Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-15 / 218. szám
1972. szeptember 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 „Velem mindig év elején történik valami.. Négyszemközt az országoyűlési képviselővel Háromszáz vagon kukoricát silóznak be az idén a jász alsószen tgyörgyj Petőfi Tsz szarvasmarha-telepén. Képünkön: újabb szállítmány érkezett a silókazalhoz Gyümölcsprognózis Azt is írhattam volna: négyszemközt Szűcs Jánossal. a kunszentmártoni járási pártbizottság első titkárával. Mert. ahogyan mondta: — Én ezt a két munkakört nem tudom egymástól elválasztani. Van speciális feladatom, ez természetes, ilyen például a pártszervekkel való foglalkozás, de a területfejlesztésnél, az egyéni panaszokkal való foglalkozásnál már e két megtisztelő munka együtt jelentkezik. Számtalanszor előfordult már. hogy valaki megkeres, mint országgyűlési képviselőt, aztán úgy beszél velem, mint párttitkárral. vagy fordítva. De nem is az a fontos, milyen minőségben, hanem az, hogyan dolgozik az ember, mennyire viseli a szívén a szűkebb haza és annak lakói ügyesbajos dolgait. Ez az első ciklus, amikor mint országgyűlési képviselő dolgozik. — Még nem szólaltam fel a parlamentben. Nálunk, a mi képviselőcsoportunkban az a munkarend, hogy megbeszéljük, ki, mikor kér szót és milyen témában. mert mindegyikünk a saját szakterületét ismeri a legjobban, abban tud a legátfogóbb képet adni és a leggyümölcsözőbb javaslatokat tenni. Szakterület! Szűcs János — a hét holdas parasztszülők egyetlen fia — agrártudományi egyetemet végzett és van agrárközgazdász végzettsége is. A háború alatt volt gimnazista a szülőfaluból, Medinából járt a 17 kilométerre lévő gimnázium, ba. Háborús emléke nem sok van: Medina, ez a dunántúli kis falu eldugott helyen van. csak egy bekötőút visz oda. A harcok is elkerülték. Őszinte szeretettel beszél róla: török eredetű település, ma magyarok és szerbek lakják, összes lakosa ezerhét- száz körül van. — A szüleim még ma is ott élnek. Apám 1959-ben belépett a tsz-be, ma már nyugdíjas. A kisfiúnk minden nyáron ott tölti a szünidőt. Olyankor aztán anyámnak ismét van kit babusgatnia. Azután 1949-ben jelentkezett matematika—fizika tanári szakra az Eötvös Lóránd Tudományegyetemre. Egy évet hallgatott, behívták katonának, egy barátjával azután már az agrártudományi egyetemen folytatta a tanulmányait. — Az osztályunkba három lány járt. az egyik abba a tanulócsoportba, amelyiknek én voltam a vezetője. Patronálni kellett a lányokat, én addig-addig patronáltam a miénket, amíg feleségül vettem. És mivel az a lány Szolnok megyei volt. így 'jött a Tisza mentére Szűcs János feleségével együtt diplomaosztás után. Előtte a szakmai gyakorlatot a szolnoki állami gazdaságban töltötték el. és ide jöttek vissza dolgozni. Köröstetétlen, Tiszavárkony az állomások sora, majd 1961-ben a megyei pártbizottság javaslatára Tiszafüredre költöztek, ott lett a járási pártbizottság mezőgazdasággal foglalkozó munkatársa. később közgazdasági titkár. És 1968-tól a kunszentmártoni járási pártbizottság első titkára. — Velem mindig év elején történik valami. Mindig az év első hónapjaiban kerültem új beosztásba — mond ta. — Valóban, év elején volt képviselővé választása is. — Igen és lehet, hogy közhelynek hat már. de én valóban nagyon megilletődött voltam, amikor először beléptem a Parlamentbe. — Azután jöttek a képviselő hétköznapjai. — Így van, amiből sokkal több van, mint az ünnepnapokból. Sok a gondunk, különösen a területfejlesztésben. Az a tervünk, hogy tárgyalásokat folytatunk az üzemekkel: mit lehetne a hiányokból kooperációban egy középtávú tervidőszakban pótolni. Óvodát, napközit építeni, javítani az egészségügyi ellátást. Felmérjük a lehetőségeket és azt is, ki mivel tud hozzájárulni az ötödik ötéves tervben az említett intézmények felépítéséhez. Beszélt arról is. hogy a Kunszentmártonba települt ipari üzemekkel nagyon jól együtt lehet dolgozni. Bár a településfejlesztésből ők eddig nem nagyon vehették ki részüket, mert saját üzemi fejlesztésük foglalta el őket. Megkérdezem, melyek a sok fontos termlivaló közül a legfontosabbak, amelyek megoldása szerinte a legsürgősebb? — össze akarjuk állítani a reális igényeket, amelyeket a következő ötéves tervben mindenképpen meg kell valósítanunk. És ennek a megvalósításnak segítésére a munkában való részvételre meg kell nyernünk az üzemeket. a szövetkezeteket. a lakosságot és a központi szerveket is. Nem luxus-igényeket akarunk kielégíteni, de hogy legyen víz, napközi és így tovább ez reális kérés. — Megszokta-e már a Szűcs-család Kunszentmártoni? — kérdezem később. A sok gondot, amivel a családfőnek itt birkóznia kell. — Igen már otthon vagyunk. A feleségem a járási hivatalban dolgozik. közgazdász. Jancsi fiamnak is vannak barátai. A családom is segít a munkámban. A féleségemmel nagyon sok témát megtárgyalunk, tőle nagyon sok részletkérdésben információhoz jutok. Persze ennek meg van a hátránya is, mert még odahaza is dolgozunk. Lehet, hogy nevetséges, de mi a feleségemmel még soha semmin nem veszekedtünk, csak a munkán. Vannak témák, amikben neki más a véleménye, és azt nem hallgatja él. Beszéltünk még a napi tennivalókról, ami éppúgy dolga az országgyűlési képviselőnek, mint a járási pártbizottság első titkárának. Akkor mondta: — Mindkét posztra az emberek bizalmából kerültem. És nem is olyan könnyű megfelelni, rászolgálni erre a bizalomra. Pártszervezeteinket mind gyakrabban foglalkoztatják azok a kérdések, melyek a kispolgári szemléletről, magatartásról és életformáról kialakultak. A helytelen szemlélet elleni harcban nagyon fontos az a felismerés, hogy az alapszervezet, a pártcsoport — a szó szoros értelmében vett kommunista közösség — véleményét és javaslatát a végrehajtásnál figyelembe kell venni! Itt az első lépés, amely a sikeres harc alapkövét jelentené a pártszervezeteken belüli megbonthatatlan egység megerősítése. Ezen belül lényeges a közvetlen elvtársias vélemény-nyilvánítás, a fokozott bizalom és megbecsülés elvtársaink iránt. Ezen túlmenően pedig a közösségért társadalmi munkában dolgozó elvtársak fokozottabb megbecsülése, munkájú!: nyilvános értékelése, elismerése. Nagy többségében a társadalmi munkában tevékenykedők szerényebb jövedelműek, és nem az anyagi oldalát nézik ennek a munkának. Ugyanakkor joggal elvárják, hogy ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe. Termelő munkájuk közben és annak elvégzése után is energiájukat a közösség szolgálatába állítják. Sok helyen még ma is találkozunk olyan helytelen szemlélettel a -munkahelyeken, hogy ha az elvtársakat néha munkaidőben is elszólítja a közösség érdeke, a közvetlen feletteseik azt nem jó szemmel nézik, sőt megjegyzésekkel illetik a távoJászíelckcn nem lesz gond az ivóvízzel Jászteleken nemrég fejezték be az új víztároló glóbusznak és a tárolót összekötő gerincvezetéknek az építését. A 200 ezer forint költséggel épülő létesítménynek átadása csak első lépés volt a község ivóvíz-ellátásának javítására. A napokban elkezdték a 25 köbméter űrtartalmú víztároló aknának és a hozzátartozó gépháznak az építését is. Ezzel egyidőben bővítik a vízvezetékhálózatot. A meglévő 2300 folyóméter vízvezetékhez újabb három kilométer hosszúságú vezetéket raknak le. Ezzel lehetővé teszik, hogy jövőre a lakások többségébe — több mint 50 százalékába — bevezessék az egészséges, jó ivóvizet. A csaknem félmillió forintba kerülő: törpevízmű-ter- vek szerint ez év december 31-ig elkészül, s ezzel Jászteleken hosszú időre megszűnnek az ivóvízellátási gondok. zókat. Gyakran csak a hátuk mögött, mert gerincességükből már annyira nem telik, hogy szemébe mondanák. Nekik ez az általános módszerük. Sőt kifinomultabb formában a főnökök fülébe sugdosnák egy-egy „jópofa” bemondással, valamely munkahelyi vagy országosan nyilvánosságra hozott hibára utalnak. így természetesen, kellemesebb benyomást keltenek, mint a szókimondó, határozottabban véleményt nyilvánító emberek. Sok esetben ezek ez elvtársak — amiért munkaidő alatt is kell végezni _ a társadalmi munkát — a jutalmazásoknál, felterjesztéseknél az előbbiek miatt hátrányosabb helyzetbe kerülnek, holott munkájukat rendesen, becsületesen elvégzik. így azután nem csoda, ha felüti a fejét a pasz- 6zivitás. ' Azt tapasztaljuk, hogy az ilyen helyeken a pártszervezeteknek nincs még az ereje, tekintélye ahhoz, hogy sport- nyelven szólva az ilyen „be- tartásos” egységlazító módszert megakadályozzák. Pedig igen fontos lenne, mert sok elvtárs aktív társadalmi munkáját veszíthetjük el Amikor ez a kérdés így merül fel, igen elgondolkoztató, hogy a kispolgári szemléletből fakadó gondolkodásmód egyik legveszélyesebb fertőző bacilusa ez a „mindent magunknak” — elv, s ellene minden eszközzel harcolni kell. Ónodi János Törökszentmiklós Az Agrártudományi Kutató Intézet munkatársai távlati gyümölcsprognózist készítettek. Az 1980—85-ös években várható kereslet meghatározásánál figyelembe vették a lakosság számának várható alakulását, a feldolgozó iparok igényét, valamint azokat a nemzetközi prognózisokat, amelyekből az exportigényekre lehet következtetni. Az egy főre jutó hazai gyümölcsfogyasztás 1970-ben meghaladta a 70 kilogrammot, 1980-ra — az előrejelzés szerint — kereken 11 kilóval növekedik, ezt követő öt évben 1985-ig pedig megközelíti a 90 kilót De nem mindegyik gyümölcs iránt növekedik egyenlő mértékben a kereslet. Számolnak azzal, hogy egyes A belkereskedelem képviselői részére az utóbbi időben számos észrevétel hangzott el a textil-, valamint a konfekcióipari termékstruktúra, illetőleg a választék alakulása miatt. A ruhaipari vállalatok érvelése szerint azonban az anyagszállítók nem tudnak megfelelő választékot, minőséget biztosítani üzemeik számára, s ezért jelentős importra is kényszerülnek. A továbbfejlődés érdekében a nagy ruhagyárak igazgatói a közelmúltban egyeztették elképzeléseiket; olyan vélemény alakult ki, hogy megfelelő intézkedésekkel jövőre már elegendő és jó választékú konfekciót lehet biztosítani a belkereskedelem számára. Ennek egyik feltétele, hogy a ruhagyárak kapacitási lehetőségeiket elSzepterr.ber világszerte az írástudatlanság elleni küzdelem hónapja. 1965-ben az UNESCO teheráni világkongresszusán született ez a döntés, s időszerűségét mi sem igazolja jobban, mint az, hogy a legfrissebb statisztikai adatok szerint földünkön 783 millió írástudatlan ember él. A becslések szerint az elmúlt 20 esztendőben világszerte mintegy 10 százalékkal csökkent az analfabéták száma: 1950-ben a földkerekség lakosságának még 44,3 százaléka tartozott ide, fajták népszerűsége csökken, másoknak a forgalma stagnál, egy sor gyümölcs pedig a következő évtizedben „előretör”. Az egy főre jutó almafogyasztás 1980-ra tíz, 1985-re pedig 12 kilogrammal lesz nagyobb az 1970. évinél. Ennél arányosan nagyobb mértékben nő a körte „népszerűsége’1 amennyiben legalább egy- harmadával többre lesz belőle szükség. Tizenöt év alatt 1,5 kilóval fokozódik a cseresznyefogyasztás és 6-ról 7 és fél kilóra fut fel az őszibarack-vásárlás. Ellenben- kevesebb szilva kerül majd a piacokra. A piaci igények nem növekednie jelentősebben a dinnye iránt, ellenben a szőlőből minden eddiginél többre lesz szükség. sősorban a belföldi igények kielégítésére használják fel, és az eddiginél jobb kapcsolatokat teremtsenek a textil- és bőrgyárakkal. Erre nézve már vannak jó kezdeményezések. Ilyen például a Május 1. Ruhagyárnak a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyárral kötött szerződése. Ennek alapján a ruhagyár az export- eladás tiszta hasznából részesedést fizet a Fésüsfonó- nak, s így teszi érdekeltté abban, hogy az ne exportálja legjobb alapanyagait, hanem átadja azokat konfekcióipari feldolgozás céljaira. A szakemberek úgy találták, hogy a választék bővítéséhez nem kell túlságosan sok fazon; amit azonbap adnak, az legyen divatos, változatos mintázatú, esetleg többféle anyagból készült, különféle díszítésű modell. jelenlegi arányuk 34,2 százalék. Hazánkban a felszabadulással egyidőben —* a szocialista kultúrpolitika egyik legfontosabb célkitűzéseként — kezdődött meg az írástudatlanság felszámolása. 1941-ben még nem kevesebb, mint 600 000 analfabétát tartottak számon Magyarországon. Jelenleg — a legutóbbi népszámlálás adatai szerint — nem egészen 50 000 analfabétát illetve félanalfabétát tartanak nyilván. Űj szőrmekikészítő csarnokkal bővül a Pannónia Szőrmekikészítő és Feldolgozó Vállalat kunszentmártoni gyáregysége. Az októberben átadásra kerülő első szőrmekikészítő csarnokon kívül még két kikészítő és egy konfekció- műhely épül. Ezzel a gyárral megvalósul a teljes technológiai sor: a nyers bőr kikészítésétől a kész bundáig. A négy épület alapterülete 10 ezer négyzetméter lesz. Az építkezés költsége 230 millió forint. A négy csarnok elkészültével a jelenlegi 70 millió forintos termeléssel szemben évente 200 millió forint értéket termelnek, és a munkáslétszám a háromszorosára — nyolcszázra — emelkedik. Varga Viktória Fokozott bizalom és megbecsülés A társadalmi munkáról A ruhaipar a jobb belkereskedelmi áruellátásért Jövőre már elegendő és jó választékú konfekció Szeptember világszerte az analfabetizmus elleni küzdelem hónapja Földünkön 783 millió írástudation
