Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-03 / 208. szám

Eredményes volt a Központi Polgári Védelmi Iskola

munkája

Szolnok megye jelenlegi polgári védelmi helyzetéről, eredményeiről, munkájáról, a Polgári Védelmi Központi Iskola tevékenységéről, a szervezet előtt álló .feladatokról beszélgettünk Fodor Mihállyal, a megyei tanács elnökével, Szolnok megye polgári védelmi parancsnokával.

Újságíró: Elnök elvtárs hogyan értékeli, eleget tettek-e'az elmúlt években a polgári védelem megyei szervei, szervezeti feladataiknak?

Fodor Mihály: A.z elmúlt évek a lakosság polgári védelmi alapképzésének időszaka volt. Az oktatásokon a képzésbe bevontak pontosan megjelentek, elsajátították a tananyagot. vagyis, sikeresen oldottuk meg e feladatainkat. A PV országos szervei által elrendelt átszervezés — ami a szakszolgálatokra vonatkozóan részben a területekre való telepítésüket, részben az üzemben való létrehozásukat illeti — az elmúlt évben megtörtént. Sokan kerültek a szakszolgálatokba olyanok, akik korábban ilyen jellegű feladatokat nem láttak el. Épp ezért a jelen időszak és az elkövetkező évek egyik legfontosabb feladata, hogy ezek az emberek elsajátítsák a polgári védelem alapismereteit, illetve, hogy olyan összekovácsoló- dott egységek jöjjenek létre, amelyek ha arra szükség van, képesek feladataikat ellátni. Itt nemcsak egy rendkívüli időszak atomcsapására gondolok, hanem olyan elemi

csapasokra is, mint az 1970. évi árvíz volt.

Újságíró: A magasabb szintű oktatást, a szakanyagok jobb elsajátítását szolgálja a megyénkben megrendezett központi iskola is, amely az első ilyen oktatási forma volt az országban.

Fodor Mihály: Ilyen formában valóban elsőként rendeztük meg az országban, azonban más formában a többi megyében is tesznek erőfeszítéseket az oktatás mind színvonalasabbá tételére. Ezek tulajdonképpen még kezdeti lépések, útkeresések a tapasztalatok szerzésének és levonásának időszakai, őszintén szólva, nagyon sokat gondolkodtam azon, hogy ilyen nagyon fontos munkaidőszakban, különösen ami a mezőgazdasági szakemberek igény- bevételét illeti, helyes-e most ilyen tanfolyamokat rendezni. Különösen ha azt is figyelembe vesszük, hogy ilyenkor mennek legtöbben szabadságra. Kiderült, helyes volt a gondolat: rendezzük meg most, mert a három- vagy négynapos tanfolyam összefogja az egész anyagot. Többet ad a résztvevőknek mint a nyolc-tízszeri egésznapos értekezletre való összehívás.

Újságíró: Kik vettek részt az iskolán?

Fodor Mihály: A megyei szolgálat, szakszolgálatokban levők, a járási. városi, nagyközségi szolgálatok parancsnokai, helyettesei, vagy olyan beosztásban levő személyek, akiknek a továbbiakban kiképzést kell vezetni. Tudniillik, az elkövetkezendő, időben három nagyon fontos feladat hárul a szakszolgálatokra. Először a saját terveiket kell az adott helyzetnek megfelelően átdolgozni.

A másik, azoknak, akik ezen a tanfolyamszerű oktatáson részt vettek, kötelességük lesz, hogy a különböző szolgálatok tagjait kiképezzék. tehát maguk is oktatók legyenek. Ezt már esti órákban, munkaidő után oldják meg.

A harmadik pedig az, hogy 1973— 74-től a lakosság oktatása ismételten elkezdődik és e tanfolyam résztvevőiből, illetve az általuk kiképzett elvtársakból szeretnénk kialakítani azt az oktató gárdát, akik majd a lakosság képzésében részt vesznek.

A polgári védelem fontos része a hátország védelemnek. Itt is azt kell biztosítani, hogy a szervezet minden alkalommal készen álljon feladatai végrehajtására, ütőképes legyen — mondta befejezésül Fodor Mihály.

1. Mekkora a lökőhullám terjedési sebessége?

2. Tisztálkodáshoz személyenként hány liter vizet kell az óvóhelyen tárolni?

3. Hány százalékos lejtést kell biztosítani az árokóvóhely padozatának és merre felé kell hogy lejtsen?

4. Nagy hidegben hogyan tesz- szűk szabaddá a sérült testrészt?

5. Milyen értékű számjegyekkel kell számolni mesterséges lélegeztetésnél és miért?

6. Milyen eszközt használunk szorítókötözéshez?

7. Mivel kezeljük a vegyi harcanyagok által sérültek szemét, orrát. garatát?

8. Milyen pályamenettel kell kötözni a lovak csüdjét?

9. Mikor lehet az állatoknak korlátlan mennyiségű vizet adni?

10. Melyik a szükségóvóhelyek két legfőbb csoportja?

A beküldési határidő 1972. szeptember 30. Címünk: Szolnok megyei Néplap szerkesztősége. Szolnok, Kossuth tér, Irodaház. A borítékra kérjük ráírni: Polgári Védelem. A helyes megfejtők között öt szépirodalmi művet sorsolunk ki.

Legutóbbi, júniusi lapszámunkban közölt rejtvények helyes megfejtése a következő: 1. vezetési szervek, megelőző szolgálatok, kárelhárító és mentő szolgálatok, segédszolgálatok: 2. 1944. június 1-én; 3. 1944. június 2-án, több mint ezer- kétszázán haltak meg; 4. hatezerötszáz lakos; 5. 1944. június 6-án hajnalban; 6. 1944. augusztus 23.; 7. a) kémiai úton — gyújtó- és robbanóanyagokkal, hormonális vegysze, vekkel, mérgező anyagokkal, b) biológiai úton — gyomok terjesztésével, gombafertőzéssel, baktériumok terjesztésével, vírusfertőzéssel, rovarok segítségével; 8. repülőgéppel, rakétákkal; 9. permetezéssel, porozással, leszórással (pl. gyújtólapokkal), ejtőernyős tartályokkal, bombázással, rakétákkal (lövedékkel,I; 10. erős szelektív hatású vegyszereket. hasonlítanak a gyomirtó vegyszerekhez.

Könyvjutalmat nyertek: Major Gyula Tiszaföldvár, Kiss Ernő Szolnok. Varga Irén Tiszafüred, Kovács L. István Jászberény. Kovács Istvánná Mezőtúr.

Általános magatartási szabályok

A kitelepítés elrendelése a háború közvetlen veszélye időszakában nagy törést jelent a lakosság életében, mert a megszokott életforma megváltozását vonja maga után. Nehéz lesz ugyanis a kitelepítés elrendelését tudomásul venni, az otthont elhagyni, és az otthon által nyújtott kényelemről lemondani. Minderre azonban az élet megmentése érdekében elkerülhetetlenül szükség van.

A kitelepítés végrehajtásának sikere és szervezettsége, a szakszolgálat határozott fellépése, rendszeres, következetes munkája mellett mindenekelőtt a lakosság tájékozottságától és fegyelmezettségétől függ, mert a kitelepítésre való közvetlen felkészülés és a város elhagyása a lehető legrövidebb időn belül csak így biztosítható.

A kitelepítésre való közvetlen felkészülésnél gondolni kell arra, hogy a korszerű háború körülményei között, a felkészülésre esetleg csak néhány óra állhat rendelkezésre, amelynek legeredményesebb kihasználása nélkül a kitele pítés időbeni végrehajthatósága és ezáltal az élet megmentése nem biztosítható:

A lakóhelyen történő felkészülés

A kitelepítés elrendelése a kijelölt városok lakosságát az alábbi magatartási szabályok következetes betartására kötelezi:

1. A kitelepítés elrendelése után azonnal kezdje meg a kitelepülésre való felkészülést. Vigye magával:

— személyi okmányait — rendszeresítés esetén kitelepítési igazolványát — legfontosabb értéktárgyait, készpénzét;

— 2—3 napra elegendő élelmiszert és legalább 1 liter ivóvizet, teát vagy üdítő italt;

— fehérneműt, lábbelit és megfelelő ruházatot;

— tisztálkodási és önsegélynyúj- tó eszközöket, valamint a legfont sabb gyógyszereket;

— egyéni védőeszközeit (szükséglégzésvédőt és szükség-bőrvédő eszközként felhasználható ruházatot);

— takarót, esetleg — ha van birtokában — hálózsákot, gumimatracot, vagy párnát és

— amennyiben rendelkezésre áll: táskarádióját.

Alapvető követelmény, hogy a kitelepülök — személyenként — minél kisebb térfogatú és könnyen szállítható csomagot vigyenek magukkal, amely csak a legszükségesebbeket tartalmazza, figyelembe véve a kitelepülés végrehajtásának módját, vagyis azt, hogy az gyalog, személygépjárművel vagy központilag biztosított szállítóeszközökkel történik. Ez utóbbi esetben a csomag súlya — személyenként — nem haladhatja meg a 20 kg-ot.

A személyi csomagokat ajánlatos bőröndben, kézitáskában vagy egyszerű zsákból készült szükséghátizsákban elhelyezni, a név, cím és befogadási hely feltüntetésével.

2. Nem iskolaköteles gyermekek ruházatára és fehérneműjére fel kell írni. illetve varrni a nevüket, születési évüket és állandó lakhelyüket Egyes esetekben célszerű ezt a módszert a személyi igazolvánnyal még nem rendelkező fiatalok esetében is alkalmazni.

3. A lakásból való távozás előtt ki kell kapcsolni, illetve el kell zárni az elektromos, a víz, a gáz. stb. vezetékeket, berendezéseket, el kell oltani a kályhákban, tűzhelyekben égő tüzeket és be kell zárni az ablakokat, ajtókat.

4. A várost gyalog elhagyók — az adottságoknak és a lehetőségeknek megfelelően — gondoskodjanak a csomagszállítást megkönnyítő kézi szállítóeszközökről.

5. A felkészülés után a kitelepülök kötelesek a legrövidebb időn belül, a kapott tájékoztatás szerint meghatározott — a lakó- vagy a munkahelyen kijelölt — gyülekezési helyen megjelenni, illetve a szakszolgálat irányításával a várost elhagyni. A kitelepítés útvonalain és a befogadási helyeken pedig a szakszolgálat, valamint a kitelepítés végrehajtásában közreműködő szervek intézkedéseit betartani.

Az élelmiszercsomag és ruházat

Az élelmiszercsomag mind a kitelepüléshez, mind az óvóhelyen történő elrejtőzéshez nélkülözhetetlen személyi felszerelés. /

Az élelmiszercsomag összeállításánál — személyenként legalább

2—3 napra elegendő — elsősorban a konzerveket vagy légmentesen zárt csomagolású élelmiszereket kell figyelembe venni. Általában olyanokat, amelyeknél hűtésre melegítésre vagy főzésre nincs szükség. Irányelvnek kell tekinteni a csomag tartalmának meghatározásánál azt, hogy egy személynek rendes körülmények között naponta 3000—3600 kalória tápértékű élelmiszerre van szüksége. Ez a felére-is csökkenthető.

Az élelmiszerek csomagolásához célszerű műanyagot (polietilén ta- sakot) felhasználni.

A kitelepítés elrendelését követő felkészülésnél egészségünk védelme szempontjából igen nagy jelentősége van a célszerű ruházat, valamint a személyi csomagba kerülő egészségvédelmi és testápolási eszközök összeállításának, kiválasztásának.

Rendkívüli, vagy háborús viszonyok között nagy jelentősége van egészségünk védelmében a célszerű öltözködésnek. Alapvetően nem a ruhadarabok vastagsága, hanem azok rétegszáma a döntő. A rétegek változásával viszonylag egyszerű módon segíthetjük szervezetünk hőszabályozó mechanizmusát.

A ruhadarabok kiválasztásánál az alábbiakat célszerű figyelembe venni:

Fehérneműnél: az adott, illetve a néhány héten belül várható időjárásnak megfelelően legalább két váltásban.

Felsőruházatnál:

— olyan legyen, hogy .biztosítsa a kényelmes mozgást;

— legyen sűrű szövésű, de lehetőleg ne legyen bolyhos;

— a női és leánykaruházat lehetőleg hosszú ujjú legyen, zárt nyakú, csuklónál és a nyakrésznél gombolható vagy más módon zárttá tehető, könnyen és jól mosható:

— mind a felnőtteknek, mind a gyermekeknek célszerű a tréningruha (melegítő), amely a nyaknál, a csuklónál, a csípővonalnál és a bokánál zárt vagy zárható:

— feltétlen célszerű, magunkkal vinni a csapadék és a radioaktív porok ellgn is jól védő esőkabátot, amely lehet nylonból vagy műanyag fóliából, gumírozott anyagból. Ezeket célszerű még a téli hónapokban is magunkkal vinni.

Lábbeli: arra kell törekedni, hogy az legyen kényelmes, erős. strapabíró, zárt és lehetőleg már viselt, a lábunkhoz már betört. Újat semmi esetre ne vegyünk fel, mert abban hosszú ideig kényelmetlen lesz a tartózkodás. Ne legyen magas sarkú vagy nyitott szandál típusú. Lehetőleg gumivagy műanyagtalpú legyen, mert azok bizonyos esetekben jobb védőképességgel rendelkeznek, mint a bőrtalpúak.

A célszerű ruházat kiválasztása mellett indokolt előkészíteni azokat az

egészségvédelmi

eszközöket,

cikkeket is, amelyek egészségünk védelme érdekében indokolt a személyi csomagban magunkkal vinni. Ilyenek:

— kötszer, vatta, ragtapasz;

— mindazon gyógyszerek, amelyekre a kitelepítés végrehajtásának időszakában is szükség lehet, mint például:

— fájdalomcsillapítók;

— lázcsillapítók;

— nyugtatok;

— görcsoldók;

— hashajtók;

— hasfogók stb., valamint azon gyógyszerféleségek, amelyeket a krónikus betegségben szenvedők használnak; nyomatékosan hangsúlyozni kell. hogy nem ezen gyógyszerek felhalmozásáról van szó, mivel a krónikus betegségben szenvedők részére az orvos általában az állandó használatnak megfelelő mennyiségű gyógyszert rendel. A lényeg abban van, hogy ne feledkezzünk meg ezekről annak ellenére, hogy az ideiglenes lakóhelyünkön a szervezett egészségügyi ellátás biztosítva lesz;

— az állandóan vagy esetenként használt különböző gyógyászati segédeszközök, mint pl: boka-, térdvédő gumiharisnyák, szemüveg stb.;

— már ebben az időszakban célszerű házilag egyszerű eszközökből, anyagokból elkészíteni az úgynevezett „szájkendőt” mint szükség légzésvédőeszközt ;

— egészségünk védelmében jó szolgálatot tehet és nagyon célsze-, rű a hálózsák — ha van — vagy a szintetikus anyagokból készült könnyű takaró (pléd);

— a csecsemők részére néhány váltás bébi fehérnemű, pelenka, vízhatlan nadrág, néhány napra elegendő tápszer, tartalék szoptató üveg, gumiszopóka stb.

A kitelepítés elrendelésekor a személyi csomag összeállításánál gondolnunk kell a legfontosabb testápolási és egyéb higiéniás eszközökre is. Ide tartoznak elsősorban:

— általános tisztálkodási eszközök (szappan, fogkrém vagy fogpor. fogkefe, törülköző stb.);

— kozmetikai cikkek: a különböző kölnik, parfümök, amelyek esetenként jól felhasználhatók — az eredeti rendeltetésétől eltérően — pl. a seb környékének lemosására, ájultak eszméletre térítésére stb.;

— borotválkozó eszközök közül előnyben kell részesíteni a ma már szinte hagyományosnak pevezhető borotvákat, zsilettrendszerű eszközöket, a korszerű és egészségügyi szempontból is javasolt villanyborotvákkal szemben, mivel számolni lehet az elektromos energiaellátás átmeneti zavaraival;

— a körömápolás céljait szolgáló olló és körömráspoly, tekintettel arra, hogy háborús viszonyok között egészségvédelmünk érdekében legcélszerűbb a levágott köröm, a különböző kórokozók, mikrobák tömeges felhalmozódásának elkerülése érdekében.

Az egészségvédelmi eszközökről célszerű jegyzéket összeállítani, és azt a személyi csomag leltárába felvenni.

Á lakás elhagyása

A kitelepülök a lakást gondos ellenőrzés után hagyják el, mert a gondatlanság tűzeseteket stb. okozhat. Ezért a kitelepülök a gyülekezési helyre való elindulás előtt:

— zárják el a víz- és gázvezetékek lakásban levő fő- és mellékcsapjait;

— a villamos vezetékeket kapcsolják ki, illetve a villanyóra előtt levő biztosítékot szedjék ki. vagy az automatát kapcsolják le;

— a fa- vagy széntüzelésű eszközöket ellenőrizzék le, hogy azokban nincs-e tűz vagy izzó parázs, ha van, úgy azokat el kell oltani;

— lakásban levő zárószerkezeteket (ajtókat, ablakokat, szekrényeket stb.) be kell zárni.

— a lakás bejárati ajtajának kulcsait — ha más intézkedést nem kapnak — vigyék magukkal.

Azokban a lakásokban, amelyekben fekvő vagy járni nem tudó beteg tartózkodik, annak gondozására ideiglenes jelleggel a család egv tagja maradhat vissza addig, amíg az illetékes szervek az elszállításáról nem intézkednek. A s^ját hibáján kívül ki nem települők családtagjai kitelepüléskor, a kitelepítési körzet felelősének adják le a lakásban maradó beteg vagy járni nem tudó személy és a gondozására visszamaradó személy adatait. Az adatoknak tartalmazniok kell:

— a fekvő vagy járni nem tudó személy valamint a gondozására visszamaradt nevét;

— a fekvő vagy járni nem tudó személy mozgásképtelenségének okát, külön kiemelve ha az fertőző eredetű, továbbá

— a lakás pontos címét.

A lakásokban ^önhibájukon kívül visszamaradókról — a kitelepülök által leadottak alapján — a kitelepítési körzetfelelősök jegyzéket készítenek, amelyet a kitelepítés befejezése után, illetve saját kitelepülésükkor a forgalomirányító helyen adnak le további intézkedésre.

Az összegyűjtött jegyzékek alapján az illetékes kitelepítési parancsnokságok intézkednek a visz- szamaradók szervezett kiszállítására, illetve a család befogadási helyére történő elszállítására.

o

kitelepítés elrendelésekor