Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-13 / 216. szám
1 1972. szeptember 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Országos ügy Ki látja hasznát? Óvónőképzés középfokon Nyilatkozik a tiszai ölclvári gimnázium igazgatója Megbeszéltük tehát, hogy a magyar szarvasmarha-tenyésztés csökkenő irányzatát meg kell fordítani. Ezt a célt szolgálja a július végén nyilvánosságra kérült kormányhatározat. Ennek szellemében fejlesztjük az állományt, külön szakosítjuk a gazdaságokat tej-, illetve hústermelésre. Célunk, hogy fokozzuk a hazai tej- és tejtermékfogyasztást, feleslegessé tegyük a vajimportot, viszont több marhahúst értékesítsünk jó áron a nyugati piacokon. A kormányhatározat lehetővé teszi, hogy az eddig ráfizetéses vagy csupán minimális haszonnal járó szarvasmarhatenyésztés a jövőben legalább annyi hasznot hozzon, mint most a sertés. Az áremelés, illetve a különböző állami juttatások százmillió forintokkal emelik a szarvasmarha-tenyésztő nagygazdaságok, vagy kisemberek bevételeit. Kifizetődő lesz tehát ezzel az üzemággal foglalkozni. De miből fizetjük ezeket a százmilliókat? A magyar népgazdaság működésének és fejlődésének arányait törvényerejű ötéves tervek írják elő. Ezekben megtervezzük az életszínvonalat; tehát a lakossághoz jutó pénzjövedelmeket és az ezek fedezetéül szolgáló árualapokat is. A kormány úgy talált^, hogy ha a szarvasmarha-tenyésztés fellendítéséhez szükséges összeget túlnyomórészt az állami költségvetésből fedeznék, akkor a mezőgazda- sági üzemek jövedelme meghaladná a tervezett színvonalat, tehát sok áttétellel bár, de a forint szilárdsága kerülne veszélybe. Ezért úgy döntöttek, hogy a fedezet négyötöd részét a mezőgazdaságnak saját erejéből kell kigazdálkodnia, csupán az egyötöd részt — mintegy 500 millió forintot — adja a költségvetés, az állam. A mérleg még így is a parasztság javéra billen, de nem egyértelműen, és nem minleknek. Lesznek azonban konkrétabb intézkedések is. A téeszek által fizetett SZTK járulékot például egységesen 10 százalékra emelik. A mesterséges termékenyítés és a törzskönyvezés a jövőben nem lesz ingyenes, tehát ez a gazdaságoknak kiadást jelent. Az idén október elsejével hét százalékkal felemelik a fehérje- takarmányok és 36 százalékkal a takarmány-tejpor árát. Tíz forinttal emelkedik ' a kistenyésztőknek juttatott tápok forgalmazási költsége is. Ezek olyan tételek, amelyek főleg az állattenyésztésre Vonatkoznak, tehát a megkapott többletbevételből valamit vissza kell adni. ■Mindenkit érint viszont az az intézkedés, hogy a nagyüzemek aranykorona alapján számított földadóját 15 százalékkal, a termelőszöveteze- tek jövedelemadóját 27 százalékkal, a mezőgazdasági lakosság jövedelemadóját pedig 30 százalékkal emelik fel. Ezek lesznek a nyomós tételek, amelyek a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére juttatott súlyos összegeket „ellentételezik”. Nem szakemberek részére ez így kevéssé érthető, próbáljunk egyszerűbben beszélni. A kormányhatározat egyértelműen előnyös lesz azoknak az úgynevezett „gyenge” téeszeknek, amelyek adottságai a szarvasmarha-tenyésztésre egyébként alkalmasak. Ha ugyanis ezek komolyan foglalkoznak a tenyésztés fellendítésével, akkor bevételeik lényegesen növekednek. Viszont ők gyenge termőképességű földjeik után adót továbbra is keveset fizetnek, tehát a ter- heknek kisebb részét viselik. Nekik tehát egyértelműen érdemes fokozni a szarvasmarha-tenyésztést. Előnyt jelent a kormányhatározat azoknak a gazdaságoknak is, amelyeknek üresen álló férőhelyeik vannak. Ök ugyanis minden újonnan beállított tehén után 20 ezer forint támogatást kapnak. jár az üszőbeállítás után a nyolcezer forint, azután pedig évenként minden tehén után az 1500 forint. A kisember is megkapja a felemelt árakat. Viszont mivel nála a beruházás minimális, nyugodtan számolhat az önköltségarányos 15 százalékos tiszta haszonnal. Ez nem kevés, különösen ha arra gon- dalunk, hogy a saját munkájának bére még a 15 százalékon felül jelentkezik. Nehezebb a helyzet a szarvasm arha-tenyésztéssel csak mellékesen foglalkozó üzemeknél és kedvező adottságok között működő jó gazdaságoknál. Aki ugyanis kevés szarvasmarhát tart, az a juttatásokból is kevéssé részesül. Viszont a jó, tehát sokat termelő gazdaságoknál, jó földeken a földadó és a jövedelemadó emelése igen érzékeny tétel lehet. Esetleg negatív irányba billentheti a mérleget. A nem paraszti, nem mezőgazdasági közvéleménynek a bejelentett intézkedések miatt tehát nincs oka felzúdulásra. Továbbra sem fenyeget az a veszély, hogy a parasztnak a „bőre alatt is pénz lesz”. A küszködő gazdaságok joggal várhatják, hogy most egy kis „különbözeti földjáradékot” átcsoportosít hozzájuk az állam. A kisemberek, ha szeretnek és akarnak tehénnel foglalkozni, most hasznát láthatják. A jó gazdaságoknak pedig nagyon alapos számvetést kel] készíteni, hogy végül ők is a nyertesek oldalán maradhassanak. Az Ö8«z-cél. az országos ügy pedig, hogy mindenki, akinek valami köze is van hozzá az előre vezető utat keresse, azon fáradozzék, hogy a kormányhatározatot megvalósítsuk, megoldjuk mezőgazdasági termelésünk egyetlen igazán nagy problémáját. FÖIdeáki Béla Szolnokiak a negyeddöntőben Vasutas szakmai vetélkedő Szolnokon (Tudósítónktól.) Szerdán 9 órakor nagyszabású, vasutas Ki mit tud szakmai vetélkedő kezdődik a szolnoki vasútállomás — és a fűtőház oktató termében. Ez lesz a MÁV Budapesti Igazgatósága által már korábban megkezdett, hét megyére kiterjedő, 12 fordulós vetélkedősorozat negyeddöntője. A Ki mit tud-on öt szakágban mintegy hatvan vasutas méri össze tudását. Valamennyi szakág első öt helyezettjét pénzjutalomban részesítik, vagyis a legjobban szereplő versenyző 700, a második 600, a harmadik 500, a negyedik 400. az ötödik pedig 300 forintot nyer. A versenybírák elmondták, hogy a szolnoki versenyzők közül az eddigi fordulók során Barics Bálint forgalmi szolgálattevő és Bácsik József térfelvigyázó szerezte a legtöbb pontot; .mindketten az első öt közé kerültek, tehát esélyesek a továbbjutásra. S. S. Félmillió ionná A nkor ica iái olóra vár Dotációt kapnak az építők Az új kukoricafajták a korszerű termelési módszerek elterjedésével évről évre nő a betakarított termék mennyisége. A számítások szerint az idén 20 százalékkal több kukoricát szednek le, mint tavaly. Az egyre növekvő többlet az újabb tárolóhelyek építését sürgeti. Az értékes takarmány megfelelő raktározására a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és a terményfeldolgozó és forgalmazó vállalatok ártámogatást kapnak a Minisztertanács legutóbbi ülésének határozata alapján. A 30 százalékos ártámogatást a szeptember 7-től december 31-ig építkező gazdaságok vehetik igénybe, amennyiben még ez évben üzembe helyezik ez új létesítményeket, mentesülnek az előírt 20 százalékos tartalékolási kötelezettségtől. Az egyre nyomasztóbb óvó- ' nőhiány csökkentése érdekében ebben a tanévben az ország tizenöt iskolájában óvónőképző szakközépiskolát indítottak huszonnégy első és hat második osztállyal. A másodikosokat a jelentkező gimnazisták közül választották ki. Nekik „menet közben” kell pótolniuk az első osztály szakmai tárgyainak anyagát. Az óvónőképző szakközépiskolát a minisztérium átmeneti iskolatípusnak szánta, hiszen továbbra is a felsőfokú képzés fejlesztése jelenti a végleges megoldást. Ez az átmeneti jelleg azonban nem csökkenti az iskolatípus jelentőségét. Várhatóan 1980-ra sikerül elérni, hogy a jelenlegi és az addig épülő óvodákban minden helyet legalább középfokú képesítéssel rendelkező óvónők foglalhatnak el. ☆ Szolnok megyében a tisza- földvári gimnázium adott helyet óvónőképző szakközépiskolának. Tálas László igazgató a következőket mondotta az új szakközépiskola létrehozásának és néhány hetes működésének első tapasztalatairól. — Egy első és egy második osztályt indítottunk, ösz- szesen hetvenhét tanulóval. A teljes létszámot 1974 szeptemberében érjük el, ekkor a szakközépiskolának százötven—százhatvan tanulója lesz. — Milyen feltételeket tudnak teremteni az oktatáshoz? — A feltételek jók. A szaktárgyakban (pedagógia, pszichológia) sikerült megfelelő képzettségű tanárokat alkalmaznunk. Egyelőre még nincs ki a teljes óraszámuk, újabb osztályok belépése esetén azonban teljes óraszámban taníthatnak. A tankönyvek is rendelkezésünkre állnak. Felsőoktatási tankönyveink vannak, ezeknek természetesen csak bizonyos fejezeteit veszik át a tanulók. Nagy segítség, hogy ezeket a könyveket leszállított áron vehetjük meg. A vidékiek nagy részét kollégiumban tudjuk elhelyezni, kivéve természetesen azokat, akik a közvetlen környékről járnak be. Egyelőre tanteremhiánnyal sem küzdünk. Jövőre megüresedő műhelytermeket alakítunk át tanteremmé. A tanulók felkészültsége megfelelő. Az elsősök 4,4-es tanulmányi átlaggal jöttek az általános iskolából. A nagyközség és az általános iskolák minden segítséget megadnak a kezdeti nehézségek áthidalására. Az utóbbiak például egyes tanárokat óraadóknak engedik át a szakközépiskolának. — Mit tart még szükségesnek a szakközépiskola további fejlesztéséhez? — Hamarosan nagy szükségünk lesz egy korszerű gyakorló óvodára. Ez az iskolának is hasznos, de a községnek legalább annyira fontos lenne, hiszen jelenleg évente körülbelül száz gyereket kell elutasítani helyhiány miatt. Olyan óvodára gondolok, ahol a legkorszerűbb módszerekkel és berendezéssel is megismertethetnénk a tanulókat. — Nem okozna ez később csalódást azoknak, akik kis községek korszerűtlen óvodáiban kapnak állást? — Mindenképpen hasznos, ha felkeltjük bennük az igényt a fejlettebb módszerek iránt. És nem szabad elfelejteni, hogy tanulóink még az ezredforduló után is hosz- szú ideig dolgoznak, tehát a jövő számára is fel kell készítenünk őket. 1980-ban minden ötödik óvónő elmondhatja, hogy Tiszaföld- váron szerezte a képesítését. Nem mindegy, hogy milyen tudással, felkészültséggel lépnek ki az életbe. Hivatása: pártpropagandista denütt. A juttatásokat tehát ’„ellentételezik”. Miből áll ez? Közismert, hogy az ipari árak évek óta lassan, de szívósan emelkednek, ez már maga is egyike az ellentéteHazánkban az egy főre jutó évi halfogyasztás alig két kilogramm, s a távlati tervek szerint 5 kilogrammra kell emelni. Ennek lehetőségeiről, a halászat helyzetéről és fejlesztésének időszerű kérdéseiről beszélt dr. Nagy László, az Országos Halászati Tanács elnöke, a Magyar Sajtó Házában kedden tartott sajtótájékoztatóján. Halastavaink jelentős része, csaknem 50 százaléka „már megöregedett” iszapos, korszerűtlen. Ezért átlagosan a tavak holdanként négy és fél mázsa halat adnak, pedig kedvezőbb , feltételek esetén 8 mázsánál is többet tenyészthetnének. A tavakat tehát a nagyüzemi feltételeknek megfelelően a halhozamok növelése érdekeben korszerűsíteni, rekonstruálni kell. Több helyen, mint például a Biharugrai Állami Gazdaságban, máris korszerű haltenyésztésre alkalmas, Könnyen és ügyesen használhatja ki a lehetőségeket a kisember is- A falusi portán ugyanis ott áll az istálló, többnyire megvan minden szükséges felszerelés. Az idén, december 31-ig még árutermelő, ivadéknevelő és teleltető tórendszert alakítottak ki. Szolnokon, a Tisza mellett is modem halastavat építettek. Jövőre Százhalombattán üzembe helyezik Európa legkorszerűbb ivadéknevelő és szaporító telepét, ami majd évente — a legszerényebb számítás szerint is — 50 millió ivadékot szállít a halgazdaságoknak, s így az ország ivadék-szükségletének egynegyedét fedezi. Ebben az évben a tavalyinál 5 százalékkal többet, összesen 2840 vagon halat kapnak a vásárlók. Elsősorban tavipontyból nő a kínálat, a számítások szerint ugyanis a tavakban 20 százalékkal több lesz a zsákmány az idén, mint a múlt évben. Bővül a választék is, mert mind több ízletes húsú angolnát. s a tavainkban már meghonosodott busát és amurt adnak a gazdaságok piacra. Tősgyökeres járműjavítós család sarja. Nagyapja kovács volt, apja lakatosként dolgozott a szolnoki MÁV Járműjavítóban. Fülöp Ferenc is ott kezdte, édesapja szakmáját folytatta, 1944- ben lett segéd. Utána felsőipari szakiskolát végzett. Fiatalon kapcsolódott be a munkásmozgalomba, 1946 óta tagja a pártnak. Meghatot- tan emlékezik vissza az akkori időszakra. A falujáró vasárnapokon Öcsödön és a Jászságban rendszeresen részt vett a falusi emberek felvilágosításában. Sokáig volt szakszervezeti, majd pártbizalmi. Szereti az embereket, élethivatásának tartja a velük való foglalkozást, a meggyőzést, a marxizmus —leninizmus eszméinek terjesztését. örömmel vállalta a propagandamunkát. — Legelőször saját műn- kahelyemen, a mozdonvosz- tálvon vezettem gazdaság- politikai tanfolyamot. Tíz- tizenkét évvel ezelőtt. Azóta megszakítás nélkül propagandista vagyok Akkor sem hagytam abba. mikor esti egyetemre jártam. Sikerrel végezte el az esti egyetem hároméves tagozatát. majd a szakosítón szerzett diplomát. 1965 óta marxista-leninista középiskolai osztályokat vezet. Lelkesedéssel beszél megbízatásáról. — Az emberek jórésze csak felületesen ismeri a marxizmus—leninizmus alapjait. A középiskola átfogóbb ismereteket nyújt. Legnagyobb örömöm hallgatóim politikai fejlődését látni. A foglalkozásokon okosan érvelnek, a tanultak meggyőződésükké válnak. A párt ügyét — ne vegye nagy szavaknak — saját osztályom ügyét szolgálom ezzel. Nemsokára megkezdődik az új oktatási év. Fülöp Ferenc egy huszonhattagú, középiskolai osztály propagandistája lesz. De más pártmegbízatása ís van. Hat év óta tagja az üzemi pártbizottságnak és a végrehajtóbizottságnak. ö fogja össze a nagyüzem agitációs és propagandamunkáját. — Most készítem a végrehajtó bizottság elé menő jelentést. Pozitív tapasztalatokról adhatok számot. A pártoktatásban több mint négyszázan tanulnak, többen az esti egyetem különböző évfolyamain és a szakosítókon, Harminc propagandistánk van. A szakszervezeti politikai tanfolyamokra öt- százkilencen a KíSZ-okta- tásra százbuszon négyen jelentkeztek. összességében az üzem! dolgozóknak több mint 50 százaléka tanul. Ogv véljíjk, ez jó eredménv. A pártalapszer vezetek, tömeg- szeiveaetek és az üzemi pártbizottság jó együttműködése révén értük el. A vidékről bejáró munkások tanulására terelődik a szó. — Vajon hogyan tudják egyeztetni az oktatást a vonatok indulási idejével? — Ez valóban gondot okoz, de megoldjuk. A bejáró munkások is tanulnak, többen az esti egyetemre járnak. Az utóbbi években ebben pozitív a változás. Fülöp Ferenc fontos gazdaságvezetői beosztásban dolgozik. A IV. osztály (mozdonyjavító) helyettes vezetője. Négyszáz ember dolgozik ezen az osztályon. — Havonta hét gőzmozdony. három Diesel-mozdony nagyjavítását! végeztük. Ezenkívül több mint harminc négytengelyes személy- kocsi forgóvázait javítjuk. És a MÁV-állomások hűtő- kazánjait !s mi hozzak rendbe. Ebben országos profilgazdák vagyunk. — Sok' Iránvú elfoglaltságát hogyan tudja egyeztetni? — A napi nyolc órába nem fér bele. A család, a feleség megértése, támogatása is kell hozzá. Vannak csúcsidőszakok. amikor az átlagosnál többet kell dolgozni. (Oktatás kezdete, sürgős üzemi munkai De szívesen vállalom, nem szeretek panaszkodni. — A propagandamunkában milyen élményei voltak? — A megbecsülés. A városi és az üzemi pártbizottság elismeri a munkámat. Jóleső érzés, hogy szerény képességeimmel segíthetem a párt ügyét. A hallgatóimmal szoros elvtársi, baráti kapcsolat alakul ki. Az évzárókon forró a hangulat. Ezt nem lehet elfelejteni A beszélgetés során arra kér, hogy ne túlozzam el munkáját, önmagával kissé elégedetlen, szeretne többet nyújtani. Talán ezért Is vállalta a megyei pártbizottság propaganda és művelődést osztályának újabb megbízását, hogy kapcsolódjon be a vezető propagandisták továbbképzésébe, Bíálhé László Korszerűsíteni kell a halastavakat Tavipontyból nő a kínálat
