Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-12 / 215. szám
1 £>72. szeptember 12. SZOLNOK MEGYEI N£l*LAP Országos ügy Soktényezős útkeresés Helyszíni jelentés Csehszlovákiából „PAJZS-72” A lestrérliadseregek Yizpgája Sorozatunk első részében beszéltünk arról, hogy hazánkban a . tehénlétszám csökkent, és emiatt veszélybe került a hazai ellátás, valamint a létfoniosságu export. Láttuk azt is, hogy a gond szerteágazó, a szarvasmarha-tenyésztési kedv csökkenése komplex probléma. A július végén született kormányhatározat többirányú intézkedéssel segíteni igyekszik a gondon. Mi a cél? Nem kisebb, mint hogy 1985-ig 200 ezer darabbal növeljük az elmúlt hat esztendőben 40 ezerrel csökkent tehénlétszámot. 1980-ig biztosítanunk kell 750 ezer korszerű férőhelyet, ebből 610 ezret már 1075-ig. El kell érnünk, hogy a specializált tehenészetekben a tejhozam évi 4—5 ezer liter, a többiekben legalább 260Ó liter legyen. A hazai tej- és tejtermék-fogyasztást európai színvonalúra kívánjuk emelni, miközben megteremtjük a biztonságos és növekvő tendenciájú húsexport feltételeit is. (A szarvasmarhát jelenleg szívesen és jó áron veszik tőlünk, a külpiac többet is fogadni tudna.) A szakemberek tudják igazán, hogy milyen nagy célkitűzés ez, még akkor is. ha a most következő esztendőkben elsősorban a tartalékok feltárása, az üres férőhelyek kihasználása, a takarmánykezelési és takarmányozási figyelmetlenségek, lazaságok megszüntetése csupán a céL A nagyobb és drágább beruházások, fejlesztések inkább a következő ötéves terv során történne majd. Jó dolog, ha nem a mezőgazdasági foglalkozású újságolvasók is tudják, milyen főbb lépésekből áll majd ez a „hadjárat”. Először is tudomásul kefll venni, hogy derék tehénkénk, a magyartarka, amely évszázadokon át szolgált bennünket, nagyobb méretű fejlesztés célra már nem alkalmas. Mai vagy feljavított formájában csupán a kisüzemekben, kisembereknél marad meg, mint kettős hasznosítású, tehát tejet és húst is termelő fajta. A nagyüzemek pedig fokozatosan szakosodnak, vagy hús, vagy tejtermelésre. Hústermelés céljára a magyartarkát erőteljesen szelektálni és keresztezni kell, vagy pedig külföldi fajtákat kell tenyésztésbe állítani. (Ez utóbbi egyébként rendkívül drága dolog.) Nagyüzemi tejtermelésre elsősorban külföldi fajtákat kell meghonosítani. A távlati elképzelések szerint 1985-ben tehénállományunk fele a tejtermelést, harminc százaléka a hústermelést szolgálja majd, 20 százaléka lesz a kettős hasznosítású a kisgazdaságokban. Ebből az is kiderül, hogy a következő évtizedben a kisüzemi tartás szerepe lényegesen csökken, hiszen ma még az összes állomány közel 50 százaléka a háztájiban található. Meg kell teremtenünk a szilárd takarmánybázist. A termőterületeket növelni nem lehet, tehát mai rétjeinket és legelőinket kell jobban, A tiyári betakarítási munkák után a megyei (fővárosi) élelrrúszerellenőrző és vegyvizsgáló intézetek munkatársai a malmokban és a sütőipari vállalatoknál széles körű vizsgálatsorozatot kezdtek. Megállapították, hogy a malmokban az edmúlt évinél többet adnak az előírások betartására és csak elvétve talaltak kifogásolnivalót, A legtöbb gondot a különböző raktári kártevők okozzák; előfordult, hogy a gyári tárolókat nem fertőtlenítették kellőképpen, és így szakszerűbben kihasználnunk, valamint nem szabad eltűrnünk azt, hogy a szántóföldön megtermett takarmányozásra alkalmas tápanyag egy része tönkremenjen. Ezért új. feldolgozási formára lesz szükség. Olyan ipari bázist fogunk teremteni, amely képes ezeket a takarmányokat helyben tartósítani és feldolgozni úgy, hogy távolabbi üzemekbe vagy a háztáji gazdaságokba is elszállíthatok legyenek. Megbízható állategészségügy nélkül nincs szarvasmarha-tenyésztés. Ezért 1978- ra be akarjuk fejezni az ország állományának gümő- kórmentesítését, a távlati cél pedig az, hogy az állatorvos feladata inkább a megelőzés, mint a gyógyítás lenne. Közben pedig magát a szarvasmarha-tenyésztést is anyagilag és erkölcsileg elismert szakmává kell fejlesztenünk, igen sok, külön e célra képzett szakemberekkel. A munka 1985-ben is nehéz lesz, ezért a dolgozók különös megbecsülést érdemelnek, de azt is, hogy legyen egy héten legalább két szabadnapjuk. Egyébként a hústermelő gazdaságok viszonylag egyszerű épületeket alkalmaznak majd, de jó gépesítéssel, a tejtermelők viszont igazán belterjes körülményeik között végzik munkájukat. A tejtermelő gazdaságok elsősorban a városok közelében lesznek. A feladat megoldása nem olcsó dolog, mert a korszerű szarvasmaqhatelep legalább háromszor annyiba kerül, mint a modem baromfifarmok. A nagy befektetésnek pedig meg is kell térülni. Erre is gondolt a kormány. A lényeg: a kormány célja az, hogy a szarvasmarhaágazat legalább annyi hasznot hozzon, mint a sertéstenyésztés. Tehát a tiszta jövedelem kétféle számítási mód — az eszközarányos és az önköltségarányos — szerint átlagosan legalább nyolc, illetve tizenöt százalék legyen. A marhahús átvételi ánjt kilónként 5,70 forinttal emelik, persze fajták és minőségek szerint differenciáltan. Ez a jövedelmezőségi problémát meg is oldja. A tej átvételi ára literenként 1,30 forinttal emelkedik, azonban még így is kevés lesz. Ezért a kormány a' jövedelmezőséget különböző közvetett juttatásokkal biztosítja. Ilyen például, hogy a nagyüzemek minden megszületett borjú után kapnak háromezer forintot, vagy ha ezt nem igénylik, akkor kaphatnak az értékesített tejért literenként még további egy forint 10 fillért. Ha a tehén- állományt a nagyüzemekben növelik, altkor támogatásként kapnak tehenenként 20 ezer forint forgóalap kiegészítést. A háztáji és egyéb kisgazdaságokban az eddigi nyolcezer forintos üszővásárlási támogatás megszűnik, viszont a kisember, ciki tehenet tart; minden évben, minden tehén után kap az államtól 1500 forintot (így elszaporodtak a különféle kártevők, amelyek rontják a gabona minőségét. Ezért esetenként a termelést mindaddig le kellett állítanjok, amíg a fertőtlenítéssel elkészültek az üzem szakemberei. Ismét napirendre került a száraztészta. Ezúttal nemcsak a gyártók a hibásak, hanem a kereskedelem, ugyanis több esetben a nagykereskedelmi vállalatok raktáraiban romlott el az áru és vált fogyasztásra alkalmatlanná. ugyanis az az érdeke, hogy a tehenet minél tovább tenyésztésben tartsa.) Megszűnik a kivágási keretszám, vagyis a tehenek levágásának adminisztrativ korlátozása. Az állam fokozza az üszőborjak intervenciós felvásárlását. Az a kisember, aki tehenet akar venni. 25 ezer forint OTP-köil- csönt kaphat. A nagyüzemek az istállóépítéshez továbbra is kapják az ötven százalékos vissza nem térítendő állami támogatást, de 50 százalékos dotációt kapnak a korszerűsítésre (a régi istállók átalakítására), valamint a takarmány termesztés és iparszerű feldolgozás fejlesztésére is, A kedvezőtlen adottságú gazdaságok, amennyiben adottságaik a szarvasmarha-tenyésztésre alkalmasak, ennél magasabb arányú támogatást is kaphatnak. Arr.it most elmondtunk, az főként a mezőgazdaság ügye. Legfeljebb még az iparé, mert nem lenne helyes dolog, ha a korszerűsítéshez szükséges összes gépeket külföldről kellene hoznunk. A leg«zélesel’b közvéleményt is érdekli azonban, hogy milyenek a kilátásaink a határozat végrehajtására és honnan teremtjük meg a fokozott támogatás anyagi eszközeit. Erről lesz szó sorozatunk befejező részében. A Varsói Szerződés hadseregei egyesített fegyveres erői főparancsnokságának tervei szerint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén tartják több testvérhadsereg „Pajzs—72” fedőnevű közös gyakorlatát. A gyakorlat vezetője Martin Dzur hadseregtábomok, Csehszlovákia nemzetvédelmi minisztere. A résztvevő csapatok és törzsek már néhány nappal ezelőtt beérkeztek kijelölt táborhelyeikre. Az első teendő természetesen az volt, hogy meghatározott időre megépítsék és berendezzék a táborokat. Ez a munka egyáltalán nem kis fizikai igénybevételt jelentett, miután a csapatok és a technikai eszközök kiszállítása — a ki- és berakodás is komoly próbatétel elé állította a katonákat és a parancsnokokat egyaránt. S magyar alakulatok — amint ezt az illetékes katonai vezetők elmondták. — szervezetten, a legnagyobb rendben érkeztek be az előre meghatározott körletekbe, és azonnal hozzákezdtek a további feladatok megoldásához. Ezekben a napokban — a politikai és a katonai programnak megfelelően — a parancsnokok minden időt arra használtak ki. hogy az embert és a technikát alaposat! próbára tevő gyakorlat rájuk eső mozzanatát alaposan begyakorolják. Emellett természetesen bőségesen nyílt alkalom arra is, hogy találkozzanak a környékbeli falvak lakóival, ellátogassanak ipari üzemekbe, állami gazdaságokba és termelőszövetkezetekbe és rsézletesen kidolgozzák az együttműködés részleteit a csehszlovák fegyvertársakkal. Hasonló tevékenység folyt a többi baráti hadsereg táboraiban is. Szinte óráról- órára érkeztek a híradások arról, milyen gazdag programot bonyolítottak le a Csehszlovákiában tartózkodó, különböző országokból érkezett alakulatok katonái. Kölcsönös látogatásokat tettek egymásnál az együttműködő csapatok képviselői, a táborokban megfordultak a helyi párt- és állami vezetők, a dolgozók képviselői. A közös gyakorlatot kísérő politikai aktivitás tovább mélyítette a népeink és a néphadseregeink közti megbonthatatlan barátságot. „A Pajzs—72” egészében, tartalmában hűségesen kifejezi a gyakorlat alapgondolatát; a Varsói Szerződés a szocializmus építésének védőpajzsa. Az egyesített fegyveres erők főparancsnokságának terveiben szereplő feladatok együttes megoldása tovább szilárdítja majd, hadseregeink egységét, jelentősen hozzájárul a harc- készültség tökéletesítéséhez. A szocialista hadművészet egyes kérdéseinek kidolgozásához K. Rusoy altábornagy, a csehszlovák nemzetvédelmi miniszter első helyettese, vezérkari főnök, az Obrana Lidu-ban. a csehszlovák néphadsereg központi lapjában írott cikkében hangsúlyozza: a közös gyakorlatok nélkülözhetetlenek a csapatok és a törzsek ösz- szekovácsoltságának erősítéséhez, a hadászatról vallott nézetek, a konkrét katonai és politikai feladatok megoldásának egységesítéséhez. A vezérkari főnök világosan utalt arra is, hogy a nemzetközi imperializmus stratégiája, szocialista-elle- nessége mitsem változott és agresszív természete, új agressziók szervezésére irányuló szándéka fokozott éberséget követel meg a szocializmust építő népektől. Olyan helyzetben, amikor a NATO nem csökkenti, háborús előkészületeit, fokozza a fegyverkezési hajszát, és amikor az Atlanti Tömb történetének eddigi legnagyobb hadgyakorlatára, a szeptember 14-én kezdődő „Strong express”-re készülj a szocialista hadseregek nem gyengíthetik erőfeszítéseiket Ezen a NATO-gyakorlaton több mint 60 ezer katona, sokszáz hadihajó, sokezer harci jármű vesz részt és befejező mozzanatára Csehszlovákia és az NDK határainak közelében kerül majd sor. Az európai békét és biztonságot fenyegető nyugati katonai erődemonstrációt a Varsói Szerződés tagállamainak párt- és állami vezetése messzemenően figyelembe vette, amikor állást foglalt a közös védelmi potenciál további szilárdításának kérdésében. A „Pajzs —72” gyakorlat kifejezése annak az eltökéltségünknek, hogy nem engedjük megbontani kontinensünk békéjét és a testvérhadseregek vállvetve bármikor készen állnak feladataik teljesítésére. A kijelölt magyar csapatok és törzsek — szoros együttműködésben a csehszlovák néphadsereggel és a többi baráti hadsereggel — becsülettel eleget tesznek kötelezettségüknek, a katonák és a tisztek fáradtságot nem ismerve készültek fel küldetésükre, a parancsnokok által megszabott feladatok legjobb tudásuk szerinti végrehajtására. Mindannyian bíznak abban, hogy harci tevékenységükkel, a kezükbe adott korszerű technikai eszközök mesteri alkalmazásával kivívják majd a fegyvertársak, a gyakorlatot megszemlélő felső katonai vezetők elismerését. Parancsnokaink elmondották, hogy mind a kiszállítás, mind a táborverés, mind pedig a konkrét harcfeladatok begyakorlásában rnesz- szemenően felhasználták az NDK területén 1970 őszén megtartott „Fegyverbarát- ság” gyakorlat értékes tapasztalatait. Annak is tudatában vannak, hogy bár sokoldalúan számításba vettek minden lehetséges szituációt, váratlan helyzetet, mégis előfordulhatnak meglepetések. Valóban, ezzel mindenkor számot kell vet-’ niök a parancsnokoknak, hiszen egyesített fegyveres erőinknek a Varsói Szerződés egyik gyakorlata sem egyszerű megismétlése a korábbiaknak, hanem mindig magasabb fokon, szintézisben összegeződnek a régebbi tapasztalatok. Ebben a folyamatban mindinkább kifejezésre jut a katonai integráció, a koalíciós vezetés évről-évre emelkedő színvonala, a tervezés és a végrehajtás tudományos alapokról való megközelítése. A különböző országokból érkezett hadseregek koordinált irányítása, tevékenységük óramű pontosságú összehangolása, a dinamikai helyzetek gyors változása rendkívüli fizikai és szellemi energiák bevetését követeli meg minden egyes parancsnoktól és katonától. A magyar és a csehszlovák alakulatok együttműködésének megszervezésében felbecsülhetetlen értékű tapasztalatokat jelent az 1966- os „Vitává” fedőnevű közös gyakorlat. Jelentős előny az is, hogy a parancsnokainkat személyes ismeretség fűzi a csehszlovák parancsnokokhoz, akikkel ennélfogva könnyen szót értenek. Egészen bizonyos, hogy amikorra sor kerül majd a gyakorlatot bezáró közös katonai díszszemlére, a mieink is, csehszlovák katonatársaink is elégedetten állapíthatják meg, hogy kölcsönösen megfeleltek a várakozásoknak, férfiasán helytálltak a béke nagy csatájában és mindent megtettek a siker érdekében. És amikor / a magyar csapatok elhagyják majd a testvéri Csehszlovákia területét, a közös tábor helyén márványtábla hirdeti majd a „Pajzs—72” emlékét, népeink és néphadseregeink széttéphetetlen barátságát. SerfőzS László alezredes Földeaki Béla A 900. évforduló eseményeiről Elkészült az eseménynaptár Darvas dráma a jubileumra 1 eslvérvárosok napja Nem először foglalkozunk városunk 900. jubileumával, és valószínű, hogy még jó- néhányszor adunk hírt a nagy évforduló előkészítéséről. A közelmúltban írtunk az egymillió forint összértékben, kiadásra kerülő em- lékbólyegekről. Márton Er- nőné ügyintéző és szervező szerdán már a próbanyomatokat is bemutatta és — mint mondotta — a terveknek megfelelően október 1-én megkezdődhet a bélyegek forgalmazása. Az 1975-ös jubileumi év kulturális eseményeiről érdeklődve értesültünk róla, hogy már elkészült a január 1-től augusztus 20-ig terjedő időszak eseménynaptára.' Az alapos előkészítést jellemzi, hogy tudjuk például: az ünnepélyes megnyitó huszonhét hónap múlva, január 1-én ll órakor kezdődik a Szigligeti Színházban, s ezt szimfonikus zenekari hangverseny követi. Februárban Üzemi népművelés és munkáskultúra címmel országos konferenciát rendeznek, amelyet a SZOT — SZMT Megyei Művelődési Ház szervez. Március az „Ifjúság Hónapja” lesz. Ékkor kerül sor a fiatalok „900 éves Szolnok” című vetélkedőjére. A Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján mutatják be Darvas József „A 144. nap” című drárnáftöozítették a hurgonyaíraíat Mint már az szokásos, szeptember első napjaiban, ezúttal is meghatározta az Országos Anyag, és Árhivatal az étkezési burgonya 1972. évi felvásárlási árait, valamint az állami és a szövetkezeti kereskedelem által alkalmazható maximált fogyasztói árakat. Az I. fajtacsoporthoz tartozó áruk — elsősorban a gülbaba és a kifliburgonya — maximált ját, melyet az író Szolnok város felkérésére alkotott. A legfiata.Yhbak seregszemléje lesz júniusban, amikoris az ország úttörőkórusai mutatkoznak be. Országos rendezvény, a Költészet Napja megnyitójának színhelye lesz április 11-én a Szigligeti Színház. Ugyanebben a hónapban, a „Magyar nyelv hete” keretében tudományos előadások hangzanak el. Szakmai tanácskozást folytatnak a pedagógusok és a népművelők a televízió oktatásban és művelődésben betöltött szerepéről. Május végén a képzőművészeté a szó. Ekkor nyílik a Tavaszi Tárlat. Az Üj magyar dráma hete keretében fővárosi és vidéki színházak hazai darabokat mutatnak be, s ugyanakkor a drámapályázat nyertes darabjainak ősbemutatójára is sor kerül, A nagyobb eseménysorozatokból nem maradhatnak ki a különböző találkozók sem. Ezek között jelentős a testvérvárosok kórusaival közösen rendezett szövetkezeti dalostalálkozó, a Röpülj Páva-körök országos találkozója és az Országos Vasutas Eszperantó Találkozó. A külföldi kapcsolatokat fémjelzi a júliusban megrendezendő „Testvérvárosok Napja”, amellyel az internacionalizmus mellett tesz hitet a város. fogyasztói ára kilogrammonként 3,50 forint; a II. fajta- csoportba tartozó termékek — elsősorban a rózsa-fajták, valamint a termesztésbe nemrég bevont holland fajták ára 3,20 forint, míg a III. fajtacsoportot képező — nagyrészt sárga- és fehérhúsú — burgonyák kilogrammonkénti ára 2 forint 70 fillér. Ellenőrzés o malmokban Napirendem ismét a szárastészta
