Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-22 / 224. szám

1972. szeptember 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Á gránit prófétája Film a Gagarin brigádról Esíi tagozat a képző- és iparművészeti szakközépiskolában A művészeti kivitelező munkát végző vállalatok szakember-szükségletének biztosítására a budapesti képző- és iparművészeti szakközépiskolában a műve­lődésügyi miniszter utasítása értelmében az idei tanévtől kezdve megszervezik a dol­gozók esti tagozatát A cél az, hogy a munká­juk mellett továbbtanuló dol­gozóknak középfokú általá­nos műveltséget, továbbá a képző- és iparművészeti al­kotások ipari-kézműves kivi­telezéséhez, sokszorosításához szükséges szakmai műveltsé­get nyújtson. Amikor Kisújszálláson ke­resztül vezet utam, és bené­zek a régi kunház udvará­ra, az alsó épületre, a volt istállóra, mindig lelkiisme- retfurdaíást érzek. Ott, a „prádés” lovak volt Istállójában dolgozik a jobb sorsra, sokkal több megbe­csülésre érdemes szobrász- művész, Papi Lajos, a város szülötte. Lassan húsz éve lesz, hogy ebben a négyszer négy mé­teres istállóban álmodja grá­nitba legszebb sziki álmait. A „műterem” az udvarra nyílik. Szemben a rozettás ajtóval keskeny, vasrámás ablak. Homály ül a szobro­kon, ahogy a régen késő fel­ismerésen, hogy egy ilyen tehetséges művészt nem szabad kenyérgondokban hagyni, az istállóműterem­ben. A padló töredezett tégla. Hideg és dohos. De a mes­tergerendák kincsek fölött tartják a tetőt, a kész szob­roknak adnak parányi haj­lékot. Pedig a „műterem­ben” csak a portrék férnek el. A nagyobb komp>ozíciók kinn vannak az udvaron. Ott szikrádzik a véső a grá­niton. Tavasztól őszig, — mert a tél megálljt paran­csol a művésznek. A mű­teremben nem lehet farag­ni; nincs hely, nincs fény, nincs rálátás, — és különben is: a kalapácsütésektől lepo­tyogna az istálló vakolata. Így, ilyen körülmények között dolgozik Kisújszállás művészfia. Már persze csak olyankor, amikor van anya­ga, amikor gránitra is jut... Évekkel ezelőtt tanúja voltam egy beszélgetésnek. Akkor Székesfehérvárra hívták: műterem, lakás. A fejét rázta. Hívták Dunaújvárosba, Veszprémbe, Debrecenbe .. • Legutóbb a hajdúböszörmé­nyi tanácselnök sétáltatta meg a város főterén: „Hová építsük a műtermét, meg a lakását. Papi elvtárs?” A műterem meg a lakás el is készült, de Papi Lajos Kis­újszálláson maradt. „Az én gyökerem itt van, a Kunság­ban, nem megyek máshová.” Szobrai azonban szerte az országban. Kisújszálláson nincs egy se. A Lenin-port- réját felajánlotta a szülővá­rosnak, nem kellett. Hajdú- böszörmény vásárolta meg. A gyönyörű ívelésű, fehér­márvány Tavaszvárót az „es- ketési terembe” szánta. Oda­adta volna az anyag áráért, négyezer forintért. Nem kel­lett. A szolnoki Városi Ta­nács 12 ezer forintért vásá­rolta meg egy kiállításról. méltó műteremben alkothas­son, nem p>edig egy régi istállóban. Még mindig kísértene eb­ben a városban az elfeledni látszott magyar átok: te­hetségeink pusztulni enge­dése?! Nem így van, de az tény, hogy eddig igen mostohán bánt Papi Lajossal szülővá­rosa. Pedig az idő rohan. Egy röpke emberöltő és a magyar kultúrtöténet histó­riájában talán azt tanulják majd a kisújszállási diákok is, hogy ez a nagytehetségű szobrász egy istállóban, meg a purcsinfüves udvaron fa­ragta maradandó szobrait. Jelenleg az udvaron dol­gozik, csepergő esőben, egy műanyagfólia alatt. Az örök­kön parázsló emberek lelke­sedésével mutatja „A munka a képzőművészetben” című pályázatra készülő szobrát. Egy keserű szó el nem hagy­ja száját, — minden panasz­tevés elől kitér, inkább a következő szobráról, a grá­nit Dózsáról beszél. De a krónikás mégis le- hangoltan taposta az udvar sarát. Tiszai Lajos Szökőkutat épített a vá­rosi fürdőbe. Ezért a mun­kájáért annyit kapott, hogy az anyagköltség majd több volt '... A nyáron Csehszlovákiá­ban dolgozott egy ottani ma­gyar szobrásszal .közösen Jólesett neki a meghívás. — itthon különben sem' volt megélhetése. A L’Humanité is elismerően írt a szobrai­ról. Ezért van nekem lelkiis- meretfurdalásom. Azok he­lyett a városi vezetők he­lyett is talán, akik már ré­gen segíthettek volna Papi Lajoson, hogy művészetéhez A Déryné Színház áj bümititói Ludas Matyi / atandjai, Hét Elektra, Rab Ráb\ Névadója, Déryné halálá­nak századik évfordulóján jubileumi műsorral keresi fel közönségét az Állami Déryné Színház. A cente­nárium jegyében — mint Szalai Vilmos igazgató el­mondta — tűzték műsorra Szigligeti Ede Liliomfi-ját, amelyhez Gyárfás Miklós írt előjátékot Déryné alakjának megidézésével. Ugyancsak a múltba tekintés vezette a társulatot, amikor műsorára tűzi Barabás Tibor Kossuth- díjas író adaptációjában a Rab Ráby című háromfel- vonásos színművét, amely Jókai Mór regénye és Ráby Mátyás emlékiratai nyomán készült. Török Tamás átdol­gozásában kelnek új életre a színházban Fazekas Mi­hály egykori hősei is. Ludas Matyi ezúttal históriai ka­landozásra vállalkozik, s talpraesettségét a keresztes háborútól napjainkig, meg­annyi történelmi sorsfordu­lókon bizonyítja. A népi ihletésű játékhoz Vass La­jos írt hangulatos zenét. A színház tervei között szerepel még a Tizenévesek című amerikai darab is, amely generációs problémá­kat vet fel, s amely emlé­kezetes sikert aratott a győri színházban. Végh Antal mai társadalmi drámát írt a színház számára, Boldogság- keserők címmel A magyar klasszikusok közül ezúttal Szigligeti Ede Szökött kato­na című színművének be­mutatására vállalkoznak. Az operettprogramban szerepel Innocent Ernő v átdolgozásá­ban Lehár Ferenc Vándor­diákja. A gyermekeknek szánják Ránki György Po­rnódé király című gyermek­operáját. Különleges színt képvisel az évadban az az est, amelyen két Elektrát láthat a közönség, Szophok- lész több ezer éves remek­művét és Gyurkó László Szerelmem Elektrá-ját. A Petőfi centenárium tisztele­tére játsszák majd Petőfi A helység kalapácsa című el­beszélő költeményének szín­padi változatát Simon Ist­ván adaptációjában. Gáspár Margit zenés játékon dol­gozik, amely előreláthatólag Kilépnek a történelemből címmel kerül a vidéki kö­zönség elé. Premiert tarta­nak Bárány Tamás A szülő is ember című zenés vígjá­tékéból Sikerre számíthat az az NDK-beli zenés játék is, amely öregasszony nem vén­asszony címmel kerül a re­pertoárba Az Állami Déryné Színház szélesíteni kívánja nemzet­közi kapcsolatait is. Ennek jegyében vendégjátékra hív­ták meg a romániai Sepszi- szentgyörgyi állami magyar színház művészeit. Budapest — bibliográfia Készül a hetedik kötet A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak rendkívül gaz­dag, átfogó gyűjteménye van Budapest történetére, egye­sítésére vonatkozóan. Mint­egy ötvenezer olyan anyagot őriznek a könyvtárban, amely fővárosunk históriájának egy-egy fejezetét dokumen­tálja, illetve ezzel kapcsola­tos eseményt őriz. Könyvek, újságok és más nyomtatványok alapján ké­szült Budapest hat kötetes bibliográfiája. Pest-Buda és Óbuda' egyesítésének 100. évfordulója tiszteletére a Szabó Ervin Könyvtár mun­katársai jelenleg a mű he­tedik kötetén dolgoznak. A Buda pest-anyag egyik leg­gazdagabb része a főváros egyesítésével foglalkozik. Ér­dekessége, hogy már 1849- ben Szemere Bertalan, ak­kori belügyminiszter aláírá­sával megjelent egy rende­let Buda és Pest egyesítésé­ről, de ezt már nem tudták végrehajtani. Budapest históriájával — az itt őrzött gyűjteményben először — az 1493-ban Nürn­bergijén nyomtatott Scedel és Hartmann-féle világkró­nika foglalkozik. Itt látható az első hiteles budai város­kép, amelynek pontosságát a későbbi ásatások is iga­zolták. A XVI. századból olyan újságokat, lapokat őriznek, amelyekben Buda elfoglalásáról tudósították a korabeli olvasót. A rendkí­vül értékes színes metszet­gyűjtemény hűen őrzi a ki­rályi palota, a Császárfürdő , képét, s bemutatja egyebek között a „Szent Gellért he­gyet és azon a csillagvizs­gáló tornyot” is. Kitört a tanév A kunhegyesi Lenin Tsz Gagarin brigádjának tagjai nemigen gondoltak rá, hogy valaha is filmvászonra ke­rülnek. Hogy ez mégis meg­történt, a Ságvári Endre Megyei Művelődési Központ kezdeményezésének köszön­hető. Olyan riportfilm elké­szítését határozták el, amely módszertani segítséget nyújt­hat a mezőgazdaság szocia­lista brigádjainak kulturális vállalásaik teljesítéséhez. A választás a kunhegyesi tsz baromfitenyésztőire esett, mert brigádéletükben számos példamutató vonás található, de prohlémák felvetésére is alkalmas. Rónyai Balázs rendezésében elkészült a brigád életét változatosan bemutató film, és nagy tet­szés mellett először a kun­hegyesi mezőgazdasági dol­gozóknak mutatták be a nagyközség művelődési há­zában. Lódi Ilona és Molnár Istvánná brigádtagok arcá­ról leolvasható, hogy örömet találtak a róluk készült filmriportban. Villanyt a tanyai iskoláknak A délalföldi iskoláskorú gyermekek számottevő há­nyadát még ebben az okta­tási évben is külterületi, ta­nyai iskolába íratták be. Ezért a területileg illetékes tanácsi és egyéb szervek ar­ra törekednek, hogy a meg­levő tanyai iskolákat a le­hetőség szerint korszerűsít­sék. Fontos feltétele ennek a villamosítás, amelyhez a Délmagyarországi Áramszol­gáltató Vállalat dolgozói is hozzájárulnak. Az elmúlt években hozzávetőleg '250 ta­nyai iskolát villamosítottak, s ez a munka most a befe­jezéshez közeledik. Az idén. a tanévkezdetére újabb 20 is­kolában gyuladt ki a vil­lanyfény. Hát gyerekek, be kell val­lanom, tévedtem, mikor azt hittem, hogy vaklárma az egész. Egy darabig tartottam magam, hogy a többiek csak azért rohanják meg a papír­boltokat, mert leértékelt rá­gógumit árulnak, meg hogy a sok kék köpeny a francia divat új hulláma, de aztán egyre sűrűbben tűntek fel az utcán elefánt nagyságú táskák, amint százhúszas tempóban viszik gazdáikat az iskola felé, s közben sorra dőlnek az olimpiai re­kordok. s mindez egy kímé­letlen csengő ösztökélésére. Pillanatnyi c süggedésemet egy kissé eloszlatta az a néhány nap, amikor már bent voltunk a padokban, de még mindenki élte a maga nyári szabadságát. Halkan csámcsogtunk az él­ményeken, és észre sem vet­tük, hogy lassan megettük azokat. Behúztak a tanárok a csőbei Hagyták, hogy mind régebbi emlékeket szedjünk elő, aztán egyszer-_ csak visszaértünk a múlt évhez, ahol mindenféle okossággal etettek bennünket. Az emlékezés ettől kezd­ve kínos volt. Indiszkrét kérdések özöne azzal az ürüggyel, hogy frissítünk. Mikor írta, kicsoda a mi­csoda című hogyhivjákját? Kiről nevezték el a darwi­nizmust? Mitől élesek a walesi bárdok? Hányat lép a veréb egy esztendőben? Sein, oder nyet sein? (It is die vaprosz!) Miért nem fi­gyelsz Jenő! Sportnyelven ezt a termé­szetjáró kategóriába sorol­juk: tájékozódási futás. Ez­után megint begubózhat- tunk, mert elkezdődött a magyarázási időszak. (Olyan, mint a trópuson az esős idő­szak: ülni a fedezékben és figyelni, mikor csap a vil­lám.) Meg kell, hogy mond­jam őszintén ez sem váltot­ta be a hozzáfűzött remé­nyeket, mert elszaladt az a néhány kellemes, befelé for­dult pillanat, mintha nem. is lett volna. Lehet, hogy nem is volt, mert a visszakérde­zésnél senki sem emlékezett rá. Ezután adminisztratív eszközökkel tudatták velünk, hogy ezentúl úgy kell csi­nálni, mintha minden szó a szívünkbe találna, és ettől inspirálva öt perc múlva megalkotjuk az örökmozgót. Ezért mondom, kitört a tanév, és ezt már bűn lenne letagadni. Javaslom inkább, hogy igyekezzünk felvértez­ni magunkat a kellemetlen támadásokkal szemben. Le­gyen mindig kéznél néhány kisegítő gondolat, amely a meglepetés utáni levegővé­telt segíti. A tökéletesen hiá­nyos tudás palástolására szolgál a méltatás. Ha például Napóleonról csak azt tudod, hogy há­romszázhatvan forint belőle hét deci, továbbá az egyik keze beszorult a kabátbélé­sébe, akkor se mutasd, hogy a kérdés durva sze­mélyeskedés ellened. Vágj okos arcot, nézz határozot­tan a tanár szemébe, és szépen hangsúlyozva mondd el: Napóleon korának egyik kiemelkedő egyénisége, a maga nemében komoly jel­Mit ígér a televízió a jövő hétre? Szeptember 25-én, hétfőn rendkívüli adásnapon a bu­dapesti művészeti hetek nagyszabású programsoroza­tának első televíziós műsora kerül képernyőre. Kodály Székelyfonóját a magyar rá­dió és televízió énekkara a filharmóniai társaság zene­kara adja elő, Ferencsik Já­nos vezényletével. Szeptember 26-án, kedden a „Kétszer született” című szovjet dokumentumfilm ér­demel figyelmet, amely a világhírű volgográdi traktor­gyár történetét követi nyo­mon. Este a „Nyitott könyv” Németh László most megje­lent „Kísérleti dramaturgia” című drámakötetéből ad sze­melvényeket, Szeptember 27-én, szerdán esti műsoridőben kerül sor az FC Basel — U. Dózsa bajnokcsapatok Európa Ku­pája visszavágó labdarúgó­mérkőzés közvetítésére, ezút­tal Baselból. Szeptember 28- án, csütörtökön több műsor­ban emlékezik meg a televí­zió a Fegyveres Eirők Napjá­ról. Szeptember 29-én, pénte­ken a világszerte ismert ku­bai nemzeti balett „Carmen”, előadása szerepel program­ban. Az együttes budapesti vendégjátéka alkalmából ké­szült a televíziós felvétel, a címszerepet Alicia Alonso táncolja.. „Az éneklő kövek országa” címmel Örményor­szágról készítettek filmet a Magyar Televízió munkatár­sai. Szeptember 30-án, szomba­ton a budapesti művészeti hetek programjaként mutat­ják be a „Zöld erdőben, zöld mezőben” című népdal-balla­da összeállítást. A műsort Ortutay Gyula állította össze és vezeti be. Ezen az estén egy sorozat indul útjára; amely magyar elbeszélések tévéváltozatait ismerteti meg a nézővel. Ezúttal Móra Fe­renc, „Harkabusz, a filozófia doktora” című elbeszélését Kazán István rendezte. Még egy sorozat indul ezen a na­pon, a tv zenés színháza tart­ja megnyitóját Karinthy; Devecsery, Lendvay -,,A bű­vös szék” című vígoperájá­val. A rendez»: Vámos Lász­ló. Október 1-én, vasárnap a budapesti művészeti hetek keretében Tamási Áron né­hány novellájának tévévál­tozatát láthatják „Világló éjszaka” címmel. lemzőkkel bírt, s mint ilyen rendkívül figyelemre méltó mind a szakemberek, mind a laikus érdeklődők szemé­ben, mert korának egyik ki­emelkedő egyénisége volt. Ha a tanár a szépen mon­dott szöveget hallja, s köz­ben elmorfondírozik, hogy a gázcsapot nyitva hagyta-e, akkor meg vagy mentve. Esetleg ha bizonytalanul néz, még elmondod kétszer, s így megnyugszik. Ha figyel és belédköt, ki tudod védeni, hiszen igazat mondtál, mert akár császár, akár alkimista volt, biztos, hogy korának egyik kiemelkedő alakja, hiszen ha nem az lenne, a fene se ismerné. S ha már kiemelkedő (persze csak egyik, mert jó lesz óvatos­nak lenni) nyilvánvaló, hogy figyelemre méltó, s ha va­lami figyelemre méltó, ak­kor a szakemberek és a lai­kus érdeklődők is foglal­koznak vele. Szóval próbáljuk meg. Ez is ér annyit, mint az: izé. Ha pedig ez sem segít, ak­kor nincs más hátra, tanul­ni kell. Egyébként nem so­káig. Már csak 9 és fél hó­nán és itt a szünet. Nyomás fiúk! L Zs.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom