Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-21 / 223. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 80 FILLÉR XXIII. évf. 223. sz. 1972. szept. 21., csütörtök. Termelés, haszon nélkül A Minisztertanács az év elején, határozatot fogadott el, amellyel kötelezte a minisztériumokat, hogy területükön mérjék fel a gazdaságtalan termelést folytató vállalatok helyzetét, a veszteséges termékek körét. A hatvanas években — lassan ugyan — megkezdődött az ipar szerkezetének változása. Ez szükséges, kedvező folyamat. Következetes végigvitele azonban — a gazdasági reform idevágó elveinek valóraváltásaként — nehéz dilemmákkal is jár, így a többi között azzal, hogy mi legyen a sorsa a haszon nélkül termelő üzemeknek? Hazánk iparának egy harmada ugyanis csak visz a „konyháról”; éppen pénzénél van vagy támogatásra szorul. Zárják be ezeket az üzemeket? A válasz az igen, lenne? Jó, de mi történjék az ott dolgozó tízezrekkel, s mi pótolja az ott készült, de még szükséges, vagy éppen nélkülözhetetlen termékeket? Vagy-vagy alapon ez a dilemma megoldhatatlan. Öt év alatt 23 forinttal — 249 forintra — csökkent egy tonna szén kitermelésének költsége. Ez helyes. Bezárták a drágán, azaz nagy ráfizetéssel dolgozó bányákat. Ez is helyes. Ám a pontatlan igényfelmérések következtében egyszeriben szénhiány teremtődött, ami aligha helyes. Sőt, hiba. A szénbányászat esete mind pozitív, mind negatív értelemben sok fontos tanulsággal szolgált. A legfőbb: a döntéseket rendkívül alapos, minden részletre kiterjedő elemzéseknek kell megelőzniük, s elsősorban az arányok — a fejlesztési eszközök szétosztásánál — hassanak oda, hogy bővítés és visszaszorítás összhangban legyen az össztársadalmi érdekekkel. B ő a példatár. Tíz év alatt ötven százalékkal csökkent a fajlagos energiaköltség a vasútnál a gőzvontatás mérséklésével. A gépiparban haszon nélkül, sőt, támogatással termelnek tehergépkocsi- és traktortípusokat, villamos gépeket és készülékeket. Szülessék gyors határozat az utóbbiak előállításának abbahagyására? Ez a megoldás? Avagy inkább az, hogy változtassanak a termékösszetételen, mint teszik ezt a pamut- és gyapjúiparban. Járható a ma veszteséges termék gazdaságossá tételének útja is. Nem hagyható figyelmen kívül az esetleges exportálás — államközi kötelezettségeket n,em tekinthet semmisnek például sem a gép-, sem a ruházati ipar, s ezért 1975-ig gazdaságtalanul előállított termékeket is szállítania kell —, a devizaszerzés lehetősége. Bűvös kör lenne? S zó sincs erről. A - felsoroltak arra figyelmeztetnek, hogy nem vizsgálható önmagában, egy termelési szakaszon belül a jövedelmezőség. Ami az alapanyag feldolgozójának jó nyereséget biztosít, az az alapanyag termelőjének veszteséges lehet. A vállalati nyereség tehát nem olyan mérce, amelyre figyelve teljesen biztonságos az ítélkezés. A gazdaságtalan termelés visszaszorításnak objektív feltételei vannak, ahogy a fejlesztésnek szintén. Ezen alapul az ún. szelektív iparpolitika. Gondjaink nem újkeletűek. Csupán az eddig rejtett, takart vonások bukkantak felszínre. A nehézipar 1950— 1955 között a beruházási összeg 90 százalékát kapta; a teljes beruházás húsz százalékát csak a szénbányászat. Indokolt döntés volt. Európaszerte energiaéhség tombolt, importra nem nyílt lehetőség. Ám a szénbányászat fejlesztése „túlélte” önmagát; későn kezdődött meg a szénhidrogén alapra való átállás. A beruházott összegek nem eredményezték mindig a várt — remélt — hatékonyságot, a termelékenység lassan növekedett, az 1950—1958-as időszak éves átlaga mindössze három százalék volt... 1950 és 1965 között folyamatosan csökkent a gépipar részesedése a beruházásokból, holott a többi KGST-országban éppen ennek fordítottja ment végbe. Tények, amelyek érzékeltetik; az örökség nehéz részét is vállalni kell. Országos közoktatáspoliíikai aktíva a Parlamentben Ma: Magyarok a határon túl Az aktívaértekezleten Aczél György, a párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartott előadást az MSZMP KB 1972. június 15-i — az állami oktatásról szóló — határozatával kapcsolatos feladatokról Szerdán egésznapos közoktatáspolitikai aktívát tartottak a Parlament kongresz- szusi termében. A tanácskozáson megvitatták az MSZMP Központi Bizottságának 1972. június 15-i — az állami oktatásról szóló — határozatával kapcsolatos feladatokat. Az aktíva elnöke Nagy Miklós, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője volt. Részt vettek a tanácskozás munkájában kommunista és pártonkívüli pedagógusok, a közoktatás párt- és állami vezetői, művelődéspolitikai vezetők, valamint a társadalmi szervek képviselői. „A társadalom aktív és fchlos segítségére van szükség99 Aczél György referátuma A munkaértekezlet referátumát Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottsá-. gának tagja, a Központi Bizottság titkára tartotta. Aczél György á párt Központi Bizottsága . nevében köszöntötte a közoktatáspolitikai aktíván megjelent pedagógusokat; a pártszervek. tanácsok és főhatóságok tisztségviselőit. Idézte a párt X. kongresszusának az oktatásügyre vonatkozó. határozatát, majd így folytatta : — A X. kongresszus elhatározásának tett eleget Központi Bizottságunk, amikor sokoldalú elemzés után T- alig három hónapja — oktatásügyünk helyzetéről és fejlesztésének feladatairól határozatot hozott. A határozat és a Központi Bizottság ülésének egyéb dokumentumai azóta nyilvánosságra kerültek, önök által is ismertté váltak. A dokumentumokat a szélesebb közvélemény és a pedagógus társadalom egyaránt örömmel, helyesléssel fogadja. — Tíz és százezrek éveket} át tartó, tudatos,, szívós, Összehangolt munkájára, a társadalom aktív ' és felelős segítségére van szükség , ahhoz, hogy a párt határozata valóság legyen. . . A végrehajtásban illetékes szervek feladataira utalva (Folytatás a 3. oldalon) A világ mezőgazdasága Mi újság a tiszafüredi járásban Házastársak A rubrikák sem élnek örökké Zene sokezer percben Apróvad mérleg Az apróvadállomány idei természetes szaporulata és a mesterséges tenyésztés mér* (ege igen kedvező. A vadon szaporodó állományt, a zárttenyészetekben keltett és nevelt fácánokkal és foglyokkal eredményesen frissítették fel. Az abádszalóki, jászkiséri, ti- szagyendai, a jászjákóhalmai és további három nagyobb zárttenyészetben 88 ezer fácánt és 6200 fogolyt neveltek. A megye 34 vadásztársasága a többszázezer hektáros vadterületen mintegy 90 ezer fogoly- és fácántojást gyűjtött össze, mentett meg a gépek és a kártevők pusztítása elől. Az emlékezetes 1970. évi ár- és belvíz alaposan megtizedelte a táj másik fontos apróvadját, a nyúlál- iományt. A következetes intézkedések, a kilövési tilalom azonbap meghozta eredményét. Az idei nyúlszapo- rulat már eléri a bárom év előtti szintet, jelenleg 100 ezres törzsállománnyal számolnak. A fogoly, fácán és az őz .mellett,, november . 1- től már ismét puskavégre kaphatják a mezei nyálakat is a vadászok. HÍREK *s TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK —TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK A hogy szembenézni más problémákkal szintén elkerülhetetlen. így a látszat „kiegyenlítődéssel”. A vállalatok népgazdasági jövedelmezősége világpiaci árakon számítva ugyanis jóval eltérőbb, mint a hazai árak alapján kimutatott eszközarányos nyereségük. Azaz lennének nagy haszonnal termelő vállalatok, de ezeknél viszonylag szerény fejlesztési források képződnek. A népgaz- daságilag nem jövedelmező vállalatoknál viszont elegendő a pénz ahhoz, hogy fönnmaradjanak, sőt, „fejlődjenek!”. Nyilvánvaló; ezt az ellentmondást sürgősen, fel kellene oldani. 1970-ben 47 milliárd forintra rúgtak a vállalatoknak nyújtott állami támogatások, ez a népgazdaság különböző területem létrehozott nettó jövedelem 39 százaléka. Az ipar és a külkereskedelem ebből 20 milliárdot élvezett, amit a meglévő szerkezet időleges fenntartásával járó áldozatként foghatunk fel, a hangsúlyt az időlegesre téve. Ennek ellenére a vállalatoknál még mindig nagyon lassú a termékszerkezet változása, az új áruk a régiek mellé sorolódnak, bővül tehát a gyártmányskála, holott sok területen így is nagyon széles; ráfizetéssel jár. N ■ em lehet tehát ripsz-ropsz „rendet tenni”. Szükséges fokozatok — a támogatás csökkentésétől a megvonáson át egészen a konkrét utasításokig — egyengetik az átalakulás útját, a haszon nélküli termelés visszaszorítását. Ami nem valami gazdasági öncél, hanem a fejlődés elengedhetetlen feltétele. Azé a fejlődésé, amely lehetőséget teremt az életszínvonal folyamatos növelésére is. —m —o Az u?andai twzfés ek Bi/alnii kérdés 2i Bundes! a »bau KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON Fock Jenő fogadta Iosif Bancot és Szonomin Luvszan-t Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke szerda délelőtt hivatalában fogadta Iosif Bancot, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának titkárát, a magyar— román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság X. ülésszakán résztvevő román delegáció vezetőjét. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke szerdán délután hivatalában fogadta Szonomin Luvszan-t, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Muraijának első elnökhelyettesét, aki a magyar—mongol gazdasági é» műszaki tudományos együttműködési kormányközi bizottság VI. ülésszakán a mongol delegációt vezeti. Nyers Rezső látogatása a XVI. kerületben Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, á Központi Bizottság titkára szerdán, Gérnyi Kálmánnak, a budapesti pártbizottság osztályvezetőjének kíséretében — egésznapos látogatást tett a XVI. kerületben. A kerületi pártbizottság székházábanl kapott tájékoztató után ellátogatott az Ikarus Karosszéria és Járműgyárba. A program további részében Nyers Rezső a mátyásföldi Corvin szakközép- iskolában tett látogatást, majd a Sashalmon, a Könyvtár utcában készülő 120 személyes óvoda építkezéseit tekintette meg. Délután Nyers Rezső, a XVI. kerületi tanács épületében találkozott a kerület párt-, állami, gazdasági cs társadalmi vezetőivel, s tájékoztatta őket népgazdaságunk helyzetéről, időszerű kérdéseiről, Bondor József hazaérkezett Chiléből Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter a szerdára virradó éjszaka hazaérkezett Chiléből, ahol a chilei kormány meghívására részt vett a Közös ügyünk a lakás címmel megrendezett nemzetközi konferencián és megtekintette a nemzetközi lakásépítési kiállítást, amelyen a magyar építőipar is bemutatta a lakásépítési program teljesítésében elért eredményeit Nemzetközi orvostudományi ülés Görgényi-Göttcbe Oszkár neves gyermek-tüdőgyógyász professzor emlékére szerdán délután a Somogy megyei mosdósi tüdőszanatóriumban nemzetközi orvostudományi ülés kezdődött. A Korányi Frigyes Tbe és Tüdőgyógyász Társaság, valamint a magyar gyermekorvosok társasága gyermekgyógyász szekciója rendezésében sorrakerülő háromnapos ülésen lengyel, csehszlovák, román és jugoszláv orvosok is részt vesznek. Számítástechnikai konferencia A Híradástechnikai Tudományos Egyesület ég a Neuman János Számítástechnikai Egyesület Fejér megyei szervezete rendezésében kétnapos, nemzetközi számítás- technikai konferencia kezdődött szerdán Székesfehérváron. A rendezvény a Videotonban is gyártott 1010 jelű kie számítógép gyakorlati alkalmazásának külföldi és hazai tapasztalatait, kutatásait összegezi. 50 éves a nemzetközi vasútegyesület ötven esztendővel ezelőtt, 1922-ben a nagy európai vasúttársaságok részvételével alakult meg az. UIC, a Nemzetközi Vasútegyesület, amelynek alapítótagja volt a MÁV Is. A félévszázados jubileumról a Közlekedési Múzeum kiállítással emlékezett meg. Az UIC történetét, szervezetét, tevékenységét szemléltető kiállítást szerdán ünnepélyesen nyitotta meg Rö- dönyi Károly, az UIC elnöke, a közlekedés- és posta- ügyi miniszter első helyettese. Az október végéig nyitva tartó kiállításon külön vasút- motívuin bélyegkiállítást is rendeztek. Megkezdték a fűszerpaprika feldolgozását A szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat központi gyárába és körzeti telepeire megérkeztek az első idei fűszer- paprika szállítmányok. Az egész idényben megközelítően 3100 vagon paprika felvásárlására számítanak, 400 vagonnal többre, mint amennyi tavaly termett a 8000 holdas tájkörzetben. Megfelelő a minőség is. csupán az a probléma, ho^y a rendkívüli csapadékos időjárás miatt a szokottnál nagyobb a paprika nedvességtartalma, s emiatt az átlagosnál tovább kell szárítani a kihasított paprikacsöveket,
