Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-29 / 256. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. október 29. Miniszteri rendelet Tanácsi egészségügyi hatáskörök módosítása Y árosfejlesztés Karcagon Az egészségügyi minisz­ter — az érdekelt minisz­terekkel és a Miniszterta­nács tanácsi hivatalának el­nökével egyetértésben — rendeletet adott ki egyes tanácsi egészségügyi hatás­körök módosításáról. Ennek értelmében több olyan fel­adat, amelyet eddig a ta­nácsnál működő testületi szerv — a végrehajtó bi­zottság — látott el, az ille­tékes szakigazgatási szerv hatáskörébe kerül. Ezek a tennivalók ugyanis nem igényelnek feltétlenül testü­leti döntést, és ennek nyo­mán meggyorsul az ügyin­tézés. A miniszteri rendelet ér­telmében ezentúl a betegek gyógyításához használatos szérumok és bakteriológiai természetű védőoltó, gyó­gyító és kórjelző diagnosz­tikai készítmények forga­lomba hozatalával és ellen­őrzésével kapcsolatos fel­adatokat a területileg ille­tékes megyei '(fővárosi) ta­nács végrehajtó bizottságá­nak egészségügyi szakigaz­gatási szerve végzi. A gom­ba árusításának szabályozá­sával összefüggő feladatokat a területileg illetékes első­fokú közegészségügyi-jár­ványügyi szervek látják el. A most megjelent minisz­teri rendelet alapján a ta­nácsi bölcsődébe történő fel­vételről a bölcsődét fenn­tartó tanács végrehajtó bi­zottság egészségügyi szak- igazgatási szervének veze­tője, a községi tanácsok ál­tal fenntartott bölcsődék esetében a községi szagigaz­gatási szerv dönt. A böl­csődék nyitvatartásának ide­jét. illetve annak módosí­tását — a bölcsődevezető javaslatára — a fenntartó tanács egészségügyi szak- igazgatási szervének vezető­je, községekben — a járási hivatal véleményének előze­tes kikérésével — a községi szakigazgatási szerv állapít­ja meg. A hatvanas évek derekáig a városfejlődés gazdasági bázisát túlnyomórészt a me­zőgazdasági termelés alkot­ta. Az ipar jelentéktelen szerepet játszott a város gaz­dasági fejlődésében. A vá­ros gyors iparosodását el­sődlegesen és döntően tár­sadalompolitikai okok vál­tották ki. Ennek hatására és következményeként a város- fejlődésnek egyaránt ha­tótényezője a mezőgazdasági termelés és az ipar. A város mezőgazdasági termelőszövetkezetei által 1970-ben hasznosított termő- terület 43 611 kh volt. En- nek több, mint 93 százaléka mezőgazdasági művelés alatt állott. A hasznosítás jelle­gét tekintve, a mezőgazda- sági terület több, mint 82 százaléka szántó, 17 száza­léka legelő, a fennmaradó alig egy százalékos hányad megoszlik a gyümölcsös, szőlő, és rét között. A me­zőgazdaságii termelőszövet­kezetek által hasznosított földterületek művelési ágak szerinti megoszlása egyben a város mezőgazdaságának jellegét is mutatja: a ki­terjedt szántóföldi növény- termesztést és a nagyrészt legelőgazdálkodáson alapuló állattenyésztést. A szántó­földi művelés révén hasz­nosított földterület termelési struktúrájában 3 kultú­ra, a búza (mintegy fele arányban), a rizs (a mű­velt terület majd egyhato- dán) és az állattenyésztés alapját képező lucernater­mesztés (egytized arányban) dominál. Az öntözött terüle­tek majdnem teljes egészé­ben a rizstermesztést szol­gálják: az öntözött zöldség-, rét- és legelőterületek ará­nya igen elenyésző. A fonto­sabb szántóföldi növények 1970-ben megfigyelt termés­átlagának mutatói, illetve azoknak a megyei átlaggal történő egybevetése megfe­lelő bepillantást enged a város gazdálkodási eredmé­nyeibe: a búza-átlagtermés katasztrális holdankénti mu­tatója kerek két mázsával marad el a megyei átlaghoz viszonyítva, ugyanakkor a rizs városi átlagtermése meghaladja a megyeit. A cukorrépa és a takarmány- répa termésátlaga alatta ma­rad, míg a zöldségfélék megelőzik a megyei átlagot. Az állatállomány struktú­rájában a juh, ezt követően a sertéstenyésztés szerepe a meghatározó. A város száz katasztrális hold mezőgaz­dasági területére 13 számos­állat jut: ez alatta marad mind a megyei, mind a me­gye városai átlagának. A vá­ros mezőgazdasági üzemei­nek gépesítettségi színvona­la, illetve gépellátottsága megegyezik az országos, il­letve a megyei átlaggal. Az ipar évi íélmilliárdot produkál A város mezőgazdasági üzemei három és fél-négy­ezer ember számára, biztosí­tanak munkaalkalmat. Az iparnak a város gazdasági életében betöltött szerepét és jelentőségét elsősorban a különböző vállalatoknál, szövetkezetekben foglalkoz­tatott több, mint háromezer dolgozó adja meg. Hozzávetőleges becslés alapján, a városban levő ipari szervezetek évente fél- milliárd forint termelési ér­téket állítanak elő, illetve nyújtanak ipari jellegű szol­gáltatás formájában. Döcögő akció (Ugyancsak igen hozzávető­leges becslések szerint, en­nél lényegesen magasabb — kb. másfélszeres — lehet a mezőgazdaság hozzájárulása a város gazdasági fejlődésé­hez.) A szocialista iparban fog­lalkoztatottaknak mintegy fele nő. Viszonylag magas az alkalmazottak aránya: az összes foglalkoztatottak 40 százaléka. A szocialista iparban fog­lalkoztatottak számának el­múlt évtizedbeni alakulása is szemléltetően mutatja a város -gyors ipari fejlődé­sét a hatvanas évek máso­dik felében, a harmadik öt­éves terv időszakában: 1970- ben a város szocialista ipa­ra 165 százalékkal több dol­gozót foglalkoztatott mint 1965-ben. A dolgozók szá­mának növekedését messze meghaladta az ipari rendel­tetésű állóeszközállomány bruttó értékének gyarapodá­sa. 1965-höz viszonyítva a növekedés 354.8 százalék, s abszolút értékben 550 mil­lió forintot tesz ki. A város iparának jelenle­gi helyzete plasztikus pél­dája a közelmúltban a gyor­sabb ipari fejlődés útjára lé­pő mezőgazdasági jellegű te­lepüléseinknek. Mint arra már korábban utaltunk, az iparfejlesztést alapvetően a társadalompolitikai megfon­tolások ösztönözték, illetve döntötték el. A fő cél, mi­nél több munkaalkalom megteremtése Volt. Érthető, hogy viszonylag ilyen rövid idő alatt teljes mértékben nem lehetett eleget tenni a technikai felszereltségi szín­vonal növelésével kapcsola­tos követelményeknek, a ,.tiszta értelemben” vett ha­tékonyság elve maradékta­lan érvényesítésének. Ennek ellenére, büszkén tekinthet a város mára kialakult ipari bázisára. A mezőgaz­dasági termelés mellett, a városfejlődés másik nagy hatótényezője az ipar lett. Berekfürdő jelentősége TEJ - KIFLI - KAKAO Szakemberek megállapították, hogy hazánkban naponta, átlagosan 2 deciliter tejet fogyasztanak az emberek — ennek kétszerese sem volna sok. A /tej és a tejtermékek egész ejetünkben a legfontosabb táplálékaink közé tartoznak. Kü­lönösen gyermekkorban igényli a szervezet a rendszeres, nagyobb tejfogyasztást. A Művelődésügyi- és az Egészség- ügyi Minisztérium kezdeményezésére mintegy öt éve isko­latej akció kezdődött az ország általános és középiskolái­ban. Az akcióba Szolnok, sőt a megye nagyobb városainak, községeinek iskolái is be­kapcsolódtak. Az iskoláknak a tejet és a kakaót a Tej­ipari Vállalat szolnoki üze­me szállította. — Mikor kezdődött a me­gyeben az iskolatej akció? A kérdésre Sallai József, a szolnoki Tejipari Vállalat anyag- és áruforgalmi osz­tályának vezetője adott vá­laszt: — Szolnokon már az 1969—70 tanévben. Abban az évben jól ment, hiszen a város 14 iskolájába vihet­tük a tejet. Akkoriban még két deciliteres üvegekben szállítottuk a tejet és a ka­kaót. A palackozó gépün­ket tavaly kicseréltük és he­lyette a modernebb polipack gépsort szereltük fel. így már nem üvegben, hanem a sokkal higiénikusabb mű­anyagpohárban és műanyag tasakban kapják a gyerekek a tápláló italokat. i — Ebben a tanévben már Karcag. Kisújszállás, Mező­túr. Törökszentmiklós. Tisza- f öld vár iskoláiba is több mint 1500 poharas tejet, ta­sakos kakaót szállítunk na­ponta. Szolnok iskoláiban vi­szont az idén nincs nagy ér­deklődés. Eddig hat iskolá­tól kaptunk megrendelést. Üzemünk az 1972/73-as tan­évre szállítási prognózist ké­szített. Eszerint Szolnok, Karcag, Jászberény, Kisúj­szállás, Tiszaföldvár, Martfű. Törökszentmiklós, Mezőtúr 51 iskolájában tanuló, 25 ezer gvereknek naponta 7—8 ezer poharas' tejet, kakaót tud­nánk adni. A Szolnok megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­latnál Sándor Géza, az áru­forgalmi osztály vezetője el­mondta, hogy az akcióban résztvevő iskolák tanulói egy-két hetes, vagy hónapos előfizetéses rendszerben kap­ják meg a tejet és a péksü­teményt. A 2.5 deciliteres te­jet egy forintért, a negyed- literes kakaót 1.30 forintért vásárolhatják meg a gyere­kek. © Vajon mi lehet az oka an­nak, hogy a megyeszékhely mintegy húsz általános és középiskolája közül csupán öt kapcsolódott be ebbe a hasznos akcióba? A felkeresett iskolák több; f ségénél azonosak a problé­mák. Kassai úti iskola: — Nincs, aki az árusítással foglalkoz­na. A hivatalsegédek nem vállalják, a pedagógusoknak erre nincs idejük. A gyere­kekre nem merik rábízni. Beloiannisz úti iskola: — Az egyik legzsúfoltabb iskola Szolnokon, a tej higiénikus tárolását nem tudják bizto­sítani. A hivatalsegéd nem vállalja az árusítást, a szü­lők sem tudnak segíteni. Sorolhatnám még az isko­lákat, ahol ugyanezekkel a gondokkal küzdenek. Nincs hely, nincs, aki árulná, a gyerekekre meg nem merik rábízni. A kereskedelem is „pró­bálna” segíteni. Például szak­képzetlen eladókat, nyugdí­jasokat alkalmazna, akik egy-egv iskolában eladnák a tejet, kakaót, péksüteményt. Alkalmazna, de nincs, aki elvállalná 500 forintért ezt a munkát. © Másutt találtak megoldást. A Rákóczi úti iskolában két nevelő segít reggelente a gyerekeknek. A Verseghy Fe­renc Gimnáziumban másodi­kos lányok árusítják a te­jet, a kakaót. Nyilván az előfizetéses rendszer a legelőnyösebb, hiszen a gyerekeknek nem kell naponta pénzzel bánniuk. Ezért végül egy kérdés: ke­reskedelmi tanulókat nem lehetne erre az egy-kétórás munkára beosztani? — szekeres — ■■ Az építőipar szerepe a vá- ros gazdasági hatótényezői sorában nem számottevő. Az építési tevékenység mai technológiai és műszaki színvonala nem felel meg a vele szemben megnyilvánu­ló követelményelmek. Mind nagyobb jelentőség­re tesz szert a város hatá­rában fekvő Berekfürdő, mely egyszerre szolgál gyó­gyászati és üdülési célokat. ^Berekfürdő szerepét, és je­lentőségét az a körülmény is erősíti, hogy nemcsak a város és szűkeb környéke lakosságának gyógykezelését és pihenését-felüdülését se­gíti elő, hanem a tömeges üdülés adottságaiban szű­kölködő alföldi táj egyik számottevő üdülőbázisa ala­kul itt ki. A kereskedelem viszony­lag mérsékelt szerepet tölt be a város gazdasági életé­ben. A bolti kiskereskede­lem 1970-ben megfigyelt el­adási forgalmának a város egy lakosára vetített fajla­gos mutatója alatt marad a megye városai átlagának. Számottevően elmarad pél­dául a Jászberény városra jellemző fajlagos mutatók értékétől is. Ezzel szemben a vendéglátás eladási for­galma, illetve egy lakosra vetített fajlagos mutatója lényeges magasabb értéket jelez. (Folytatjuk) Dr, Kőszegfalvi György Hivatalosan, de nem hivataloskodva! Sokszor szóvá tettük, hogy milyen súlyos hibák fertő­zik hivatali nyelvünket. Többet rostára is tettünk, s mégsem hulltak ki a hasz­nálatból. Valóban fertőzés­ről van szó, mert egyik hi­ba szüli a másikat, s ha idejében nem álljuk útját ennek, akkor lassan nem nem fogjuk megérteni egy­mást gyűléseken, előadáso­kon és a hivatalok szobái­ban. Sok felszólaló úgy formál­ja mondanivalóját, mintha éppen fiem az lenne a cél­ja, hogy megértsék hallga­tói, hanem inkább az, hogy elködösítse a mondanivaló lényegét. A feleslegesen fel­sorakoztatott üres, semmit­mondó szavak tengerében itt-ott úszkál egy-egy tény s érdembeli megállapítás. Túl komplikálva fogalmaz­zuk meg a legegyszerűbb mondanivalót is. Ma már sokan nem megkezdik a fel­szólalásukat, hanem „indít­ják a felszólalást”. (?) Nem „végrehajtják” a feladato­kat, hanem „realizálják” azokat. Nem megvalósítják a tervet, hanem ahogyan az egyik jelentésben olvashat­tuk: „A bevételi terv rea­lizálásra került.” Nem tel­jesítenek valamit, hanem, ahogyan ismétcsak égy je­lentésben olvashattuk: „A tervezett bevételek időará­nyosan (?!) is teljesítve let­tek.” Ha nincs mondanivaló, akkor nem is lehet egy fel­szólalásban érdemlegest mondani. A régi közmondás bölcsen állapította meg: „Szóknak folyóvize, érte­lemnek, ténynek cscpyjc”. Ez a magyarázata annak, hogy egyesek azért beszél­nek kevés, lényegtelen do­logról is sok szóval, bürok­ratikus szóvirágokkal. Ezek a szóvirágok a legtöbbször logikátlanul egymásnak sza­ladó, csetlő-botló monda­tokban kerülnek elénk, s valóban ilyen nyelvi kör­nyezetben egyesek sokat be­szélnek, de nagyon keveset mondanak. Éppen a kevés mondanivaló szüli a bürok­ratikus nyelv legjellemzőbb mai hibáit: a feleslegesen körülményeskedő kifejezé­seket, és azt a modorossá­got, hogy amit egy szóval is ki lehetne fejezni, azt testesebb, összetettebb szer­kezetekkel fejezik ki, és a több szóból álló szerkezet­ben legfeljebb csak egy szó hordozza a lényeget. A pél­datár magáért beszél: „A selejtezési eljárás szabályai betartásra kerülnek— „Az előirányzat figyelmes vizs­gálat tárgyát képezte.” — „Ágazatunk segítésének út­jára tértünk”. — „Sétány került kialakításra”, stb. Ezek a túlkomplikált, kö­rülményeskedő nyelvi for­mák a gondolatok eltorzu­lását is eredményezhetik. A hivatalos nyelv, a hiva­tali zsargon újabban — mivel a megértést gátolja — sok kritikát kapott. Nem elég azonban; csak harcolni ellene. A védelem sokkal egyszerűbb: merjünk termé­szetesen, az élő magyar nyelven beszélni, írni, fel­szólalni, jelentéseket fogal­mazni, és ne merevedjünk hivatalos tartásba, bármi­lyen hivatalos fórumon szó­lalunk is fel, Dr. Bakos József Jogásztovábbkcpző tanfolyam A Magyar Jogász Szövet­ség mind a fővárosban, mind a megyeszékhelyeken évről évre megszervezi a vállalati jogtanácsosok ré­szére, a jogásztovábbképző tanfolyamot. Minden évben nagy az érdeklődés a tan- • folyam iránt. Az idén me­gyénkben harmincnégyen jelentkeztek, annyian mint előtte még soha. A megyei jogásztanfolyam kilenc kon­ferenciából áll. Az elsőre október 31-én, kedden dél­után fél 5-kor kerül sor a Szolnok megyei bíróság klubtermében. Dr. Ruttkai György az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt főosztály- vezető jogtanácsosa „A ter­mékforgalom és árszabályo­zás” címmel tart előadást. A fahasáb Jászberényben, a Kossuth Lajos úton lakók panasz­kodnak. Hogy miért? Er­ről lesz szó. A 31-es számú főközleke­dési út korszerűsítésekor a Kossuth Lajos utat is fel­újították. A 13 méter szé­les aszfaltburkolatú utat kiemelt szegéllyel építették, pedig az ott lakók kérték, hogy a kapubejáróknál ne csináljanak magasított sze­gélyt. A több mint 20 cm magas útperem ugyanis el­zárja őket az úttól. Nem tudják udvarukba bevinni a tüzelőt, akiknek gépkocsi­ja van nem tud behajta­ni a portára. Kérésükre a KPM Közúti Igazgatóságá­tól a következő választ kap­ták. „A háztulajdonosok tart­sanak egy fahasábot az út­ról az udvarra történő ki­es behajtáskor, azt helyez­zék az útszegély mellé, utá­na pedig távolítsák el on­nan”. A Kossuth út felújításá­ra több mint 10 millió fo­rintot költöttek. Erre gon­dolva különösen hangzik, hogy egy korszerű úthoz a „fahasáb” is hozzátartozik. A Kossuth út két oldalán csaknem száz család lakik. Több élelmiszer, kenv 'r-. zöldség- és tejboltot zár ki a magasított szegély a ..for­galomból”. A magas útsze­gély ezért minden házban beszédtéma és mitagadás „felborzolta” a kedélyeket. Sőt. egyéb apróságot is hi­ányolnak: miért nincsenek kiépítve csatlakozók a gya­logjárda és az út között, miért nincs zebra, közleke­dést szabályzó tábla? Mint minden jászberényi lakos, a Kossuth útiak is örülnek annak, hogy elké­szült a másfél kilométeres, korszerűsített sugárút. Ugyanakkor bosszankodnak a „hivatal” értetlensége mi­att. Talán az megnyugtatná őket, ha a közúti igazga­tóság a saját költségére né­hány fahasábkezelőt alkal­mazna ... De méginkább az. ha a kapubejáróknál és az üz­letek előtt lefaragnának az útszegélyből! — illés — Dlczöifazdasaq és állattenyésztés

Next

/
Oldalképek
Tartalom