Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-07 / 211. szám
1972. szeptember 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Azon fárado hogy felgyorsuljon az élet (Folytatás az 1-es oldalról) A továbbiakban arról beszélt a megyei pártbizottság első titkára, hogy igyekeznek odahatni: szélesebb körben és aktívabban pezsegjen az élet a közművelődésben, is. Elérni, hogy jobban tért hódítson a lokálpatriotizmus, hiszen a szocialista hazaszeretet akkor virágzik ki, ha az embereknek szűkebb környezetükben is van mihez ragaszkodni. A tájékoztatóból kicsendült, hogy a megyei pártbizottság fontos feladatának tartja a lakosság ellátásának javítását. — „Tűzön-vízen keresztül visszük, hogy Szolnokon legyen rendes piac, vásárcsarnok, áruház, hogy a munkásasszonyok helyben tudják beszerezni a családjuknak szükséges cikkeket” — mondotta erről — többek között — Gergely elvtárs. A tájékoztatót sokrétű, élénk eszmecsere követte, melynek során a beruházások alakulása, az őszi munkák mellett sok minden szóba- került. Szolnok ellátásáról igen sok szó esett, összefog- hatóan az utóbbit így lehe- 1 tett summázni: kimondottan rossz. Nincs a megyeszékhelyhez méltó áruház, nincs bútoráruház, kimondhatatlanul kellene egy vásárcsarnok. Kocsmákkal igen jól ellátott a megyeszékhely, — tömegcikkeket árusító üzletekkel kevésbé. Reménytkel- tő viszont, hogy két új áruház építése is napirenden van. Az egvik állami, a másik szövetkezeti forrásból épül. Megépül a bútoráruház is, — a vásárcsarnok pénzügyi fedezete azonban egyelőre nincs biztosítva. Az eszmecseréből kScsen- dült az is; a megyei vezetők nagyobb támogatásban szeretnék részesíteni a sportéletet. Erre nagy szükség van, hiszen az utóbbi tíz év alatt százharminc élsportoló hagyta itt Szolnokot, — jórészt a lehetőségek (oéldául téli edzés) hiánya miatt. A sport pedig tömegeket érint, felkarolása közösségi ügy. Németh Károly elvtárs a megyei vezetőkkel való beszélgetés közben megemlítette; a Központi Bizottság készül arra, hogy áttekinti a X. kongresszus határozatának megvalósítását néhány területen. Ennek során nem elvi határozat várható, hanem kézzelfogható útbaigazítás arról, hogy kinek, mit kell tenni. A jól előkészített határozatok végrehajtásában is tapasztalható elbizonytalanodás és gyengeség, — hangsúlyozta Németh elvtárs a ■továbbiakban. Ezért kell határozottabban, következetesebben dolgozni. S munkájuk során a vezetőknek mindig arra gondolni: a lakosság közérzetét elsősorban, saját környezete befolyásolja. A környezet fejlesztése viszont nem látványos tetteket, hanem ezernyi apró, hétköznapi cselekedetet, állhatatos szervezőmunkát, a közösségek összefogásából eredő lehetőségek kiaknázását követeli. S azt, hogy csökkentsük az üresjáratokat. Néha egy kicsit több lelkesedés, optimizmus is elkelne, hiszen az az anyagi bázis, amit közös erővel megteremtettünk, a meglévőnél többre ad lehetőséget Csak fel kell figyelnünk arra, hogy üzemeinkben kevés a műszaki norma, néhol fegyelmezetlenség is van, s a közpénzzel való takarékosság kezd egy kicsit kiveszni a szóhasználatból. Egyszóval — hangoztatta Németh Károly a továbbiakban — itt az ideje, hogy lehetőségeinket elképzeléseinket összevessük a gyakorlattal. Mindez a kommunisták egységes szemléletét követeli. Az általános politikai irányvonalat illetően, egység van, minden részletkérdésben is erre kell törekedni. A megyei pártbizottságról a Tiszamenti Vegyiművekbe vezetett Németh elvtárs útja. Vendéglátói közül dr. Gergely István, a megyei pártbizottság első titkára, Fodor Mihály, a megyei tanács elnöke. Szekeres László, a megyei pártbizottság titkára és Sándor László, a városi pártbizottság titkára kísérte el. A rövid tájékoztatót követő üzemlátogatás után, Németh Károly szívből gratulált a helyi vezetőknek az üzem fejlődéséért, termelési sikereiért. Elismerését fejezte ki az intenzív pártápíté- sért és a dolgozókról való példás gondoskodásért, amely a nagymérvű lakásjuttatásban is kifejezésre jut. Az üzem hatalmas összegeket áldoz erre a célra. A koradélutáni órákban a szolnoki Városi Tanács vezetőit kereste fel Németh elvtárs és kísérete. Csorna Kálmán városi tanácselnök tájékoztatója után ott is esz.- mecserére került sor. Annak során Németh elvtárs hangsúlyozta: Szolnok a megye központja, ezért kell intenzívebben fejleszteni, következetesebben építeni, mint a többit. Régen el kellett volna dönteni például a négyes számú út városon áthaladó szakaszának sorsát, mert az az egész városképre vissza- húzóan hat, késlelteti az útmenti területek beépítését. Az anyagi erőforrások gyarapítására és célszerű felhasználására vonatkozóan, is hasznos tanácsokat adott Németh elvtárs a városi tanács vezetőinek, majd napi programja befejező szakaszaként a Középtiszai Állami Gazdaságba látogatott. s. a1 Lánc, lánc, Imtőlánc... A hozzáértők becslése szerint a romlandó élelmiszerek 10 százaléka megy veszendőbe a hűtőlánc hiányosságai miatt. Azért, mert az Ipartól a háztartásokig nem tudják mindig egyenletesen alacsony hőmérsékleten szállítani, tárolni az árut; mert nincs elég hűtővagon és hűtőkamion, — mért kevés az élelmiszerboltokban a hűtőpult, a hűtővitrin s a háztartásoknak is csak egyharmada rendelkezik fridzsiderrel. A számokban mérhető — anyagi káron túl a hűtést igénylő élelmiszerek forgalmának, fogyasztásának is korlátokat szab a gépek hiánya. Egy sereg községi boltban például tejet sem tudnak emiatt árusítani, nem is szólva az olyan korszerű, már falun is keresett termékekről, mint a félkész ételek, a mirelit készítmények, amelyek egészségesebb táplálkozást biztosítanak — télen is vitamin- dús zöldséghez gyümölcshöz juttatnak — és könnyítik a háztartási munkát. Ám igazságtalan lenne negatív képet festeni, hiszen 1956-ban csak 1000 hűtőbútor volt a boltokban, a hároméves terv időszakában számuk 9000-re nőtt. a második ötéves terv időszakában pedig megháromszorozódott. 1966 és 1970 között a fejlődés üteme tovább gyorsult, s a negyedik ötéves terv kezdetén az állami és a szövetkezeti élelmiszeboltokban már 44 400 elektromos hűtőberendezés üzemelt. Eközben azonban a hűtést igénylő élelmiszerek termelése és kereskedelmi forgalma is gyorsan nőtt, a régi gépek elhasználódtak. A jelzett tekintélyes fejlődés ellenére elengedhetetlenül szükséges a hűtőlánc fejlesztése. Ami a háztartásokat illeti, — a jövedelmek növekedését, a berendezések termelését figyelembe véve — arra számítnatunk, hogy 1975- re a jelenlegi egymillió helyett 2 millió 200 ezer fridzsi- der lesz az otthonokban; a családok 64 százaléka rendelkezik majd elektromos hűtő- berendezéssel. Mi várható a szállítás területén? A Hungarocamionnak 255 hűtőjárműje van, s ezt a közeljövőben 450-re növeli. Ma évente, mintegy 200 000 tonna árut tudnak hűtőkocsiban szállítani. A boltok és a vendéglátó- helyek hűtőkapacitásának növekedése elsősorban a vállalatok anyagi' erejétől, beszerzési szándékától, emellett pedig természetesen a berendezések termelésének ütemétől függ. E tényezők összehangolása, fokozása érdekében a Belkereskedelmi Minisztérium a közelmúltban felméréseket végzett és figyelemre méltó intézkedéseket tett. A felmérés célja az volt, hogy megismerjék a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek beszerzési' szándékát, ezt pedig összhangba hozzák a berendezések előállításával. A felmérés vegyes eredménnyel járt. A szövetkezetek például az elkövetkező három évre kevesebb hűtő- bútor-igényt jeleztek, mint amennyit csuoán idén vásárolnak; ez talán a pontatlan adatközlés következménye. — De kiderült az is hogy míg egyes vállalatok fejlesztési alapjuk arányos részét kívánják erre a közérdekű célra fordítani, mások még a nagyon kedvező beszerzési lehetőséggel sem élnek. A Belkereskedelmi Minisztérium a közelmúltban felhívta a vállalatokat: allami támogatás segítségével, feláron juthatnak bizonyos hűtőbútorokhoz. Mintegy 6—800 új mélyhűtőbútorral növelhető ilyen módon a keresKede- lem állománya. Ez azt jelenti, hogy újabb 6—800 helyen árusíthatnak majd mirelit készítményeket az országban. A hűtőlánc kiépítésére nagy gondot fordít a Belkereskedelmi Minisztérium, ami azért is örvendetes, mert a vállalatok, a szövetkezetek némelyike „takarékoskodik”; még ha van pénze, akkor sem vásárol annyi hűtőberendezést, amennyi a lakosság megfelelő ellátásához szükséges. Máskor az elromlott berendezések javítását halogatják, sőt az is előfordul hogy nem rendelnek elég árut, s ezért üresen áll a drága hűtőszekrény. A hanyag, felelőtlen kereskedelmi munka mellett mindezt az is tetézi hogy a hűtőbútorok üzemeltetése is sokba kerül, ugyanakkor a hűtést igénylő élelmiszerek órába,, az ilyen költségeket nem kalkulálták be. A fejlesztést szorgalmazó módszerek közül említésre méltó például az a levél is. amelyet az illetékes miniszterhelyettes írt a napokban a megyei tanácsok elnökhelyetteseinek. Ebben ismerteti a bolti hűtés problémáit, s a tanácsok segítségét Kéri. Közelebbről azt: hívják fel a tanácsi jránvítás alatt működő élelmiszerkereskedelmi vállalatok figyelmét a gépesítés fontosságára, segítsék elő. hosv a fnovasztási szövetkezetek reális beszerzést tervet készítsenek, s ellenőrizzék. szorgalmazzák a már meglévő berendezések jobb karbantartását, rendszeres j avítását. Gál Zsuzsa Szolnok Vosztok úti lakótelep „ Tisztelt Kari Főiskolaavatás Mezőtúron — Erdei Ferenc nevét vette fel a kollégium -- Dr. Lénárt Lajos miniszterhelyettes ünnepi beszéde Tízezernyolcszázötven közép- és háromezerhétszáz felsőfokú technikust adott fennállása óta mostanáig a mezőtúri technikum. És ez már a végleges adat. Tegnaptól nem felsőfokú technikum többé, hanem egyetemi intézmény. Egész pontosan — az 1028/1972-es számú kormányhatározat értelmében — a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészeti Főiskolai Kara. Volt diákotthona pedig Erdei Ferenc főiskolai kollégium. A régenvárt változás ünnepélyes kihirdetésére tegnap délelőtt 10 órára ünnepi kari tanácsülést hívtak össze. Dr. Ács Antal az egyetem rektora emelkedett szólásra: — Tisztelt Kari Tanács! Tisztelt főiskolai hallgatók! Tisztelt vendégek! A magyar agrároktatás és az egész Tiszántúl jelentős eseménye a mai. Az új egyetemi intézmény szervezéséhez Szolnok megye és Mezőtúr városa áldozaMagyar borok a világpiacon Fokozódik! a világ bortermelése és ezzel arányban nő a fogyasztás — közölték tegnap Egerben a FAO szőlészeti és borászati kormányközi csoportjának ülésén. 1971-ben mintegy harminc százalékkal több bor vett részt a nemzetközi kereskedelemben, mint tíz évvel korábban, ugyanakkor a forgalom értéke — az árakat befolyásoló különböző tényezők hatására — ezidő alatt megkétszereződött. A világ szőlőterülete tízmillió hektár, s a bortermelés az utóbbi tíz évben 240 millió hektoliterről évi 300 millióra növekedett. Figyelemre méltó az a bejelentést, hogv Magyar- ország is felzárkózott a világ legjelentősebb borexportáló országai közé, 1971- ben már egymillió hektoliter maeyar bor vett részt a világkereskedelemben Borexportban kiemelkedő szerephez jutott az Egri Bikavér , és az Egri Leányka. a magyar borok hatvan százaléka palackok’ an , jut el a külföldi fogyasztókhoz. tos munkával megteremtette az anyagi és erkölcsi alapot. A debreceni egyetem harmadik fakultása ma megkezdi munkáját és az lesz a hivatása, hogy mezőgazdasági gépész üzemmérnököket képezzen azokat továbbképezze. Megnyitójában emlékezett meg a rektor dr. Vigh Pál érdemeiről is, aki eddig a felsőfokú technikum igazgatójaként olyan sokat tett az intézmény fejlesztéséért. mostantól azonban fontos állami megbízást kapván búcsút vesz a főiskolától. Ezt követően dr. Lénárt Lajos. mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes ünnepi beszéde következett. Az új főiskola rendeltetéséről azt mondta a miniszterhelyettes: — A szakoktatási intézmények alapvető feladata, olyan szocialista szakemberek kibocsátása, akik a marxista világnézetet elsajátítva szakmailag felvértezetten fejezik be tanulmányaikat. Mezőtúron ennek megvannak a feltételei, hiszen olyan városban kezdi meg működését az új főiskola, ahol négyszáz éves múltja van a középfokú oktatásnak. S a fő'skolán 70 millió forint értékű felszerelés, ezenkívül 30 millió forint értékű tanműhely szolgálja az alapos felkészítést. Az is nagyszerű, hogy az országos 53 százalékos átlaggal szemben itt a hallgatók 75 százaléka a fiztikai munkások gyermekeiből tevődik ki. Majd ígv folytatta: — hegyen szabad elmondanom, hogy a mezőtúri intézetben eddig is olyan rangra , emelték az elméleti és a gyakorlati oktatást, a szaktanácsadást hogy az öt alföldi megyében mindig a kétszeresét igényelték a végzett hallgatóknak. Az ünnepi szónok azt kérte a főiskolai oktatóktól, hogy az önművelés igényét is keltsék fel a hallgatókban. Hiszen a három év alatt itt szerzett legkorszerűbb ismeret is elévül 5—6 év múltán. Az igazi szakember azonban iskolai tanulmányai befejeztével is képzi magát, specialistájává lesz szakmájának. Befejezésül átadta dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter kollégiumi működési engedélyét. Vörös selyemzászlót hoztak a terembe a fiatalok. A KISZ Központi Bizottságának kollégiumi zászlaját, amelyet Szilágyi Balázs adott át az ifjúsági szövetség nevében. Azzal; legyenek a névadó Erdei Ferenc emlékének méltó örökösei. Bon- tovli.es Zoltán harmadéves hallgató ismertette Erdei Ferenc, a követendő példakép életútját. Az elsőévesek ünnepi fogadalomtétele hangzott el.. Sorban szót kértek a főiskolák, társegyetemek képviselői, köszöntve a család legfiatalabbját. A város közéleti vezetőd ugyanezt tették. A megyei pártbizottság és a tanács nevében Tóth János a megyei pártbizottság titkára azt mondta: — A megye kiemelkedő társadalmi eseménye a mai. Űj szellemi tudományos központ kezdte meg működését az Alföldön. Büszkék vagyunk rá, hogy a mi megyénkben. s hogy olyan városban. ahol az agrárszocialista és a szocialista mozgalomnak nagy hagyományai vannak. Erdei Ferenc özvegyének meghatott hangú levelét olvasta fel Rideg Imre hallgató. A főiskolai kari tanács ünnepi ülése Tóth István zárszavával ért véget. B. L. Nyolcszázmillió forintos beruházással fejlesztik az állati oltóanyag- és tápszergyártást A Phylaxia Oltóanyag és Tápszertermelő Vállalat fennállásának 60. évfordulója alkalmából tegnap, a vállalat központjában kétnapos nemzetközi tudományos tanácskozás kezdődött. Az ülésen megjelent dr. Dimény Imre mezőgazda- só ei- és élelmezésügyi miniszter. Az állategészségügyi tanácskozáson 300 szakember vesz részt, Az ülésen dr. Dimény Imre hangsúlyozta: a kor;,. szerű nagyüzemi állattartás új létesítményei csak akkor működnek kellő eredménnyel és gazdaságosan, ha a tenyésztők maximálisan kihasználják az állat- állomány biológiai adottságait és elkerülik a felesleges kiadásokat. A cél érdekébe^ a kormányzat 800 millió forintos beruházási támogatásával a következő években nagyszabású beruházási programot látás# meg * Phylaxia.
