Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-13 / 216. szám

1972. szeptember 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Kérjük a szerkesztőségnek címzett bejelentésekre és levelekre a teljes nevet és címet feltüntetni, mert névte­len bejelentéseket nem vizsgálunk, névtelen levelekre nem válaszolunk. Közérdekű bejelentésekkel kapcsolatban a bejelentő nevét szerkesztőségünk bizalmasan kezeli. o LVASÖINK Holtvágányon... A napokban ünnepeltük a Budapest—Szolnok közötti vasúti forgalom 125 éves év­fordulóját. Elkápráztató, hogy azóta mennyit „fejlő­dött” az ügyvitel például a MÁV budapesti igazg&tósá- gán. A szolnoki vontatási fő­nökségnél dolgozom 1938 óta. Jelenlegi munkahelyem a szolnoki járműjavító. Itt ért üzemi boleset 1971. de­cember 14-én, amelyben vét­len vagyok. Benyújtott kár­igényemet a budapesti igaz­gatóság igazgatási és jogi osztálya 1972. február 9-én keltezett levelében (száma: 2696/1972.) elismerte. Ezt az értesítést már június 13-án megkaptam. Egy mondatocs- ka belőle: „ ... a baleset nap­jától 1972. év január hó 8. napig felmerült keresetvesz­teség teljes és végleges ki- egyenlítése címén 630,— Ft, azaz Hatszázharminc Ft-ot Szolnok állomás fizetőpénz­Eső után tára útján egyidejűleg ki­utaltunk ...” Meguntam a várakozást. Augusztus elején telefonon felhívtam a jogi osztályt. Az osztályvezető-helyettessel be­széltem, a nevére nem em­lékszem. Sürgetésemre azt válaszolta: olyan az ügyvitel az igazgatóságon, hogy az átutalás ennyi időbe kerül. Csak legalább azt tudnám, hogy a február 9-én keltezett levélben miért szerepel az egyidejűleg szó. A 630,— fo­rintom ugyanis még most, szeptember elején — amikor e sorokat írom — sem érke­zett meg a szolnoki állomás fizetőpénztárába. Gyakori ér­deklődésemre a pénztáros csak mosolyog. Szerintem ezen nincs mit mosolyogni, inkább már nevetséges, hogy 630,— forintra több mint fél éve várok. A pénzem a nagy jubilá- lásban láthatóan holtvágány­ra jutott. Baráth András Szolnok A Tiszamcníi Vegyiművek Vállalat Szolnok, Tószegi út felvételre keres —i termelő üzemeihez FÉRFI segédmunkásokat ■ és gimnáziumi érettsé­givel rendelkező munkavállalókat. valamint — villanyszere lő- két, nehézgép ka. zán és turbináké, ze 1 ő k e t. Csökkentett munkaidő. Szükség esetén munkás­szállást biztosítunk. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. „.. a problémát már régóta ismerjük, és a lehetséges intézkedéseket mindenkor — többek között a levelük ér­kezését megelőzően néhány nappal is — megtettük. Mint azt korábbi tanácstagi beszámolók során, tanácsülési inter­pellációk kapcsán többször elmondtuk, a végleges megol­dást kizárólag a 4. sz. főközlekedési út két felüljáró közötti szakaszának csatornázása, az új felüljáró megépítése, és a régi elbontása hozhatja magával. Ennek — bár nem a ta­nács a beruházója — ismereteink szerint 1973 második fele a megvalósulási időpontja. A közút alatti felszíni vízelve­zető csatorna megépítésével egyidöben ugyanis műszaki osztályunk gondoskodni fog e terület vízelvezetésének meg­nyugtató megoldásáról. Addig is, amíg a végleges megoldás lehetősége megte­remtődik, figyelemmel kísérjük a terület helyzetét, és a le­hetséges intézkedéseket megtesszük. Kérjük az érdekelt lakosokat, hogy ha az esőzés foly­tán jelentősebb vízmennyiség gyűlne össze a területen, azt közvetlenül műszaki osztályunknak (Szabó Zoltán mérnök) személyesen vagy telefonon jelentsék be és — egyelőre más megoldás nem lévén — iszap-szippantó segítségével gondoskodunk a víz és sár eltávolításáról.” az ILLETÉKES!^, intése* Elnézést, tévedtünk S. J.-né tiszaföldvári olva­sónk azért panaszkodott, hogy leánya fizetéséből adó­tartozás címén 1875 forintot a nagyközségi tanács letil­tott, noha még ők, a szülők sem tartoznak .., Hatszáz fo­rintot már le is vontak. Hiá­ba mentek a tanácshoz — írta —, a letiltást nem von­ták vissza. Sorait szeptember 6-án, közöltük „Téves letil­tás” címmel. Egyben tanácsot is adtunk, hogy mit tegyen. Nos, amint azt Tálas At­tila leveléből (tiszaföldvári Nagyközségi Tanács V. B. Szakigazgatási Szerve he­lyettes vezetője) megtudtuk, olvasónknak sehová nem kellett mennie, nem kellett a járási hivatalhoz panaszt be­nyújtania. A letiltás valóban téves volt. Ez úgy történt meg, hogy több azonos ne­vű adózó van a községben, s az utca és házszámokat il­letően hiba csúszott az admi­nisztrációba. Lényeg most már az, hogy szeptember 7-én elküldték S. M. munkahelyére a le­tiltás feloldását, s a levont összeget is még aznap ki­utalták részére. Érthetetlen, hogy miért n,em tették ezt meg S. J.-né reklamálása­kor, hiszen már akkor egy­értelmű, világos volt a té­vedés. Uram bocsá, még el­nézést is lehetett volna tőle kérni... Előzékenység és telefonkönyv Juhász Ferenc szolnoki ol­vasónk hozta szerkesztősé­günkbe az itt közölt képet. Elmondása szerint szinte év­tizedek óta a képen látható állapotok uralkodnak az Abonyi úton, a felüljáró mellett. Ezen a részen nőtt fel olvasónk, a fűtőházban dolgozik, naponta itt jár el, ismeri a „terepet”. Panaszosunk említette azt is, hogy ahány tanácstagi beszámoló vagy választás volt, ez a téma mindig na­pirenden szerepelt. A kör­nyék lakói társadalmi mun­kát is felajánlottak már, amit a tanács szívesen fogadott. Az esővíz elvezetése azon­ban csupán társadalmi mun­kával n,em oldható meg. Ma­guk hordtak már téglát az utcába, azokon botorkálnak esős időben. A szolnoki Városi Tanács­tól kértünk és kaptunk in­formációt az új felüljáró építkezését követő elképzelé­sekről, tervekről Dr. Orbán Péter tanácselnökhelyettes tájékoztatásából idézünk: Június 23-án jelent meg lapunkban m unkatársunk írása „Hívja a tudakozót!” címmel. Kicsit régen volt ez, ezért felidézzük, mit kifo­gásolt abban, a cikk szerzője. Jászberényben nem kap­csolja a posta a hívott hi­vatalt, intézményt vagy vál­lalatot, ha a hívó nem mond­ja be a telefonszámot. Sokan ezt azért nem tehetik, mert a városban több mint egy éve nem lehet telefonköny­vet kapni. Főleg a telefon- központ kezelőinek magatar­tását bírálta munkatársunk ezzel kapcsolatban. A Debreceni Postaigazga­tóság már július 7-én kelte­zett levelében jelezte, hogy a panaszt kivizsgálják, s an­nak eredményéről tájékoz­tatják szerkesztőségünket. Most már ez is megérkezett, idézünk dr. Kiss Zoltán üzemviteli igazgatóhelyettes részletes információjából: »...Jászberény postahivatal távbeszélőközpontjába 600 távbeszélőállomás kapcsolódik. A hálózat automatizálásáig a kapcsolások kézzel történnek. Az átlagos képességű keze­lők, különösen, ha kellő gyakorlattal sem rendelkeznek, nem tudják mind a 600 előfizető kapcsolási számát megta­nulni — de erre nem is kötelezhetők —, ezért szükség­szerűen előfordul, hogy a hívó által névvel kért kapcsolás létesítése előtt a kezelő a kapcsolási számot a telefonkönyv­ben kénytelen megkeresni. Ha a kezelőnek a nagy forga­lom miatt nincs ideje erre, felkéri a hívót, hogy a tudakozó­ban érdeklődje meg a számot... (Ez a kapcsolási módszer az adott körülmények között nemcsak szükségszerű, hanem szabályszerű is, tekintettel arra, hogy a kezelők ezt a mód­szert a Postavezérigazgatóság kezelési utasítása alapján al­kalmazzák.) Jászberény távbeszélőközpont kezelői hibát követtek el, mert sok esetben megfeledkeztek a kötelező előzékenység­ről. Előfordult az is, hogy a tudakozóhoz irányították a hí­vókat akkor is, amikor a hívott távbcszélőállomás kapcso­lási számát ismerték, illetőleg megvolt a lehetőségük arra, hogy a számot rövid idő alatt megállapíthassák... A posta- hivatalt az utasítás helyes végrehajtására felhívtam, a ke­zelés ellenőrzéséről gondoskodom. A posta hibája volt az is, hogy az előfizetőket nem tájékoztatta előzetesen az em­lített kezelési utasításról... Intézkedtem, hogy az idén megjelenő új telefonkönyv szétosztása előtt is kapjanak az előfizetők távbeszélő­névsort... A posta kapcsolást végző dolgozói a jövőben pontosab­bak és szolgálatkészebbek lesznek, szükséges azonban, hogy az előfizetők is megértőbbek legyenek, mert a postahivatal dolgozói nehéz helyzetben teljesítik feladatukat.” KITŰNŐ FEEV ESŐ üdülőtelke« vásárolhatók a tiszakécskei Tisza parti üdülő területén. Érdeklődni: az OTP tiszakécskei fiókjánál. • • Öregek napja A pórtelki Március 15. Tsz- ben a napokban százötven nyugdíjas tsz-tag találkozó­jára került sor. A szövetke­zet vezetősége a tagsággal egyetértésben elhatározta, hogy az idén is gondoskodik téli tüzelőeliátásukról Az albérlet megszűnése Az albérleti szerződés alapján az albérlő a lakás valamely helyiségét kizáróla­gos jelleggel használja. Az albérlet — a szerződéstől függően — határozott időre vagy valamely feltétel bekö­vetkezéséig, illetőeg határo­zatlan időre szólhat. A hatá­rozott időre szóló albérlet a szerződésben kikötött idő el­teltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésével megszűnik. Ilyen feltétel lehet például az is, hogy az albérlet addig tart, amíg a bérlőnek gyer­meke nem születik. A határozatlan időre to­vábbá, a határozott időre, vagy valamely feltétel bekö­vetkezéséig létesített albérlet egyaránt megszűnik, ha — a felek az albérleti szerződést közös megegye­zéssel megszüntetik, — a bérlő az albérleti szerződést felmondja, vagy — a bérlő elköltözik. A felmondásról Az új lakásügyi rendelet­nek is alapelve, hogy a bér­beadó a lakásbérletet csak a jogszabályban meghatározott okból mondhatja fel. A jog­szabály ugyanis tételesen fel­sorolja azokat az eseteket, amelyekben a bérlő az al­bérlővel szemben felmondás­sal élhet: E szerint a bérlő felmondhat az albérlőnek minden olyan okból, amely miatt a bérbeadót is felmon­dási jog illeti meg a bérlő­vel szemben. Felmondási ok lehet az al­bérlővel szemben, ha az al­bérlő az albérleti díjat nem fizeti meg, vagy a bérlővel szemben a szocialista együtt­élés követelményeivel el­lentétes, botrányos, tűrhetet­len magatartást tanúsított. Felmondási ok lehet az is, ha az albérlő bérleményét nem rendeltetésszerűen hasz­nálja, vagy annak állagát rongálja. Ilyen magatartás­nak tekintik például azt, ha az albérlő szobájának ajta­jára hintát szerel fel, hogy azon gyerekei játsszanak. A fentieken túlmenően az al­bérlet felmondására lehető­ség van három további eset­ben is. Ezek az esetek a kö­vetkezők: A bérlő felmond­hat az albérlőnek, ha a la­kását elcseréli, vagy a lakást műszakilag megosztják. Felmondható az albérlet, ha azt a bérlő családi vagy egészségügyi körülményei in­dokolttá teszik. Például a bérlőnek gyermeke születik, vagy a család valamelyik tagja tüdőbeteg lesz, s így őt különszobába kell elhelyezni. Felmondási okként azon­ban csak olyan körülmények jöhetnek számításba, ame­lyek az albérleti szerződés megkötése után kövekeztek be. Ha például: egy négy­tagú család kétszobás lakása egyik szobáját albérletbe ad­ta, s azóta körülményei nem változtak meg, nem mondhat fel az albérlőnek azon a cí­men, hogy négy ember szá­mára egy lakószoba nem elegendő. Lehetőség van az albérlet felmondására akkor is, ha az albérlő a bérlő hoz­zájárulása nélkül más sze­mélyt fogadott be albérleti szobájába. Ez a rendelkezés az albérleti szerződés meg­kötése után született gyer­mek befogadására természe­tesen nem vonatkozik. Lézersugarak a szemészetben A varsói kvantumelektro­nikai intézetben több olyan újtípusú lézerkészüléket dol­goztak ki, amely gémgőzök­kel működik. Így a hélium- kadmium lézerkészülék a galambszürkétől az ibolyán­túli színskáláig, a héliumsze­lén lézerkészülék pedig a vöröstől az ibolyáig terjedő színskálában gerjeszthet hul­lámokat. Az új lézerkészü­lékek, amelyeknek kisugár­zását a nagyfokú koncent­ráltság jellemzi, előállításuk tekintetében egyszerűek és mint könnyen kezelhető fényforrások, jól alkalmaz­hatóak a különböző szem- betegségek diagnosztikájánál. GANZ VILLAMOSSÁGI MÜVEK SZOLNOKI GY.4RA hegesztő szakmában férfi és női betanított munkásokat képez A tanfolyam elvégzése után szakképesítési lehetőséget biztosit Bérezés megegyezés szerint kéthetenként szabad szom­bat Jelentkezhetnek, akik 18. életévüket be­töltötték és legalább VI. ált iskolái végzett­séggel rendelkeznek: JELENTKEZÉS: a gyár személyzeti osztályán: SZOLNOK, Munkásőr n. 34/c, Az albérlő nem köteles indokolni A bérlő az albérleti szer­ződést a következő hónap utolsó napjára mondhatja fel. A határozatlan időre kötött albérleti szerződést a hónap 15. vagy utolsó nap­jára az albérlő is felmond­hatja. A felmondást a bér­lővel legalább 15 nappal előbb közölni kell, az albér­lőt azonban indokolási köte­lezettség nem terheli. Az al­bérletre vonatkozó szabályok az irányadók abban az eset­ben is, ha — a bérlő a lakása egy részét fizetővendéglá­tás céljára idegenforgalmi szervnek, például az IBUSZ- nak engedi át; — a tulajdonos az általa használt lakás egy részét ad­ja bérbe és — a bérlő, illetőleg a tu­lajdonos az általa használt lakás egy részét dolgozói el­helyezése céljából közü­leti szervnek, például állami vállalatnak engedi át. Az ilyen szerződés alap­ján tehát nem albérlet jön létre, de ugyanazokat a sza­bályokat kell alkalmazni, mintha albérlet állna fenn. Dr. Cs. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom