Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-16 / 219. szám
1972. szeptember 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Móriczra emlékeznek Tiszacsécsén Móricz Zsigmond halálának 30. évfordulója alkalmából a következő hetekben emlékünnepséget rendeznek az író szűkebb hazájában. a fehérgyarmati járásban. A rendezvénysorozatot szeptember 24-én Tiszacsécsén nyitják meg. Az író életét és munkásságát méltató ünnepi beszédek után a Móricz Zsigmond nevét viselő fehérgyarmati ipari szakmunkáskéDZŐ intézet fiataljai adják elő az Egyszer jóllakni című mű dramatizált változatát. Ezt követően megkoszorúzzák az író szülőházának falán levő emléktáblát. Hasonló megemlékezéseket tartanak Turistvándiban, Szatmárcsekén. Tiszakóró- don, Tiszabecsen. Milotán és Magosligeten. Szeptemberben is sokan látogatják a Magyar Nemzeti Galéria kiállításait Szatmári napak — Nyírségi ősz Pénteken megkezdődött a ..Szatmári Napok” és a hatodik ..Nyírségi ősz” rendezvénysorozata. Első eseményként Nagy Bertalan, a mátészalkai Városi Tanács elnökhelyettese megnyitotta a Magyar Optikai Művek kiállítását. amelyen a város lakossága megismerkedhetik Mátészalka egyik üzemének történetével és termékeivel. Szeptember 15. és október 15. között több mint kétszáz országos, megyei és helyi kulturális, vendéglátóipari, kereskedelmi és egyéb rendezvényre kerül sor a megye településein Ebben az időben tartják többek között a klubközi társastánc-versenyt. i i I (' ;<> Róka fogta, csuka fogta j»; \ Róka fogta, csuka fogta, mindenki fogda, mindenki nlnnoorffn conlrí 6A t'acrtu íffv kft/dfiflhptnp P7 » tÖT- \t ténet, a mese találó képeivel, ha mese lenne. Dehát... Történt, hogy már a harmadik panaszos levelet kapjuk Tiszaföldvárról, amelyekben zugkimérések működésére hívják fel figyelmünket. Idézet az egyik levélből: „...akik a kocsmában már nem kapnak italt, mert részegek, eltántorognak a zugkimérésbe, kapnak ott, amíg csak pénzük van.” Egy másik levélíró szerint pénz se kell az italozáshoz, mert a zugkimérésben adnak ingyen is — pontosabban hitelbe! (A „jobbaknak” 3—500 forintig van hitelük.) Hogy lehet az, hogy az illetékes helyi szerveknek nincs iiidomásuk a zugkimérésekről? Van — legalábbis egyről. Az első panaszos lev§I alapján ugyanis vizsgálatot kértünk a községi tanács szakigazgatási szervétől. A panaszos levélben az állt, hogy N.-né a lakásán italt mér, törzsvendégei vannak, például M., aki N.-né (I pálinkájának leghűségesebb fogyasztója. <) Most fogja a róka, meg a csuka! Megkaptuk a (I szakigazgatási szerv válaszlevelét, és az ügyben készí- r tett jegyzőkönyvet. N.-né elmondja, hogy dehogy is (' mér ő italt, dehogy is... Még tanút is hoz arra, hogy <| nem tart fenn zugkimérést! < Mit gondolnak, ki a tanú? Hát M., — akiről meg- írja a panasztevő, hogy a zugkimérés törzsvendége. Az ügy ezzel „elintéztetett”. A történetnek azonban nines vége, mert újabb bejelentések érkeztek — más tiszaföldvári zugkocsmákra. A levelek közös vonása: a bejelentők megírják a nevüket (utca. házszámí. de arra kérnek bennünket, hogy ne hivatkozzunk rájuk, „mert baj lenne belőle!” Egy másik panaszos még óvatosságra is int, mondván, hogy a zugkimérőnek „nagy az ismeretsége”. Köszönjük a féltést, de meg vagyunk arról győződve, hogy a törvényesség nem ismeretség dolga! Azért azonban drukkolunk, hogy a további vizsgálatoknál ugyan újra a kapatos kuncsaftok lesznek-e a koronatanúk, hogy N.-né, M.-né és B. nem mér nekik reggelente pálinkát, este meg bort a kiskonyhában. onyhában. i -tiFilm a gépesített ügyvitelről Előadások és kiállttá sok—Mérlegen a mezőtúri műszaki napok Egy éve alakult meg negyven fiatal technikus és mérnök közreműködésével a mezőtúri művelődési központ műszaki klubja. Az idén augusztus 19-től szeptember 20-ig ..Mezőtúri műszaki napok ’72” címmel kiállításokat és előadásokat tartanak. A rendezvénysorozat célja, hogy megismertessék a lakossággal a város üzemeinek termékeit. és. hogy a különböző vállalatoknál dolgozó műszaki értelmiségiek közelebb kerüljenek egymáshoz. A művelődési központba látogatókat az előcsarnokban mintegy ötven kötetből álló műszaki könyvbemutató fogadja. A kiállítási csarnokban augusztus 19-től szeptember 4-ig 13 gazdasági egység mutatta be ipari termékeit A bárpultokot, grillsütőket, villany-vízmelegítőket, divatos cipőket, a téglagyár életét bemutató tablókat mintegy 8 ezren tekintették meg. Az AGRO- KER háztáji kisgépekből és növényvédőszerekből álló kiállítását augusztus 21-tól 26-ig több mint ezerö'százan nézték meg. Tegnapelőtt ifjú műszakiak és közgazdászok találkozójára került sor. ahol a város vezetői válaszoltak a fiatalok kérdéseire. A fórum vitavezetője Móricz Béla, az MSZMP városi bizottságának titkára volt. A művelődési központban rendezett programmal párhuzamosan a város üzemeiben is tartottak előadásokat. Augusztus 21-én a fémfeldolgozó szövetkezetben Farkas Lóránd főmérnök „Munkaszervezés a termelés irányításában” címmel tartott előadást. A negyven jelenlévő szövetkezeti dolgozó élénken vitatta az előadásban hallottakat. A Tégla- és Cserépipari Vállalatnál augusztus 31-ón .,A téglagyár fejlődése 25 év tükrében” címmel hangzott el előadás. Szeptember 13-án pedig a VILLGÉP munkásainak Kukri Béla. a megyei tanács osztályvezetője tartott előadást „Üzem- és munkaszervezés a helyiiparban” címmel. Az előadás után két film segítségével bemutatták az ügyvitel gépesítését. Szolnoki diákok a nyárlőrinci szőlőkben Az eső sem akadály lődő törpe nyárfásnak a nyárlőrinci határban, ahol a szolnoki Varga Katalin Gimnázium tanulói dolgoznak. A távolba vesző műút szürke sávja, az akácerdő üde zöldje, a sárga homokon tarkálló végtelen szőlő-tábla, a rikító kéK szőlősládákkal, — festő vásznára kívánkozó idillikus táj. A panorámán való bá- jolgásomat a IV/B osztály lányainak „kedves kérletése” szakítja félbe, miközben kezembe nyomnak egy kést és egy szőlőszedő ládát: — „Ez nem mezőgazdasági kiállítás! Itt dolgozni kell!” Mire a sor végére értünk, tele lett a láda szőlővel, a ruhám pedig folttal. A diákoknak könnyű. Adott az állami gazdaság teljes munkaruhát: vörös zeig- farmert, — amelyet azonban bűn farmernek nevezni, mert ugye nem „eredeti” — ezenkívül garbót, sátorlapot. A garbókon a világ összes nyelvein golyóstoll szöveg, hogy szeretlek, szerelem, de Gyu- lustól a Mic-Mac-on keresztül egészen az Omegáig minden megtalálható. Már ahol látszik a maszattól, mert bizony a nyolcórás munka alatt sokszor megfogják a gyerekek a szőlősládát, amely ragad a musttól. Ez persze egy csöppet sem zavarja őket. Jól érzik itt magukat. — Azért őrülök, hogy kij&U zel három mázsa leszedett szőlő volt. Pénzben számolva, negyven fillér híján kilencen forint Egy kis A Szikrai Állami Gazdaság és a szolnoki középiskolák között évek óta tart a baráti kapcsolat. Minden nyáron és ősszel építőtáborban fogadják a Varga Katalin Gimnázium diákjait de a megye több városából is rendszeresen dolgoznak itt középiskolások. Várnagy István agrármérnök a gazdaság szakembere szerint a szolnokiak (Szolnok megyeiek) a jó munkájuk az kóstoló „.A csárdánál törpe nyárfaerdő sárgul a királydinnyés homokban...” A tájhoz kontrasztként jutnak eszembe Petőfi sorai, — melyek e helytől nem is olyan messze születtek. Nyoma sincs a homokbuckák között sínytünk, mert egész nyáron nem találkozott a társaság, és ez most jó alkalom, hogy kicsit összerázódjunk. Nem árt egy kis tanulás nélküli együttlét. Ez nem azt jelenti, hogy lógni jöttünk ide, mert dolgozunk itt rendesen — mondja Ágai Emil, akinek egyébként az aznapi teljesítménye köKővári László táborvezető tanár elégedetten mondja, hogy a táborozok eddigi teljesítménye a várakozáson felüli, mert már az első nap a tervezett 1.5 mázsa fejenkénti átlag helyett 2 mázsát szüreteltek. — Túl azon, hogy egy kis pénzt keresnek a gyerekek, nagyon hasznos a táborozás pedagógai szempontból is. A munkára nevelés maximális lehetősége mellett jó alkalom a tanulók megismerésére is. Szinte mindenkiről módosul valamit a tanár véleménye. Gyenge tanulók egy sor jó tulajdonságról tesznek tanú- bizonyságot, és érvényes ez fordítva is. Közvetlenebb a tanár—diák kapcsolat mint az iskolában. Ez többet ér, — mint egy félév tanteremben tette hozzá Kővári László. Tovább csökkentik a pedagógusok ügyviteli munkáját Irányelveket adott ki a Művelődésügyi Minisztérium alapja, hogy a kapcsolat tradícióvá vált — Kétszer is voltak nálunk budapesti diákok, akik még az étkezési és szállásköltséget sem keresték meg. őket többet nem hívjuk. Az étkezést és a szállást az állami gazdaság dicséretet érdemlő módon biztosította. Az iskolák vezetői és a nevelők az utóbbi időben egyre gyakrabban panaszkodtak arról, hogy egészségtelen módon megnövekedett az iskolai ügyvitel, s ennek gyakran az oktató-nevelőmunka látja kárát. A Művelődésügyi Minisztérium a Pedagógusok Szakszervezetével közösen megvizsgálta az egyes intézménytípusok ügyvitelét, és megállapította hogy a panaszok megalapozottak. Intézkedésként most irányelveket tettek közzé az általános és középiskolák ügyviteli teendőinek egyszerűsítéséhez. Gondot jelent a pedagógusok adminisztratív munkájában több olyan előírás, ami pedagógiai szempontból ugyan indokolt, a gyakorlatban azonban túlzásként jelentkezik. A különböző felügyeleti szervek területenként eltérő, más-más előírá- sú nyomtatványt alkalmaznak, gyakran maximális követelésekkel. A következőkben központilag kiadott személyiséglapot bocsátanak közre, ez tartalmazza majd a legfontosabb kérdéseket, Gyakran szóba kerül a nyomtatványok ügye. Egyesek javasolják a nyomtatványok csökkentését, mások további nyomtatványok rendszeresítését követelik. A szakemberek szerint egyes rendelkezések valóban korszerűtlenné váltak, megszüntetésük indokolt, másrészt az új nyomtatványok birtokában csökkenthető az írásbeli munka. A tervek szerint a korszerűtlenné vált, felesleges jelentések kötelezettségét megszüntetik, a valóban szükséges feladatok ellátását pedig jól megszerkesztett nyomtatványokkal segítik. Az elmúlt hónapokban megkezdték a nyomtatványok ésszerűsítését. A felesleges nyomtatványok jelentős hányadát korszerűsítették, ugyanakkor új nyomtatványokat is bevezettek. Az a cél, hogy az egységesített nyomtatványok szerepét fokozzák és visszaszorítsák a sokfelé elterjedt „helyi” nyomtatványkészítést. Felesleges munkát adnak sokszor a különféle felmérések, adatszolgáltatások is. Ennek megakadályozására a jövőben a központilag elrendelt felméréseken, adatszolgáltatásokon, adminisztratív teendőkön kívül csak a megyei (fővárosi) tanács művelődésügyi osztályának (főosztályának) engedélyével lehet az iskoláktól ilyen jellegű feladatokat kérni. Folynak azok a munkálatok is, amelyek az iskolák pénzügyi-gazdálkodási ügyvitelének ésszerűsítését szolgálják. Tekintettel arra, hogy az országos szervek hatáskörével összefüggő feladatok egyszerűsítéséről van szó: intézkedésre csak később kerülhet sor. Az említett intézkedések csak kezdeti lépések. Az illetékesek törekvése a továbbiakban is az lesz. hogy folyamatosan ésszerűsítsék az intézmények ügyvitelét, és mindehhez megteremtsék a szükséges feltételeket. Alapvető fontosságú, hogy az iskolákat fenntartó és irányító tanácsi szakigazgatási szervek, továbbá az intézmények igazgatói, tantestületei a maguk területén is elősegítsék ezt a törekvést — hangsúlyozzák a minisztériumi irányelvek. Reggeli a lakóépülettől fél percre, egy tágas, tiszta ebédlőben. Tea vagy kávé, sajti vaj, szalámi hozzá és kenyér, zsír korlátlanul. Ügyhogy aid akar, jó adag tízórait vihet magával. Az egyórás ebédszünet alatt a szőlőben szabadtéri ebéd madárfüttyel és sok diákbemondással, mert ki látott már olyat, hogy valaki néhány poént el ne süssön a zsíros pörköltről, vagy az aprócsontról, amelyet kifejezetten az ő bosszantására csempésztek be a felforgató elemek a húsba. — Végül csak a tányért nem eszi meg. — A szállás: Turistaszálló típusú kőépü- leteKben, emeletes ágyakon 8—10 gyerek egy szobában. Minden épülethez melegvizes zuhanyozó és gondolva a hűvös éjszakákra minden szobában olajkályha, amelyet kedden fel is avattak a ..Var- gások” nagy meglepetésére. Az igaz, hogy néhány gyerek „óhajának” nem tudott eleget tenni a gazdaság, mert televízió, bárhelyiség és biliárdterem nincs, de feltételezzük hogy a hasznos munka utánv így is tapasztalatokkal, élménnyel gazdagodva térnek vissza otthonukba. I. Zs.
