Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-19 / 221. szám

1972. szeptember 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 I Áf&Ü&tri­Szeliemi átverés Ugye furcsa már maga a szótársítás is? Vajon mér­hető-e a szellemi érték, le­het-e árverésre bocsátani? Nos, lehet, mint ahogy azt a rádió új vetélkedő­sorozata. a Senki többet? Harmadszor! bizonyítja. A szabályok szerint a verseny­zők zsetonjaikkal a feltett kérdés válaszjogát vásárol­hatják meg, a jó válaszért pedig jó forintok járnak, melyekkel — okosan árve­rezve — o végén értékes jutalomtárgyak' meg miegye­bek nyerhetők. Ez a „miegyebek” jelen esetben egyik grafikusunk­nál megrendelhető portré volt. Isten tudja, valahogy kétes értékű (vagy ahogy tizenéves barátaim monda­nák „cikis") dolog lerajzol- tathatóságot nyerni. Ezt érezhették a játék résztvevői is, mert ez a nyeremény végül is csak kikiáltási áron, elég nehezen talált gazdára. De térjünk vissza a ve­télkedőhöz, hiszen ez sok­kal izgalmasabb volt, mint a végső epizód. Szilágyi Já­nos, a játékvezető tempó­san, színvonalasan, közvet­lenül dolgozik. Még már- már szellemeskedővé váló megjegyzéseit is meg tud­juk bocsátani, hiszen a ve­télkedés ezen új módja mind játékostól, mind já­tékvezetőtől több figyelmet, kombinációkészséget, no meg koncentrációt kíván. A kérdések zöme irodal­mi, zenei természetű, nem könnyű, de nem is akadé­mikus ízű. írókat kell korba illeszteni, zeneművek utalá­sait megfejteni, stílus alap­ján az alkotót felismerni — izgalmas, érdekes feladatok. A játékosoknak is tetszik, fogynak is a zsetonok. Színes betétekben sem szűkölködik a műsor, mert a gondolkodás szüneteit stí­lusparódiákra, a szünidei pihenőt egy nem kevésbé érdekes, kieséses telefonve­télkedőre fordítja. A telefo­nálók közül az első öt most úgy licitál, hogy a Nyugat alkotógárdájából kell neve­ket sorolniuk. Aki legtovább bírta, az egyszemélyes élő zsűri, Zelk Zoltán vacsora­partnere lett. (Meglepő ötlet ez a díj is, de véleményünk szerint jóval szerencsésebb, mint említett párja.) Apró technikai lomposság még érzik a műsoron, itt- ott döccen, kissé hosszabb is a kelleténél, mindemel­lett a jelenleg tisztes szám­ban létező vetélkedöformák egyik legjobbika. És ha sok­szor szidjuk is, mi azért szeretünk vetélkedni. I Uj sói ozat A rádió bizonyítani akar­ja, hogy a hangjáték, mint műfaj, jogosan vívta ki sa­ját helyét korosabb meg rangosabbnak tartott társai között. Mert ki gondolná. hogy olyan művek, mint Szophok- lész Elektrája, mint Calde­ron Zalameai bírója vagy Brecht legjobbjaiból, A kau­kázusi krétakör, az Állítsá­tok meg Arturo Hit! ma­gyarul a rádióban hangzot­tak el először. De nem utoljára. Most a rádió felújítja azokat a kurió­zum-számba menő felvétele­ket, melyeknek épp ez az érdekessége. Több évtizedes hang játékokat hallhatunk újra, melyekre érdemes oda­figyelni. ... — trömböczky — „ Örökzöld sikerfilmek", új Hímek bemutatói A felszabadulás óta 851 szovjet filmet játszottak a magyar filmszínházak Az év végéig több olyan esemény lesz, amely — ün­nepi évfordulókhoz kapcso­lódva — a szovjet filmekre irányítja a figyelmet. No­vember 3-án kezdődnek a szovjet filmek ünnepi be­mutatói, amelynek keretében — a meghívott szovjet mű­vészek jelenlétében — mu­tatják be a Fekete tollú fe­hér madár és a Katona visszatért a frontról című filmeket. Az első balladai hangvételű, színpompás kör­nyezetben játszódó film: a második a háborúról és a lókéról szól, gondolatait nagyon emberien és újsze­rűén mondja el. Filmeseményekkel tisztel­günk december végén a szovjet állam létrejöttének 50. évfordulóján is. Ezeknek középpontjában a „Kezed melegével” című film áll, amelynek rendezőit és fő­szereplőit várjuk a bemu­tatóra. A mű megkapó szép­ségű és egyszerűségű törté­net egy asszonyról, aki a törétnelmi idők részese volt. Számos felújítás — elsősor­ban a köztársasági stúdiók kiemelkedő alkotásai —, valamint régi és új, ez al­kalomra készített szovjet dokumentumfilmek egészítik ki az ünnepi rendezvények programját. Mindkét ese­ménysorozathoz kapcsolódik, de önálló akció az a nagy­szabású pályázat, amelyet a MOKÉP az MSZBT-vel, a KISZ-szel és más társadal­mi szervekkel együtt indít. Mottója: ez a való világ-..! A pályázat november 7-én indul és jövő év május 9-én, a győzelem napján zárul. Bár a szovjet filmtermés legjava rendszeresen szere­pel a magyar mozik mű­során — a felszabadulás óta ez év végéig 851 szovjet fil­met mutattunk, illetve mu­tatunk be —, évről évre fel­újítunk olyan alkotásokat, amelyeket szívesen megnéz ismét az idősebb korosztály, és amelyeket látnia kell az azóta felnőtt mozinézőknek. Ilyen „örökzöld sikerfilmek” a Viharos alkonyat, A Siva­tagi 13-ak, a Szállnak a darvak, az Emberi sors, a Ballada a katonáról, és a legújabb reprizek: a Hu­szárkisasszony, és a Kétéltű ember. Természetesen az új bemutatók iránt is nagy az érdeklődés. Csak a legutób­bi évek példáit nézve is impozáns a látogatottság alakulása. Jóval egymillió felett jár a Háború és béke, a Félkegyelmű és a Bosszú­állók nézőinek száma. Nyolcszázhatvanezren látták Mihail Romm kiváló doku­mentumfilmjét, a Hétköz­napi fasizmust, 704 ezren a Bűn és bűnhődést, 873 ezren a Hamlet szovjet filmválto­zatát. Félmillió felett van az Anna Karenina nézőinek száma, 382 ezren gyönyör­ködtek a Ragyogj, ragyogj csillagom-ban. A kalandfil­mek kedvelői közül 715 ez­ren nézték meg a Lovag végakarata című romantikus történetet. 400 ezren váltot­tak jegyet a Jégsziget fog- lyai-hoz. A legújabban bemutatott és bemutatásra kerülő szov­jet filmek között is jóné- hány nagy érdeklődésre szá- mottartó alkotás van. Ilyen például a Felszabadítás III., IV. és V. része, a Különle­ges kiállítás, és a Ványa bácsi. A szovjet filmek ma­gyarországi ünnepi bemuta­tóira hagyományosan mű­vész-delegáció érkezik, tag­jai találkoznak a közönség­gel és magyar kollégiákkal. Véget ért a Ludi romani A pannóniai városok vers­mondóinak találkozójával folytatódott vasárnap hazánk egyik legjelentősebb ásatá­sainak színhelyén a táci Gorsiumban a „Ludi roma­ni”. A felelevenített római ünnepek keretében nyolc pannóniai város — Győr, Szombathely. Soprön, Veszp­rém. Székesfehérvár, Duna­újváros, Budapest és Pécs — szavaiéi ismertették meg a közönséget az antik római költők legszebb verseivel. A „Ludi romani” befejező programja nagy sikert ara­tott. Állandó észt kiállítás nyílik Tallinn felszabadulásának évfordulóján, szeptember 22-én pénteken délután 4 órakor a szolnoki Damjanich múzeumban. A Szabó István muzeoló­gus által rendezett tárlat Észtország XIX—XX. századi fejlődését illusztrálja sokoldalúan, dokumentumok és vál­tozatos szemléltetőeszközök segítségével, utal Tallinn és Szolnok megye testvéri kapcsolatára is. A kiállítást Zakár Zoltán, a városi tanács elnökhelyettese nyitja meg. (Ké­pünkön részlet a rendezés alatt álló kiállításrúl.) Tanévnyiíás a szolnoki konzultációs központban Több mint ölvén új elsőéves—Pest megyei hallgatók a tagozaton Az elsőévesek A megyei párt- és tanácsi szervek kezdeményezésére és hatékony támogatásával ta­valy alakult meg Szolnokon a Debreceni Tanítóképző In­tézet népművelés—könyvtár szakának konzultációs köz­pontja. Az első évben hu­szonnyolc levelező tagozatos hallgató vett részt a foglal­kozásokon, s közülük közepes tanulmányi átlaggal huszon­ötén kerültek a második év­folyamra. Ez a tanulmányi átlag — levelező hallgatók esetében — megbecsülendő, reményt nyújt a II- évfolyam sikeres elvégzésére. Az év végén azonban a vártnál több utó­vizsga arra intette a hallga­tókat, hogy az idén lanka­datlan szorgalmat tanúsítsa­nak. A főiskolai tanulmá­nyok okozta többletterhelést ugyanis csak az tudja jól el­viselni, aki rendszeresen részt vesz a foglalkozásokon, mindig felkészül, a kötelező irodalmat folyamatosan fel­dolgozza. s a vizsgaidőszakot a tanultak ismétlésére és rendszerezésére használja fel. Ezeket hangsúlyozta a teg­napi tanévnyitón Szurmai Ernő, a konzultációs központ igazgatója a hetvenhat hall­gató előtt (akik között az idén már a Pest megyeieket is üdvözölhetjük), majd így folytatta: — Az én tanévnyitóm nem tartalmaz lírai elemeket. Ké­rem, ne vegyék ezt zokon. Csupán a való helyzethez kívánok alkalmazkodni. Önök mindannyian abban a helyzetben vannak, hogy meglevő beosztásuk, munká­juk gyakorlásához szükségük van a középfokú képesítés megszerzésére. Ügy is,mond­hatnám, hogy annak a tétel­nek, miszerint az elmélet próbája a gyakorlat, Önök fordítottját teljesítik. Megle­vő gyakorlatukhoz szerzik meg az elméleti ismereteket. — Persze sivár dolog len­ne, ha pusztán ez a materiá­lis, objektív tényező késztet­né Önöket a magasabb tudás megszerzésére. A maguk he­lyén mindannyian tevékeny részt vállaltak abból a ha­talmas, nemzetet átfogó mun­kából, amelynek jellegét pártunk ■ X. kongresszusa a szocializmus magasabb szin­ten történő építésében fogal­mazta meg. — A szocializmus maga­sabb szinten történő építése a népművelés vonatkozásá­ban magasabb szellemi szín­vonalat, magasabb képesítést is igényel. Ahhoz, hogy a magyar vidék, a magyar falu közművelődési élete tovább­fejlődhessék, az objektív fel­tételek megteremtésén túl el­engedhetetlen a népművelés­ben tevékenykedők képzett­ségének áz emelése is. — Úgy gondolom ennek belső szükségszerűségét Önök is érezték akkor, amikor vál­lalkoztak nemcsak e pálya nehézségekben bővelkedő út­jának végigjárására, hanem arra is, hogy három évig szűkebbre szorítsák a pihe­nés óráit, hogy vállalják a bejárással együttjáró fára­dalmakat, hogy kevesebbet nyújtsanak önmagukból sze­retteiknek, hogy akkor is kényszerítsék magukat a ta­nulásra, amikor a napi mun­kában, tanulásban megfárad­va már nyugodni vágynak. — Mert bizony ezt is je­lenti a konzultációs központ hallgatójának lenni. — De jelenti mindenkép­pen azt az intellektuális örömet is, amely a több tu­dás megszervezésével, egy- egy sikeres vizsgával, egyál­talán a nehézségek legyőzé­sével együtt jár. — Jelenti azt az érzelmi gazdagodást is, amit az az érzés adhat mindenkinek, hogy újra többet tudok adni a hozzám fordulóknak a ke­zemre bízott könyvekben fel­halmozott értékekből, többet adhatok önmagámból e nép­nek. amelynek hivatásos ne­velőjévé vágytam lenni. A tanévnyitó a hallgatók eskütételével ért véget, majd megkezdődtek az első foglal­kozások. Bérletek, bérletesek A diákok körében nagy, a tsz-eknél kisebb az érdeklődés — Különvonat a Szent Johanna előadására A korábban említett új közönség és a színház kap­csolata még mindig esetleges. Egyes termelőszövetkezetek és állami gazdaságok dolgo-' zói egy-egy évad után oly­kor szinte teljesen elmarad­nak az előadásokról. Nehéz elképzelni, hogy ez az érde­keltek egyhangú döntése alapján történik. A valóság­ban gyakran egy-egy vezető rokonszenve vagy ellenszen­ve az ok, tehát egy ember ízlésétől függ, hogy negyven­ötven, esetleg még több em­ber is járhat-e színházba vagy sem. Szolnoki üzemek­ben ez a probléma nem je­lentkezik ilyen kiélezetten, hiszen akit érdekel a szín­ház, egyénileg válthat jegyet, vagy bérletet. Besenyszögről, Tiszaugról, vagy más közsé­gekből viszont csak úgy le­het bejönni az előadásokra, ha a szövetkezet vagy az ál­lami gazdaság járművet biz­tosít a bejövöknek. Besenyszögön valamikor négy termelőszövetkezetnek együttesen 280 bérlete volt, ma az egyesült téesznek egy sincs. A Törökszentmiklósi Állami Gazdaság 106 bérlet­tel rendelkezett, de újabban szintén elzárkózott a vásár­lástól Egyes középiskolákban is igen nagy az érdeklődés a színház iránt. Jászapátiból például a gimnázium teljes létszámmal, különvonaton jön a Szent Johanna előadá­sára. A látogatást a jászbe­rényi IBUSZ kirendeltség szervezte. Más gimnáziumok is érdeklődtek hasonlóan szervezett közös színházláto­gatás iránt. A színház a korábban meg­hirdetett Williams-darab, az „Amíg összeszoknak” helyett Miller „Pillantás a hídról” című drámáját mutatja be. Várható, hogy több középis­kola szervez közös látogatást erre az előadásra is. Nyolc határ menti község találkozója Köztudomású, hogy Ma­gyarországon a színházak je­lenlegi helyzetében a nagy­mértékű állami Támogatás mellett nemcsak a csőd, de még egyes darabok látványos bukása is elképzelhetetlen. A jegyek többségét estéről es­tére eladják, s az állam is biztosan hozzáteszi a maga forintjait a kasszába közvet­lenül összegyűlt bevételhez. Hogyan lehet mégis érzé­kelni, ha növekednek a gon­dok? Erről a színházi jegy­irodák szervezői tudnak leg- avatottabban beszélni. Az ötvenes évek elejének karikatúrába illő, erőszakos „rámenős” szervezője ma már szerencsére ritkán buk­kan fel az üzemek, iskolák tájékán. Szolidabb, kulturál­tabb lett a szervezés módja, s ez egyáltalán nem ártott a hatékonyságnak. Sikerült egy új réteget bevonni a színház „bűvkörébe”, a termelőszö­vetkezeti parasztságot. A Szigligeti Színháznak ta­valy 4055 felnőtt és 2800 if­júsági bérletese volt. A majd’ hétezer bérletet nemcsak Szolnok megyeiek vásárolták. Igen sokan járnak be a me­gyén kívüli, de viszonylag kö­zel eső községekből is: Dál- szentmiklósról, Farmosról, Kocsérról, Abonyból. Tápió- szentmártonból, Ceglédber- celről. Egyetlen összehasonlító adat jelzi a fejlődés nagy­ságát: 1964-ben ezer alatt volt a felnőtt bérletesek szá­ma, pedig azokban az évek­ben is sok, máig emlékeze­tes előadáson tapsolhatott a közönség. j A jugoszláv és a román határhoz egyaránt közeli csongrádmegyei Apátfalva községben vasárnap délszlá­vok. románok, szerbek és magyarok adtau- egymásnak találkozót a község művelő­dési házában rendezett kul­turális bemutatón. Reggel ifjúsági nagygyűlésre vonul­tak fel. m°jd népi táncegyüt­tesek műsora következett. Nagyszabású sportbemutató is volt. amelynek egyik kie­melkedő számaként az MHSZ sportolói repülőmodellező versenyt rendeztek. Végül utcabál zárta a nyolc határ­menti helvség: Nagvlak, Magvarcsanád, Csanádnalota. Fereneszállás. Klárafalva, Kiszcmbor. Orosháza és Apátfalva lakóinak ifjúságá­nak kulturális és sporttalál­kozóját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom