Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-18 / 246. szám

1972. október 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Csendes éjszaka volt... Estétol reggelig a központi ügyeletén Öt kérdés — öt felelet A moszkvai rádió pályázata lat. Megkezdtük a nyomozást a tettesek után. Törökszentmiklósról mást jelentenek: — Mezőtúr és Törökszent- miklós között egy tehergép­kocsi megrongálta a vasúti sorompót. A gépkocsi számát föl jegyeztük, intézkedni fo­gunk. Éjfél már jócskán elmúlt. Az URH a néptelen utcákon cirkál. Azaz mégsem. Az úton egy Berva-moped halad, fia­tal vezetője gyanús a rend­őröknek. Az igazoltatáskor kiderül, hogy a 17 éves fia­talember a Centrum áruház elől lopta el a motort. — A rendőrök éberségének kö­szönhető. hogy nem sokáig furikázhatott vele. Az éjszaka ezután már csendes, csak reggel 7 órakor telefonálnak, hogy a Beloian­nisz úti borozó előtt fekszik valaki. A járőrök pillanatok alatt megállapítják; bűncse­lekmény nem történt, a jó ember csupán nagyon leitta magát. A kijózanítóban töl­tött órák Után lehet, hogy egy időre majd elmegy a ked­ve az alkoholtól. Reggel nyolc óra. Az őr­nagy becsukja a naplót. Csak mintegy magának jegyzi meg: csendes éjszakánk volt... — Zámbő — A moszkvai rádió magyar osztálya a Komszomol Köz­ponti Bizottságával karöltve kérdés-felelet ' pályázatot hirdetett a Szovjetunió meg­alakulásának 50. évforduló­ja alkalmából. A pályázat győztesei szovjetunióbeli utazáson vehetnek részt, vagy értékes nyereménytár­gyakat kapnak. A pályázat keretében öt kérdésre kell választ adni. 1. Mikor alakult meg a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége? Nevezzék meg a pontos dátumot. 2. Hány szövetséges köz­társaság tartozik a Szovjet- unióhozf Sorolják fel őket. 3. Milyen szovjet autonom köztársasággal tart fenn testvéri kapcsolatot Heves, illetve Komárom megye? Hol terülnek el ezek a köz­társaságok, és mi a főváro­suk? 4. Melyek azok a Szovjet­unió területén élő népcso­portok, amelyek etnikailag rokonai a magyar népnek? 5. Nevezzék meg a gazda­ságnak azokat a fontosabb területeit, amelyeken a Szov­jetunió és Magyarország ko­operációt és szakosítást va­lósít meg. A moszkvai rádiónak cím­zett válaszleveleket legké­sőbb október 31-ig kell pos­tára adni. A borítékon külön is tüntessék fel: „Pályázat­ra”. Uj könyvtárak a megyében KULTURÁLIS NAPOK TISZA BON Szombaton három köz­ségben szereznek örömet a könyvbarátoknak. János- hidán délelőtt tíz órakor nyílik a gyermekkönyvtár. Tiszaroffon pedig új könyv­tárat avatnak. Ez alkalom­mal Szurmay Ernő, a me­gyei könyvtár igazgatója „A könyv szerepe az ember éle­tében” címmel tart előadást. Tiszabőn a klubkönyvtár átadása alkalmából rendez­vénysorozat lesz. Az avató­ünnepségen Sípos Károly, a megyei tanács elnökhelyet­tese „Művelődéspolitikánk időszerű kérdései” címmel tart előadást. Szombaton es­te az öntevékeny művésze­ti csoportok műsorában gyönyörködhetnek a tisza- bőiek, majd vasárnap úttö­rő-találkozó és népdalest is lesz. A tiszabői kulturális napok rendezvénysorozatá­ból külön említést érdemel a községi tanácsok vb-titká- rainak tanácskozása a tár­sadalmi ünnepségek érdeké­ben végzett munkáról. Esz­mecserére kerül sor a műve­lődési intézmények közös fenntartásáról is. A járás népművelői szintéin Tiszabőn tanácskoznak a klubkönyv­tárak tevékenységének ta- pasztalatairóL A község fia­taljainak érdeklődését való­színűleg az kelti fel legin­kább, hogy megalakul az ifjúsági klub. Ősz a Tisza partján (Fotó: Nagy Zsolt) Újra népszerű a középiskolai felnőttoktatás A közelmúltban még évről évre csökkenő létszámú kö­zépiskolai felnőttoktatásban örvendetes fordulat követ­kezett be. Szolnokon a dol­gozók gimnáziuma és a dol­gozók közgazdasági szakkö­zépiskolája iránt nőtt meg különösen az érdeklődés. Növekedett a szakmunká­sok aránya a középfokú fel­nőttoktatásban és jelenleg Szolnokon eléri a 70 száza­lékot. A tapasztalatok sze­rint az úgynevezett „A” ta­gozaton végzettek két-három év múlva, a ,3” tagozatra járók pedig azonnal beirat­koznak a középiskolába. Szolnokon összesen nyolc középiskola hatvan tanuló- csoportjában tanulnak a fel­nőttek. Bár a „felnőtt” ki­fejezést hovatovább idéző­jelbe kell termi, hiszen a tanulók életkora egyre ala­csonyabb. Többek között ez tette szükségessé, hogy a gimnázium esti tagozatán heti egy alkalommal osztály­főnöki órát iktassanak az órarendbe. Az alacsonyabb életkor miatt növekszik az iskola nevelő szerepe, s ezt segítik elő többek között az osztályfőnöki órák. Ebben az évben az esti tagozaton bevezették a vi­lágnézetünk alapjai oktatá­sát is. A tapasztalatok szerint a továbbtanulás mögött újab­ban egyre kevésbé áll pálya­változtatás szándéka. Főleg a fiatal szakmunkások számára, az érettségi bizonyítvány megszerzése a társadalom nagyobb elismerése szem­pontjából szükséges. Az idei tanév elején a dolgozók gim­náziumában külön első osz­tályt indítottak a város szó­rakoztató zenészei számára. A részvétel méreteit jellem­zi, hogy az osztálynak hu­szonhárom tanulója van. A felnőttoktatás fejlődé­sét a megnövekedett igények mellett elősegítette, hogy a ■foglalkozások megszervezé­sében az iskolák egyre ru­galmasabban alkalmazkod­nak a hallgatók igényeihez és lehetőségeihez. FEKETE SÁíSDOR: a peiűri eieie *rKatonának száműzött balvégeztem" A kitagadott fiú 1839 feb­ruár közepén hagyta el Sel- mecet. Kopott köpenyében, gyalogosan vágott neki az útnak: Pest felé tartott. „Hat esztendeig voltam is­tentől, embertül elhagyott földönfutó; — írta később — hat esztendeig volt két sötét árnyékom; a nyomor és a lel­ki fájdalom.... és mikor? if­júságom kezdetében, az élet legszebb szakában mely csu_ pán az örömökre van teremt­ve, tizenhatodik esztendőm­től a huszonkettedikig”. (Úti levelek). A hat esztendei nékülözés, megaláztatás más embert ta­lán összetört volna, de az ő erős jellemét nem tudta ki­kezdeni, sőt megedzette. E hat év tapasztalatai beépül­nek majd verseibe és a való­ság ezer színévei gazdágítjáK azokat. Pestre érve Petőfinek si­került beiutnia a nesti ma­gyar színházhoz. Nem szí­nészként. ilyen feladatra a ti­zenhatéves kóbor d’ák nem is lett volna még alkalmas. Ne kerülgessük a szót — szín­házi szolga lett. Korát meg­haladó értelmével felfogta, hogy az annyira vágyott szí­nészi dicsőséghez a statisztá- láson át vezet az út, s korá­hoz illő merészséggel vállal­ta ig az ezzel járó színházi szolgai teendőket. Abban az időben nem volt színművé­szeti főiskola. AKi színész­nek akart állni, valamelyik társulatnál jelentkezett — a legalacsonyrendűbb felada­tokra Az ország első számú ma­gyar színháza nem volt olyan előkelő intézmény, mint a pesti német teátrum. Ha esni kezdett, a környéket elborí­totta a sár. Petőfi esténként lámpással kísérhette haza a sötéttől és a sártól félő szí­nésznőket — egy tízesért. S néha, ha olyan darabot ad­tak, amelyben a ..néma sze­mélyzet” népes volt ő is fel­léphetett a színnadra, nem­csak mint „székek és oamla- gok” hordoznia, hanem mint szótlanságra kárhoztatott va­dász vagy paraszt, katona vagy nemesúr. Petőfi színészi pályája te­hát fordítva indult, — mint majdani színésztársaié, akik­kel később össze fogja hozni a sors. Azok falvakban, vidé­ki kisvárosokban kezdték pá­lyájukat, egy rég divatjamúlt színészi iskola tanítványai voltak, magyarán ripacskod- tak. Petőfi viszont tizenhat éves, nyitott szemű, kora­érett kamaszként az ország legjobb művészeit láthatta játszani, naponta testközel, bői figyelhette alakításaikat, tanúja lett annak a küzde­lemnek, amely ekkor már ja­vában dúlt a régi. „síró és éneklő” iskola, és az új, a természetesebb játékfelfogás hívei között. S ha társaival sokszor összeütközésbe, fog kerülni, ennek együk oka épp az. hogy ő már induláskor az új iskola tanítvánva lehetett. Mintegy három hónap után elhagyta Pestet. Talán apja vitte el. vagy valamelyik ro­kona szánta meg a Mtasadott fiút, tény. hogy 1839 május második felében már Ostffy- asszonyfán volt, egy földmér­nök házában. A jómódú ro­kon gyereke mellé fogadta be Petőfit házítanítónak. A ra­koncátlan kis kölyök tanít- gatása mellett Petőfinek az irodában is dolgoznia kellett, szép írását és rajztudását a mérnök szívesen hasznosí­totta. Szegény rokonként, de min­den jel szerint kellemes nya_ rat töltött Petőfi Ostffyasz- szonyfán. Volt tisztes munká­ja mindennap ehetett, — a nélkülözések hónapjai eltűnő emlékké váltak. Ráadásul a környék legszebb leánya is közelében élt, bizonyos Róza, persze hogy a kamasz fiú sür­gősen beíszeretett, s persze, hogy a szerelemnek ezúttal is, mint Aszódon versek let­tek a következményei. Csakhogy Róza kisasszony nem csupán szépség volt. ha­nem helybeli előkelőség is. Amikor a szerelemnek és a szerelmes költeményeknek pletykás híre lett, a mérnök megharagudott és — mivel éppen távolt volt — levélben utasította feleségét, adja ki az ifjú költő útját. A kido­bott fű Sopronba ment és felcsapott katonának. „Katonának száműzött bal­végzetem ..Egyetlen kato­napajtásához írt. — Későbbi versében magyarázta így sor. sának e rossz változását. Mit értsünk bal végzeten? Csak a kitagadásig súlyosbodó apai szigort? A kilátástalan nyer mórt? Okunk van azt hinni, hogv döntéséhez az anyagi sanyarúság. a kitaeadottság és a kamasznál olv természe­tes kaland- és viláffiátási vágy mellett a Katonai dicső­ség kísértése is szerepet ját­szott. Az önkéntes újonc felvéte­lére 1839. szeptember- 6-án került sor. Mint a katonai fő- törzskönyvből megállapítha­tó, egy kis jámbor csalásra is szükség volt a soroztatás ér­dekében: a rekruta 1821-ben születettnek vallotta magát, nyilván azért, mert az alsó Korhatár 18 esztendő volt. A soproni laktanyában fa- priccseken kettesével alud­tak az újoncok, Petőfi ágy­társa egy cigányfiú volt. A tisztikar jórészt osztrákokból, horvátokból állt, a vezényle­ti nyelv a német volt, ame­lyet a magyar altisztek ter­mészetesen éktelenül kerék­betörtek. A költő nem igyekezett túl okosnak mutatni magát. De ezek az egyenruhába bújta, tott szerencsétlen fajankók így sem tudták megbocsátani ,,a világfutó tintanvalónak” (mert csak így hívták), hogy barátaival levelez, azaz ír és olvas. A betű iránti ellen­szenvük levezetésére épp ka­póra jött ez a vándordeák — ahol csak lehetett, ártottak neki. A legmegalázóbb és leg- piszkosab munkát rá bízták, a legkisebb vétségért kurta­vasba verték vagy megbotoz­ták. (Kurtavas lett a vége an­nak is. hogy a Sopronba lá­togató Liszt; Ferenc hangver­senyére el mert menni.) Minél mélyebbre alázta a végzet, annál fényesebb elég­tételeket várt a sorstól. „Ér­zem. barátom, masamban, — mondta egv diákbaráti ának — hogy nem mindennapi em­bernek születtem.” — Egyre többször gondolt szökésre is. Ha majd a messze Tirol „hó környékezte bércei” alá ke­rül az ezred — reménykedett — onnan már könnyű lesz megszökni Teli Vilmos hazá­jába... De reményei ismét meg­csalták. — A félévi kiképzés után csakugyan elindultak Sopronból, ám csak Grácig jutottak. Itt „rostokoltak”- több mint egy hónapon át. 1840 március, végétől május elejéig. Innen indult tovább a költő zászlóalja — de nem Tirolba, hanem lefelé, gya­logmenetben, Zágrábnak. Petőfi azonban nem tartott velük. A piszkos laktanyák népe közt akkoriban oly gya­kori tífusz ágynak döntötte. Kórházba vitték. Meg sem gyógyult tisztességesen be­osztották egy transzportba és mennie kellett a társai után. Ősszel hadgyakorlat követke­zett. Ez már sok volt. — A szüntelen nélkülözéstől, hán- talmaktól, tífusztól sújtott,- agyonhajszolt szervezet nem bírta tovább — ismét kato­nakórházba került. E szerencsétlenségből fa­kadt katonaéletének legna­gyobb szerencséje. Az ezred- orvosnak feltűnt a vézna ba­ka, aki olvasnivalót kért tőle — nem szokták ilven kérés­sel zaklatni. A derék orvos szolgálatképtelennek minősí­tette az olvasgató közlegényt, majd felülvizsgáló bizottság elé küldte. „Gyenge testal­kat. hajlam a tüdőbaira és a szívedénvelc tágulására” —1 állam'tott a meg a bizottság. 1841 február 23-án kaota meg „búcsúlevelét” az ob- sitot. Tizennyolc éves és két hó­napos volt akkor. És már obsitos. (Folytatjuk) Hétfő, 17 óra. Véget ért a hivatalos munkaidő a Szol­nok megyei Rendőrfőkapi­tányságon. Mégsem mindenki indul hazafelé, hiszen a me­gye közrendjére, közbiztonsá­gára a napnak minden sza­gában ügyelni kell. A központi ügyeletén Lóczi Miklós őrnagy .teljesít szolgá­latot. — Hét elej e van, azt' hi­szem, csendes esténk és nyu­godt éjszakánk lesz. Őszintén szólva akkor még nem tudtam, hogv mit is je­lent ez „szaknyelven”. Alig egy óra telt el mindössze. — amikor megcsörrent a tele­fon. Megverték a kis lovagot — Kérem jöjjenek azonnal a kisegítő iskolához, ahol ösz" szevereüedtek a gyerekek, és egyikük, úgy látszik, súlyosan megsérült. A ‘rendőrségi autó és a mentőkocsi szinte egyszerre érkezik oda. Az igazgatói szobában vérző fejű kisfiút ápolnak a tanárnők. Rövide­sen az is kiderül, hogy mi történt: — Én nem is ebbe az isko­lába járok csak erre jöttem hazafelé — szipogja a 13 éves D. F. — Meg akartak verni egy kisgyereket, 6 meg en­gem kért, hogy ne hagyjam. Segíteni akartam, de valaki hátulról rámugrott, és lerán­tott. Egy másik meg elkezdett rugdosni, közben valamelyi- küK kővel fejbe vágott. Az eset rosszabbul is .vég­ződhetett volna, ha nem tar­tanak arrafelé a hazatérő ta­nárok. Így „csupán” egy cen­tis repedt seb keletkezett a fején — mint a mentősök szakszerűen megállapították — mindenesetre kórházba szállították. A kék Kocsi rendőrei rövi­desen már a két lurkóval be­szélgetnek. Azok persze elő­ször tagadnak, aztán min­dent megígérnek, de a szülők ' adatai is a jelentésbe kerül­nek. ellenük eljárást indíta­na«. Allbiszerzés telefonon Továbbindulunk a pár száz materre lévő kisgyepi kocs­máig. Onnan egy férfi tele­fonált, hogy ellopták a pénz­tárcáját és az öngyújtóját. — Mire odaérkeztünk, a telefo­náló már sehol. Lehet, hogy csupán a felesége előtt akart alibit szerezni az ellopott pénztárca meséjével. Ugyan­úgy mint két ittas férfi, aki azt állította, hogy egyiküket — a Bercsényi úton — leütötte valaki. — A sérült homlokán valóban volt egy horzsolás, de a poros, koszos ruhája inkább arra engedett következtetni, hogy a kerék­párját tolva elesett, — mert annyira részeg volt. Fölvilá- gosítást egyébként nem tud­tak adni, hogy ki támadta meg őket, vagy honnan ug­rott elébük, holott ezt leg­alább látniuk kellett volna, mert teljesen kivilágított út­szakaszon haladtak. Másrészt, mindketten budapestiek, nem valószínű, hogy Szolnokon egy valaki kettőjüket szinte láthatatlanná válva megtá­madta volna. Alig érünk vissza a főka­pitányságra, amikor a me­gyei kórház főorvosa jelent­kezik: • Egy személygépkocsi egy férfit hozott, aki agyrázkódást kapott, Tószeg és Kőröstetét- len között bukott motorke­rékpárral. Kezelésbe vettük, holnap talán többet tudunK mondani. A Tájfunban „horgásztak“ Közben jelentkezik a má­sik URH-kocsi: — Jelentem, egy oldalko­csis motorkerékpárt állítot­tunk meg, A vezetője és a két utasa is ittas. A szüksé­ges intézkedéseket megtet­tük. A részeg vezető rövidesen a kijózanítóba köt ki, s ittas vezetésért és garázdaságért indítanak ellene eljárást. Néhány perc telik el csu­pán, ismét cseng a telefon. Mezőtúr jelentkezik: — A Békéscsabáról Mező" túr felé közlekedő tehervona- ton feltörtek egy teherva­gont, és elloptak 16 kiló ha­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom