Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-14 / 243. szám
1972. október 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A gabonatermesztés jövője Szolnok megyében bonából számított csíraképesség alapján számolják ki az adagot. Nagyon lényeges a két-há- rom évenkénti vetőmagfelújítás. Megyénkben eddig 860 vagon fémzárolt vetőmagot vásároltak az üzemek, azonban a Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat még mindig tud adni mintegy 350 vagon fémzárolt vetőmagot. S erre szükség is lenne, hiszen a vizsgálat azt mutatja, hogy még mindig nagyon magas megyénkben a szokványvetőmag alkalmazása, az összterülethez mérten 15—16 százalékos. Többet adnak az új fájták Az átlagtermésben nagy szerepe van a búzafajtának is. A megyében még mindig a Bezosztája—1. a meghatározó fajta, azonban a kimagasló termésekre az Auróra, a Rannája—12., a Kavkáz- fajták képesek a homoktalajokon pedig a Kiszombori 1- es. A KSH Szolnok megyei Igazgatóságának adatai szerint ebben az évben Szolnok megyében az Auróra 38.9, a Rannája 33.7, a Kavkáz 39 mázsás hektáronkénti termést adott. Noha ma még az üzemi tapasztalatokban nem bízhatunk meg teljesen, azt már kijelenthetjük, hogy mezőségi talajokon az Auróra, a Kavkáz, a Jubilejnaja, a Libelulla; réti talajokon a Rannája 12. és a Kiszombori 1-es: szikes talajokon pedig ugyancsaa a Rannája 12. lehet a Bezosztája—1. vetély- társa. Értékelés negyvenhárom tsz-ben A vizsgálati adatok szerint a búzatáblák mintegy 70—90 százaléka részesült vegyszeres gyomirtásban. A növény- védelem azonban nem azonos a csak gyomirtással. S a megyében talajfertőtlenítést — mindössze a táblák 4—8 százaléka kapott. Márpedig ennek különösen nagy jelentősége van ott, ahol a kalászos az elővetemény. Az utóbbi években a lisztharmat és a Euzárium elleni védekezés is szükségessé vált Kívánatosnak látszik az is. hogy az eddig általánossá vált Dikonirt gyomirtószer mellett nagyobb arányban alkalmazzuk a megyében a nagyobb hatású her- bicideket. A búzatermesztés mellett egyébként nem kell agitálni, hiszen a megye gazdaságaiban minden évben jövedelmező ágazat A hektáronkénti nyereség azonban attól függően változik, hol, milyen szakértelemmel termelik. A nyereség 4800 és 6500 forint között váltakozik hektáronként, nyilván a termésátlagtól és a termelési költségektől függően. A felsorolt tényezők együttesen adnak biztosítékot arra. hogy valóra válthassuk a megyei párthatározatot Elsősorban azokban az üzemekben várunk nagyobb erőfeszítést amelyek még a megyei átlagot sem érik el. S végül egy nagyon lényeges követelményről, egy mondat erejéig. Ez pedig az idő. A búzatermesztés valamennyi munkafolyamata szigorúan időhöz van kötve. A nagy termés elérésének alapfeltétele a technológiai előírások jó minőségben és optimális időben történő végzése. — „Csak” ezek szükségesek meghatározott céljaink eléréséhez. Dr. Csizmás Sándor a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának csoportvezetői# A szezonnak megfelelő teljes kapacitással dolgozik a Szolnoki Cukorgyár. A folyamatos szállítás eredményeként több, mint 400 vagon cukorrépát dolgoznak fel naponta. Képünkön a főzőállomás dolgozói az úgynevezett középtermék cukorfőzését ellenőrzik. A megnyitó előtt Az új vártoktatisi evre készülnek a karcagi Lenin Tsz-ben Október harmadik hetében Karcag pártszervezeteiben megkezdődik az 1972/73-as pártoktatási év. A propagandisták továbbképzése befejeződött, a hallgatókat érdeklődési körüknek és a négyéves oktatási tervnek megfelelően osztották be a különböző tanulócsoportokba. A tananyagok idejében megérkeztek. Minden rendben van, tehát kezdődhet a munka. Az előkészületekről a helyi Lenin Tsz-ben érdeklődtem, ahol négy hallgató mondta el véleményét. Hartyáni Lajos SzTK ügyintéző: Tavaly az etikai kérdések tanfolyamára jártam, most a kulturális kérdések érdekelnek, ezért jelentkeztem erre a tanfolyamra. Várom a megnyitót, hiszen szeretek tanulni.” Dániel István vasesztergályos: ,,1965 óta vagyok párttag, azóta minden évben tanulok. Elvégeztem a marxista-leninista középiskolát. A napokban öt hónapos pártiskolára megyek.” Oláh István anyagraktáros: „A pártélet és pártirányítás kérdései tanfolyamára járok majd. mert pártcsoportvezető vagyok. A pártcsoportból mindenki részt vesz az oktatásban.” Fütő Miklósné pénzügyi előadó: ,.Az idén lettem párttag, de már tavaly is tanultam. Az idén a kulturális kérdések tanfolyamán, jövőre talán a marxista-leninista középiskolán. Bízom benne, hogy sikerült.” A Lenin Tsz-ben négy alapszervezethez százhat- nnnckét párttag tartozik. — A nyugdíjasok és a távoli tanyában élők kivételével minden párttag tanul — tájékoztat ott Erdődi Sándor, a csúcsvezetőség titkára. Hét csoportban négy témát dolgozunk fel, összesen százhetvenkilenc hallgatóval. — Ez a létszám nagyobbá tavalyinál. — Igen, 1968—69-ben csak százhét elvtárs tanult. Idén több — huszonkét nő jár tanfolyamra. Valamennyi pártgaz-dasági- és tömegszervezeti vezető, illetve aktivista — továbbképzéséről gondoskodtunk. — A pártonkívgliekrőt is? — Közülük nyolcvanheten tanulnak. Hét szocialista brigád van a szövetkezetben. Vállalásaik egyik pontja a politikai továbbképzés, így természetesen mindany- nyian tanulnak. Ezt egyébként munkájuk értékelésekor is figyelembe vesszük. — Miijén tömegssserveaer ti és tömegmozgalmi tanfolyamot, előadássorozatot szerveznek? — Az asszonyokat, lányokat érdeklő előadásokat rendez az MSZBT-tagcso- portunk a Szovjetunióról, a Vöröskereszt pedig a munkaegészségügyről. A KISZ- isták közül két csoportban ötvenhármán tanulnak a politikai vitakörökön. — Visszatérve a pártoktatásra. kik lesznek a tanfolyamok vezetői, és milyen képzettségük van? —• Hét propagandistánk van, rajiunk kívül hárman tartalékok. Tanfolyamot vezet az elnök, a csúcstitkár, a fcagronómus, az elnökhelyettes és három alapszervi titkár. Az öthónapos iskolát három, esti egyetemet négy tanfolyamvezető végezte el. Továbbképzésen Eger volt ismét a színhelye és immár hatodszor, a szocialista hazafiságról rendezett országos tanácskozásnak. Írók, újságírók, katonák és történészek kerestek választ arra, hogyan lehetne a hazafiság eszméjét még jobban elmélyíteni és erősíteni. A kétnapos tanácskozás vitaindító előadását dr. Vár- konyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke tartotta: „Hazafias, honvédelmi nevelés és a tömegtájékoztató eszközök" címmel. Az előadó a sajtó, rádió és televízió szerepéről, fontosságáról szólva kiemelte a szocializmus építésében vállalt elkötelezettségükből adódó feladatukat. A tömegtájékoztatási eszközök hivatása és rendeltetése, a munkásosztály, az egész nép céljainak és törekvéseinek szolgálata. Hangsúlyozta, a hazánk felszabadulása óta eltelt csaknem három évtized tapasztalatai azt mutatják, hogy a tömegtájékoztatási szervek becsülettel és eredményesen szolgálták és szolgálják a hazafias, honvédelmi nevelés magasztos ügyét. A honvédelmi hazafias nevelést nem tekinthetjük reszortfeladatnak, mert célkitűzései elválaszthatatlanul kapcsolódnak pártunk általános politikájához, a magyar népnek, a szocializmus hatan voltunk Szolnokon. — A tanfolyamok hatása érezhető-e? — Az elméleti kérdések nehezebben mennek. Propagandistáink a beszélgető jelleget választják, így kötetlenül szinte mindenki véleményt mond. A pártoktatásban résztvevők példát mutatnak a termelésben. A különböző tanácskozásokon, s egyéni beszélgetésekkor aktívan foglalnak állást nemzetközi, országos, helyi és szövetkezetpolitikai ügyekben. A bonyolult kérdésekben is jobban eligazodnak, és bátrabban emelnek szót. Ezt jelentős eredménynek tartjuk. A karcagi Lenin Tsz-ben október 16-án ünnepélyesen nyitják meg az új pártoktatási évet. — m. I. — teljes felépítéséért folytatott harcához — mondotta dr. Várkonyi Péter. Majd részletesen elemezte az újságok, valamint a rádió és televízió honvédelmi nevelő munkáját és külön beszélt a fegyveres testületek lapjainak ezirányú tevékenységéről. A hozzászólók azt is kiemelték, hogy szocialista hazafiság nem létezhet szocialista világnézet, a szocialista hazához való tudatos kötődés nélkül. A szocialista hazaszeretet lényegében azonosul a szocialista társadalmi rend szeretetével. Hangot kaptak azok a vélemények is, hogy még nincs minden rendben a fogalmak körül, ezért nagyobb gondot kell fordítani arra. hogy megfelelően értelmezzék, mi a hazafiság, a nacionalizmus, a sovinizmus, vagy a kozmopolitizmus. Sokan szóltak a publikációk nyíltságának fontosságáról. A kétnapos tanácskozás tegnap az elnöklő Dobozi Imrének, a Magyar írók Szövetsége főtitkárának zárszavával ért véget. ☆ A tanácskozás alkalmával az 1972. évi honvédelmi témájú irodalmi pályázat résztvevői közül nívódíjban részesültek a következők: Garai Gábor, Cseres Tibor, Csontos Gábor, Molnár Zoltán, Tímár Máté, Béres Attila írók, , TÉMA A hazafias, honvédelmi nevelés TEGNAP VÉGET ÉRT A KÉTNAPOS EGRI TANÁCSKOZÁS A Szolnok megy« pártbizottság szeptember 28-i határozatában kimondta, hogy a megye élelmiszergazdasága gyorsabb fejlesztésének programjában kiemelt feladat a kenyér- és takarmánygabona termesztési színvonalának emelése. A határozat rögzíti, hogy 1975-ig el kell érni megyénkben a hektáronkénti 34—35 mázsás átlagos búzatermést. Ebben az évben előzetes adatok alapján 32.9 mázsás az átlaghozam a megyében. Az állami gazdaságok 35.5, a termelőszövetkezetek 32.4 mázsás átlagot takarítottak be. A feladat tehát nem kicsi. — A nemzetközi vizsgálatok adatából azonban, s a megye gabonatermesztési lehetőségeit megítélve is, egyaránt az tűnik ki, hogy a cél elérhető. Még messze a legjobbaktól Világszerte fellendülőben a gabonatermesztés, s a legnagyobb hozamokat az európai országokban érik el, ami hektáronkénti 30—38 mázsás átlagot jelent. Hazánkban 1965 és 1970 között — 1 millió 231 ezer hektár átlagában — 24.3 mázsás termést takarítottunk be. Ezzel hazánk az ötödik helyet foglalja el a gabona- termesztő országok sorrendjében. Rangos helyünk ellenére is bevallhatjuk, hogy még mindig 10—12 mázsás heketáronkénti terméshozameltérés van a legjobb eredményeket elérő országokhoz képest, hátrányunkra. Megyénkben nagyon nagy a gabonatermesztés jelentősége. A szántóföldi növények sorrendjében hosszabb ideje első helyen van a kenyérgabona. 1972-ben például 136 ezer hektáron termeltek búzát a mezőgazdasági üzemek, az összes szántóterület 34— 35 százalékán. S noha ebben az évben az eddigi legnagyobb termést takarították be — hektáronként 4 mázsával többet a tavalyinál — az átlag még sok mindent takar. Nagyon nagy a szóródás az üzemek között. A legjobb termést a Szolnoki Állami Gazdaság érte el 46.7 mázsás hektáronkénti átlaggal, őket a tiszaföldvári Szabad Nép Tsz követi 45.3 mázsás hozammal. Ebben az évben a megyében a legrosszabb búzatermés a kunhegyesi Vörös Csillag Tsz-ben volt hektáronként 19.7 mázsa. A járások sorrendjében a szolnoki a legiobb. 35.3 mázsával, s a leggyengébb a törökszentmiklósi 30.5 mázsás hozammal. A városok sorrendjében pedig a megye- székhely a legjobb 37.5, illetve Mezőtúr a leggyengébb 27.9 mázsás átlaghozammal. Száztizenhat termelőszövetkezetből mindössze hat ért el 40 és 45.3 mázsa közötti átlagot, 29 tsz a 20 és 40 mázsa közötti kategóriába tartozik, 32 a 30 ég 35 közötti csoportba, 43 tsz a 30. öt tsz pedig a 25 mázsán aluli termést elérők csoportjában van. Ez az aránytalanság is azt mutatja, van még mit tennünk. Minderre tekintettel a Szolnok megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a karcagi Talaj művelési Kutató Intézettel együtt, az elmúlt napokban 43 tsz 426 búzatáblájának adatai alapján elemezte és értékelte a gabonatermesztés megyei helyzetét. A felmérés s az ezt követő munka célja nemcsak a helyzet rögzítése volt, hanem a jövő útjainak keresése is. A megállapítások szerint az üzemek közötti nagy terméskülönbségek főként az agro- tenhnikai követelmények elmulasztásában és a talajerő visszapótlásának szervezetlenségében kereshető. A legjobb üzemek már hektáronként 335 kilogramm vegyes hatóanyagú műtrágyát használnak, de olyan gazdaságok is vannak a megyében, amelyek csupán 45—70 kilogramm hektáronkénti hatóanyaggal dolgoztak. 1972-ben, a megyében egy hektárra átlagosan 1.7 mázsa vegyes műtrágyát használtak fel az üzemek. vagyis egy mázsa búza előállításához 5.2 kilogrammot. Egyértelmű az összefüggés e között és a terméseredmények között. Ügy látjuk, hogy a jövőben kettős feladatunk van ebben. Egyrészt továbbnövelni, az üzemi adottságokat és egyéb lehetőségeket figyelembe véve. a felhasznált műtrágya mennyiségét, másrészt az eddiginél jobban megteremteni a harmonikus növénytáplálás feltételeit. A párthatározatban előírt 34—35 mázsás megyei átlagtermés biztosításához el kell érni a hektáronkénti 250—280 kilogrammos, vegyes hatóanyagú, műtrágya felhasználási átlagot. Októberben legjobb Telni Vizsgálataink szerint a megyében a búza 36 százalékát jó, 32 százalékát közepes és ugyancsak 32 százalékát gyenge elővetemény után termesztik. Nagy arányban kukorica után vetik a búzát megyénkben. Csakhogy az üzemek egy része már áttért a nagyobb termést adó. egyben hosszabb tenyészidej ű kukorica termesztésére. Az október közepén betakarított kukorica után viszont már nem lehet jó minőségű magágyat készíteni a búzának. A másik pedig az, hogy megyénkben a búza optimális vetéside.ie október hónap. A gazdaságok egy részében már szeptember végén elkezdik a vetést, hogy még októberben befejezhessék. Így sikerül a búza 88—90 százalékát szeptember 20. és október 30. között földbe tenni. Mindebből pedig az is következik. hogy a hosszú tenyészidejű kukorica már nem lehet jó elővetemény. A mérési adatok pedig igazolják, hogy az optimális időben vetett búza képes 3—5 mázsával is többet, adni, mint a kései vetésű. — Éppen ezért szükségszerű úgy kialakítani az üzemekben a vetőgépek teljesítőképességét is, hogy 20—25 nap alatt végezni lehessen e munkával. Nem sze_ rencsés ugyanis a korai vetés sem. A korán vetett búzát veszélyezteti a lisztharmat, s más kár is érheti. A kései vetésekben pedig a kelés lesz egyenlőtlen. A termésátlagot befolyásolja a vetőmag mennyisége is. Az a megállapításunk, hogy a megye nagy részében szakszerűen határozzák meg a vetőmagnormát. Van azonban olyan túlzás is, amikor túl magas — három és fél mázsás, vagy efeletti — vetőmagadagot tesznek a földbe, a másik véglet szerint viszont túl alacsony normát alkalmaznak, a hektáronkénti 2 mázsát, vagy még az alatti vetőmagmennyiséget is. Mi a mérce? A szaknyelv ezer- szem-súlynak nevezi a jó normát, vagyis eaerszem ga
