Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-10 / 214. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. szeptember 10. A VITOSA ORSZÁGA INTRANSMAS - szocialista integráció korlatilag' a nehéz fizi kai munkát szünteti meg. Ma is élő régi szólásainkról Jubileum Ünnepel a mezőtúri Teleki Blanka Teljes nevén a Teleki Blanka Gimnázium és Köz- gazdasági Szakközépiskola — életének jeles pillanatához érkezett, születésének 75. évfordulóját ünnepli. A századforduló idején létesült középfokú oktatási intézmény szeptember 24-én tartja a városi tanács dísztermében jubileumi ünnepségét. Erre az ünnepségre meghívták az intézet valamennyi öregdiákját, * a jelzések szerint soraikban ott foglal majd helyet dr. Jóboru Magda, a nevezetes nyomdász-család, a Kner-család néhány tagja művészek, alkot'k jelentették be részvételüket a nevezetes eseményre. Az évfordulóra kívül-be- lül egyaránt megszépült iskola — külső tatarozása csaknem egymillió forintba került — aulájában a testület és a tanulóifjúság emlékeztetőül márványtáblát helyez el, majd a nap programjában a vendégek és az ünneplők közösen vesznek részt a mezőtúri Fazekas és Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezetek. az iskola tantermeiben rendezett kállitásán, ahol egyébként a kollégiumi diákok legszebb hímzéseit is megtekinthetik a látogatók. A jubileumi év újdonsága: az iskola ebben a tanévben áttért a szaktanterem-rendszerű oktatásra, folyamatban van a tantermek korszerű átalakítása és berendezést. Elsőként az új irodagépterem készült el. de társadalmi segítséggel még ebben a tanévben újabb tantermek ,.szakosodnak” korszerű technikai és egyéb tanítási eszközökkel. Egy kiállítás képei — bábszínpadon A televízió idei „Ki mit tud?” vetélkedőjének győztes bábcsoportja — a pécsi Bóbita-együttes — érdekes _ vállalkozásba fogott: bábszínpadra állítja a múlt századi nagy orosz zeneszerző, Muszorgszkij .,Egy kiállítás képei’* című művét. a harminc perces bábjátékot Kós Lajos, az együttes vezetője rendezi, s ő tervezi a bábokat és a díszleteket is. A népszerű; sokszor és sokféleképpen feldolgozott Muszorgszkij- műnek ez lesz az első bábszínpadi előadása Magyar- országon. -i il ISI'KI I!*"* Pénteken nyolcvanöt szocialista brigádtag találkozott az abádszalóki művelődési házban. B. Révész László és Hanák Gábor filmrendezőkkel. A brigádtagok valamennyien a Nagykunsági Területi Tsz-Szövet- ség által meghirdetett szocialista brigádok vetélkedőjére készülnek. Ezt a felkészülést segítette elő a két alkotó által készített Pogány című film megtekintése. a film — amely egy falu életével, a közös gazdaság fejlődésével foglalkozik — közvetlen, őszinte gondolatokat ébresztett a brigádtagokban, a filmben látott problémák megbeszélése során fokozatosan a helyi, saját gondjaikat érintő kérdések kerültek elő. Rövid időn belül közös gondolkodás, véleménycsere. és nem „rendező—néző” találkozó volt. s ez nagyban köszönhető a két fiatal rendezőnek, akik Szófia, Böksztotn utca. Itt található az INTRANSMAS bolgár—magyar közös vállalat impozáns épülete. Anton Obretanov mérnök sokáig élt Budapesten, tehát könnyen boldogulunk tolmács nélkül is. Illetve ő segít beszélgetésünkben, amelyet Emil Planyinszki elvtárssal a tervosztály helyettes vezetőjével folytatunk. Közös témák Á műszaki fejlesztés közös területei főként a szabványok, típustervek területén jelentősek. Jelenleg mintegy tíz témában folytatnak kutatásokat. Egyebek között ilyen, a raktárak automatizálása, az úgynevezett magasraktárak készítése, a raktárak típusállvány megoldása, az anyagmozgató berendezések elektromos meghajtása és automatizálása, valamint a számítástechnika alkalmazása az említett automata kában. Természetesen a közös vállalat magyar, illetve bolgár részlege önállóan is dolgozik egyes témákban. Ezeket aztán közösen zsűrizik, s a legcélszerűbb, leghatékonyabb elképzelés, illetve terv kerül kivitelezésre. A bolgár szakemberek — beszélgető partnereim — igen pozitívan ítélik meg az eddigi együttműködést, főként a műszaki fejlesztés terén. Szélesedő kapcsolatok Planyinszki elvtárs elmondja, hogy a két ország közös vállalatának igen jelentős kapcsolata van a Szovjetunióval és a Német Demokratikus Köztársasággal is. Ilymódon tehát a szocialista gazdasági integráció egyik formájává bővült a két ország közös vállalatának tevékenysége. Ide kívánkozik az INTRANSMAS néhány fontos gyártmányának megemlítése: így a teherszállító kötélpályák, automata vezérléssel. Ilyen kötélpálya épül Dev- nyánál a mészkőszállításhoz. Ügyszintén említésre érdemes a raktári anyagmozgatás teljes gépesítése, amely gyameglepő otthonossággal mozogtak a témában. Az ésszerű gazdálkodástól a fiatalok és a falu kapcsolatán keresztül a háztáji termelésig sok kérdést megbeszéltek. A jól sikerült összejövetelt a tiszafüredi járási művelődési központ szervezte a járás szocialista brigádjai részére, akik a vetélkedőn részt vesznek. A vetélkedőn a brigádok írásbeli elődöntők után Szolnokon. a megyei művelődési központban irodalmi, politikai. szakmai, szocialista brigádmozgalommal kapcsolatos témakörökben szóbeli versenyen vesznek részt. Külön feladat volt a tévéből ismert film, amelynek feldolgozásához sikerrel nyújtott segítséget az abádszalóki találkozó. A 15 ezer forintos első díjért folyó versenyben 115 brigád nevezett be a megyéből. A verseny célja a brigádok kulturális munkára nevelése. KGST—szorosabb együttműködés Az INTRANSMAS tevékenységén túl — amely csak egy része az együttműködéseknek — okvetlenül szólni kell a szélesebb értelemben vett integrációról is. A KGST XXV. ülésszakán elfogadott „Komplex programinak megfelelően Bulgária a sokoldalú kooperáció útján még aktívabb szerepet kap a szocialista integrációban. Természetesen — éppen az integráció segítségévei — Bulgária népgazdaságának fejlődése is intenzívebb lesz. Így a jelenlegi, hatodik ötéves terv végére 30 milliárd kwó villamosenergiát, mintegy 33 milliárd tonna szenet; kb. 10 millió tonna folyékony tüzelőanyagot termelnek majd. Különösen jelentősen fejlődik a gépipar: öt év alatt a jelenlegi produktum kétszeresét adja. Hasonlóan az előzőekhez, igerv fontos szerepet kap a számítás- technika, a műszergyártás, továbbá az automatizáláshoz szükséges termékek, berendezések előállítása. Úgyszintén a mezőgazda- sági termelés is — mint hagyományos népgazdasági ág — nagy fejlesztési programmal rendelkezik. A jelenlegi ötéves tervben 25—30 százalékkal emelkedik a reáljövedelem,' s ezzel arányban az egy főre jutó fogyasztás is. Beszélgetésünk ismét az eredeti témához — az INT- RANSMAS-hoz vezet. A bolgár elvtársak kijelentik: mindent elkövetnek, hogy a közös vállalat eddigi gyümölcsöző munkája még hasznosabb legyen, mind a magyar, mind a bolgár népgazdaság — népeink javára. Vincze György Vannak, akik azt tartják, hogy a mai modern ember beszédében, írásaiban ritkábban jelentkeznek a szólások, a közmondások. Ha azonban figyelmesebben hallgatjuk embertársainkat, meglepődünk, mennyire nincs igaza ennek a megállapításnak. Egyik munkatársunk, előjegyzési naplóját elővéve, ezzel a régi szólással jegyezte be az elvégzendő feladatot: Az én eszem sem lőcsei. Ezzel azt akarta mondani szemléletesen, hogy nem tudhat mindent feljegyzés nélkül, nem emlékezhet mindenre, jó tehát feljegyezni az elvégzendő feladatokat. Napjainkban is gyakran elevenednek meg nyelvhasználatunkban régi magyar szólások. Az idézett szólásmódnak több alakváltozatát ismerjük. Még ma is gyakran halljuk, és olvassuk ezt a változatot: Hét országra szól, mint a lőcsei kalendárium. A két szólás kiegészíti egymást, illetőleg ismeretükben pontosabban tudjuk értelmezni a mondás jelentését, használati értékét. Az első idézett változatban jelentéstapadással a lőcsei jelző önmagában teljesíti azt a nyelvi szerepet, amit a másik változatban a lőcsei kalendárium jelzős szerkezet teljesít Az amatőr együttesek, irodalmi színpadok múlt évi sikerén felbuzdulva országos szervek ebben az esztendőben is meghirdették a műkedvelő színjátszók és irodalmi együttesek országos versenyét. Tekintettel Petőfi születésének 150. évfordulójára a versenyben indulni szándékozó együtteseknek olyan előadással kell színpadra avagy pódiumra lépniük, amelyek tartalma közvetlenül vagy közvetve kötődik a nagy forradalmárköltő szelleméhez, Petőfi Sándor gondolataihoz. Az országos felhívás élénk visszhangot váltott ki megyénk irodalmi színpadjai körében is, és eddig tíz színHogyan vállalhattak szerepet közmondásainkban a lőcsei kalendáriumok?' Valamikor hazánkban igen híresek és ismertek voltak a lőcsei nyomdában készített naptárak. A hónapok és napok felsorolásán kívül ezek a naptárak tájékoztatták az olvasókat a fontosabb vásárokról, a pénzek árfolyamáról, az arcukról, a bérekről, a legfontosabb mezőgazdasági munkákról, az időjárásról, az egészségügyi előírásokról stb., stb. Valóban sokat „tudtak” ezek a kalendáriumok. Tömören ezt fejezi ki a szólásnak ez a változata is: Nem tudhatok mindent, mint a lőcsei kalendárium. Ezek a szólások akkor is megelevenednek napjainkban, amikor használóik valójában alig tudnak arról, hogy miért emlegetik ezek a szólások éppen a lőcsei kalendáriumot. Természetesen akkor is örülnünk kell a régi szólások megelevenedésé- nek, ha fogalmunk sincs arról a valóságháttérről, történésről vagy tárgyról, ami alapot adott a szólások, közmondások keletkezéséhez. Értelmezésünkkel elsősorban azt a cál szolgáltuk, hogy még tudatosabbá tegyük a szólások használatát, s még világosabbá jelentéstartalmukat, használati értéküket. Dr. Bakos József pad küldte be nevezését a megyei művelődési központhoz, amelyhez egyúttal mellékelte a készülő előadás irodalmi forgatókönyvét is. Az indulók között találjuk országos hírű irodalmi színpadjainkat, így a Bányai Kornél Színpadot Tiszaföld- várról, a szolnoki Hidat és a jászberényi Mozaik színpadot. A pályázók között újoncok is akadnak, mint például a szolnoki ÁFÉSZ Irodalmi színpada, amely éppen Petőfi műsorával lép először a közönség elé. A falusi együttesek közül a kengyeliek és a jászkisériek szerepelnek a versenyezni kívánó együttesek sorában. Önálló műsorral készülnek a túrkevei Kupa Árpád irodalmi színpad tagjai, a kunszentmártoni járási művelődési központ versmondói, a törökszentmiklósi művelődési központ színjátszói. A beküldött forgatókönyvek alapján a megvei zsűri hamarosan eldönti, hogy végül is kit hívnak meg a megyei illetve táiiellegű bemutatóra. A Petőfi-műsorok országos seregszemléje minden bizonnyal szép sikereket hoz majd a műkedvelő művészeti mozgalomnak. A legjobb együttesek progrrmját felvételről a Magyar Rádió január 1. és március 1. között közvetíti és az elhangzott műsorok közül a legjobbak meghívást kapnak a költő szülővárosában, Kiskőrösön tartandó március 14-i országos döntőbe. A Szóljatok szép szavak azonban ezzel még nem fejezte be „pályafutását”, 1974 -75-ben, hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére újabb pályázat kiírását tervezik. A felhívás helytörténeti, honismereti dokumentumműsorok készítésére és bemutatására ösztönzi majd az irodalmi színpadokat. A Petőfi-műsorok megyei bemutatójára előreláthatóan november hónapban kerül sor. Vasárnapi dörmögések Fejlődőképességemet hangoztatva nem szégyellem bevallani, hogy néhány héttel ezelőtt én bizony még büdösnek tartottam ezt a szagot, amelyet időnként a szolnoki „kutyagyár” — bocsánat — az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat szolnoki üzeme felől hozott a jobb sorsra érdemes déli szél. Sőt. azt sem átallom most nagy pironkodva elmondani, hogy mindenféléket gondoltán^ azoknak a jóembereknek a város- tervezési tudományáról, akik odatelepítették azt a fránya kutyagyárat a majdani nagy város szélére. De, hogy fejlődik az ember, a kutyafájátl Akkorát fejlődtem, hogy most meg türelmetlenül várom a dél felől lengedező fuvallatot, jól ismert, mindent betöltő aromájával. De ne tartsam titokban, ugye. megön- tudatosodásom történetét. Az úgy volt, hogy valaki panaszos levelet írt szerkesztőségünkhöz, hogy büdös a kutyagyári „aroma”. A panaszos levelet közöltük, mire az ATEV — ez a „kutyagyár” hivatalos rövidítése — szolnoki üzemének illetékesétől hosszú, az üzem nép- gazdasági jelentőségét méltató levelet kaptunk. Megtudtuk, hogy milyen hasznos ez az üzem. Ezt ugyan sohasem vontuk kétségbe, csak éppen — még a megöntuda- tosodásunk előtt, természetesen — messzi földre érezhetően bűzösnek tartottuk. Agitatív egy levél volt az amit kaptunk, az bizony! Kü’önösen az utolsó passzusa: „Remélem a bővebb ismeretek alapján másképp ítélik meg a szagot, amelyhez hatásos szagtalanító jelenleg az országban nem létezik. bekerülési költsége olyan magas, hogy állami dotáció nélkül kilenc üzemben megoldani nem lehet.” Világos beszéd! A húsliszttermelés állami érdek. A szag tehát, amely a liszt előállítása során keletkezik, az államérdek része. Az az állampolgár pedig, aki államérdekből nem pártfogolja az államérdeket, az rossz állampolgár. Nem, én ezt nem akarom, kérem. írva vagyon ugye, hogy az állam nem ad dotációt arra a csodajó szagtalanítóra. Ebből következik, hogy jó állampolgárhoz méltó öntudattal szagoljuk csak tovább, amit a „kutyagyár” csinál! Az idők végtelenségéig. Mert arra ugye gondolni se szabad, hogy az ATEV saját pénzéből veszi meg azt a csoda drága szagtalanítót. Pedig az is benne van ám ebben a hivatalos ..kutyagyári” levélben, hogy a vállalat dolgozói nagyobb társadalmi megbecsülést érdemelnek. Nagyon igaz! Vegye meg tehát a vállalat azt a szagtalanítót, hogy ne kelljen a dolgozóinak bűzben dolgozniuk! A nyereség rovására is! Kezdjük itt a megbecsülést! Mert a büdös az büdös. Nem mindenki olyan fejlett ám még. hogy a népgazdasági érdekből csinált büdöset jó szagúnak érezze! Ehhez orr kell, jó orr, amivel még időben ki lehet szagolni, hogy büdös-e a büdös, vagy éppen ciklámen illat. Filmankét Abádszalókon Az INTRANSMAS szófiai székhaza Szóljatok szép szavak — Petőfi Sándorról A megye tíz színpada versenyben
