Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-17 / 220. szám

1972. szeptember 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Százezer üzemórás gépjármű- javító üzem — Fejlesztik a textiltisztítást A jászberényi Táros! tanács üléséről jelentjük Tegnap ülést tartott a jász­berényi városi tanács. A ta­nácstagok interpellációs kér­dései után jóváhagyták a la­káshasználat szabályozásáról, valamint a vásárokról és a piacokról szóló tanácsrende­Ezután került sor a város­ban folyó ipari és javító-szol­gáltató tevékenység helyzetét ismertető jelentés megvitatá­sára. Jászberényben az egy lakosra jutó szolgáltatások értéke 1970-ben 636 forint volt. Ezt az összeget a IV. öt­éves terv végére 831 forintra növelik. A szolgáltatások kö­zül a textiltisztításra, a gép­járműjavításra és karbantar­tásra, az elektromos háztartá­si gépek javítására, valamint a lakáskarbantartás fejlesz­let-tervezetet. Nagy érdeklő­dés kísérte a városi tanács vb termelési és ellátásfelügyeleti osztályának tevékenységéről és a bíróság munkájáról szó­ló tájékoztatókat is. tésére fordítanak majd meg­különböztetett gondot. A négy kiemelt szolgálta­tási ágban 1975-re az ellátás színvonala jelentősen emel­kedik. Az egyéb ipari és sze­mélyi szolgáltatások csak mér- sékletesen emelkednek, fej­lődési ütemük lassúbb lesz. A fejlettebb technikát igény­lő javítások korszerű és költ­séges berendezések ^vásárlását teszik szükségessé. Ezért a IV. ötéves tervben a magán­kisipar részarányának csök­kenésére számítanak. A gépjárműjavítás kapaci- tásánaK bővítésére kiírt pá­lyázatot a jászberényi Mű­szeripari Szövetkezet nyerte el. 16 millió forint költséggel 100 ezer üzemórás kapacitású gépkocsijavító üzemet hoznak létre. A lehetőség jobb kihasználása Az előterjesztés foglalko­zott azokkal a közgazdasági szabályozókkal, amelyek ked­vezően befolyásolják a külön­böző szolgáltatási ágak fej­lesztését. Javasolta, hogy a vállalatok és a szövetkezet vegyék igénybe a különböző támogatásokat és biztosítsák ezzel a szükséges szolgáltatá­sokat. — Kimondta, fel kell mérni azokat a területeket, ahol nincsenek meg a szocia­lista szervezetek eredményes működésének feltételei. Meg kell határozni, hogy ezeken a területeken milyen mérték­ben segítsék a kisiparosok a lakossági szolgáltatásokat. — Ezek figyelembevételével kell törekedni az iparígazolvá- nyok célszerű és fokozottabb kiadására. A tanácsülés a la­kossági szolgáltató tevékeny­ségről szóló eiőterjesztest el­fogadta. — illés — Központi és helyi támogatással A szolgáltatás-fejlesztési alap a gazdasági egységek között pályázat alapján kerül felosztásra. A lakáskarban­tartás fejlesztésére a város­gazdálkodási vállalat 500 ezer forint, a Jászsági Építőipari Szövetkezet 300 ezer forint központi támogatást kap. A városi tanács ezenkívül 200 ezer forintot ad a szövetke­zetnek gépi berendezésének fejlesztésére. A textiltisztítás fejlesztése központi támogatással való­sul meg. Tervek szerint 5.4 millió forint költséggel kor­szerű Patyolat telepet létesí­tenek Jászberényben. A vá­rosi tanács vb vállalta az épí­tési terület szanálását és köz­művesítését. Napirenden a szolgáltatás Együttműködési megállapodások aláírása a megyei tanácsnál Tegnaf» Fodor Mihály, a megyei tanács elnöke és Bá­nyai János megyei titkár, a megyei tanács és a szakszer­vezet több vezetője jelenlété­ben aláírta a Szolnok megyei Tanács elnöke és a Közalkal­mazottak Szakszervezete Szol­nok megyei Bizottságának együttműködési megállapo­dását. A két fél már korábban — 1968-ban kötött ilyen együtt­működési megállapodást, — amelyben meghatározták az állami munkát segítő tevé­kenységgel összefüggő közös feladatokat, eljárási, vezetést koordináló és hatáskört ren­dező kérdéseket. Az elmúlt évek bebizonyították: az. ilyen megállapodás, hasznos, bevált. A szakszervezet jól segítette az állami munkát, a tagság élet- és munkakörül­ményeinek javítását, kulturá­lis és szakmai ismereteik bő­vítését Az MSZMP X. kongresszu­sa fontos társadalmi feladat­ként jelölte meg az állami élet és a szocialista demok­rácia fejlesztését, ezen belül a tanácsok továbbfejlesztését, a központi irányítás erősíté­sét, hatékonyságának növelé­sét, a helyi szervek önállósá­gának fokozását. A közalkal­mazottak szakszervezetének VII. kongresszusa is különös figyelemmel foglalkozott e témával. — Azonkívül a ko­rábban megkötött együttmű­ködési megállapodás óta —■ megalkotásra került az új ta­nácstörvény, amely lényege­sen növelte a tanácsok hatás­körét. Több új jogszabály je­lent meg a munkaviszony sza­bályozásával kapcsolatban is. Mindezek indokolták az új együttműködési megállapodás megkötését, mely az 1972—75- ig terjedő időre szól, — és amelyben a tanácsi munka politikai, szakmai segítésével, a dolgozók politikai, szakmai, kulturális nevelésével; a ta- nácsapparátus érdekképvise­letével, élet- és munkakörül­ményeinek javításával kap­csolatos feladató ivat, és mód­szereket rögzítették. Így például a megállapo­dásban szerepel szakmai vi­ták, ankétok, tapasztalatcse­rék rendezése az új jogszabá­lyok jobb megismerésére és alkalmazására, a felek köl­csönösen keresik a lehetősé­get a tanácsi munka egysze­rűsítésére, a korszerű ügyin­tézésre ügyvitelszervezésre; közös pályázatokat írnak ki a tanácsi munkával összefüg­gő témákból. Foglalkoznak a tanácsi dolgozók képzésével; továbbképzésével, a pálya­kezdő fiatalok segítésével; közösen dolgozzák ki a jutal­mazások, kitüntetések oda­ítélésének elveit. Segítik a ta­nácsoknál dolgozó nőket, — nagycsaládosokat. Kölcsönö­sen figyelemmel kísérik a ta­nácsi dolgozók élet- és mun­kakörülményeit, a munkabé­rek és béren kívüli juttatások alakulását, a szociális ellá­tottság színvonalát, a dolgo­zók társadalmi megbecsülését és keresik a továbbfejlesztés lehetőségeit. Támogatják a saját erőből történő lakásépí­téseket, különösen a nagycsa­ládos, a hosszú szolgálati idő­vel rendelkező törzsgárdata- gok é,s fiatal szakemberek la­kásépítését, kidolgozzák a bérfejlesztés elveit, fejlesztik az üdültetést és így tovább. Ugyancsak tegnap délelőtt írta alá a Szolnok megyei Ta­nács és a Hazafias Népfront megyei Bizottsága új együtt­működési megállapodását Fo­dor Mihály tanácselnök és Oláh János megyei titkár. A népfront és a tanács együtt­működésének legfontosabb elemei: a szocialista demok­rácia fejlesztése és szélesíté­se; a lakosság bevonása a ta­nácsi munkába; a társadalmi ellenőrzés fejlesztése; az ál­lampolgári felelősség növe­lése. Timföldből gyógyszer Zaj térképek a Tárostervezés szolgálatában Nagyhatású gyógyszer elő­állítására alkalmas speciális timföld üzemszerű gyártását kezdték meg az almásfüzitői timföldgyárban. A fehér szí­nű különleges terméket az Egyesült Gyógyszer- és Táp­szergyárnak szállítják, ahol savkötő gyógyszert készíte­nek belőle. A két üzem együttműködésének eredmé­nyeként Ismét rendszeresen kapható lesz a gyomorban- talmak gyógyítására alkal­ma.«; hazai termék, amit alapanyag hiánya és egyéb más műszaki akadály miatt hosszabb ideig hazai gyár­ban nem készítettek. Tavaly a kísérleti gyártás során hét tonna, ebben az évben pe­dig már húsz tonna savmeg­kötő aktív timföldet készí­tenek Almásfüzitőn. Ötven évvel ezelőtt mind­össze egyes iparágakat so­roltak a környezet legfőbb zajforrásai közé. Napjaink legveszélyesebb csendháborí. tója a városi közlekedés: a zajforrások 80 százaléka in­nen származik. E felismerés hazai kutatóinkat arra ösz­tönözte, hogy széles körű felmérésekkel. továbbá az elviselhető zajhatárok meg­szabásával nyújtsanak segít­séget. útmutatást a város- tervező szakemberek mun­kájához. A Közlekedéstudományi Kutató Intézet szakemberei az érdekelt minisztériumok­kal egyetértésben több irányból is frontális táma­dást indítottak az emberi környezet zajforrásai ellen. Budapesten és sok vidéki városunkban akusztikai mé­rések alapján statisztikát készítenek az utak „hangere» jéről”. A miskolci és a szegedi tanács hamarosan kézhez kapja ezeket a zaj­térképeket. Céljuk az, hogy a további években egyrészt a legzajosabb utakon forga- lom-eltereléssel, másrészt az épülő új lakónegyedek kör­nyékén a forgalom irányá­nak ésszerűbb megtervezé­sével megóvják a lakossá­got a zaj ártalmaitól. A legfrissebb felmérések szerint Budapest térképén még igen sok megengedhe­tetlen zajgóc sorakozik. A kritikus pontok között sze­repel a Soroksári út, a Bo­ráros tér, a Kosztolányi De­zső tér, a Nagykörút, a Rá­kóczi út, de a pályaudvarok környéke is megközelíti a zaj „csúcsértékét”. „A dolgozó népért, a hazáért , / Evnyilás a Tis/a Aulai Llldrűházban Tízezer érés időjárás-naptár Ösmeteorológiai, paleobo- tanikai szempontból ismét egy becses lelettel ajándé­kozta meg a véletlen a ter­mészetbúvárokat. Dunaalmás és Almásfüzitő között terep­rendezés közben egy jégkor végén honos jegenyeerdő- féle szinte tökéletesen kon­zerválódott példánya került felszínre a területet borító hatméteres homokréteg alól. A szakemberek megálla­pításai szerint a hét méter hosszú, ép kérgű gyökerét is megőrző fenyőtörzs mint­egy tízezer évvel ezelőtt, a jégkorvégi hatalmas áradá­sokkor uszadékfaként került mostani lelőhelyére. Szeren­csés véletlen, hogy az ös- Duna agresszív, bomlasztó savaktól mentes ártéri hor­dalékában épen vészelte át á roppant időt. A nem mindennapi fosszi­lis fenyő megmentése azon­ban már nem könnyű feli- adat. Miután a fatörzs her- metikus elzártságából, a fagyhatár alatti egyenletes hőmérsékletű és nedvesség tartalmú homoksírjából fel­színre került, rendkívül gyors oxidációval, korhadás- sal kell számolni. A maga nemében páratlan fenyőma­radványt ezért speciális mű­gyantával itatják át, hogy meggátolják pusztulását. A ritka lelet . megmentése nemcsak muzeális. hanem tudományos szempontból is fontos. A körülbelül 50—70 évig növekvő fenyő évgyű­rűi ugyanis sajátos rajzola­tukkal híven rögzítik az egy­kori klímaviszonyokat. A hozzáértő tudósok az évgyű­rűk vastagságából és sűrű­ségéből. akár egy 10 000 éves meteorológiai naptár­ból, pontosan leolvashatják, miként váltakoztak a szá­raz és csapadékos nyarak, miként alakult az évi hő- Vnérséklet. Tegnap délelőtt tartották Szolnokon, a Tisza Antal Űttörőház ünnepélyes év­nyitóját. Az ünnepségen részt vett Lakatos Lajos, a városi KISZ bizottság titkára, Ke­lemen Béláné városi úttörő­titkár, tizennégy általános iskola úttörőcsapatának kül­dottsége' és tizenöt szovjet pajtás. Az évnyitó alkalmából Szitka Miklósné, az úttörő­ház igazgatója köszöntötte a gyerekeket. — Jelképesen elérkeztünk az évnyitáshoz. Azért jelké­pesen, mert nyáron is tar­tottunk foglalkozásokat. Eb­ben az évben az évfordulók1 jegyében szervezzük prog­ramjainkat. Decemberben ünnepli úttörőházunk fenn­állásának 20. évfordulóját Ebből az alkalomból ki­állításokat vetélkedőket irodalmi műsorokat rende­zünk. A „Mi városunk” ak­ció jegyében készülünk Szolnok fennállásának 900. és Petőfi Sándor születésé­ne évfordulójára, valamint különböző tudományágak nagy felfedezőire emléke­zünk. A Kommunista Ki­áltvány megjelenésének 123. évfordulója alkalmából ta­lálkozókat szervezünk írók­kal, a helyi párt- és tár­sadalmi szervek vezetőivel, művészekkel és szovjet paj­tásokkal. — Nagyon sok tréfás ve­télkedőn, klubdelutánon, gyermekműsorokon vehet­tek részt A szakkörök is megkezdik munkájukat. Ti­zenöt szakkör között lehet válogatni. Minden pajtást szeretettel várunk. Az igazgatónő üdvözlése után a 3956. számú Arany János úttörőcsapat irodalmi színpada adott műsort. Majd Sólyom Katalin, a pécsi Nemzeti Színház tagja szó­rakoztatta „Mesebál” című irodalmi gyermekműsorával kis közönségét. Gyógycfpő Gondoskodás az öregekről A napközi otthonról, a házi gondozásról Megyénkben több mint lőtt Mezőtúron hozták létre, öregember ét Közülük ezer- egyszázhetvenet 13 szociális otthonba, hatszázharmincat öregek napközi otthonába helyeztek el, sokukat pedig házi gondozásban részesíte­nek. Sok idős ember él egyedül, hozzátartozó nélkül, ragasz, kodva házához, otthonához, nagyobb önállóságához. Szá­mukra létesítették az öregek napközi otthonát. Az első ilyen otthont hat évvel eze­lőtt Mezőtúron hozták létre, s ma már 25 van a megyé­ben, ami országos viszonylat­ban is kimagasló. A megyei tanács vb egészségügyi osz­tálya távlati tervében szere­pel; 1973-ban már minden nagyközségben lesz napközi otthona az öregeknek. Az idős emberek reggel 8-tól dé­lután 5-ig tölthetik ott ide­jüket egy-egy gondozónő fel­ügyeletében. Kis társaságban újságolvasással, kézimunká- záseal, tv-nézéssel kelleme­sen telik az idő. A 400 forint alatti jövedelemmel rendel­kezők— s ezek vannak több­ségben — ebédjüket térítés- mentesen kapják. Hét helyen már bevezették a napi két­szeri, Jászladányban pedig a Az utóbbi időben gyakorta előfordul,, hogy a beruházók a gyermekintézményeket előre gyártott faépületekben kívánják elhelyezni. A BM Tűzoltóság Országos Parancs­noksága és az Építési - és Vá­rosfejlesztési Minisztérium ezzel kapcsolatban közle­ményt adott ki a faanyagú köz- és lakóépületek építésé­ről. különös tekintettel az említett intézményekre. Mi­vel a faanyagú épületek még napi háromszori étkezést. A napközi otthonok megyei tanácsi beruházásból épül­nek, de egyes helyeken na­gyon szép példával a községi tanács, az ÁFÉSZ, a termelő- szövetkezetek összefogásával hoznak létre új otthonokat, melyeket praktikus berende­zésekkel látnak el, mint pél­dául Kisújszálláson tették. Mezőtúron, Űjszászon hason­ló összefogással már a mosá­si és a fürdési lehetőségeket is biztosítják. Jászkiséren a napokban nyílik meg a nap­közi otthon. Egy idős ember saját lakását ajánlotta fel az otthon céljára. Az öregek támogatásának másik formája nagyon új, még elfogadott neve sincs, egyelőre házi szociális gondo­zásként említik. Ez azt je­lenti, hogy a beteg embere­ket ápolónők a lakásukon felkeresik, és segítenek min­dennapi problémájuk megol­dásában. Most 9 helyen tizen­hét gondozónő kétszáznegy­ven embert látogat rendsze­resen. Az öregekről való gondos­kodás társadalmi feladat. Célunk, hogy a hozzátartozó nélkül élő idős emberek ne szigetelődjenek el, kis közös­ségekben tartalmasán tölt­sék napjaikat. égést késleltető anyaggal ke- zelten sem felelnek meg az MSZ 595/65-ös számú, III. tűzállósági fokozatra előírt követelményeknek, a közle­mény felhívja az érdekel tek figyelmét arra, hogy csecse­mőotthon, bölcsőde, óvoda céljára faszerkezetű, vagy egyébként éghető alapanya­gú épületeket nem szabad építeni, s azokra építési en- gedély nem adható. Az idén mintegy 35—36 ezer pár mérete,, ortopéd­cipőt készít az Elite Ktsz, az egyetlen szövetkezet Bu­dapesten, amely SZTIÍ-vé- nyekre és egyéni megrende­lésre gyógycipőket állít elő. Mivel a beteglábú emberek­nek különösen fontos a ké­nyelmes lábbeli, a többsé­gükben különleges igények­nek az átlagosnál gondosabb munkával, az anyagok jó kiválasztásával kell megfe. lelni. A legkülönbözőbb mé­retű kaptafák alapján dol­goznak a szakavatott mes­terek, s gyakori, hogy ugyanannak a pár gyógyci- pőnek mindkét darabja más-más formában készül. Az SZTK-val kötött megál­lapodás értelmében a kü­lönleges cipőket soron kívül készítik azok számára, akik­nek a járáshoz elengedhe­tetlen a gyógycipő. A lépcsőzetes munkakezdés kedvező tapasztalatai Jól számítottak a közleke­dés szakemberei, amikor a Budafoki úti gyárak lépcső­zetes munkakezdésére tettek javaslatot. Mint ismeretes, a szeptember 4-i premier jól sikerült. Most Bíró Lajos, a Budapesti Közlekedési Válla­lat forgalmi igazgatója össze­gezte az elmúlt napok ta­pasztalatait. Mint elmondta, a zsúfolt­ság a Budafoki úton szemmel láthatóan csökkent, az itteni üzemekbe igyekvő dolgozók kényelmesen utaznak, a meg­állókban megszűnt a tolon­gás, senki sem marad le a buszokról. Fából nem szabad óvodát építeni Az úttörők behozzák a zászlót

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom