Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-17 / 245. szám

1972. október 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP á Az új gyár berendezkedik Beruházás és termelés a KAEV mezőtúri üzemcsarnokában — A legnayobb gondunk, hogy nem fűthetünk — ezzel fogadott Izsó Gyula, a KAEV mezőtúri gyárának igazgató­ja. — Nézzünk körül — java. solta —. hogy lássa hol tar­tunk a csarnokban, a beren­dezkedéssel. és hol tartanak a kazánházi szereléssel a me­gyei állami építőipari válla­lat emberei. Késnek a kazánházi szerelők Huszonhét ország részvételével Mernyílt a bukaresti nemzetközi vásár Hétfőn ünnepélyes külső­ségek között a legfelső ro­mán párt- és állami vezetés jelenlétében megnyitotta ka­puit a bukaresti nemzetközi vásár. Az új csarnokba már tel­jes létszámmal beköltöztek* s az ottani szalagoknál, gé­peknél dolgozó cipészek (ja­varészt munkásnők) és a könnyűipari alkatrészgyártók munkahelyét is a közös ka­zánházból kellene fűteni. A múlt hetek hideg napjain már kellett volna is, ám az építőipari szerelőknek a két kazánnal még igen sok dol­guk van hátra. A szerződés­ben vállalt október HM ha­táridőt nem tudták betartani. A KAEV-nél most tömeges létszámfelvételt követelne az üzemindulás. Amíg azonban városszerte s a környéken is úgy tudják, hogy az új, szép, tágas műhelyekben nincs fű­tés, addig ez — érthetően — visszatartja az emberek jó­részét a munkavállalástól* Átmeneti megoldás lenne Ötünk során a gyárigazgató megállt a csarnokban egy nagyteljesítményű termoven- tillátomál, amelynek majd a faipari termeléskor kell üze­melnie. — Ha az olajtartályokkal elkészültek volna a szerelők, s onnan ide juttathatnánk az üzemanyagot, ezzel a beren­dezéssel átmenetileg valame­lyest enyhítenénk a benti hő­mérsékleten — mondta. Már arra is gondolt, hogy 200 li­teres hordókban idehozzák az olajat, s kézi szivattyúval juttatják a termoventillátor- ba hogy működtethessék. Ez a mód azonban tűzrendészed okokból aligha alkalmazható. Dicséretes hozzáértéssel Az idei vásáron 27 ország, köztük Magyarország, vesz részt A kiállítást szervező HUNGEXPO Nemzetközi Vásár és Propaganda Iroda különös gonddá] készült az idei bemutatóra, arra töre­kedve, hogy a kiállítás ha­gyományos rendeltetésén kí­vül fórumot teremtsen a magyar és külföldi szakem­berek minél szélesebb körű tapasztalatcseréjére is. Dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter vezetésé­vel magyar delegáció érke­zett a vásár megnyitására. Hétfőn délután a magyar pavilonban dr. Bíró József üdvözölte Nicolae Ceauses­Tiszavárkonyban, a Magnezitipari Művek kísérleti félüzemében a berendezések kipróbálása, a kísérleti gyártás befejezéseként összegezik a tapasztalatokat. A válla­lat szakemberei a veszprémi Vegyipari Egyetem közreműködésével értékelik a? üzemvitel eddigi tanulságait. A Dorr-féle ülepítőből a szénsavas magnéziumoxid-oidat az úgynevezett MIKA zagytároló keverőtartályba (képünk) kerül, amely mögött jobbra a háttérben az autoklávok láthatók. Ha eddig valamelyik készülékben hiba adódott, csak teljes leállás közben javíthatták ki. A készülő tanulmány elsősorban arra tesz majd ja­vaslatot, hogy milyen gépi, technológiai bővítésekkel biztosíthatják a folyamatos, üzemszerű termelés műszaki feltételeit. — Mindannyian a mi em­bereink. Most a géptelepítés — más szóval a technológiai szerelés — a dolguk, később a gyár karbantartói lesznek — büszkélkedett velük Izsó Gábor, mondván, hogy nem­csak az igyekezetük, hanem a hozzáértésük is dicséretes. A mintegy 7 és fél ezer négy­zetméter alapterületű üzem­csarnok valamennyi gépét ők telepítik, a nagy betonalap­tömbök készítésétől az elek­tromos bekötésig és beszabá­lyozott kipróbálásig. — Hamarabb lehet itt „ipa­rosított” gyárat csinálni, mint hittem volna — jegyezte meg a kollektíva egészének elis­meréséül az igazgató. Jövőre száztíz millió forint értékű termelést vár tőlük az ország könnyűipara. M. L cut, a román államtanács elnökét, Ion Maurert, a mi­nisztertanács elnökét, majd velük együtt megtekintette a pavilonban kiállított cik­keket Jelen volt Martin Fe­renc a Magyar Népköztár­saság bukaresti nagyköve­te is. Tsz-lörténetírók tanácskozása Karcagon A múzeumi, műemléki és honismereti hónap egyik igen fontos eseménye volt a tsz-történetírók tegnap dél­előtti tanácskozása Karca­gon az ifjúsági klubban. A helytörténetírás e különleges területe egyre nagyobb je­lentőségű. A termelőszövet­kezetek (részben az évfor­dulók tiszteletére) mind gyakrabban kérnek fel egy- egy szakembert történetük megírására Nem közömbös azonban, hogy az elkészülő tanulmá­nyok hogyan tükrözik az el­múlt évtizedek eredményeit, milyen képet adnak a szö­vetkezetek múltjáról és je­lenéről. Sári Mihály, az MSZMP megyei bizottságának osz­tályvezetője nyitotta meg a tanácskozást, majd dr. Ti- maffi László tanár tartotta az első előadást. Kettős célt jelölt meg minden tsz-történetíró szá­mára: örökítse meg a jelent és a közelmúltat az utókor számára, műve legyen for­rástanulmány a későbbi ku­tatóknak; egyúttal pedig le­gyen a jelenkori olvasónak élvezetes olvasmány, a szö­vetkezet tagjainak az ered­ményeket jól számba ve vő lelkesítő krónika. A kettős cél eléréséhez vezető módszereket, gyakor­lati tanácsokat mondta el ezután, és vetített képeivel egyúttal ízelítőt is adott szű- kebb hazája, a Kisalföld mezőgazdaságának jellegze­tességéből. Második előadó Dónáth Ferenc, a Magyar Mezőgaz­dasági Múzeum munkatársa. A Magyar Tudományos Akadémia tsz-történetírási vizsgálatainak tapasztalatai címmel tartott beszámolót. A tsz-történetírás, főleg a néhány száz holdas szövet­kezetek modern, nagyüzemi gazdaságokká fejlődésének megörökítésére helyezte a hangsúlyt Ezen belül is né­hány ágazat kiemelésének jelentőségére hívta fel a hallgatók figyelmét, azokra az ágazatokra, melyek a legnagyobb szerepet játszot­ták a modem nagyüzemmé válásban. A két előadást néhány módszertani kérdés követte, majd a válaszok után Sári Mihály foglalta össze a ta­nácskozáson elhangzottakat A két előadásban két külön­böző, de nem ellentétes kon­cepció kapott hangot. Egyik sem adott, nem is adhatott kész sémákat. Sári Mihály éppen a sémák elkerülésére hívta fel a hallgatók figyel­mét. Mindkét előadásból azokat a gondolatokat emel­te ki, amelyeket bármely tsz-történetíró hasznosíthat saját munkájában, termé­szetesen a helyi sajátossá­gok messzemenő figyelembe vételével. B. A. Mizsei István; a jászberé­nyi Aprítógépgyár neveltje. Három évig ott volt ipari tanuló, és 1968-ban gépla­katos szakmunkás bizonyít­ványt szerzett. Most 22 éves. Alig egy évig dolgozott szakmunkásként, amikor a haza szolgálatára szólították. Alegységénél becsülettel helytállt, szerénységével, szorgalmával kivívta pa­rancsnokai és baj társai el­ismerését. Két évi szolgálat után szakaszvezetői rendfo­kozatot érdemelt ki. Másfél évig az egyik KlSZ-alapszer- vezet titkára volt. Tavaly ősszel, amikor le­szerelt, visszajött a gépgyár­ba. ahol korábban is megbe­csülték, várták és számítot­tak rá. Koczka József, a TMK főmechanikusa, a pártszervezet csúcsvezetősé­gének tagja szeretettel be­szélt róla: — Szerény, csesndes fia­talember, nagyon komoly, mindig lehet rá számítani. Itt cl TMK—ha r* o vórotlo- nul meghibásodott szerszám­gépek javításán dolgozik. Érti a szakmáját, nagy Tegnap délután Szolnokon, a Ságvári művelődési köz­pontban Élő Delta címmel találkozóra került sor a fő­ként középiskolai diákokból álló közönség és a tv Delta műsorának munkatársai között. A népszerű ismeretter­jesztő műsor szerkesztéséről Kudlik Júlia, Kővári Péter gyártásvezető. Soós Árpád rendező és Várhelyi Tamás szerkesztő informálta a közönséget, A találkozó filmvet-'- téssel zárult ~ - — - , . Csaknem félszáz előadás ’ entős nemzetközi tudor» ,yos tanácskozás zajlott le Budapesten. Nálunk tar­totta hatnapos tudományos­koordinációs ülését a KGST tudományos és műszaki ku­tatásokkal foglalkozó bizott­ságának egyik munkacso­portja. A szekcióüléseken hét problémakörbe csoportosítva vitatták meg a vállalatok szervezésének és irányításá­nak korszerű módszereit és problémáit. Különös súllyal szerepeltek a közös vállala­tok szervezésének és jogi szabályozásának kérdései, hatékony működésük feltéte­lei, a nagyvállalatok infor­mációs és döntési folyama­tai, működésük értékelése, az irányítás szociológiai, pszichológiai és egyéb em­beri vonatkozásai, valamint a vezetők kiválasztásának kérdései. Csaknem félszáz előadás, köztük több magyar referá­tum hangzott el, amelyeket vita követett, majd plenáris ülésen értékelték az együtt­működés eredményeit Számítógép- bemutatótermet nyit Moszkvában a ViDbOJOS Állandó számítógép-bemu­tatóterem nyílik Moszkvában, jelentette be a szovjet fővá­rosban hétfőn megtartott saj­tóértekezletén Szénási Pál, a Videoton igazgatója. A székesfehérvári üzem korszerű téridőkéiből eddig tízet helyeztek üzembe kü­lönféle szovjet üzemekben és hivatalokban. (Tudósítónktól) Tizenkettedszer rendezték meg vasárnap Jászkiséren a KPVDSZ-dolgozók megyei szavalóversenyét. A vetélke­dőn a megye húsz helysé­géből harmincnégyen vettek részt. A zsűri a szolnoki Benson Mária versmondását ítélte legjobbnak, aki ezzel jogot szerzett a KPVDSZ- szavalóverseny országos dön­tőjén való részvételre. A második díjat a jászárok­szállási Benke Mária, a har­madikat a szolnoki Csaba Lászlóné kapta. A verseny első nyolc helyezettjét be­nevezik a Népszava orszá­gos szavalóversenyére, ame­lyet november 5-én rendez­nek Martfűn. KPVDSZ-SZAVALÓVERSENY A győztesek. Benson Mária lett az első (középen), Benke Mária a második (jobbról), Csaba Lászlóné a harmadik (balról). Leszerelés után kedvvel is csinálja. Politikai aktivitásával kiemelkedik a többiek közül. Pedig azokra sincs panaszunk. Farkas Sándor raktáros, a III-as pártalapszervezet tit­kára így vélekedik az ifjú Mizseiről: — Jól ismerem az édes­apját is, aki szintén itt dol­gozik a gyárban, kertész. Nagyon rendes ember. A kis Mizseire felfigyeltünk lesze­relése után. Komolyságával, szerénységével, politikai ér­deklődésével az átlagosak fölé emelkedett. Rövidesen KISZ vezetőségi tag lett. Pártépítési bizottságunk kü­lön foglalkozott vele. Idén, a márciusi taggyűlésünkön felvettük a pártba. A középtermetű, barna fiatalember így indokolja elhatározását. — A honvédségnél ko­moly politikai nevelést kap­tunk, alkalmunk volt tanul­ni. Mint KISZ-titkárt mindig meghívtak a párttaggyűlé­sekre. Már akkor foglalkoz­tam a pártba lépés gondo­latával. A leszerelés után a gyárban kértem a felvéte­lemet. Egyik ajánlóm a KlSZ-alapszervezet taggyű­lése volt A húsz tagú KlSZ-alap- szervezetben négy kommu­nista fiatal tevékenykedik. Valamennyien szakmunká­sok, s az utóbbi két év alatt vették fel őket a pártba. A taggyűléstől azt a megbíza­tást kapták: dolgozzanak az ifjúsági szövetségben, legye­nek kezdeményezőek, és ne­veljék környezetüket. A TMK-ban több komplex szocialista brigád dolgozik. A fiatalok egy része a tíz­tagú ifjúsági brigádba tö­mörült, géplakatosok, vil­lanyszerelők és esztergályo­sok. Vállalták, hogy gyorsán kijavítják a váratlanul meg­hibásodott szerszámgépeket. Azért, hogy minél rövidebb ideig álljanak. Koczka Jó­zsef főmechanikus mondja: — A fiatalok — köztük Mizsei István — becsülettel helytállnak. A napokban ér­tékeltük teljesítményüket, vállalásaikat 101.1 százalékra teljesítették. A gyárban megbecsülik a jó munkát. a szorgalmat. Mizsei Istvánnak 10 forintos órabére van. — Bevonulásom előtt 7.60 forintot kaptam, mint kez­dő szakmunkás. Jól esik, hogy figyelemmel kísérik és értékelik a munkámat. Mizsei István nemrég nő­sült. Felesége a Hűtőgép­gyárban dolgozik. segéd­munkás. De továbbtanul, és szakmát szerez. Szeretné el­végezni a közgazdasági szak- középiskolát. A pártszerve­zet most gazóasáenolitikai tanfolyamra osztotta be. Később, talán a marxista— leninista középiskolában, majd az esti egyetemen ta­nulhat. De itt a fészekrakás gond­ja is. Családi házra gyűj­tenek. — in. I. —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom