Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-24 / 226. szám

4 SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 1972. szeptember 24. 12 mrfer ma^as Budapest cent.nárumi em'ékműve Tegnap avatták fel a fő­város centenáriumára ké­szült szobrot, Kiss István szobrászművész alkotását. A margitszigeti szökőkút előtt felállított 12 méter magas, monumentális acél és vörös­réz emlékmű összefonódó lángnyelveivel jelképezi a három egykori város: Buda, Pest és Óbuda egyesülését. Budapest új dísze valósá­gos múzeum: acélfalainak „kapuján” belépve, a fővá­ros száz évének történetét bemutató szimbolikus és va­lóságos tárgyak bronzmeg­munkálásai vallanak az el­múlt időkről. A pesti lele­mény máris különböző nevekkel ruházta fel a szob­rot Nevezik nyíló kagyló­nak. vannak, akik kipattan­ni készülő bimbónak látják, de sokak szerint űrhajóra emlékeztet leginkább. Alkotói elképzeléseiről a következőket mondotta Kiss István szobrászművész. — A város és országépi- tés heroizmusát igyekeztem kifejezni a szobor nagyságá­val; a felfelé egybecsavaro­dó kettős spirálforma az egyesülést szimbolizálja, ugyanakkor — bár kissé el­vontan — az emberek tevé­kenységére utalnak a „Ke- helyben” látható, s az elmúlt század történetére utaló figu­rák. — A háborúk borzalmai- ttok. a Horthy-korszák ter­rorjának kifejeződései, vala­mint az országépítés lendü­letét, az ipari munkát pél­dázó szerszámok épp lígy helyet kaptak a patinázott belső héjon, mint a század művészetének, építészeti stí­lusainak emlékei. A csúcson az atomkor tudományát jel­képezd lyukszalag és a Bu­dapesti Művészeti Hetek szimbóluma, a páva látható. 1 — Ügy érzem, a szobor illeszkedik környezetéhez, igyekeztem úgy megkompo­nálni, hogy a legkülönbözőbb érzelmi és gondolatszinten közelítő szemlélő számára is legyen mondanivalója. Tárlat Jászszentandráson Szombaton délután fél 5 órakor nyitották meg Jász­szentandráson Réti Zoltán festőművész kiállítását. A művész 1923-ban született, is­koláit Balassagyarmaton, Miskolcon és Egerben vé­gezte, művészeti tanulmá­nyait a budapesti Kéozőmű- vészeti Főiskolán fejezte be. Olaj- és akvarell kéoeiben a tájpiktura és a figurális ábrázolás hivatott mestere. Réti Zoltán jászszentandrási kiállítását szeptember 29-ig tekinthetik meg a látogatók. Mcgyarok a határon fúl Nemzetiségi iskolát, tanítók, diákok Szlovákiában 5 Mózsi Ferenc, a Szlovák Oktatásügyi Minisztérium nemzetiségi osztályának ve­zetője. Már beszélgetésünk elején kiderült, hogy azok a tennivalók, amelyeket az MSZMP KB júniusi ülésén az oktatásügyről határozott, aktuális tennivalók Szlová­kiában is. — Nekünk is értékelnünk kellett egész iskolarendsze­rünket — mondta többek között. — Körülbelül há­romszáz tudományos mun­katárs dolgozott az elemzé­sek elkészítésén, az óvodák­tól az egyetemekig. Így pél­dáiul javaslataik között sze­repel, mégpedig az azonnal elvégzendő feladatok között, a szocialista internacionaliz­musra, a kettős kulturáltság­ra nevelés a nemzetiségi is­kolákban. Aránylag kis idő telt még el ugyanis a nagy társadalmi krízis, 1968 óta. Annak utóhatását szeretnénk kompenzálni. — ön is részt vett az ér­tékelő munkában? — Abban a szekcióban dolgoztam, amely a magyar irodalom tanításával foglal­kozott Átnéztük az összes tankönyveket, nemcsak a miénket, hanem a többi szo­cialista országét is. Nagyon érdekes dolgokra jöttünk rá. Szerintünk nem megoldott a nemzetek irodalmának egy­más közti ismertetése. Ná­lunk eléggé XIX. század köz­pontú az irodalomtanítás. De amíg a XIX. század nyugat­európai irodalmában a ro­mantika az én felszabadítá­sát, az egyén felszabadítá­sát jelenti, például Victor Hugo munkája, addig ná­lunk Kelet- és Közép-Euró- pában, a magyar, a szlovák, a román irodalomban a nemzet szabadul fel. Tehát tanítani a reformkor irodal­mát az iskolákban és meg nem említeni, hogy ugyanez az áthasonulás játszódott le a szlovák, a lengyel, a dél­szláv irodalomban, nem jó. Rendkívül érdekes problé­máink merültek fel a törté­nelem tanításában is. Ott ép­pen a tananyag realitásával lehet valóban megértetni a gyerekekkel azt, amiről ma Magyarországon olyan sokat vitáznak, a duplex veritas kérdését. Miért tükröződik vissza másként ugyanaz a történelmi kor Pozsonyban, mint Budapesten, vagy Bu­karestben? Valljuk azt, hogy az igazság csak egy lehet, és azt is, hogy a marxista szemléletnek ki kell küszö­bölnie mindazt, ami a jövő elé állhat. — Ha jól értem, a szocia­lista országokban egyforma szemléletű iskolai oktatást sürget. De a gyerekekre nem­csak az iskola hat, hanem annál tálán jobban a szülői környezet. — Sok adóssága van a pedagógiának és elsősorban a a nemzetiségi iskolák terü­letén. Ha én magasabb szin­ten befolyásolhatnám az is­kolapolitikát, kötelezővé ten­ném a minisztereknek, hogy mindig első kézből vizsgál­ják a nemzetiségi iskola­ügyet, mert az ottani szimp- tómákból mindig előbb állít­ható össze jó diagnózis. Ta­lán azért, mert többségük­ben falusi iskolák és több­lettananyaggal foglalkoznak, többletíeladatot is vállal­nak. — Például a nyelvtanulás­ban? — Igen. Vannak problémá­ink a nyelvi nevelésben, de vannak az internacionaliz­musra nevelésben is. Dél- Szlovákia városaiban, közsé­geiben kétféle tanítási nyel­vű iskola van. egy szlovák és egy magyar, a lakosság nemzetiségi összetételének megfelelően. A szülő nemze­tiségre való tekintet nélkül abba az iskolába Íratja be a gyerekét, amelyikben jobban biztosítva látja jövőjét. Ez rendkívül sok, érdekes prob­lémát hoz napvilágra. Ná­lunk a magyar nyelv hasz­nálati joga biztosított, ha nem is optimális fokon. Te­hát nagy feladat hárul a ta­nítókra a pedagógiai propa­gandában is. A mi pedagó­giai alapelvünk: a gyermek az anyanyelvén szerezheti meg legjobban az ismerete­ket, de meg kell tanítanunk őket arra, hogy a túlnyomó többség nyelvén is tudja azt interpretálni. — Ahogy Kodály Zoltán mondta, ugye? — Mi valóban nagy elő­szeretettel idézzük Kodályt, nemcsak azért, mert Galán- tán is élt. Megfogalmazta, hogy csak az az ember be­széli igazán szépen anya­nyelvét, aki még egy nyelvet tanul meg anyanyelve mel­lett tudatosan. Mi most a kettős nyelvtudás érdekében mozgalmat indítottunk pe­dagógusaink segítségével. — Tehát mindenütt van magyar nyelvű iskola? — A csehszlovákiai ma­gyarság 80 százaléka olyan faluban él, ahol a lakosság­nak több mint fele magyar nemzetiségű. Tehát többségé­ben falusi iskoláink vannak, kivéve a 14 járási székhe­lyet. amelyből kettő nagy­város: Pozsony és Kassa. — Milyen nyelvű a kö­zépfokú oktatás? — Vannak magyar nyelvű gimnáziumaink, és vannak közgazdasági technikumaink Kassán, Érsekújváron, Ri­maszombaton, Surányban. Most alakul egy Dunaszer- dahelyen. Vannak ezenkívül építőipari, gépipari, elektro­technikai szakközépiskoláink. Sajnos, a műszaki pályák iránt rendkívül alacsony ná­lunk az érdeklődés, annyira, hogy a főiskoláknál nincs annyi jelentkező, mint amennyi hely rendelkezésre áll. Emellett még van két magyar nyelvű óvónőképzőnk és Nyitrán egy magyar nyel­vű tanítóképzőnk. Ez külön­legességnek számít, mert tu­domásom szerint sem Jugo­szláviában, sem Romániá­ban, sem a Szovjetunióban tanítókat csak magyar nyel­ven nem képeznek. Ä zalaszántói őskori sír­dombok közül dr. Patek Er­zsébet és dr. Makay János, a Magyar Tudományos Aka­démia régészeti kutató in­tézetének munkatársai, két halomsírt tártaK fel. A feltá­rás eredménveként megálla­pították, hogy a halomsírok a késő vaskor végéből szár­maznak. A kor szokásos szer­tartása szerint, hatalmas kő­lapokból épült kamrában he­lyezték el a máglyán elége­— Hányán végeznek éven­te a tanítóképzőben? — Körülbelül kilencvenen. Közülük harmincötén alsó­tagozatra kapnak képesítést. A többiek a felsőtagozat kü­lönböző szakaira. — Vannak kapcsolataik a magyar oktatásüggyel? — Igen. Például a ma­gyar irodalom oktatásához a tankönyvek 70 százalékát az anyaországból kapjuk, ma­gyar ABC-s könyvből ta­nulnak a kicsik. Figyelem­mel kísérjük a magyar ok­tatásügy eredményeit, rend­szeresen kicseréljük magyar kollégáinkkal tapasztalatain­kat. Nyaranként ötven taní­tót viszünk át Magyarország­ra nyelvi tanfolyamokra. Is­kolavezetési továbbképzésre pedig tanév közben 10 nap­ra huszonöt nevelőt. Az is­koláknak ezenkívül vannak közvetlen kapcsolataik ma­gyar iskolákkal. Voltak a gyerekeink a nyáron csere­táborban a Balatonnál. Bu­dapesten, Győrben, Egerben. Az iskolaév alatt szombaton­ként járnak át pedagógusa­ink a magyar iskolákban hospitálni. — Szombatonként? — Igen, ugyanis nálunk 1968 szeptembere óta szabad szombat van az iskolákban. Nálunk az oktatás 9 plusz 4 év. Ezt tovább emelni már nem lehet, viszont a szabad szombatok bevezetése feltét­lenül indokolja a tananyag megszűrését. Természetesen vannak más problémáink is: nagyon nagy a tanítóink el­foglaltsága, sok a társadal­mi munkájuk. Ugyanakkor nem sikerült kialakítanunk még egy olyan bérezési rend­szert, amely a tanítókat a továbbképzésre ösztönözze, amivel a több, a nagyobb szaktudást jobban elismer­jük. Most egy törvényterve­zeten dolgozunk, miszerint minden tanító köteles 5—10 évenként szakmai jellegű to­vábbképző vizsgát tenni. Eh­hez kötjük majd a fizetés- emeléseket. Gond az is, hogy még mindig van vál­tott rendszerű tanítás is... Varga Viktória Következik: írókkal négyszemközt. tett halott hamvait. Az el­hunyt hamvai mellé Kerültek vas fegyverei é< vas éksze­rei is. A hatalmas kőtömeg­ből épült kamrára végül nagy mennyiségű földet rak­tak és így alakult ki a ha­lomsír végleges képe. Mindkét halomban — az elhunyt hamvai, vas fegyve­rei és ékszerei mellett — a halotti máglya parazsa által átégetett mogyorószemek ke­rültek elő. ZALAI LÉLET Halomsírok a késői vaskóiból Jász teleki ? Jásztelki ? A címben idézett két nyelvi formával kapcsolat­ban több olvasónk is meg­kérdezte, melyik változat a helyes. Egyik olvasónk hosz- szabb levelében azt is meg­említi, hogy az iskolában tanult szabály szerint csakis a jásztelki változat az elfo­gadható, a helyes. Valóban tanítottunk, és még ma is tanítunk a nyelvtanórákon olyan „hagyományos” sza­bályt. hogy a -falva, -háza, -halma, -hida, -telke utótagú helységnevek -i képzős szár­mazékaiban a szóvégi -a, -e birtokos személyragot el­hagyjuk. A Szolnok megyei •>elységnevek közül e hagyo- mányoc előírás, illetőleg in­kább nyelvszokás szerint te­hát nem a bánhalmai, cibak­házai. jászboldogházai, hu- nyadfalvai, rákóczifalvai, já- noshidai, jászteleki, pórtele­ki. kőteleki formák a helye­sek. hanem a bánhalmi, ci­bakházai, jászboldogházi, hu- nyadfal vi, rákóczifalvi, já- noshidi, jásztelki, pórtelki és kőtelki változatok. Nem véletlenül beszéltünk hagyományos szabályról és nyelvszokásról. Valóban, a hagyományban fenntartott s több nemzedék nyelvtudatá­ban élő előírás és használati forma éppen napjainkban bizonytalanodik el sok em­ber nyelvhasználatában. A beszélt nyelvben s az illető falvak embereinek nyelv- használatában a jásztelki, bánhalmi formák jelentkez­nek inkább. A hivatalos iratokban az elbizonytala­nodás még nagyobb fokú. Vagy mind a két forma (jászteleki — jásztelki, já- noshidai — jánoshidi) elő­fordul, vagy pedig a teljes szótári alakhoz kapcsolódik következetesen az -i képző (bánhalmai, jászteleki). Hogy a régi hagyományos szabály valóban „gyengül”, bizonyít­ják azok az alakváltozatok, amelyekben már csak a tel­jes szótáii alakhoz társul az -i képző. Országos jelen­ség ez, s egyre jobban ter­jednek ezek a nyelvhaszná- > lati formák: mátraházai, fél­egyházai, bélapátfalvai, pór­teleki stb. Mi lehet ennek az oka? A nyelvszokás, a nyelv- használat olyan nyelvi for­mákat juttat inkább általá­nos használathoz, amelyek­ből az -i képző leválasztásá­val vissza lehet következ­tetni a képzés alapjául szol­gáló szótári alakhoz. A mát­raházi, a bánhalmi formák­ról leválasztva az -t képzőt, nem kapjuk meg a Mátra­háza, Bánfalva teljes nevet. A hagyományos szabály gyengülését segítette az a tény is, hogy több -a végű helységnév -i képzős for­máiban nem szokott meg­rövidülni a helységnév, ha­nem a teljes szótári alakhoz járul az -i képző: hegyaljai, (Hegyalja), galántai (Galán- ta) stb. Milyen tanácsokat adha­tunk a felsorakoztatott pél­dákkal kapcsolatban ? Csak annyit; védjük meg a ha­gyományos nyelvszokás szen­tesítette alakváltozatokat mindaddig, amíg csak lehet. Dr. Bakos József ................V K ERESZTREJTVENY Ősz elején Vízszintes: 1. „A” gyermeke. 5. Idézet Petőfi Sándor „ősz ele­jén” c. verséből (a második sor). 13. Közös cél elérésére létesített szervezet. 15. Különös, szokatlan. 16. „Spanyolul tudni kell” írójá­nak nevjele. 17. Daráló. 19. Város Romániában a Meszes tövében. 20. ...Kok (neves holland úszó­nő). 22. Azonos betűk. 23. Dísze. 25. Koffeint tartalmazó ital. 26. A versidézet első sora. 29. Fele­ség (tréfásan). 30. Magyar festő­művész (1828—1899). utónevének kezdőbetűjével. 31. Röghegység a Dunántúlon (az 5. négyzet „CS”). 33. Nátrium. 34. Eskü németül. 35. ÁP. 37. Bennünket. 38. A múltidő jele. 39. A szem szivár­ványhártyája. 41. Vörös-tengeri kikötőváros. 42. Protaktinium. 43. Hazánk területén élt török­tatár eredetű lovasnomád' nép. 45. Faria abbé is a foglya volt. 46. Régen mértek vele. 47. Jód és szén vegyjele. 49. Város Jugosz­láviában. 51. Teljesen kifejlődött, kiforrott. 53. ..Én . . .kisöcsém” (egykori sláger). 56. Gyermekek játékszere (két végén helyesre faragott fadarab). 58. Oda betűi, keverve. 59. Kettős betű. 60. Ka- cat. 62. A kutyatulajdonos fizeti. 64. ,.A” kutya. 66. A mélybe. 67. ünneoség is van ilyen (amikor az újszülött, nevet kap). 69. Szí­nészi játék, színpadi megjelení­tés. 71. Kiválasztó szerv. Függőleges: 1. .. .Troli (Heine komikus eposza). 2. Felbőszít, felingerel. 3. Szintén. 4, Növény része (névelővel). 5. A társadat mi érintkezés szabályainak ösz- szeseége. 6. Két személyes név­más. 7. Lásd a 38. sz. sort. 8. .Zebu egynemű betűi. 9. E1Z. 10. A nátrium magyar neve. 11. A Tiszántúli részek bolgár fejedel­me Árpád idejében. 12. A Halál­hajó írója. 14. A versidézet har­madik sora. 18. Cabet, francia szocialista által elképzelt kom­munista társadalom elnevezése. 21. Város Romániában. 23. Ki­tüntetés. 24. A szultáni Törökor­szágban az írástudók és hivatal­nokok elnevezése. 27. Kieitett be­tű. 28. Fa, bokor része. 30. A versidézet negyedik része. 32. EEN. 36. Orvosság alakja, 39. Kocsmai helyiség. 40. Ragadozó madár. 42. A falusi kovács leg­főbb munkaköre. 44. Kibocsát. 46. Két különböző igekötö. 48. A tyúkfélék pelyhes kicsinyei. 50. NF. 52. Érez egynemű betűi. 54. Dísznövény. 55. Az egyik világ- táj. 57. Sajtiáról híres holland város. 61. Kitalált történet. 63. ÖDÉ. 64. Világos angol sör. 65. Bivaly fele! 68. Ezüstfehér puha fém. 69. Szovjet repülőgép típusa. 70. Személyes névmás. Beküldendő a vízsz. 26.; 5.; függ. 14. és 30. számú sorok megfejtése, szeptember 28-lg. Múltheti rejtvényünk helyes megfejtése: Sötétedik. Halálos kört repül — Köröttem egy el­késett szőke méh. — Könyvet nyert: Gere Lajos. Öcsöd. (A könyvet postán küldjük el.) SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP REJTVÉNYSZEL VÉNYE, 1972. szeptember 24. Az ipolybalogi magyar nyelvű általános iskola.

Next

/
Oldalképek
Tartalom