Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-13 / 216. szám
1972. szeptember 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Kérjük a szerkesztőségnek címzett bejelentésekre és levelekre a teljes nevet és címet feltüntetni, mert névtelen bejelentéseket nem vizsgálunk, névtelen levelekre nem válaszolunk. Közérdekű bejelentésekkel kapcsolatban a bejelentő nevét szerkesztőségünk bizalmasan kezeli. o LVASÖINK Holtvágányon... A napokban ünnepeltük a Budapest—Szolnok közötti vasúti forgalom 125 éves évfordulóját. Elkápráztató, hogy azóta mennyit „fejlődött” az ügyvitel például a MÁV budapesti igazg&tósá- gán. A szolnoki vontatási főnökségnél dolgozom 1938 óta. Jelenlegi munkahelyem a szolnoki járműjavító. Itt ért üzemi boleset 1971. december 14-én, amelyben vétlen vagyok. Benyújtott kárigényemet a budapesti igazgatóság igazgatási és jogi osztálya 1972. február 9-én keltezett levelében (száma: 2696/1972.) elismerte. Ezt az értesítést már június 13-án megkaptam. Egy mondatocs- ka belőle: „ ... a baleset napjától 1972. év január hó 8. napig felmerült keresetveszteség teljes és végleges ki- egyenlítése címén 630,— Ft, azaz Hatszázharminc Ft-ot Szolnok állomás fizetőpénzEső után tára útján egyidejűleg kiutaltunk ...” Meguntam a várakozást. Augusztus elején telefonon felhívtam a jogi osztályt. Az osztályvezető-helyettessel beszéltem, a nevére nem emlékszem. Sürgetésemre azt válaszolta: olyan az ügyvitel az igazgatóságon, hogy az átutalás ennyi időbe kerül. Csak legalább azt tudnám, hogy a február 9-én keltezett levélben miért szerepel az egyidejűleg szó. A 630,— forintom ugyanis még most, szeptember elején — amikor e sorokat írom — sem érkezett meg a szolnoki állomás fizetőpénztárába. Gyakori érdeklődésemre a pénztáros csak mosolyog. Szerintem ezen nincs mit mosolyogni, inkább már nevetséges, hogy 630,— forintra több mint fél éve várok. A pénzem a nagy jubilá- lásban láthatóan holtvágányra jutott. Baráth András Szolnok A Tiszamcníi Vegyiművek Vállalat Szolnok, Tószegi út felvételre keres —i termelő üzemeihez FÉRFI segédmunkásokat ■ és gimnáziumi érettségivel rendelkező munkavállalókat. valamint — villanyszere lő- két, nehézgép ka. zán és turbináké, ze 1 ő k e t. Csökkentett munkaidő. Szükség esetén munkásszállást biztosítunk. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. „.. a problémát már régóta ismerjük, és a lehetséges intézkedéseket mindenkor — többek között a levelük érkezését megelőzően néhány nappal is — megtettük. Mint azt korábbi tanácstagi beszámolók során, tanácsülési interpellációk kapcsán többször elmondtuk, a végleges megoldást kizárólag a 4. sz. főközlekedési út két felüljáró közötti szakaszának csatornázása, az új felüljáró megépítése, és a régi elbontása hozhatja magával. Ennek — bár nem a tanács a beruházója — ismereteink szerint 1973 második fele a megvalósulási időpontja. A közút alatti felszíni vízelvezető csatorna megépítésével egyidöben ugyanis műszaki osztályunk gondoskodni fog e terület vízelvezetésének megnyugtató megoldásáról. Addig is, amíg a végleges megoldás lehetősége megteremtődik, figyelemmel kísérjük a terület helyzetét, és a lehetséges intézkedéseket megtesszük. Kérjük az érdekelt lakosokat, hogy ha az esőzés folytán jelentősebb vízmennyiség gyűlne össze a területen, azt közvetlenül műszaki osztályunknak (Szabó Zoltán mérnök) személyesen vagy telefonon jelentsék be és — egyelőre más megoldás nem lévén — iszap-szippantó segítségével gondoskodunk a víz és sár eltávolításáról.” az ILLETÉKES!^, intése* Elnézést, tévedtünk S. J.-né tiszaföldvári olvasónk azért panaszkodott, hogy leánya fizetéséből adótartozás címén 1875 forintot a nagyközségi tanács letiltott, noha még ők, a szülők sem tartoznak .., Hatszáz forintot már le is vontak. Hiába mentek a tanácshoz — írta —, a letiltást nem vonták vissza. Sorait szeptember 6-án, közöltük „Téves letiltás” címmel. Egyben tanácsot is adtunk, hogy mit tegyen. Nos, amint azt Tálas Attila leveléből (tiszaföldvári Nagyközségi Tanács V. B. Szakigazgatási Szerve helyettes vezetője) megtudtuk, olvasónknak sehová nem kellett mennie, nem kellett a járási hivatalhoz panaszt benyújtania. A letiltás valóban téves volt. Ez úgy történt meg, hogy több azonos nevű adózó van a községben, s az utca és házszámokat illetően hiba csúszott az adminisztrációba. Lényeg most már az, hogy szeptember 7-én elküldték S. M. munkahelyére a letiltás feloldását, s a levont összeget is még aznap kiutalták részére. Érthetetlen, hogy miért n,em tették ezt meg S. J.-né reklamálásakor, hiszen már akkor egyértelmű, világos volt a tévedés. Uram bocsá, még elnézést is lehetett volna tőle kérni... Előzékenység és telefonkönyv Juhász Ferenc szolnoki olvasónk hozta szerkesztőségünkbe az itt közölt képet. Elmondása szerint szinte évtizedek óta a képen látható állapotok uralkodnak az Abonyi úton, a felüljáró mellett. Ezen a részen nőtt fel olvasónk, a fűtőházban dolgozik, naponta itt jár el, ismeri a „terepet”. Panaszosunk említette azt is, hogy ahány tanácstagi beszámoló vagy választás volt, ez a téma mindig napirenden szerepelt. A környék lakói társadalmi munkát is felajánlottak már, amit a tanács szívesen fogadott. Az esővíz elvezetése azonban csupán társadalmi munkával n,em oldható meg. Maguk hordtak már téglát az utcába, azokon botorkálnak esős időben. A szolnoki Városi Tanácstól kértünk és kaptunk információt az új felüljáró építkezését követő elképzelésekről, tervekről Dr. Orbán Péter tanácselnökhelyettes tájékoztatásából idézünk: Június 23-án jelent meg lapunkban m unkatársunk írása „Hívja a tudakozót!” címmel. Kicsit régen volt ez, ezért felidézzük, mit kifogásolt abban, a cikk szerzője. Jászberényben nem kapcsolja a posta a hívott hivatalt, intézményt vagy vállalatot, ha a hívó nem mondja be a telefonszámot. Sokan ezt azért nem tehetik, mert a városban több mint egy éve nem lehet telefonkönyvet kapni. Főleg a telefon- központ kezelőinek magatartását bírálta munkatársunk ezzel kapcsolatban. A Debreceni Postaigazgatóság már július 7-én keltezett levelében jelezte, hogy a panaszt kivizsgálják, s annak eredményéről tájékoztatják szerkesztőségünket. Most már ez is megérkezett, idézünk dr. Kiss Zoltán üzemviteli igazgatóhelyettes részletes információjából: »...Jászberény postahivatal távbeszélőközpontjába 600 távbeszélőállomás kapcsolódik. A hálózat automatizálásáig a kapcsolások kézzel történnek. Az átlagos képességű kezelők, különösen, ha kellő gyakorlattal sem rendelkeznek, nem tudják mind a 600 előfizető kapcsolási számát megtanulni — de erre nem is kötelezhetők —, ezért szükségszerűen előfordul, hogy a hívó által névvel kért kapcsolás létesítése előtt a kezelő a kapcsolási számot a telefonkönyvben kénytelen megkeresni. Ha a kezelőnek a nagy forgalom miatt nincs ideje erre, felkéri a hívót, hogy a tudakozóban érdeklődje meg a számot... (Ez a kapcsolási módszer az adott körülmények között nemcsak szükségszerű, hanem szabályszerű is, tekintettel arra, hogy a kezelők ezt a módszert a Postavezérigazgatóság kezelési utasítása alapján alkalmazzák.) Jászberény távbeszélőközpont kezelői hibát követtek el, mert sok esetben megfeledkeztek a kötelező előzékenységről. Előfordult az is, hogy a tudakozóhoz irányították a hívókat akkor is, amikor a hívott távbcszélőállomás kapcsolási számát ismerték, illetőleg megvolt a lehetőségük arra, hogy a számot rövid idő alatt megállapíthassák... A posta- hivatalt az utasítás helyes végrehajtására felhívtam, a kezelés ellenőrzéséről gondoskodom. A posta hibája volt az is, hogy az előfizetőket nem tájékoztatta előzetesen az említett kezelési utasításról... Intézkedtem, hogy az idén megjelenő új telefonkönyv szétosztása előtt is kapjanak az előfizetők távbeszélőnévsort... A posta kapcsolást végző dolgozói a jövőben pontosabbak és szolgálatkészebbek lesznek, szükséges azonban, hogy az előfizetők is megértőbbek legyenek, mert a postahivatal dolgozói nehéz helyzetben teljesítik feladatukat.” KITŰNŐ FEEV ESŐ üdülőtelke« vásárolhatók a tiszakécskei Tisza parti üdülő területén. Érdeklődni: az OTP tiszakécskei fiókjánál. • • Öregek napja A pórtelki Március 15. Tsz- ben a napokban százötven nyugdíjas tsz-tag találkozójára került sor. A szövetkezet vezetősége a tagsággal egyetértésben elhatározta, hogy az idén is gondoskodik téli tüzelőeliátásukról Az albérlet megszűnése Az albérleti szerződés alapján az albérlő a lakás valamely helyiségét kizárólagos jelleggel használja. Az albérlet — a szerződéstől függően — határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig, illetőeg határozatlan időre szólhat. A határozott időre szóló albérlet a szerződésben kikötött idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésével megszűnik. Ilyen feltétel lehet például az is, hogy az albérlet addig tart, amíg a bérlőnek gyermeke nem születik. A határozatlan időre továbbá, a határozott időre, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig létesített albérlet egyaránt megszűnik, ha — a felek az albérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetik, — a bérlő az albérleti szerződést felmondja, vagy — a bérlő elköltözik. A felmondásról Az új lakásügyi rendeletnek is alapelve, hogy a bérbeadó a lakásbérletet csak a jogszabályban meghatározott okból mondhatja fel. A jogszabály ugyanis tételesen felsorolja azokat az eseteket, amelyekben a bérlő az albérlővel szemben felmondással élhet: E szerint a bérlő felmondhat az albérlőnek minden olyan okból, amely miatt a bérbeadót is felmondási jog illeti meg a bérlővel szemben. Felmondási ok lehet az albérlővel szemben, ha az albérlő az albérleti díjat nem fizeti meg, vagy a bérlővel szemben a szocialista együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsított. Felmondási ok lehet az is, ha az albérlő bérleményét nem rendeltetésszerűen használja, vagy annak állagát rongálja. Ilyen magatartásnak tekintik például azt, ha az albérlő szobájának ajtajára hintát szerel fel, hogy azon gyerekei játsszanak. A fentieken túlmenően az albérlet felmondására lehetőség van három további esetben is. Ezek az esetek a következők: A bérlő felmondhat az albérlőnek, ha a lakását elcseréli, vagy a lakást műszakilag megosztják. Felmondható az albérlet, ha azt a bérlő családi vagy egészségügyi körülményei indokolttá teszik. Például a bérlőnek gyermeke születik, vagy a család valamelyik tagja tüdőbeteg lesz, s így őt különszobába kell elhelyezni. Felmondási okként azonban csak olyan körülmények jöhetnek számításba, amelyek az albérleti szerződés megkötése után kövekeztek be. Ha például: egy négytagú család kétszobás lakása egyik szobáját albérletbe adta, s azóta körülményei nem változtak meg, nem mondhat fel az albérlőnek azon a címen, hogy négy ember számára egy lakószoba nem elegendő. Lehetőség van az albérlet felmondására akkor is, ha az albérlő a bérlő hozzájárulása nélkül más személyt fogadott be albérleti szobájába. Ez a rendelkezés az albérleti szerződés megkötése után született gyermek befogadására természetesen nem vonatkozik. Lézersugarak a szemészetben A varsói kvantumelektronikai intézetben több olyan újtípusú lézerkészüléket dolgoztak ki, amely gémgőzökkel működik. Így a hélium- kadmium lézerkészülék a galambszürkétől az ibolyántúli színskáláig, a héliumszelén lézerkészülék pedig a vöröstől az ibolyáig terjedő színskálában gerjeszthet hullámokat. Az új lézerkészülékek, amelyeknek kisugárzását a nagyfokú koncentráltság jellemzi, előállításuk tekintetében egyszerűek és mint könnyen kezelhető fényforrások, jól alkalmazhatóak a különböző szem- betegségek diagnosztikájánál. GANZ VILLAMOSSÁGI MÜVEK SZOLNOKI GY.4RA hegesztő szakmában férfi és női betanított munkásokat képez A tanfolyam elvégzése után szakképesítési lehetőséget biztosit Bérezés megegyezés szerint kéthetenként szabad szombat Jelentkezhetnek, akik 18. életévüket betöltötték és legalább VI. ált iskolái végzettséggel rendelkeznek: JELENTKEZÉS: a gyár személyzeti osztályán: SZOLNOK, Munkásőr n. 34/c, Az albérlő nem köteles indokolni A bérlő az albérleti szerződést a következő hónap utolsó napjára mondhatja fel. A határozatlan időre kötött albérleti szerződést a hónap 15. vagy utolsó napjára az albérlő is felmondhatja. A felmondást a bérlővel legalább 15 nappal előbb közölni kell, az albérlőt azonban indokolási kötelezettség nem terheli. Az albérletre vonatkozó szabályok az irányadók abban az esetben is, ha — a bérlő a lakása egy részét fizetővendéglátás céljára idegenforgalmi szervnek, például az IBUSZ- nak engedi át; — a tulajdonos az általa használt lakás egy részét adja bérbe és — a bérlő, illetőleg a tulajdonos az általa használt lakás egy részét dolgozói elhelyezése céljából közületi szervnek, például állami vállalatnak engedi át. Az ilyen szerződés alapján tehát nem albérlet jön létre, de ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mintha albérlet állna fenn. Dr. Cs. I.