Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-29 / 230. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. szeptember 29. Magyarok a határon túl % A Galamboskő tájékán © A 3000 éves Balaton A keszthelyi Balaton mú­zeumban érdekes dokumen­tumokat gyűjtöttek össze a magyar tenger háromezer éves történetéről. A különfé­le oklevelek, régészeti leletek segítségével a kutatók ki­mutatták, hogyan változott napjainkig a tó vízállása. Az időszámításunk előtti nyolcadik századtól a római korig terjedő időszakban a tó vizszintje a mainál 1—2 méterrel magasabb volt. Ugyanis a feltárt sírok mind­egyike legalább 107 méter magasságban helyezkedik el a tengerszint felett. A ró­maiaknak azonban nem fe­lelt meg a bővizű Balaton: zsilipek építésével, tervszerű lecsapolásokkal 2—3 méterrel csökkentették a tó szintjét, hogy a barbár törzsek elleni harcban a légiók jobban át­tekinthessék a tájat. A hun birodalom korszakában a Balaton elmocsarasodott és fokozatosan nőtt a víz szint­je is. Akkoriban Somogy me­gye egy része is víz alá ke­rült. Ebből az időből ered számos, ma is használt föld­rajzi név. A Balatonberény és Böhönye közötti völgyeket betöltő vizet például Bala­ton folyónak nevezték. A Sió völgyét Mezőkomárom felett lezárták, s ez később tovább fokozta a tó telítettségét. Kö­rülbelül 1240—1245 között ér­te el a Balaton a legmaga­sabb szintjét, amikor a víz­állás legalább 6—7 méterrel volt magasabb a mainál. Ek­kor vált Tihany szigetté. „Csiokebáz sor”~ Makó főterén Az egykor megyeszékhelyi ranggal rendelkező „hagyma- városunk”, Makó, átmeneti stagnálás után az utóbbi években ismét gyors ütem­ben, dinamikusan, fejlődik, iparosodik. A központja egy­re inkább nagyvárosias jel­leget ölt. A tervek szerint csaknem húszezer embernek epítenek itt a következő évek­ben többemeletes közművesí­tett, modern lakóházakat. A főtér legimpozánsabb része, az úgynevezett „Csipkeház­sor” már elkészült. Az egy­más mellé épült, négy-öteme­letes lakóházak érdekessége, hogy homlokzatukat sokszáz négyzetméter felületen fi- nomvonalú műkőcsipkével díszítették. A főtér másik felén megkezdték a város legmagasabb lakóházának alapozását. A hétszintes épü­letben több mint félszáz csa­lád kap majd új, modern otthont. Barlangterápia Légző- és mozgásszervi betegségek orvoslása gyógy- banlangban, a témája a Magyar Kársát és Barlang- kutató Társulat szervezte négynapos szimpózionnak, amely tegnap kezdődött a budapesti Palace Szállóban. A tanácskozáson a Nemzet­közi Barlangtani Unió több tagországának szakemberei is részt vesznek — nyolc or­szágból csaknem száz or­vos. klimatológus, fizikus és barlangkutató vitatja meg a barlangok gyógyhatásúnak legújabb vizsgálati eljárá­sait. A tundnrózsa első szirmai Nyílik az amazoni tündér­rózsa a fővárosi botanikus kert üvegházában. A Brazí­lia hatalmas folyóinak árte­rében őshonos egzotikus ví­zinövény idén egy hónappal később bontogatja szirmait, mint más években. Oka: a szeszélyes időjárás és a ke­vés napsütés. A tündérrózsa görögdinnye nagyságú szir­mai első nap fehérek, majd rózsaszínűek, s egészen ki­nyílva vérvörös színben pompáznak. Erős levelei egy yerm^ket is elbírnak. „Csallóközt a népmesék­ben Tündérszigetnek neve­zik. Az aranyhajú Tündér Ilona járt ott, s nyomában aranypor maradt, amit a szegény emberek összegyűj­töttek... Van Csallóközben egy község: Csallóközara- nyos. Nemcsak a nevében őrizte meg a mesebeli, el- hullajtott aranyport” — mondta Gál Sándor, akiről időközben kideiűlt, hogy először agráregyetemet vég­zett, majd dramaturgiát. Ma Madách-díjas író, költő és újságíró, de a mezőgaz­dasághoz sem lett hűtlen. Valóban találtak ott ara­nyat? — kérdeztem. „A mostani aranyosiak dédap- jai valóban mostak aranyat a Dunán, de ma már nem ez az érdekes. Sokkal in­kább az, hogy szövetkeze­tük gazdálkodása aranyat ér. A földművesszövetkezet­nek 227 tagja van, és 1295 hektár földön gazdálkodnak. Tíz év alatt az egy hektár­ra jutó termelési érték több mint duplájára nőtt. Négy millió koronát érnek az erő­gépeik. Mit gondol, milyen termést takarítottak be az idén? Búzából 36,5 méter­mázsa, árpából 42,5 méter­mázsa. kukoricából 51,6 mé­termázsa és cukorrépából 358 métermázsa volt hektá­ronként az átlagtermésük. Az egy dolgozóra jutó évi átlagos jövedelem náluk több mint 26 ezer korona. Nemrég jártam ott riporton, onnét tudom ilyen jól az adatokat.” A csallóközi szövetkezet­ről beszélgettünk, pedig mór az ország másik végében, a Szelicei-fennsíkon futott a gépkocsi: Szoroskőn jártunk 6—700 méterre a tengerszint fölött Már elhagytuk a gömbaszögi völgyet, ahol az országos magyar dal és táncünnepélyt rendezik meg esztendőről esztendőre. Ügy- mondják, olyankor a sza­badtéri színpad nézőtere a hegyoldal, van amikor har- minc-negyvenezer ember tapsolja végig a két napig tartó bemutatókat. A táj csodálatosan szép: szelíd dombok, erdőségek, szépen művelt földek harmóniája. — Öt falu van itt fönn a fennsíkon: Szelice, Bor­zova, Kelcső, Hosszúszó és Ardó — mondta kísérőm. — Nehéz lehet itt az élet. Meg kell dolgozni a kenyé­rért. Sok a kő. — Hát bizony a föld nem könnyen terem. Nemrég egyesült az öt falu szövet­kezete, remélik, együtt majd könnyebb lesz. Az egyiknek, a hosszuszóiaknak jó a nö­vénytermesztése, búzából hektáronként 32 mázsát, ár­pából 28 mázsát arattak. A többiek területe jobbára rét és legelő. Ügy hallom, szarvasmarha-hizlalásra, tej­termelésre és juhtartásra specializálják magukat. Szemet gyönyörködtető a táj. Már 'l’omavölgyében jártunk Lent, alattunk folyt a Torna patak, körül­ölelik a vidéket a hegyek. Alattuk egy kis falu gyufa- skatulyányi házai. — Az Szádalmás, nemso­ká meglátjuk a görgői ta­vakat is. — Ha Csallóköz Tündér­sziget, akkor ez a vidék megérdemli a Tündérvilág nevet — mondtam. — Ennek a vidéknek is megvannak a maga legen­dái. Később megláttam a hegy testéből kinyúló mészkövet. Azt mesélik róla: amikor IV. Béla király a tatárok elől menekült, ez alatt a kő alatt pihent meg. Ka­tonái a mai Galamboskőn fészkelő galambok tojásával, húsával csillapították a ki­rály éhségét. A többi torna­völgyi dombnak is — a Ka- tyódombnak, a Kerekszár- gyümek, a Hosszúszárgyür- nek. a Pakladombnak, meg az Irálónak — megvan a maga legendája. Tornagörgő híres zöldség- termesztéséről. Hallottam, hogy régen a tornagörgőiek ponyvás szekereikkel be­járták az egész vidéket, vit­ték. árulták és eladták a zöldségüket. — Köves, dombos ez a vidék, .nagyon sokat kell dolgozni az ittenieknek, ha vinni akarják valamire. A zöldség, vagy ahogy itt mondják „ződség”. az jól terem, mert jobb, más ízűbb. mint ami a többi vidéken termett Egyet mindjárt hadd tisz­tázzak, zöldségen ott kizá­rólagosan a sárgarépát és a petrezselymet értik. Sárga­répát 12 hektáron termel­nek. az átlagos hozam hek­táronként 400 mázsa. Egy hektárra jutó ráfordítás mintegy 9—10 ezer korona, a tiszta jövedelem 26 ezer korona volt tavaly. A ter­mőterületük nagyobbik felén — az 1400 hektárukból 900 hektár a szántó, 165 hektár a rét, 335 hektár a legelő, van ezenkívül 500 hektár erdőjük is — azonban ga­bonaféléket, főként búzát és árpát termesztenek. A nö­vénytermesztés eredményei elmaradnak az országos át­lagtól. Búzából, 26,5 mázsa, árpából 23 mázsa volt a hektáronkénti termés. Pó­tolja a növénytermesztést az állattenyésztésük, főként a sertéstenyésztés, amelynek itteni eredményei jobbak a járási átlagnáL Egy kilo­gramm sertés termelési költ­sége itt 9.70 korona. egy kiló marhahúsé 11 korona. Ez a jelenlegi felvásárlási árak mellett 4.30, illetve 4 korona tiszta nyereséget je­lent a szövetkezetnek kilo­grammonként. Nem tudom, hogy ezek az adatok mit bizonyítanak a mi jól dolgozó, nagy ered­ményeket produkáló alföldi szövetkezeti szakembereink­Tűz ütött ki szerdán este 11 órakor Párizs első, ame­rikai mintára épült „Drugs- tore”-jábam, a Champs Ely- sées 125-ben, amely az ét­termen, az élelmiszer-üzleten és a kávézón kívül a legna­gyobb francia reklámügynök­ségek egyikének is otthont ad. Az épület, amely a tu­lajdonos, Marcel Bleustein- Blanchet szerint „úgy gyul­ladt lángra, mint egy gyufás- doboz”, az ötórás tűzvészben „A legújabb Bestseller” az új berlini telefonkönyv, most látott napvilágot. Egyik ma­gyar vonatkozású érdekessé­ge: Magyarország az első külföldi állam, amelynek nemcsak a fővárosával, ha­nem még 37 más helységével nek. De tény, hogy ott á köves, dombos vidéken tíz­szer annyit fürdik verej­tékben az arc, mint ná­lunk, amíg egy kiló répát megtermelnek. Kérdésemre, hogy jól élnek-e a szövet­kezetben az emberek, ezt a választ kaptam. — Húsz évvel ezelőtt nem volt annyi kerékpár, mint ahány autó most van ~a faluban. De az ujjunk se egyforma. Egy biztos: aki becsületesen dolgozik, an­nak nincsenek gondjai. Ez a gazdaság nemrég új székházat épített: az irodá- *kon kívül van ott büfé, ebédlő, klubhelyiség és van­nak öltözők, fürdők. „A me­zőgazdasági termelés jellege egyre inkább megközelíti az ipari termelés jellegét. Miért vigyék haza az állatgondo­zók az istállószagot, vagy a műhelyből a gépek és az olaj szagát? Jobb, ha itt zárják a szekrényekbe.” Gál Sándor mondta: — Hajlamosak voltunk és még ma is hajlamosak va­gyunk azt hinni, vagy azt vélni, hogy a falvak fejlő­dési iránya kizárólag a me­zőgazdasági termelésben, annak eredményességében, vagy eredménytelenségében fejeződik ki. Ahogy a falva­kat járom, mostanában egy­re inkább az a meggyőződés alakul ki bennem, hogy a termelés színvonalának emelése mellett egyre na­gyobb mértékben kerülnek előtérbe a szociális-kulturá­lis feladatok. Elsősorban a munka kultúrájára gondo­lok, az emberekről való egy­re fokozódó gondoskodásra. A mezőgazdaság fejlődése ezt legalább úgy megköve­teli, mint — mondjuk — annak idején a kombájnok alkalmazását a termelésben. Varga Viktória Következik: Thália kassai hajlékában szinte teljesen elpusztult, de emberéletben nem esett kár. Hajnali négykor jelentette a párizsi tűzoltó-főparancsnok, hogy a tüzet sikerült elfoj­tani. A jelentések szerint a háború óta nem volt ilyen méretű tűzvész a városban. A lángokat a Champs Ely- sées másik végéről, a Con­corde térről is látni lehetett, az oltásban 500 tűzoltó vett is közvetlen tárcsázás útján létesíthetnek telefonösszeköt­tetést a berlini előfizetők. Az új berlini telefonkönyv 624 oldalas és a közületekkel együtt mintegy 170 000 elő­fizető nevét és címét tar­talmazza. Tűzvész a Champs Elysées-n részt. Magyar e7őfizetők NDK-te'eíonkönyvben un rmmmmmm rmtmmi Esetleg lehetséges az Aeros aszteroidát felhasználni kör­utazásra — javasolták a tü­dősök. Az Aeros aszteroidot 1899-ben fedezték fel. Ez az aszteroid a Nap körül ke­ring, a Föld és a Mars közötti röppályán. Az Aeros 1975- ig mindössze 20 millió kilo­méter távolságban fog elha­ladni a Föld mellett. Ez igen alkalmas időpont lenne ar­ra. hogy űrhajósok szánja­nak le az aszteroidon, ahol óránként 8690 kilométeres se­bességgel folytatnák az űr­utazást és 643 napig tartó út után. amikor az aszteroid ismét közeledni fog boly­gónkhoz, a kozmonauták visszatérhetnének a Földre. A japán irodalomról A japán irodalom fejlődé­sének problémái és az orosz kultúrával való kapcsolatai foglalják el a fő helyet Nyi- kolaj Konrad akadémikus (1891—1970) műveinek Moszk­vában megjelent gyűjtemé­nyes kötetében. . Nyikolaj Konrad akadémi­kus Japánnal, a japán filo­lógia témáival foglalkozó számos művével szerzett hír­nevet. A többi között általá­nos elismerést vívtak ki. „A japán irodalmi nyelv mon­dattana”, A japán irodalom képekben és tanulmányok­ban”, „A japán nép és ál­lam” című könyvei. Varsói lovasrendőrök Július közepén a varsói rendjének jobb biztosítása rendőrfőkapitányság a kül- érdekében lovasrendőr.-ala- városok biztonságának és kulatot szervezett. Óriások temetője A Kenya déli részén fekvő Cavo Nemzeti Park több ezer elefánt temetője lett. Fehér csonthegyek, háttér­ben a tűző afrikai naptól ki-, égetett pusztasággal — ez a kép tárul a látogató elé a természetvédelmi park kü­lönböző részein. Az országot sújtó 1971—72- es pusztító aszály nem kí­mélte a nemzeti parkot sem, ahol — szakértők számításai szerint — a világ legnagyobb elefántcsordája élt. A park tudományos kutatási köz­pontjának jelentése rámutat, hogy a szárazság következté­ben mintegy 5,5 ezer vas­tagbőrű óriás pusztult el, vagyis gyakorlatilag az állo­mány egyharmada. Sok ele­fánt vándorolt fel az ország északi körzeteibe is. Kalóriaszegény élelmiszerek A „karcsú vonal” barátai végre bizonyosak lehetnek abban, hogy valóban „kaló­riaszegény” élelmiszereket vásárolnak. Egy augusztus 24-i közlés szerint, a nyugat­német egészségügyi miniszté­rium rendeletet készít el, amely szerint a kenőzsíra- dékoknál és a zsíremulziók- nái legalább 50 százalékos, az édesáruknál 40 százalékos, a gyümölcstermékeknél — a konzerveket is beleértve —* 5o százalékos, az italoknál 50 százalékos, a gabonatermé­keknél és a száraz péksüte­ményeknél 25 százalékos ka­lóriacsökkentést kell elérni, hogy ezeket a cikkeket „ka­lóriaszegénynek” minősíthes­sék. Teljes étrend ajánlata esetén a főétkezés kalória­tartalmának 40 kalória alatt kell maradnia, az egész napi élelmiszeradag pedig nem le­het 1000—1200 kalóriásnál magasabb. Modern légikikötő A San Francisco új repülő­terét ábrázoló képet sokan körhintának vagy éppen absztrakt szobornak nézik. Ebből a rendkívül korszerű vonalú légikikötőből startol­nak a DS—9 és a Super DS—8 típusú óriásgépek, és egyik sem zavarja a másikat. Mindegyik géphez két rámpa vezet és a beszállás egyszerű történik a gép elülső és hátsó végénél. s Ütban Kassára — a „Tündérvilág” Methadunnal a kábítószer ellen Az Egyesült Államokban kipróbált kábítószer-ellenes gyártmány a methadon. A szervezet által jól tűrt szer sikeresen gátat vet a heroin hipnotikus hatásának. Ter­mészetesen kizárólag orvosi felügyelet mellett alkalmaz­ható. Az amerikai börtönök­ben végzett 22 000 vizsgálat kimutatta, hogy a rabok de- toxikálása mellett jelentős mértékben csökkent az ön- gyilkosságok és az erőszakos cselekmények száma is. A methadon használatát csak­hamar bevezetik Franciaor­szágban is. Állatkedvelő tolvaj A rendőrök ugyancsak meglepődtek, amikor azt a bejelentést kapták, hogy Coney Island (New York) állatkertjéből elloptak egy lámát, egy gazellát, 11 kecs­két. 11 birkát, egy törpe bi­kát és egy óriásteknőst. A teknős kivételével valameny- nyi állatot megtalálták. A tolvaj: egy 19 éves fiatal­ember. Fantasztikus utazás

Next

/
Oldalképek
Tartalom