Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-12 / 215. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. szeptember 12. A VITOS A ORSZÁGA Hősi harcok emlékei Szivárvány Kézenfekvőnek látszik, — mondja a műsorelőzetes — hogy szeptemberben a mindig aktualitásokkal foglalkozó rádiófolyóirat a tanulással foglalkozzék. A riportsorozatok tehát mind tanulás körüli gondjainkkal foglalkoznak. Teszik mindezt úgy, hogy a műsor összességéből az ezen a téren ma is fennálló problémák kerülnek reflektorfénybe. Azok az alapvető kérdések, melyek arra próbálnak választ adni-keresni, hogy érdemes-e tanulni, mit és hogyan. Egyetemisták nyilatkoznak a vizsgaidőszaki hajrákról és a folyamatos tanulás nehézségeiről, s egyre több szó esik a korszerű tanulás módjáról. Arról, hogy a memorizáló, magoló tanulás értéke bizony elég kétes (és arról, hogy sajnos ezzel nálunk még azért sok helyen kitűnően meg lehet élni). A riportok fokozatosan terelik a figyelmet a lényegre, arra, hogy a kombinatív készséget fejlesztő, önálló gondolkodásra serkentő tanulás értéke sokkal nagyobb. Egyik riportalany, félig tréfásan, azt mondta, hogy ő, mint oktató sokkal jobban örül annak, ha diákja Budai Nagy Antal felkelésének társadalmi összefüggéseit le tudja vezetni, s nem bai az, ha nem tudja, nr.it vacsorázott a vezér a döntő ütközet előtt. Ma már a műszakiak oktatása — többé-kevésbé — ennek megfelelően történik. (Nem áll minden esetben középiskoláinkra és humán jellegű felsőoktatási intézményeinkre.) Szolnoki stúdiónk jelentkezik Ritkán, de ez a cím is megjelenik a Kossuth vagy a Petőfi rádió műsoraiban. A héten a szolnoki stúdió riporterei nehéz feladatra vállalkoztak. A kiskörei vízlépcsőről igyekeztek minden fontosat, érdekeset elmondani — mindössze 15 percben. Ami tetszett: két riporter, egy férfi és egy női hang váltotta egymást és a helyszínt. Egyik pillanatban még ez építkezés mérnökével beszélgettek, a másik pillanatban már a torony tetején voltunk, ahonnan a monumentális létesítmény belátható, majd megszólaltak az építőmunkások, aztán a Tisza vizéről egy csónakból folytatódott a közvetítés. Dinamikus riportnak lehetne talán elnevezni a riportázs- nak ezt a fajtáját, mely különösen ha egy országos jelentőségű beruházás bemutatásáról van szó, szerencsés formai választás. Ami kevésbé tetszett: a 15 perc tulajdonképpen sok kis apró riport. S ezek némelyike bizony nyúlfarknyira, már-már befejezetlenre sikeredett Nem mentegetni akarom a szolnoki rádiósokat, de ennek feltehetően a témához képest rendkívül szűkre szabott idő az oka. Felvetődik a kérdés: ha már a vidéki (oh, pardon!) „a nem. fővárosi” stúdiók a Kossuth vagy a Petőfi adó műsorában aránytalanul kevés helyet kapnak, nem lehetne-e egy-egy műsoruk annyi, amennyit maga az anyag kíván? A műsorszerkesztésben ez bizonyára technikai nehézséget jelenthet —, de egy biztos: nem megoldhatatlan. — trömböczky — Ütünk végcélja a Rila hegység, pontosabban a hegy belsejében megbúvó hatalmas kolostor, amely a kilencedik században épült. A táj igen változó. Learatott és már felszántott földek, gyümölcsösök, levendula- és szőlőültetvények váltakoznak. A legjelentősebbek a hatalmas dohánytáblák. Errefelé van az ország egyik leggazdagabb dohánytermő vidéke. Állami és szövetkezeti gazdaságok óriás szárító pajtáiban csakúgy, mint a háztáji dohányszárítók utcákat, udvarokat betöltő füzérei, a haragos zöldtől az aranysárgáig a színskála mindegyikét elénk vetíti. Tikkasztó, negyven fok feletti a hőmérséklet, gyorsan érik a bő termés. Minden kilométerkő nél Elhagyjuk Pemik városát, amely szénbányászatáról és vaskohászati óriásáról ismeretes. Üjabb város: Sztanke Dimitrov. A felszabadult bolgár néptől kapta új nevét. Sztanke Dimitrov Georgi Dimitrov harcostársa volt. A német fasizmus elleni harc idején ejtőernyővel ereszkedett le a frontvonal mögé, hogy a partizánmozgalom — amely már szerveződött —, újabb erősítést kapjon az ő személyében. Sztanke Dirr.itro- vot azonban elfogták és kivégezték. Szobra ott áll a város főterén, alakja jelképe a bolgár szabadság kivívásának. Ám nem. csupán Sztanke Dimitrov szobra szimbolizálja a bolgár nép szabadságküzdelmét. Emléktáblák jelzik ezt a harcot, valóban — szinte minden kilométerkőnél. Sztanke Dimitrov városa, egyben a Rila hegység „kapuja” is. Az út egyre meredekebbé válik, s aztán feltűnik az útelágazás: az egyik tábla Athén, felé mutat. Innen már csak „pár lépés a határ”. Balra fordulunk a hegység rengetegébe. A „rengeteg” ez esetben nem jelképes, hanem valóság. Az erdőségben a nálunk ismert vadak mellett jócskán található medve, farkas és többfajta vipera. Alamizsna és modern éttermek A kolostor előtti parkolóhelyen, mintha a világ minden nációja randevúzna, olyan tarka az autók rendszámtábláinak jelzése. Libanoni, angliai, német görög (s természetesen magyar) — s ki tudná felsorolni hányféle országból jöttek a turisták. Érthető, van mit látni: az ötszáz éves török elnyomás alatt ez a kolostor volt egyik Szigetváron — az immár másfél évszázados helyi hagyománynak megfelelően — emlékünnepséget rendeztek vasárnap az 1566-os hősi várvédelem évfordulója alkalmából. Megkoszorúzták a Hirdetmény Tiszafüred nagyközség Tanácsa 1972. május 15-i ülésén 1972. évi 2. sz. tanácsrendeletet alkotott a vásárokról és piacokról. A tanácsrendeletet ügyfélfogadási időben bárki megtekintheti a nagyközségi tanácsház emelet 3. sz. helyiségében, valamint a tisza- örvényi és kócsújfalui kirendeltségek hivatali helyiségében. élesztője a szabadság parazsának, amely szüntelenül ott izzott a hamu alatt. A hatalmas erődnek beillő kolostort járva találtunk egy szabadkéményes helyiséget, benne kazán, nagyságú rézüstökkel. Ezekben főztek a környék éhező népének és a hontalan vándoroknak egy tál ételt — hajdanában. Micsoda kontraszt! E látványtól nem messze szálloda és több kifogástalan étterem ... Hiába, az idő nem múlt el nyomtalanul. Külön kell szólni a kolostor pékműhelyéről, amelyben sok évszázados „technológiával” sütik a kalácsszerű foszlós jóízű kenyeret. Készítésének műhelytitkaiba nem avattak be, de érdemes lenne magyar szakembereknek megízlelni ezt a kenyeret! Rila, vagy Olymposz ? A rengeteg turista mellett találkozhatunk a várudvaron görögkeleti szerzetesekkel is. Már nem sokan vannak, az építmény egy részét foglalja el otthonuk, a vastag évszázados falak között turistaszobák sorakoznak. Ezek a szerzetesek rendkívül szívélyes emberek. Megőrizték ősi puritánságutörökverő Zrínyi Miklós szobrát, amely a vár azon pontján áll, ahol a hadvezér és maroknyi csapata kirohant a leomlott falak közül, s életüket vesztették a harcban. Katonai tiszteletadással egybekötött koszorúzási ünnepséget tartották a város főterén emelkedő oroszlán- szobornál is, amely a várvédő katonák bátorságát és elszántságát jelképezi. Az emlékünnepség szép hagyománya, hogy minden alkalommal egy-egy új szobrot avatnak Szigetvár közterein. Most a híres népművész, id. Kapoli Antal Kossuth-díjas faragónak állítottak szobrot, amelyet Rá- tonyi József alkotott. Egyidejűleg kiállítás nyílt a ma élő neves zselici faragóművészek munkáiból és bemutatták id. Kapoli Antal néhány remekművét is. kát, szemben az Európa-szerte arisztokratikus réteggé lett papsággal. Ök hittek a bolgár nép újjászületésében — a legkegyetlenebb elnyomás idején is. Sőt tettek is ezért. Rejtették az üldözötteket, akik a mai Bulgáriáért fegyverrel harcoltak ... Ritka panoráma tárul szemünk elé: a vár közepén árkádos templom remekmívű freskóival. S ha szemünket feljebb csúsztatjuk, ott magasodik a kopár hegycsúcs körös-körül. A Rila legmagasabb pontja a Muszala, háromezer méterrel van a tengerszint felett. Ügy mondják: ez már „közel van az istenhez”. A legújabb mérések szerint a Rila tehát egy- szintben van a görög Olym- posszal, n,oha ezen még vitáznak, de a lényegen mit sem változtat. A lényeg ugyanis az, hogy a bolgár nép szorgalma, felszabadult munkás élete évről évre alkotja magának — mint az ország többi vidékén — itt is a még gyümölcsözőbb holnapot. Felszabadulásuk évfordulójának idején ezekben a szeptemberi napokban alkalmas az idő a számvetésre, hogy annak tükrében még világosabban haladjanak a termékeny jövő útján. S ez így is van. Erről meggyőztek a bolgár hétköznapok. Vincze György Peng az üllő, pereg a rokka Országhatárainkon belül és kívül is mind ismertebbé válik a Zalaegerszegen felállított szabadtéri néprajzi múzeum. A nyárvégi, őszeleji kirándulások kezdetével megélénkült a szabadtéri néprajzi múzeum látogatottsága. Különösen sok az NDK- ból, az NSZK-ból és Ausztriából érkező és a jugoszláv turista. A Múzeumok Megyei Igazgatósága gondoskodott róla, hogy a 100—150 éves épületeken a korabeli berendezéseken kívül más látványosságban is legyen része a látogatóknak. A bejáratnál álló 150 esztendős kovácsműhely kohójában vasárnaponként izzik a vas, peng a kovács üllő, a kálóc- fáról bekerült lakóház nagv- szobájában szövőszék csattog: készül a hetési díszítésű szőttes, a szomszéd épületben pedig pereg a fonórokka. Zrínyi Miklósra emlékeztek Szigetváron Idegenforgalom a kolostor udvarán. Előtérben az árká- los, óriás freskóval díszített templom Hőerőmű-óriás Dél-Bulgáriában, a „Ma. rica-Isztok” energetikai központ területén jelölték ki a harmadik hatalmas hőerőmű-óriás, a „Marica-Isztok 3” helyét. A hőerőmű építését már megkezdték; a jelenlegi ötéves terv időszakában kezdi meg a termelést. A három hőerőmű együttes termelése eléri az 1730 megawattot. A „iMarica-Isztok 3” hőerőmű kapacitása 630 megawatt (ez 840 megawattra emelhető); jelentősen növeli az ország energetikai rendszerének teljesítményét. A harmadik hőerőmű sokban különbözik két elődjétől az 1 számú „Komszomol” és a „Marica-Isztok 2” hőerőműtől. A kalóriaszegény szenet például közvetlenül, szárítás nélkül égetik itt el, így feleslegessé válik a szárítóberendezés építése. Az új eljáráshoz szükséges különleges kazán technológiáját a Szovjetunióban dolgozták ki. Az új erőmű ellátásához szükséges szenet (évi nyolcmillió tonnát) a közeli „Tra- janovo 3” szénbányából juttatják el, szállítószalag segítségével — nem tehervagonokon, mint eddig. Ez a módszer sokkal kifizetődőbb mint a két korábbi erőműnél alkalmazott vasúti szállítás. Csökken a születések száma az Egyesült Államokban Minden idők legalacsonyabb születési arányszámát mérték ez év első negyedében az Egyesült Államokban — hangzik a statisztikai hivatal jelentése. A statisztikai kimutatás szerint ebben az időszakban az ezer lakosra jutó születések száma 15,80 volt, az előző év azonos időszakában 17,60. A felmérést végző szakemberek úgy vélik, hogy a születések számának ez a csökkenése több tényező közre- játszásának tudható be, többek között az abortusz-törvény liberalizálásának. Hangsúlyozzák azonban, hogy azokban az államokban, ahol szigorúan veszik az abortusz- törvényt, ugyancsak csökkent a születések arányszáma. A szakemberek hozzáteszik, hogy a csökkenés okát esősorban a gazdasági tényezőkben kell keresnünk. Korábban a legalacsonyabb születési arányszámot az 1930-tól 1940-ig tartó gazdasági válság idején mérték. Meztelen vírusok Az eddig ismert legkisebb vírusoknál is kisebb, ismeretlen növényi kórokozót fedeztek fel a tudósok az elmúlt év őszén az USA-ban, Kanadában és az NSZK-ban. A meglepő képződményre a burgonya- és a citromfélék gazdasági szempontból jelentős, az addigi feltételezések szerint vírusos eredetű betegségeknek kórokozója után kutatva bukkantak rá. A vi- roidok felfedezése tehát újabb példája annak a tudományban nem ritka esetnek, amikor a tudósok mást fedeznek fel, mint amit tulajdonképpen kerestek. A most talált képződmények viszonylag kicsi, méghozzá meztelen, azaz védő fehérjeburok nélküli ribonukleinsav-molekulák. A vírusokhoz hasonlóan, ha megfelelő gazdanövényre jutnak, ezekben szaporodnak és igen karakterisztikus betegség-1“ “' öe tüneteket idéznek elő. A vírusokhoz való feltűnő hasonlóságuk miatt nevezik őket viroidoknak vagy meztelen mini-vírusoknak Gyógyítás nagy nyomáson Ha az emberi szervezetet körülvevő légtérben az oxigén nyomása a szokványosnak kétszeresére vagy háromszorosára növekszik, akkor a vérben is kétszeres vagy háromszoros mennyiség nyelődik el belőle fizikai oldódással. Az a megfigyelés, hogy három atmoszféra nyomáson már annyi oxigén oldódik a vérben, hogy vele az ember élete az oxigénegy nagy, acélfalú. henger- alakú kamra, melynek egyik végén légmentesen zárható acélajtó található. A műtőeszközök, a gyógyszerek vagy egyéb tárgyak be- és kijuttatására kis zsilip szolgál, hogy a műtét alatt a belső légnyomás, ne változzék. A műtőasztalt megvilágító lámpákat a kamra fölött, kívül helyezik el, hogy ne mehiány jelei nélkül egy ideig’ fenntartható, s a vérkeringés egy ideig akár szüneteltethető is, adta az ötletet Boerema holland professzornak, hogy a túlnyomásos oxigén belélegeztetését a sebészetben — kiváltképp a szívműtétek esetén — felhasználja. E gondolat jegyében építették meg 1959-ben egy amszterdami kórházban az első túlnyomásos (hiper- barikus) műtőt, amelynek egv mai, korszerűbb szovjet gyártmányú változata látható a képen (átmérője 2.2, hossza 5.6 méter). Ä túlnyomásos műtő tulajdonképpen legítsék a belső légteret. A műtőorvos állandó, kétoldalú hangösszeköttetésben van a külső műszerasztalnál szolgálatot teljesítő személlyel, aki a műtéti alany állapot- paramétereit méri. Az operációs kamrában csupán a beteg kap egy maszkon keresztül nagy nyomású tiszta oxigént, az orvosok és segítőik csak túlnyomásos le-; vegőt lélegeznek be. A kamrában a túlnyomásra azért van szükség, hogy a beteg szervezetében jelentkező belső oxigénnyomást ellensúlyozza.
