoztatottak számának elmúlt évtizedbeni alakulása is szemléltetően mutatja a város -gyors ipari fejlődését a hatvanas évek második felében, a harmadik ötéves terv időszakában: 1970- ben a város szocialista ipara 165 százalékkal több dolgozót foglalkoztatott mint 1965-ben. A dolgozók számának növekedését messze meghaladta az ipari rendeltetésű állóeszközállomány bruttó értékének gyarapodása. 1965-höz viszonyítva a növekedés 354.8 százalék, s abszolút értékben 550 millió forintot tesz ki. A város iparának jelenlegi helyzete plasztikus példája a közelmúltban a gyorsabb ipari fejlődés útjára lépő mezőgazdasági jellegű településeinknek. Mint arra már korábban utaltunk, az iparfejlesztést alapvetően a társadalompolitikai megfontolások ösztönözték, illetve döntötték el. A fő cél, minél több munkaalkalom megteremtése Volt. Érthető, hogy viszonylag ilyen rövid idő alatt teljes mértékben nem lehetett eleget tenni a technikai felszereltségi színvonal növelésével kapcsolatos követelményeknek, a ,.tiszta értelemben” vett hatékonyság elve maradéktalan érvényesítésének. Ennek ellenére, büszkén tekinthet a város mára kialakult ipari bázisára. A mezőgazdasági termelés mellett, a városfejlődés másik nagy hatótényezője az ipar lett. Berekfürdő jelentősége TEJ - KIFLI - KAKAO Szakemberek megállapították, hogy hazánkban naponta, átlagosan 2 deciliter tejet fogyasztanak az emberek — ennek kétszerese sem volna sok. A /tej és a tejtermékek egész ejetünkben a legfontosabb táplálékaink közé tartoznak. Különösen gyermekkorban igényli a szervezet a rendszeres, nagyobb tejfogyasztást. A Művelődésügyi- és az Egészség- ügyi Minisztérium kezdeményezésére mintegy öt éve iskolatej akció kezdődött az ország általános és középiskoláiban. Az akcióba Szolnok, sőt a megye nagyobb városainak, községeinek iskolái is bekapcsolódtak. Az iskoláknak a tejet és a kakaót a Tejipari Vállalat szolnoki üzeme szállította. — Mikor kezdődött a megyeben az iskolatej akció? A kérdésre Sallai József, a szolnoki Tejipari Vállalat anyag- és áruforgalmi osztályának vezetője adott választ: — Szolnokon már az 1969—70 tanévben. Abban az évben jól ment, hiszen a város 14 iskolájába vihettük a tejet. Akkoriban még két deciliteres üvegekben szállítottuk a tejet és a kakaót. A palackozó gépünket tavaly kicseréltük és helyette a modernebb polipack gépsort szereltük fel. így már nem üvegben, hanem a sokkal higiénikusabb műanyagpohárban és műanyag tasakban kapják a gyerekek a tápláló italokat. i — Ebben a tanévben már Karcag. Kisújszállás, Mezőtúr. Törökszentmiklós. Tisza- f öld vár iskoláiba is több mint 1500 poharas tejet, tasakos kakaót szállítunk naponta. Szolnok iskoláiban viszont az idén nincs nagy érdeklődés. Eddig hat iskolától kaptunk megrendelést. Üzemünk az 1972/73-as tanévre szállítási prognózist készített. Eszerint Szolnok, Karcag, Jászberény, Kisújszállás, Tiszaföldvár, Martfű. Törökszentmiklós, Mezőtúr 51 iskolájában tanuló, 25 ezer gvereknek naponta 7—8 ezer poharas' tejet, kakaót tudnánk adni. A Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál Sándor Géza, az áruforgalmi osztály vezetője elmondta, hogy az akcióban résztvevő iskolák tanulói egy-két hetes, vagy hónapos előfizetéses rendszerben kapják meg a tejet és a péksüteményt. A 2.5 deciliteres tejet egy forintért, a negyed- literes kakaót 1.30 forintért vásárolhatják meg a gyerekek. © Vajon mi lehet az oka annak, hogy a megyeszékhely mintegy húsz általános és középiskolája közül csupán öt kapcsolódott be ebbe a hasznos akcióba? A felkeresett iskolák több; f ségénél azonosak a problémák. Kassai úti iskola: — Nincs, aki az árusítással foglalkozna. A hivatalsegédek nem vállalják, a pedagógusoknak erre nincs idejük. A gyerekekre nem merik rábízni. Beloiannisz úti iskola: — Az egyik legzsúfoltabb iskola Szolnokon, a tej higiénikus tárolását nem tudják biztosítani. A hivatalsegéd nem vállalja az árusítást, a szülők sem tudnak segíteni. Sorolhatnám még az iskolákat, ahol ugyanezekkel a gondokkal küzdenek. Nincs hely, nincs, aki árulná, a gyerekekre meg nem merik rábízni. A kereskedelem is „próbálna” segíteni. Például szakképzetlen eladókat, nyugdíjasokat alkalmazna, akik egy-egv iskolában eladnák a tejet, kakaót, péksüteményt. Alkalmazna, de nincs, aki elvállalná 500 forintért ezt a munkát. © Másutt találtak megoldást. A Rákóczi úti iskolában két nevelő segít reggelente a gyerekeknek. A Verseghy Ferenc Gimnáziumban másodikos lányok árusítják a tejet, a kakaót. Nyilván az előfizetéses rendszer a legelőnyösebb, hiszen a gyerekeknek nem kell naponta pénzzel bánniuk. Ezért végül egy kérdés: kereskedelmi tanulókat nem lehetne erre az egy-kétórás munkára beosztani? — szekeres — ■■ Az építőipar szerepe a vá- ros gazdasági hatótényezői sorában nem számottevő. Az építési tevékenység mai technológiai és műszaki színvonala nem felel meg a vele szemben megnyilvánuló követelményelmek. Mind nagyobb jelentőségre tesz szert a város határában fekvő Berekfürdő, mely egyszerre szolgál gyógyászati és üdülési célokat. ^Berekfürdő szerepét, és jelentőségét az a körülmény is erősíti, hogy nemcsak a város és szűkeb környéke lakosságának gyógykezelését és pihenését-felüdülését segíti elő, hanem a tömeges üdülés adottságaiban szűkölködő alföldi táj egyik számottevő üdülőbázisa alakul itt ki. A kereskedelem viszonylag mérsékelt szerepet tölt be a város gazdasági életében. A bolti kiskereskedelem 1970-ben megfigyelt eladási forgalmának a város egy lakosára vetített fajlagos mutatója alatt marad a megye városai átlagának. Számottevően elmarad például a Jászberény városra jellemző fajlagos mutatók értékétől is. Ezzel szemben a vendéglátás eladási forgalma, illetve egy lakosra vetített fajlagos mutatója lényeges magasabb értéket jelez. (Folytatjuk) Dr, Kőszegfalvi György Hivatalosan, de nem hivataloskodva! Sokszor szóvá tettük, hogy milyen súlyos hibák fertőzik hivatali nyelvünket. Többet rostára is tettünk, s mégsem hulltak ki a használatból. Valóban fertőzésről van szó, mert egyik hiba szüli a másikat, s ha idejében nem álljuk útját ennek, akkor lassan nem nem fogjuk megérteni egymást gyűléseken, előadásokon és a hivatalok szobáiban. Sok felszólaló úgy formálja mondanivalóját, mintha éppen fiem az lenne a célja, hogy megértsék hallgatói, hanem inkább az, hogy elködösítse a mondanivaló lényegét. A feleslegesen felsorakoztatott üres, semmitmondó szavak tengerében itt-ott úszkál egy-egy tény s érdembeli megállapítás. Túl komplikálva fogalmazzuk meg a legegyszerűbb mondanivalót is. Ma már sokan nem megkezdik a felszólalásukat, hanem „indítják a felszólalást”. (?) Nem „végrehajtják” a feladatokat, hanem „realizálják” azokat. Nem megvalósítják a tervet, hanem ahogyan az egyik jelentésben olvashattuk: „A bevételi terv realizálásra került.” Nem teljesítenek valamit, hanem, ahogyan ismétcsak égy jelentésben olvashattuk: „A tervezett bevételek időarányosan (?!) is teljesítve lettek.” Ha nincs mondanivaló, akkor nem is lehet egy felszólalásban érdemlegest mondani. A régi közmondás bölcsen állapította meg: „Szóknak folyóvize, értelemnek, ténynek cscpyjc”. Ez a magyarázata annak, hogy egyesek azért beszélnek kevés, lényegtelen dologról is sok szóval, bürokratikus szóvirágokkal. Ezek a szóvirágok a legtöbbször logikátlanul egymásnak szaladó, csetlő-botló mondatokban kerülnek elénk, s valóban ilyen nyelvi környezetben egyesek sokat beszélnek, de nagyon keveset mondanak. Éppen a kevés mondanivaló szüli a bürokratikus nyelv legjellemzőbb mai hibáit: a feleslegesen körülményeskedő kifejezéseket, és azt a modorosságot, hogy amit egy szóval is ki lehetne fejezni, azt testesebb, összetettebb szerkezetekkel fejezik ki, és a több szóból álló szerkezetben legfeljebb csak egy szó hordozza a lényeget. A példatár magáért beszél: „A selejtezési eljárás szabályai betartásra kerülnek— „Az előirányzat figyelmes vizsgálat tárgyát képezte.” — „Ágazatunk segítésének útjára tértünk”. — „Sétány került kialakításra”, stb. Ezek a túlkomplikált, körülményeskedő nyelvi formák a gondolatok eltorzulását is eredményezhetik. A hivatalos nyelv, a hivatali zsargon újabban — mivel a megértést gátolja — sok kritikát kapott. Nem elég azonban; csak harcolni ellene. A védelem sokkal egyszerűbb: merjünk természetesen, az élő magyar nyelven beszélni, írni, felszólalni, jelentéseket fogalmazni, és ne merevedjünk hivatalos tartásba, bármilyen hivatalos fórumon szólalunk is fel, Dr. Bakos József Jogásztovábbkcpző tanfolyam A Magyar Jogász Szövetség mind a fővárosban, mind a megyeszékhelyeken évről évre megszervezi a vállalati jogtanácsosok részére, a jogásztovábbképző tanfolyamot. Minden évben nagy az érdeklődés a tan- • folyam iránt. Az idén megyénkben harmincnégyen jelentkeztek, annyian mint előtte még soha. A megyei jogásztanfolyam kilenc konferenciából áll. Az elsőre október 31-én, kedden délután fél 5-kor kerül sor a Szolnok megyei bíróság klubtermében. Dr. Ruttkai György az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt főosztály- vezető jogtanácsosa „A termékforgalom és árszabályozás” címmel tart előadást. A fahasáb Jászberényben, a Kossuth Lajos úton lakók panaszkodnak. Hogy miért? Erről lesz szó. A 31-es számú főközlekedési út korszerűsítésekor a Kossuth Lajos utat is felújították. A 13 méter széles aszfaltburkolatú utat kiemelt szegéllyel építették, pedig az ott lakók kérték, hogy a kapubejáróknál ne csináljanak magasított szegélyt. A több mint 20 cm magas útperem ugyanis elzárja őket az úttól. Nem tudják udvarukba bevinni a tüzelőt, akiknek gépkocsija van nem tud behajtani a portára. Kérésükre a KPM Közúti Igazgatóságától a következő választ kapták. „A háztulajdonosok tartsanak egy fahasábot az útról az udvarra történő kies behajtáskor, azt helyezzék az útszegély mellé, utána pedig távolítsák el onnan”. A Kossuth út felújítására több mint 10 millió forintot költöttek. Erre gondolva különösen hangzik, hogy egy korszerű úthoz a „fahasáb” is hozzátartozik. A Kossuth út két oldalán csaknem száz család lakik. Több élelmiszer, kenv 'r-. zöldség- és tejboltot zár ki a magasított szegély a ..forgalomból”. A magas útszegély ezért minden házban beszédtéma és mitagadás „felborzolta” a kedélyeket. Sőt. egyéb apróságot is hiányolnak: miért nincsenek kiépítve csatlakozók a gyalogjárda és az út között, miért nincs zebra, közlekedést szabályzó tábla? Mint minden jászberényi lakos, a Kossuth útiak is örülnek annak, hogy elkészült a másfél kilométeres, korszerűsített sugárút. Ugyanakkor bosszankodnak a „hivatal” értetlensége miatt. Talán az megnyugtatná őket, ha a közúti igazgatóság a saját költségére néhány fahasábkezelőt alkalmazna ... De méginkább az. ha a kapubejáróknál és az üzletek előtt lefaragnának az útszegélyből! — illés — Dlczöifazdasaq és állattenyésztés
