Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-09 / 213. szám
1972. szeptember C. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A diósgyőri kábelgyártók Kooperáció a tiszafüredi klsz-szel Nyikes Zoltánnal, az aranykoszorús Lenin szocialista brigád tagjával járjuk végig a hatalmas üzemcsarnokokat Monumentális gépsorok félkész és elszállításra váró termékek mellett megyünk a tízezer embert foglalkoztató Diósgyőri Gépgyár kábelgyártó üzemegységében. A nagy gyár a kongresszusi zászló tulajdonosa, kábelgyártó egysége pedig többszörös élüzem és a szocialista munka gyáregysége. Több mint . száz termék A kábelgépgyártó egységet Orbán Tibor főmérnök mutatja be: — 1948 óta foglalkozunk kábelgépgyártással. A különböző géptípusokat folyamatosan alakítottuk ki. Az igényeknek megfelelően foglalkozunk gyártmányfejlesztéssel, a prototípusokat külön üzemben fejlesszük ki. — Jelenleg több száz géptípust gyártunk sorozatban. Ezek a kábelsodró. — kábelhúzó — és kábeiösszecsapő családokból tevődnek ki. Célunk a kevés helyet foglaló, nagy termelékenységű, automatizált, világszínvonalon álló gépek gyártása. Termékeinkkel kivívtuk a gyár megbecsülését. A termékek skálája rendkívül széles. A hajszál vékonyságútól — 0.02 milliméter — betonacélt húzó gépekig minden típust gyártanak. A főmérnök nem kis büszkeséggel mondja: — A híradástechnikának és a kompjuter-technikának is gyártunk gépeket. Ezek olyan finomságú húzott huzalok, hogy az arannyal azo- nog értékűek. Szigetelő géptípus egy év alatt A gyártmányfejlesztésben szoros a gyár kapcsolata a miskolci műszaki egyetemmel. Együtt fejlesztik ki a különböző géptípusokat. A Szovjetunió szakembereivel a KGST keretében tartjuk a kapcsolatot — tájékoztat a főmérnök. — Az együttműködés rövid- és hosszútávú. A Szovjetunió szakemberei jelzik, milyen igényeik vannak, megadják a szükséges paramétereket, s ezek alapján tervezzük és kivitelezzük a szükséges gépeket. — Tavaly a szovjetunió- beli Ribinszkbe szállítottunk gépeket. Később a gyár főmérnöke nyilatkozott, hogy az általunk szállított kábelösszecsapó gépek nagyon jók, kisterjedelműek. fordulatszámú k gyorsabb, termelékenységük 10 százalékkal nagyobb a régieknél. A Szovjetunióval való jó együttműködés példájaként említi a főmérnök az új kábelszigetelő géptípus kifejlesztését is. — Viszonylag rövid idő, egy év alatt fejlesztettük ki. Pedig rendkívül sok műszaki problémát kellett leküz- denünk. Azóta a szigetelő gépet sorozatban gyártjuk. Előnye, hogy a korábbi papírszigetelésűéi a különleges műanyag szigetelésű huzal tartósabb, a gép termelékenysége a réginek háromszorosa. Egyénként a tv. a rádió és a telefoniparban használatos. A világ minden iáfára — A kábelgyár évi termelési értéke 125 millió forint. Termékeinek 90 százaléka exportra megy. A világ minden részébe szállítunk. — Legutóbb egy NSZK cég új kábelgyárát a mi gépeinkkel szerelték fel. Nagy gondot fordítunk a piackutatásra és a piac megtartására. A szükséges pótalkatrészeket 48 órán belül szállítjuk. A gyáregység falain a szocialista brigádoknak külön- külön tablója van. Rajta az Egyiptomból, Indiából, Pakisztánból, NSZK-ból és máshonnan küldött üdvözlőlapok. felvételek. A gyár munkásai, szerelői küldik őket a különböző földrészekről, ahol 2—4.5 hónapot töltenek el a kábelgyártó gépek szerelésével, az ottani munkások betanításával. A beszélgetés során a kooperáló, bedolgozó üzemekre terelődik a szó. Ilyen a tiszafüredi Vegyesipari Ktsz is. A főmérnök tájékoztatása szerint elégedettek a szövetkezet munkájával. — Cséve kiemelőket és le- adókat gyártanak, szállítanak nekünk, több millió forint értékben. Kapcsolatainkat bővíteni akarjuk velük. De ehhez jó lenne, ha a szövetkezet korszerűsítené, fejlesztené üzemét. Máthé László Csombor József brigádvezető URH rádióval irányítja a KRÜLL kúszódaru munkáját a szolnoki VIZIti-székház építkezésén (Fotó; Garai) ' i'ii'l*rvW.*ijAa Üzemi főpróba a Szolnoki Cukorgyárban Az idén újabb 113 millió forinttal korszerűsített szolnoki cukorgyárban csütörtökön és pénteken tartották az üzemi főpróbát. A régi és az újonnan beépített berendezések sikeresen vizsgáztak, meg van a feltétele annak, hogy szeptember 15-én megkezdhessék a répatermés feldőli gozását. Az üzemszerű termelés megindulásához legalább 1300—1400 vagon répára van szükség, ezért a gyár körzetében: Szolnok, Hajdú, Bács-Kiskun, Csongrád és Pest megyében megkezdték a gépi betakarítást. Megkezdte működését a gyár 16 átvevőhelye is. A szolnoki cukorgyárban 13-án várják az első répával teli vasúti vagonokat és körzeti gépjárműveket. A gyár vezetői bizakodva néznek az idei cukorgyártási szezon elé, Az üzem körzetében igen jó, hektáronként 350—360 mázsás átlagtermésre számítanak. Vannak azonban olyan gazdaságok is, amelyek ennél lényegesen több, 400— 45o mázsa cukorrépát takarítanak be hektáronként. A karcagi ifjúsági klub az 1971-es ifjúsági klubpályázaton „Megyei kiváló ifjúsági klub” címet nyerte el. Az oklevelet vasárnap ünnepélyes keretek között veszik át a klub tagjai Kezdődik az egyetemi, főiskolai tanév Döntöttek a fellebbezésekről Ifjúsági találkozó Mezőtúron A mezőtúri műszaki hetek egyik kiemelkedő eseményeként tegnap a városi művelődési házban megrendezték a szakmunkástanuló intézet és a Dózsa György gimnázium és szaközépiskola tanulóinak első találkozóját. A műszaki hetek más eseményei is zajlanak a városban. A Móricz Zsigmond könyvtárban műszaki könyv- bemutató várja a szakiroda- lom iránt érdeklődőket. Hétfőn a Ruházati Ktsz szervezésében az OKISZ-labor őszi- téli divatbemutatójára kerül sor. Tizenharmadikán az üzém és munkaszervezés helyiipari feladatait tárgyalják meg a Villamos és Géptechnikai Cikkek Gyárában. Hazánk 62 felsőoktatási intézményeinek nappali, esti és levelező tagozatain együttvéve mintegy 90 ezer diák készül tanévnyitóra. Néhány egyetemen, főiskolán máris megkezdődött a munka. Több mint tízezer oktató irányításával 57 ezernél is többen a nappali tagozatokon, csaknem kilencezren az esti, s mintegy 23 ezren pedig a levelező tagozatokon készülnek leendő hivatásukra. A hazai felsőoktatási intézmények nappali tagozatain 14 és félezer góíya kezdi meg tanulmányait, közülük 6500-an egyetemeken, egyetemi jellegű főiskolákon lesznek elsősök. A műszaki egyetemek 2085, a különböző tudományegyetemek 2165, az orvostudományi egyetemek 1240, az agráregyetemek 910, a művészeti főiskolák 300, a pedagógusképző intézmények 3110, a műszaki, mezőgazda- sági és gazdasági jellegű főiskolák együttvéve 4690 elsőévest vettek fel a nappali tagozataikra. Országosan döntöttek a fellebbezések ügyében is. Mint ismeretes, a felvételi vizsgákon a felsőoktatási intézmények felvételi bizottságai csak a rendelkezésre álló helyek 94 százalékát töltötték be. Mi jót hozott, postás bácsi? A táska így reggel • megpakolva bizony nehéz. A postások mégegy- szer belepillantanak leveles rekeszeikbe, majd útnak indulnak. Alakjuk feltűnik a legmodernebb lakótelepeken és a tanyákon is. Az ablakokon függöny lebben, sietős léptek hallatszanak, ha megnyomják a csengőt, vagy kopogtatnak. A postás levelet hoz a gyerektől, unokától, rokontól, ismerőstől. Huncut mosollyal levelet csúsztat a reménykedő fruskák kezébe is. Csomagot cipel, rádió- és televíziódíjat szed, viszi az öregek nyugdíját. ír A szolnoki postahivatal egyik legrégibb dolgozója Kocsis József kézbesítő. Harminckét éve járja a város kerületeit. — Mi volt a legnagyobb változás kézbesítői munkájában? — Mivel a Ságvári körút és a Május 1 úti körzetbe kézbesítek, ahol rengeteg az új emeletes ház, nagy köny- nyítést jelent a lépcsőházi levelesláda. így nem kell minden alkalommal emeletet járni. A csomagot, az ajánlott küldeményeket, a pénzt fel kell vinni. Sokszor előfordul, hogy némelyik lakó megsértődik, ha nem megyek fel hozzá, vagy nem beszélgetek el néhány percig. Főleg az idős, magányos emberek szeretik, ha valaki egy-két szót vált velük. Olyankor elmondják gondjaikat, örömeiket. — Azalatt a 32 év alatt, amióta a postán dolgozom, nagyon sok körzetbe kézbesítettem és sok kedves ismerősöm van. Aranyoskám, Józsikám, Kocsis bácsi — csak így szólítanak. A kislányom nem is szeret velem jönni az utcán, mert azt mondja, hogy engem állandóan leszólítanak. Volt olyan eset is, hogy az egyik csalód elköltözött a városból, de bejöttek a hivatalba elbúcsúzni. — Miért éppen ezt a szakmát választotta? — Fiatal koromban Szan- daszőllősön laktam és faluhelyen akkor nem volt nagy lehetőség az elhelyezkedésre. Addig alkalmi munkákat vállaltam, amíg 21 éves koromban el nem vittek katonának. Amikor leszereltem, elhatároztam, hogy postás leszek. Eleinte csak söprögettem, fűtöttem. Majd öt év utón végre magamra ölthet- tem a postás egyenruhát, amit azóta sem cseréltem fel mással. — Milyennek látja a mai embereket? — Ügy érzem, sokkal igényesebbek. többet követelnek a postától. Nagyon kedves, rendes emberek, de vannak olyanok is, akik csak bántani tudnak. — A munkában mi jelenti a legnagyobb megpróbáltatást? — Az időjárás. Hóban, esőben. hidegben, kánikulában a 15—20 kilós táskával a vól- lunkon megyünk és dolgozunk. Bizony, nem kapkodnak ezért a szakmáért a fiatalok. A fizetés 1600—1900 forint. Ezt a munkát nem tudják megfizetni. — Mit tart a postás legfontosabb tulajdonságának? — Elsősorban megbízható legyen, hiszen sok pénzzel kell bánnia. Udvariasan viselkedjen az emberekkel. Ismerje és szeresse a munkáját. — szekeres — A tiszafüredi Vegyesipari Ktsz által kooperációban gyártott kábelösszecsapó gépek leadói.
