Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-03 / 208. szám

a SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. szeptember 3. HÉTFŐ: Világméretű tiltakozási nap a VDK gátjait ért ame­rikai légitámadások miatt. — Pakisztánba utazott a kínai külügyminiszter-helyettes. KEDD: A phenjani és szöuli Vöröskereszt küldöttségeinek első találkozása. — Az amerikai 7. flotta hajóinak táma­dása a VDK területe ellen. SZERDA: Bonnban folytatódott a két német állam tárgya­lássorozata. — Finnországban Sorsa eddigi külügy­miniszter kapott megbízást kormányalakításra. CSÜTÖRTÖK: Jobboldali provokációk Chilében. — Japán kormánybizottság Pekingben Tanaka kormányfő látoga­tásának előkészítésére. rENTEK: Nixon—Tanaka csúcstalálkozó Honoluluban. — l2land 50 mérföldre terjesztette ki parti tengerének ha­tárát. SZOMBAT: Pham Van Dong beszéde a VDK nemzeti ünne­pén. — Feloszlatták a kanadai parlamentet, lemondott Trudeau kormánya. így látta a hetet hírmagyarázónk, Pállj József: A tőkés világ két leggaz­dagabb országának vezetői találkoztak a héten Honolu­luban. A vendéglátó gazdag voltát bizonyíthatta, hogy otthonától többezer kilomé­terre is a csillagos-sávos amerikai lobogó alatt fogad­hatta vendégét. Hawaii szi­gete az Egyesült Államok 50. állama a Csendes-óceán kö­zepén. Székhelye Honolulu városa szánté félúton van Amerika és Japán között. A japán miniszterelnök Tanaka kormányfői minőség- geben most találkozott elő­ször az amerikai elnökkel. Két hónappal ezelőtt dőlt el Tanaka javára a japán ha­talmi harc. Az új miniszter- elnök első nagy nemzetközi erőpróbája a Nixonnai tör­tént találkozó, de küszöbön áll már Tanaka pekingi lá­togatása is. Azután pedig a japán diplomácia előtt még egy nagy jelentőségű feladat áll majd: a békeszerződés megkötése a Szovjetunióval. Éppen aznap, amikor a ja­pán kormányfő megérkezett Honoluluba, nagylétszámú japán kormány bizottság ment Pekingbe, hogy előké­szítse a kínai—japán csúcsta­lálkozót. Érthető, hogy Ame- rika vezető köreiben nyug­talanság érezhető Tokió és Peking közeledése láttán, hi­szen a két ország közti „ol­vadás'’ gyorsabb ütgmü, mint ahogyan Washington­ban gondolták. Tanaka per­sze Honoluluban biztosítja vendéglátóját: a japán kül­politika alapjának tekinti ez­után js a biztonsági szerző­désüket. a Kínához történő közeledést pedig egvbehan- gqlja az Egyesült Államok­hoz fűződő szoros kapcsola­tok megőrzésével. Hawaii az amerikaiak cspntíes-óceáni flottájának, a 7. flottának egyik támasz­pontja. A honolului tárgyalá­sok napirendjén ott volt az is, hogy a japán kormány biztosítson állandó bázist Jo- koezukji kikötőjében az ame­rikai flotta számára. A japán közvélemény többségében el­lenzi az ilyen amerikai kö­vetelés teljesítését, s tiltako­zását csak indokoltabbá teszi, hogy a héten a 7. flotta ha­dihajói a VDK területe ellen közvetlen támadást is intéz­tek. (A VDK területe ellen és a dél-vietnami hadszínte­rek fölé az amerikai harci repülőgépek igen sokszor a 7. flotta repülőgép-anyahajói- ról felszállva indulnak be­vetésre.) Japán és Amerika között a legnagyobb ellentét gazdasá­gi téren jelentkezik. Óriási japán exportfclesleget mutat a külkereskedelem mérlege: 3 milliárd dollárral nagyobb értékű az amerikába szállí­tott japán árumennyiség a Japánba exportált amerikai cikkek tömegénél. A hono­lului megállapodás értelmé­ben Japán több mint 2 mil­liárd dollárral járul hozzá a japán—amerikai kereskede­lem amerikai deficitjének csökkentéséhez. A japán politika kínai fordulata érzékenyen érinti Tajvant is, ahová pedig ta­valy még a japán exportő­rök 933 millió dollár értékű portékát szállítottak, ugyan­akkor csak 286 millió dol­lár értékben vásárolták ja­pán importőrök a szigeten, A nagyhatalmak alkuja után 'essék szó egy parányi ország merész lépéséről és az ezt követő huzavonáról: Izland a parti tengerének határait 50 mérföldre ter­jesztette ki. Egyoldalú dön­tése elsősorban Nagy-Britan- niát érinti érzékenyen, de az NSZK számára is ked­vezőtlen: az angol és nyu­gatnémet halászhajók nem halászhatnak Izland halban gazdag parti tengerében. Érdemes megjegyezni, hogy NATO-országok kerültek egymással szembe ebbon az ügyben... Egy kis nemzetközi jogi magyarázat szükséges itt ta­lán : a parti tenger része a parti állam területének. Ki­terjedését a nemzetközi jog nem szabályozza, illetve a jogászok és politikusok más­más mértéket tartanak mél­tányosnak. Valaha — a XVII. század elején Grotius holland jogtudós nyomán — azt mondották, hogy a parti tenger addig terjed, míg a parti állam fegyveres hatal­ma, vagyis — egy ágyúlö- vésnyire. S mivel akkoriban egy ágyú kb. három mér­földre hordott, ez a mérték maradt meg mindmáig szá­mos állam esetében. Jegyez­zük meg, hogy a Szovjet­unió a 12 méríöldes parti tengert fogadta el a maga gyakorlatában. A súlyos nemzetközi prob­lémák megoldására megin­dult tárgyalások a héten egy újabb tárgyalássorozat­tal Igővültek: a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a szöuli rendszer Vörös- kereszt társaságainak küldöt­tei Phenjanban megkezdték tárgyalásaikat az úgyneve­zett családegyesítésről. Tud­nivaló. hogy a Távol-Kelet egyik legsúlyosabb problé­mája a koreai kérdés. Két évtizede az imperialisták há­borút kényszerítettek a ko­reai népre. A háború az or­szág átmeneti kettészakítá- sával végződött. Természe­tesen családok százezrei is kettészakadtak, nagy töme­gek rekedtek Dél-Koreában. Egyes becslések szerint kö­rülbelül 10 millió embert érint a most megkezdődő családegyesítés. Ennek rész­leteiről tárgyaltak a Vörös­keresztes küldöttségek Phen­janban. a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság fő­városában. A dél-koreai kül­döttség létszáma meghaladja az 50 főt, köztük sok volt az újságíró, a szöuli rend­szer sajtója e tudósítók tol­lából először számolt be a KNDK életéről. A tárgyalá­soknak és a sajtóvisszhang­nak egyaránt az az alap­hangja, hogy a családi, em­beri problémák megoldása az egész koreai nép egyesí­tésének ügyét szolgálja majd. A két német állam közti — államtitkári szinten foly­tatott — hosszú tárgyalás- sorozat most egy Bonnban megrendezett kétnapos ülést hozott. Szeptember közepén újra Berlinben, az NDK fő­városában találkozik a két államtitkár, Kohl és Bahr. A folyamatot a jelek szerint a nyugatnémet választási harc 'megindulása nem be­folyásolja döntően. Egyes diplomáciai megfigyelők azt várják, hogy a bonni kor­mánykoalíció pártjai szíve­sen vennék, ha a két német állam közti tárgyalások újabb eredményére hivat­kozhatnának a választási propagandájukban. Szabadon bocsátottak három amerikai fogoJypilótát Szombaton reggel hivata­losan közölték a Hanoiban akkreditált külföldi tudósí­tókkal, hogy a VDK kormá­nyának határozata alapján a vietnami néphadsereg politi­kai főcsoportfőnöksége az emberiesség elveitől vezettet­ve a VDK megalakulásának 27. évfordulója alkalmából a mai napon szabadon bocsát három fogolynilótát. Szombaton délelőtt fél ti­zenkettőkor pontosan abban a pillanatban, amikor a Ha­noi rádió bemondója elkezd­te felolvasni a hivatalos köz­leményt arról, hogy Hanoi­ban szabadonengedtek há­rom amerikai pilótát, meg­szólaltak a riadót jelző szi­rénák a VDK fővárosa fö­lött. Mintegy másfél órán át hullottak az amerikai légi­kalózok bombái Hanoi kör­nyékére. pusztításokat okoz­va a fővárostól észak-nyu­gatra és dél-nyugatra eső területeken. Zavargások Santiagoban Santiagoban több mint nyolc órán keresztül folytak az összecsapások jobboldali diákcsoportok és az Allende- kormány mellett tüntetők között, A házikészítésű gyúj­tóbombákkal, botokkal kö­vekkel felfegyverkezett cso­portokat a rendőrség oszlat­ta szét. Több mint ötvenen megsebesültek, 154 személyt őrizetbe vettek. Szombat reggelre a rendőrségnek si­került helyreállítania a ren­det-. Dániel Vergara belügymi­niszter-helyettes rádió- és televíziós beszédében közöl­te, hogy a kormány ura a helyzetnek. Vergara rámuta­tott arra, hogy a véres in­cidensek szításában jelen­tős szerepet játszanak az el­lenzék ellenőrzése alatt álló rádióadók. Izland úi parti őrhajót vásárol Qlafur Johánnesson izlan­di miniszterelnök kijelentet­te, hogy rövid időn belül erőteljesen, lépnek fel azok­kal a külföldi halászhajók­kal szemben, amelyek fi­gyelmen kívül hagyják a te­rületi felségvizeknek 50 ten­geri mérföldre történt kiter­jesztését. Az izlandi kormányfő meg­említette: kormánya azon gondolkozik, hogy körülbe­lül egymillió font-sterlingért új parti őrhajót vásárol, majd ismét utalt arra, hogy Izland nemzetközi megálla­podás elérésére törekszik. Izlandi politikai körökben remélik, hogy rövidesen meg­kezdődnek a tárgyalások Iz­land és az érdekelt külföldi országok között. A Szovjetunióban tartózkodó Angela Davis amerikai béke­harcos Taskentbe látogatott. Képünk: Angela a taskenti 110. számú iskola egyik tanóráján vesz részt. (Telefoto — TASZSZ—MTI—KS) Tito elnök Brioniban fogadja a hivatalos látogatáson Ju­goszláviában tartózkodó Kurt Waldheiniet, az ENSZ főtit­kárát. Éjszaka is bombázzák a VDK ésDél-Vietnam íelszabadított területeit A szombati jelentések sze­rint B—52-es amerikai óriás- bombázók pénteken éjjel ti­zenegy bevetésben, amerikai taktikai repülőgépek pedig £10 bevetésben támadták a demokratikus Vietnam sű­rűn lakott területeit és Dél- Vietnam felszabadított kör­zeteit. A saigoni amerikai kato­nai parancsnokság tájékozta­tójából kitűnt, hogy az ame­rikai vadászbombázók pén­teken éjjel az eddigi leg­súlyosabb légitámadást haj­tották végre Quang Tri tar­tomány- felszabadított körze­tei ellen s a támadás során távvezérlésű bombákat is al­kalmaztak. ' ’ • • Quang Tri térségében ki- lencórás ütközet volt. a népi felszabadító erők alakulatai és a tartomány visszahódítá- sával hónapok óta eredmény­telenül kísérletező saigoni tengerészgyalogosok és ej­tőernyős-osztagok közölt. A dél-vietnami forradalmi erők sikeres akcióinak szín­helye volt ezen kívül a Saigon fővárostól 465 kilo­méterrel északra lévő Tam Qbam jásási székhely és köz­vetlen környéke. Hatszáz ak­nájuk és rakétájuk csapó­dott be a város katonai cél­pontjaira és a Thieu rezsim alakulatainak a város körüli állásaiba. Amerikai bombatámadások térképe Az amerikai lé­gierő ez cv ápri­lisa óta heves tá­madásokat intéz a VDK falvai cs városai mellett a gát- és öntöző­rendszerek ellen is. E támadások súlyos katasztrófá­val fenyegetik a VDK sűrűn lakott, alacsony fekvésű mezőgazdasági te­rületeit. A gát­rendszerek bom­bázása nyomán fellépő árvizek sokmillió ember életet fenyegetik cs kiterjedt rizs­termelő területek terméketlenné vá­lását is előidézhe­tik. — TERRA — légierő által bombázott gátak McGovern máris engedékenyebb McGovern demokratapárti elnökjelölt szombaton úgy nyilatkozott, hogy a Földkö­zi-tengeren továbbra is szük­ségesnek tartja az amerikai repülőgépanyahajó-flotta je­lenlegi szintű jelenlétét „nemzetbiztonsági okból és annak demonstrálására, hogy az Egyesült Államok hatá­rozottan támogatja Izraelt”. McGovern e nyiltkozata éles ellentétben áll a demok­ratapárti elnökjelölt prog­ramjával, amelv 1975-re 15- röl 6-ra csökkentené a repü- lőgépanyahajóji számát. A szenátor nyilvánvalóan az Izrael-barát választóknak kí­ván engedményt tenni ez új kijelentésével. Tanaka megkapta az „amerikai fejbóJintási" Tokiói politikai megfigye­lők a Tanaka miniszterelnök és Nixon elnök honolului csúcstalálkozója után ki­adott közös nyilatkozat fi­gyelmes tanulmányozása alapján arra a következte­tésre jutnak, hogy az új ja­pán miniszterelnök első nemzetközi diplomáciai fel­lépése csak mérsékelt siker­rel járt. A közleményből, amelynek felét a két orszá­got foglalkoztató gazdasági kérdéseknek szenteltek, vilá­gosan kiderül, bogy a ha­waii csúcstalálkozó nem ho­zott lényeges változást Ja­pán és az Egyesült Álla­mok kétoldalú gazdasági kapcsolatában. S annak el­lenére. hogy Tanaka a több mint egy milliárd dollár ér­tékű rendkívüli amerikai import vállalásával lényeges engedményt tett Nixonnak. a kereskedelmi ellentéteket nem sikerült rendezni. Ja­pán megfigyelők szerint Ta­naka kompromisszuma leg­feljebb fél éves „kereskedel­mi fegyverszünetet” eredmé­nyezett s várható, hogy az Egyesült Államok fokozott nyomást gyakorol majd Japánra újabb gazdasági és kereskedelmi engedmények kivívása érdekében Mindebből nyilvánvaló, hogy a közlemény erőltetetted pozitív hangja ellenére Ja­pán és az Egyesült Államok gazdasági kapcsolatait a jö­vőben is az élesedő ellent­mondások jellemzik majd. Japánban nem tekintik lé­nyeges’ sikernek hogy Ta- náka megkapta az ..amerikai fejből intést” kínai politikájá­nak folytatásához. Mint a közlemény mondja. Nixon „osztozik Tanakával abban a reményben”, hogy az utóbbi kínai látogatása hozzájárul a feszültség csökkenéséhez Ázsiában. Ugyanakkor a ja­pán—kínai kapcsolatok ren­dezése szempontéból fon­tos tajvani problémát egy szóval sem említi a honolu­lui közlemény. Annál in­kább hangsúlyozza a japán —amerikai katonai paktum fenntartásának szükségessé­gét. A nyilatkozat szerint Ta­naka és Nixon azt a remé­nyét fejezte ki, hogy a ha­waii tárgyalások „új fejeze­tet nyitnak” a japán—ameri­kai kapcsolatokban. A csúcs­találkozó rendkívül szerény eredménye nem támasztja alá ezt a megállapítást. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom