Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-17 / 220. szám
1972. szeptember 17. I SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Új feladatok Beszélgetés az Ifiú Gárda megyei parancsnokával w » _ Eredményekben gazdag kiképzési évet záriak a megye ifjúgárdistái ez év májusában. Most szeptemberben megkezdődött az új kiképzési időszak. Ebből az alkalomból kerestük fel Csíki József főtisztet, az Ifjú Gárda megyei parancsnokát és arra kértük, beszéljen munkájukról, időszerű problémáikról. Szólnunk kell erről azért is, mert a megyében sokan még nem ismerik az ifjúgárdisták szerepét. — Hogyan értékeli a megyében működő Ifjú Gárda fejlődését? — Elöljáróban az Ifjú Gárdáról szólnék, mely szervezett keretek között segíti a fiatalok honvédelmi nevelését és felkészítését, erkölcsi, politikai, fizikai követelményeket támaszt a tagságot önként vállaló fiatalokkal szemben. Fejleszti szocialista tudatukat, ha- zafiságra, internacionalizmusra nevel és segítséget nyújt a katonai pálya iránt érdeklődő fiataloknak a pályaválasztásban. A megyében az Ifjú Gárda létrejötte óta sokat fejlődött. A fiatalok komolyan veszik a feladatokat, lelkesek, katonásak. Szeretik ezt a tevékenységi formát, szívesen jönnek közénk. Az Ifjú Gárdának megyénkben mintegy nyolcszáz tagja van. A három éve vállalt szolgálat, a három időszakos kiképzés megfelelő lehetőséget biztosít a működési szabályzatban lefektetett követelmények teljesítésére. Az ifjú- gárdisták a különböző feladatokat alegység kötelékben oldják meg. Jó alegységek dolgoznak többek között Szolnokon, a szolnoki járásban, Karcagon, Martfűn. — Milyen lehetőségei vannak az Ifjú Gárda továbbfejlődésének? — Fejlesztését azzal segíthetjük, ha színesebbé és vonzóbbá tesszük tevékenységét. A fiatalok hajlanak a romantikus feladatok vég- réhajtására és erre sok-sok lehetőség van az Ifjú Gárdán belül. Nagyon fontosnak tartom, hogy a KlSZ-veze- tők mindig fontosságának megfelelően foglalkozzanak az ifjúgárdisták tevékenységével és biztosítsák a megfelelő utánpótlást. Jelenleg még a középiskolás diákok vannak többen, de egyre nagyobb az érdeklődés a munkásfiatalok körében is. A jövőben nagyobb mértékben számítunk a szakmunkás- képző iskolák tanulóira és a nagyüzemekben dolgozó fiatalokra. — Melyek az Ifjú Gárda kiképzésének és oktatásának tárgykörei? — Első helyen a politikai, ilfjúságpolitikai és katona- politikai ismeretek állnak. Második témakör az általános katonai és technikai ismeretek. További tárgykörök a tereptani ismeretek, a lőelmélet és lőkikép- zés, a polgárvédelmi, a tűz- rendészeti és az ifjúságvédelmi alapismeretek, valamint az alaki kiképzés. — Milyen segítséget nyújtottak a kiképzéshez a fegyveres testületek? — Az Ifjú Gárda munkájában nincs egyedül. Állandóan számíthatunk a fegyveres erők és nem utolsósorban az MHSZ támogatására. Megyeszerte jó kapcsolatok alakultak ki a területileg illetékes honvéd, rendőr és munkásőr alegységekkel. Előadásokat tartanak és biztosítják a technikai eszközöket. Ezen túlmenően mindegyik társfegyveres testület elküldte képviselőit az Ifjú Gárda megyei parancsnokságába. Tóth Gyula Mezőgazdasági egészségügyi hónap kezdődik A Vöröskereszj Szolnok megyei vezetősége együttműködve az egészségügyi szolgálattal és az illetékes gazdasági szervekkel, mezőgazda- sági egészségügyi hónapot rendez megyénkben. A megnyitót holnap délelőtt 9 órakor tartják a tiszaföldvári Lenin Tsz központjában. Prof. dr. Bordás Sándor, egyetemi tanár, „A foglalkozási növényvédő ártalmakról és azok megelőzéséről,” dr. Métneki János, az egészségügyi felvilágosító központ igazgatója pedig „Az egészségnevelési munka feladatairól és célkitűzéseiről a mező- gazdaságban” címmel tart előadást. Részt vesznek a megnyitón megyénk termelő- szövetkezeteinek ék állami gazdaságainak képviselői. Az egészségügyi hónap keretében szeptemberben és októberben mezőgazdasági dolgozókat érintő előadásokat szerveznek megyénk több községében és termelőszövetkezetében. Kommunista szombat Vietnamért Kommunista szombat volt tegnap a Tisza Cipőgyárban. A munkások ezrei vállalták, hogy ezt a napot, a harcoló vietnami nép megsegítésére . ajánlják. Teljes kapacitással, három műszakban több, mint hatezer ember dolgozott. A műszaki és adminisztratív dolgozók termelő üzemekben, munkagépek mellett, vagy segédmunkán dolgoztak. Sokuknak csak felújítani kellett a több év előtti fogásokat. — Nyugdíjasaink is elsőként írták alá a felhívást. Az óvoda, a bölcsödé és az üzemi konyha dolgozói a többiekhez hasonlóan kivették részüket a munkából. „Ebből már cukor lesz estére" (Folyt, az 1-es oldalról) ben, azt Hajdú követi, a legnagyobb átlagtermés viszont Békés megyében ígérkezik. Ami számszerűen azt jelenti: a körzet hatezer hektáros répaföldjén 347 mázsás átlagtermést becsültek s a Békés megyei répaföldek 376 mázsás termést mutattak. Nem sokkal a Szolnok megyeiek előtt, hiszen itt is 362 mázsás hozamot becsültek. Óriási számok mór ezek, pedig még csak 1974-ben dolgozik istenigazában a gyár. Akkorra 55 ezer vagon répával megbírnak. És úgy tűnik, a répatermesztés most már túl van a mélyponton. A megyében olyan neves gazdaságok mint a mezőhéki Táncsics, a szolnoki Lenin, a tószegi Dózsa, a két tiszaföldvári tsz, a törökszentmiklósi Rákóczi, a Héki, a Szolnoki és a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság nagyban „ráállt” a répára. Már 1973-ban 11 ezer hektár termését tudná fogadni a gyár. És nagy örömmel mondják, tízezer hektár termesztésére — már megkötötték a megállapodásokat. Nagyon nagy ugrás egyik évről a másikra. A tavalyi kampány befejezése után bizony még sokáig szovjet és kubai cukrot csomagoltak a Szolnoki Cukorgyárban. Azóta napról napra nőnek reményeik. A rekonstrukció befejezéséig még elkészül egy új hőerőmű, a cukorraktár, a cukorcsomagoló és más berendezések. És akkorra már zártrendszerű termelőtechnológiákkal is számolnak. Addig még, a mostanival együtt, három kampány van hátra. A cukorgyáriak munkája kicsit hasonlít a határban gazdálkodókéhoz. Ahogy ott is minidig ünnep az aratás kezdete, — a gyárban is mindig az a kampány indulása. Szombaton jókedvű izgalom töltötte el a munkásokat, mérnököket laboránsokat. — Indult az idei kampány. És egy kicsit irigyelték a vasárnapi éjszakai műszakot. Ók veszik le az idén az első igazi „cukortermést”. — börzék — Fotó: Katona Cj csarnokkal bővül a Tisza Cipőgyár kunszentmártoni üzemrésze. A mintegy 3 millió forintos beruházással kés/.iiiö csarnok felépítésével, amelyben a tüzüde és a felsőrész- szabászat kap helyet közel kétszázötven új munkást tud foglalkoztatni a cipőgyár. A X. KO.\GRE$$£SiS HATÁROZATAI NIOHABAX .......................... E lengedhetetlen követelmény a rendszeres kádermunka Félidőhöz közeledünk, nemsokára két éve annak, hogy tanácskozott pártunk X. kongresszusa. Újabb két év és a soronkövetkező XI. kongresszus előtt kell számot adni arról, hogyan teljesilettük a négy évre szóló, határozatokban is rögzített kongresszusi útmutatásokat. A félidő jó alkalom, hogy áttekintsük az eddigi munkát, javítsunk ott, ahol kell, gyorsítsuk fel az ütemet, flhol g kongresszusi határozat maradéktalan végrehajtása ágy követeli. | KéS(i a‘antetc C | a leninizmusnak, hogy jó politika megvalósulása meghatározó módon a káderektől függ. Azoktól, akik a különböző parancsnoki posztokon, felelős funkciókban a munka megtervezésére, megszervezésére, a végrehajtás irányítására, ellenőrzésére hivatottak. E körbe sokan tartoznak; párttagok és pártonkí- vüliek, gazdasági, politikai, állami, társadalmi vezetők — a legmagasabb irányító posztoktól az alapszervezetekig, a termelőmunka, az állami élet sejtjeiig. A X. kongresszus a káderekre, a kádermunkára is megfelelő határozatokat hozott. Ebből idézzük: „A pártmunka továbbfejlesztésének és az ország egész fejlődésének alapvető követelménye a kádermunka javítása. A kommunista vezetőknek a vezetés minden szintién rendszeresebben kell fiá~ lalkozniuk a káderekkel, figyelemmel kísérve és segítve munkatársaik fejlődését, munkájuk tökéletesítését és felkészülésüket újabb feladatokra. A helyes politika érvényesítésének, a határozatok jó végrehajtásának elengedhetetlen követelménye a rendszeres kádermunka. Továbbra is nagy gondot kell fordítani arra. hogy a társadalom döntő fontosságú tisztségeiben csak olyan emberek dolgozhassanak, akik a szocialista célokat teljes mértékben magukénak vallják, e célok valóra váltásának feladatait jól értik, s akiket eszmei fel- készültségük, politikai és erkölcsi magatartásuk, szakmai hozzáértésük és vezetőkészségük alkalmassá tesz. A vezetőkkel szembeni követelményt növelni kell a vezetés minden szintjén. Rendszeres kádermunkával kell biztosítani, hony a vezető posztokra mindenütt a legrátermettebbek kerüljenek, akik megértik azt is, hogy a rendszeres kádermunka végzése, illetve irányítása a feladatok végrehajtásának szerves része.” | A knn*rressznsi határozatból világosan kiderül, hogy a kádernmunkát is — mint a pártélet. a pártmunka minden területét — folyamatnak kell tekinteni. Olyan eszményi állapot, melv szerint „nálunk mindenki véglegesen a helyén van” — csak a rózsaszínű ólmokban létezik. Ahogvan az egyes funkciókban elvégzendő munka obiektív, vagy szubiektív feltételei, a munka jellege, a feladatok változnak. vagy ahogyan a funkciót betöltő személy változik, fejlődik, esetleg éppen a fejlődésben megállva, az emberi természet törvényei szerint csökken a teljesítőképessége, úgv vizsgálandó mindig a funkció és az egyén viszonya: az alkalmasság. Ezt értjük a folyamatosság alatt, nem Pedig — félreértést elkerülendő — valami állandó, idegfeszítő permanenciát. a stabilitás hiányát. | * *labiIH»s< | is helvesen kell értelmezni. s akkor kiderül, hogy semmltát, hogy a tisztességes" munka, a társadalom ügyének szolgálata mindenkor együtt jár az abszolút létbiztonsággal, az anyagi, erkölcsi megbecsüléssel, függetlenül a viselt funkciótól. Ha a kádermunkának ez az egészséges folyamata —, amely természetes módon magában foglalja a konzekvenciák levonását, a szükséges és megérett kádercseréket is — valahol megakad, hosszabb ideig stagnál, ha a kelleténél tovább húzódik a megoldásra érett problémák Intézése, a politika vallja annak kárát. Konkrétabban: a X. kongresszus határozatainak a végrehajtása, a minden területen megkövetelendő magasabb szintű munka feltételezi az arra alkalmas kádereket. Ahol ez a szinkron nincs meg, a kongresszusi határozatok végrehajtása kerülhet veszélybe. összességében és általában elmondható, hogy az élet minden területén rendelkezünk azokkal a káderekkel, akik képesek a X. kongresz- zsus határozatainak megfelelően, a megkövetelt magasabb szinten dolgozni. Ebben semmi túlzás nincsen, mellette szól, igazolja ezt az állítást a mindenkori legfőbb bizonyíték, maga az élet. Szolnok megyében is kézzelfogható, mérhető a kongresz- szus határozatainak végrehajtása minden területen. Ez az általános megállapítás azonban nem takarhatja el a problémákat, nem helyettesítheti a kádermunka területén is felmerülő tennivalók, feladatok megoldását. A kádermunka mint folyamat nem azt jelenti, hogy meghatározott időnként, valamilyen „naptári terv” szerint odébb állítanak egy-egy embert. A funkció és annak betöltője közötti szinkron, az alkalmasság viszgálata rendszeres feladat. Nem lehet tehát előre „beütemezni” a szükséges kádercseréket, de halogatni sem szabad, mert ha késik a szükséges lépések megtétele, az árt az ügynek, a politikának — és árt a szóbanforgó személynek is. A kádermnnk» | — emberekkel való munka. Ebből sok minden következik. Elsősorban talán az, hogy megkülönböztetett figyelmet, tapintatot igényel. Az előléptetéseknél, áthelyezéseknél, általában az embereknek új munkakörbe állításánál nagyon körültekintően kell eljárni, sok minden* tekintetbe kell venni ahhoz, hogy ne okozzunk a szóbanforgó személyeknek, vagy másoknak felesleges gondokat, nehézségeket: ügyelni kell arra, ne maradjon senkiben tüske egy-egy Intézkedés nyomán. Nélia megnehezíti ezt a folyamatos kádercserékkel szinte elkerülhetetlenül velejáró közvélemény, amely hajlamos a találgatásra, kombinációkra. Óhatatlanul jelentkeznek a kibicek is, akiknek semmi sem drá^a, akik kedvtelve csámcsognak a magtik költötte rémmeséken. (Ez természetesen a minimálisra csökken, ha a kádermozgatásokat idejében hajtjuk végre és jól előkészítjük.) A politikai, gazdasági, társadalmi funkciók mindig valamilyen rangsorba állíthatók, hisz az életben az aláás fölérendeltség pontos körvonalazása elengedhetetlen. Ilyen értelemben egy-egy ember új munkakörülmények közé kerülésével kapcsolat- 'kajv szokták mondani: „eiő- re”-lepe>ti „felfelé” helyezték, „^’’-Va^Ptták, stjj. Ez kifejez valaimt, Úe nem mindig pontosan. ember munkájának értékét is nem egyszerűen az határozza meg, hogy az általa betöltött funkció hova sorolható a társadalmi hierarchiában. Fontosabb ennél az, hogy ki-ki a maga helyén mennyire dolgozik hasznosan, szorgalmasan, a feladathoz mérve milyen a rátermettsége, tudása, felkészültsége. Így mérve és leegyszerűsítve, egy jó művezető mindig hasznosabb a társadalom szempontjából, mint egy — rátermettség hiányában — rossz gyárigazgató. És ha ebből a gyárigazgatóból a tervszerű és elvi káderpolitika alapján művezetőt csinálnak — amihez a rátermettsége elegendő — a hivatalos ranglistán lejjebb kerül ugyan, de erkölcsileg, a közmegbecsülést illetően, bizonyára nagyot lép előre. Igaz, ehhez a közvélemény formálása is szükséges, mert nem mindenki gondolkodik így. Sok emberben él még az ilyen jelenségeit kispolgári megítélése, a rang- és címkórság múltból örökölt xéU*. dális nyavalyája. Egyébként a kádercserék nem egyszerűen leváltást, vagy előléptetést jelentenek. Ehelyett pontosabb, ha azt mondjuk: az egyes funkciók által szabott követelmények alapján, az egyes emberek képességeit mérlegelve próbáljuk elérni, vagy legalábbis megközelíteni, hogy mindenki azon a területen és olyan beosztásban dolgozzon, ahol a köz számára leghasznosabban tudja kifejteni képességeit. A fentiekben vázolt jelenségekre utalt Biszku Béla elvtárs a párt X. kongresszusán elmondott korreferátumában is: „...gondot okoz a vezetők indokolt és szükséges cseréje felelős párt, állami, társadalmi posztokon, méghozzá olymódon, hogy a változással a politikai vonal stabilitása ne szenvedjen csorbát, s a jól dolgozó vezető közéleti megbecsülése is megmaradjon. A vezetők cseréjének többsége — ha jól dolgoznak — nem lehet elsősorban csak leváltás. A cserének az egyén fejlődését is kell szolgálni. S további külön megbecsülést érdemelnek azok, akik életkor, egészségi állapot miatt válnak meg munkakörüktől.” Aelmoudotlakból az is következik, hogy a káderek előléptetésének, vagy leváltásának, a szükséges kádercseréknek objektív feltételei vannak. A körülmények, a párt fáltal megszabott feladátok határozzák meg, hogy mikor, hol. milyen felkészültségű, milyen adottságokkal, jellemvonásokkal rendelkező emberre van szükség. A döntéseknél ezek a szempontok mértékadók. Tagadhatatlan, hogy előfordulhat e munkában is némi szubjektivizmus, de teljes mértékben idegen a párt gyakorlatától a sógorság- komaság. a tetszik — nem tetszik alapon való káderlü- választás. képpen nem értjük alatta a nyugdíjig, vagy a halálig való egyhelybenül ést. A funkció oldaláról nézve a stabilitás a rendszeres és jó kádermunkát jelenti, azt a biztosítékot, hogy minden időben találunk elegendő embert minden tisztség betöltésére. A személy oldaláról pedig annak biztos ludaA kádermunkának természetesen csak egy része az emberek cseréje, leváltása, vagy előléptetése. A kádermunka egésze, mint folyamat sok összetevőből áll, amelyek között is első helyen a nevelést kell említeni. Ahol mindig helyesen válásztják ki a kádereket, gondoskodnak rendszeres ideológiai, politikai, szakmai képzésükről, figyelemmel kísérik, elismerik, szükség esetén bírálják munkájukat, magatartásukat, ahol mindennap törődnek velük, ott a szükséges kádercserék is zökkenőmentesek. Ahol a kádermunka a pártelet előterében áll s főként a vezetők mindennapos munkájának része, ott mindig megtalálják minden feladathoz az alkalmas embereket. Varga József
