Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-02 / 180. szám

1972, augusztus 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Alkalmazottakról, mendemondák nélkül A megoldás: Korszerű munkaerőgazdálkodás . A Csepel Autógyárban az év eleje óta új padlóváz- üzem működik, ahol az IKARUS 556-os és IKARUS 180-as autóbuszok alvázait szerelik. Az idén 6400 — félig kész — autóbuszt szállítanak a kooperáló vállalat részére. Az új üzemrészben a padlóvázra kerül a motor, a fékrendszer és a kormánymű és így „saját lábán” gördülhet további sze­relésre az IKARUS-ba a jármű. A BNV-n mutatták be a D—732.08 típusú, magas- nyomású ipari és csatornatisztító felépítményes jármüvet. A gépkocsit Csepelen gyártják, a felépítményt a Woma cég szállítja. A korszerű berendezés maximálisan 500 atmosz- férás vízsugárral alkalmas épületek tisztítására, csatornák felújítására. Különleges kiegészítő berendezésével kisnyo- mással akár betoncsöveket is vághat. Tólük is csú est elj esílmény t követel a nyár Tavaly — a termelőszövet­kezeteket nem számítva — 54 ezer fővel növekedett a népgazdaságban foglalkozta­tottak száma. Ez kevesebb, mint a negyedik ötéves terv­ben erre az időszakra szá­mítottak. Az iparban 22 ezer fővel csökkent a munkáslét­szám, ugyanakkor az alkal­mazottak csoportja 11 ezer fővel gyarapodott, ebből 8 ezer az adminisztratív mun­kakört ellátókra jut. A té­nyek tükrében világosan Mielőtt elhamarkodott kö­vetkeztetésre jutnánk, álla­pítsuk meg: az alkalmazot­tak számának növekedése, a munkások és az alkalmazot­tak arányának változása vi­lágjelenség, nem kivétel aló­la egyetlen ipari ország sem. A tudományos-technikai fej­lődés természetes kísérője ez, hiszen jelentősen kibővült a közvetlen termelést megelő­ző — előkészítő, — majd az azt lezáró — elemző — mozzanatok köre. Hazánk esetében közrejátszott a gaz­dasági reform is, a gyárt­mányfejlesztés, a kereskedel­mi tevékenység stb. előtérbe állításával, illetve azzal, hogy a korábban „bujtatott” létszám — a munkásállomá­nyúnak feltüntetett, de ad­minisztratív, vagy műszaki munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak — átsorolásra kerültek. A gondot az jelenti, hogy az alkalmazottak aránya túl­zott, s a növekedés mértéke egészségtelen. Szolnok megyében ettől eltérő, ennél kevezőbb ten­dencia bontakozik ki. Ta­valy az iparban 6 százalék­kal nőtt a foglalkoztatottak száma. A munkások számá­nak növekedési üteme azon­ban meghaladta a foglal­Alkalmazott a ragyogó te­hetségű konstruktőr, a szor­galmas könyvelő, az igyekvő műszaki rajzoló, a sok hibá­val dolgozó bérelszámoló, a képzettség nélküli ügyintéző. Ezért, ha azt mondjuk, hogy például a villamosenergia­iparban tízezer, a gépek és gépi berendezések gyártásá­ban 40 ezer, a textiliparban 23 ezer alkalmazott van, még nem jutottunk sokra. Valamivel közelebb visz a célhoz — mert bizonyos te­rületek, tevékenységek sze­repét érzékelteti — az egyes foglalatosságok szemügyre vevése. Például a könyvelő­ké, akikből 17 ezer volt 1949-ben. Elmúlt tizenegy év, s már 58 ezerre rúgott számuk, míg 1970-ben 87 Az utóbbi években hazánk­ban is elterjedt a „csináld magad!” mozgalom. Ehhez természetésen olyan anyagok­ra van szükség, amelyek ke- zelését, alkalmazását könnyű megtanulni, hiszen a felhasz­nálók nem szakemberek. Magyarországon évenként átlagosan 25 000 családi ház épül, nagyrészük úgy, hogy a leendő tulajdonosoknak csa­ládtagjai, barátai „besegíte­nek” az építési munkálatok­ba. Az Építővegyianyaggyártó Vállalat több új gyártmánya ezeknek a családi „brigádok­nak a munkáját segíti, köny- nyíti. A vállalat egyik újdonsága a Tenax TCM nevű papírta­péta-ragasztó. Könnyen ke­zelhető, műanyagalapú ra­gasztóanyag amellyel bárki elvégezheti — némi kézügyes­séggel — akár lakószobájá­nak tapétázását is. A Sicolla F csemperagasztóval pedig a konyha- és a fürdőszoba csempézése oldható meg — meglátható az a folyamat, amely immár évek óta tar­tósnak bizonyul. Az állami iparban a munkások száma 1964-ben jutott túl az egy­millión, 1969-ben volt a legnagyobb, azóta csökken. Az adminisztratív alkalma­zottak tábora 1965—1967 kö-- zött, tehát három esztendő alatt mindössze ezerrel bő­vült, 1968-ban viszont 9 ezer, a következő évben 8 ezer, 1970-ben pedig 20 e^r volt a növekedés. koztatottakét és így tovább javult a munkás—alkalma­zott arány. Az előző évhez viszonyítva a munkások ará­nya az összes foglalkoztatot­takon belül 69-ről 70 száza­lékra emelkedett. Eigyes ágazatokban még ennél is magasabbra nőtt, így például a minisztériumi könnyűiparban ez az arány 83 százalék. Az állami ipar­ban átlagban 72 százalék volt, viszont a tanácsi és szövetkezeti ipar a megyei átlagarány alatt helyezke­dett el, noha a javulás je­lei már abban is kimutat­hatók. E cikkben azonban első­sorban országos problémáról van szó. Tíz év alatt a magyar iparban az összes alkalma­zottak száma 250 ezerről 376 ezerre emelkedett. Ezen be­lül a műszakiak csoportja 95 ezerről 150 ezerre, az admi­nisztratívoké 84 ezerről 142 ezerre gyarapodott. Így az­után ezer munkásra már 313 alkalmazott jutott, míg tíz évvel korábban 278. s ezen belül az adminisztratív mun­kakörben foglalkoztatottak ezer munkáshoz viszonyított aránya 98-ról 114-re növe­kedett. Ilyen iramban mind­ez aligha folytatható. ezerre. Ugyané sorrendben a gyors- és gépírók csoport­ja 14 ezerről 26-ra, majd 37 ezerre bővült, a műszaki raj­zolóké 1200-ról 6200-ra, s végül 9600-ra. Tíz év alatt a művezetők tábora 28 600 fő­ről 55 ezerre növekedett... Nincs megállás? Ne siessünk a válasszal. Általában szólni az alkal­mazottak ellen nemcsak igazságtalanság, hanem hiba is lenne. Többségük mun­kája szükséges, értékes, nél­külözhetetlen. Akiké nem az, ezért sem elsősorban ők a felelősek. A gyárak, a vál­lalatok ugyanis gyakran nem vizsgálják magának a tevékenységnek az indokolt­ságát — a termelésből fa­kadó funkcionális szüksé­ugyancsak könnyen, saját erőből. A- építőknek nyújt nagy megtakarítást a Plasztol NK—3 nevű betonplasztifi- káló, amely a felhasznált be­tonmennyiség tulajdonságait javítja. A nagyobb építkezé­seknél, s főként az építőipari vállalatok téli építkezéseinél van jelentősége a Kalcidur nevű betonszilárdulás-gyorsí- tónak. Ez az új termék mí­nusz 10 fokos hidegben is használható; elősegíti a be­ton gyors megkötését. A családi ház építők nagy „slágere” azonban a Novepor Z—41 elnevezésű zománcfes­ték, amelyet vékony rétegben kell felkenni. Ez az anyag szobahőmérsékleten 3—5 óra alatt megszárad és 12—24 óra alatt teliesen megkemé­nyedik. — Kitűnően pótolja konyhák, fürdőszobák és más nedves, gőzös helyiségek fa­lán az clajfestéket, — vagy csempét. Víz- és vegyszerál­ló, fára, fémre, betonra egy­aránt használható. gességét, — hanem gyorsan, létszámot verbuválnak, bár a munka öncélú, papírt fo­gyaszt, kerülőutakat és zsákutcákat hoz létre, azaz akadályokat növeszt, veszte­séget termel. S itt van a lé­nyeg! Ez az a mulasztás, amelynek következtében.tar­tóssá vált egy egészségtelen folyamat; a vállalatoknak nincs különösebb érdekeltsé­ge abban,, hogy ésszerűen ha­tározzák meg az alkalmazot- i létszámot. A nehéziparban 708 ezer munkás és 235 ezer alkal­mazott keresi meg a kenye­rét, a könnyűiparban 262 ezer munkás és 51 ezer al­kalmazott dolgozik. Az össz­kép tehát nem meghökken­tő, ám egyes részterületek esetében már igen. A kéz- mű- és háziiparban például tíz év alatt az ezer mun­kásra jutó alkalmazottak száma 88-ról 280-ra nőtt! Az élelmiszeriparban 110 ezer munkás mellett 22 ezer ad­minisztratív alkalmazott te­vékenykedik, ami éppen 20 %! •Magas ez az arány a gépek, gépi berendezések gyártásában, a műszeripar­ban. Azaz iparterületenként eltérő a helyzet, s így kü­lönböznek a gondok, a te­endők is. Fent és lent Sok a mendemonda az al­kalmazottak körül. Nem csi­nálnak semmit, jó pénzt tesznek zsebre, s így tovább. Pénz? Lássuk. 1970-ben a műszakiak átlagos havi ke­resete 3071, az adminisztra- tívoké 1968, a munkásoké 2052 forint volt. 1960-ban 82 forintot, 1970-ben 84 forin­tot tett ki a munkások és az adminisztratív alkalma­zottak átlagos havi kereseté­nek különbsége, a munkások javára. Nem olyan nagy üz­let, tehát adminisztratív munkaerőnek lenni, amit bizonyít az is, hogy e cso­portban a férfiak száma tíz év alatt csupán 3 ezerrel, a nőké viszont 42 ezerrel nö­vekedett, s ma az adminiszt­ratív alkalmazottak több, mint 76 százaléka nő! Alig­ha az anyagiak alkotják ezek szerint a vonzerőt, sok­kal inkább azok a köny- nyebbségek, amelyek a nők­nek fontosak. Általánosságban elrendelni az alkalmazotti létszám be­fagyasztását, vagy megszab­ni növekedésének mértékét, éppen lehetne, de nem járna lényeges eredménnyel. . A megoldást egyetlen út kí­nálja: a szó szoros értelmé­ben vett korszerű munka­erőgazdálkodás megteremté­se. S ezt „fentről” ösztönöz­ni, „lent” pedig csinálni kell. — os Ne álljanak a gépek Negyvenkilenc gépipari vál­lalatnál vizsgálta meg a Ko­hó- és Gépipari Miniszté­rium, hogyan használják ki a gépeket, berendezéseket, s megállapították, még mindig sok a tartalék a géppark j óbb hasznosítására. A gépek tavaly átlagosan mindössze napi 1,17 műsza­kot dolgoztak, s még a leg­korszerűbb berendezések sem érték el a másfélműszakos termelési időt A vállalatok jórésze első­sorban a munkaerőhiánnyal magyarázza a kapacitás ala­csonyszintű kihasználását, más vállalatok arra hivatkoznak, hogy a társüzemektől vagy külföldről nem kapják meg kellő időben az anyagot, az alkatrészt, vagyis kevés szer­számuk van a gépekhez. A KGM azonban — mindezek tudomásul vétele mellett — a vállalati munkaszervezés alacsony színvonalában iátia a kapacitások nem megfelelő Kihasználásának legfőbb okát. A Hűíoqépgyáré a közönség nagydíja A 27. Szegedi Ipari Vá­sáron a jászberényi Hűtő­gépgyár képviselőjének ad­ták át a közönség nagydí­ját. Az idén ugyanis a ki­állított termékek értékelé­sében közreműködött a fo­gyasztók tanácsa részben azzal, hogy ezer levelező­jétől véleményt kért a sze­gedi vásáron kiállított és már forgalomban lévő ipar­cikkekről. A vásáron az igazgatótanáccsal együtt­működve végeztfic IVzvé- leménykutatást. és a tapasz­talatok alapján a Lehel 210/60 két hűtőterű, ház­tartási hűtőszekrényéért a Hűtőgépgyárnak ítélték oda. Segítenek a jászsági tsz-ek A Jászságból öt termelő- szövetkezet sietett azoknak a dunántúli tsz-eknek a se­gítségére, ahol a kedvezőt­len időjárás miatt lema­radtak az aratással. Az elmúlt hét végén a jásztelki Tolbuhin Tsz négy kombájnt küldött el a Du­nántúlra, augusztus elsején pedig a jászapáti Alkot­mány és Velemi, továbbá az alattyáni Űj Élet Ter­melőszövetkezetek kombáj- nosai indultak el 11 kom­bájnnal, hogy segítsék a betakarítást. A kombájno­kat valamennyi tsz főveze­tővel és egy-egy szerelővel együtt adta kölcsön. Először a ruhaiparban A ruhaiparon belül először a zalaegerszegi ruhagyárban korszerű munkaszervezést vezetnek be egy nyugateuró­pai üzemszervező cég közre­működésével. Az új munka- szervezés lényege: az állás­idők csökkentése, a munka­idő maximális kihasználása. A termelés átszervezése az eddiginél nagyobb lehetősé­get biztosít az egyéni képes­ségek kibontakozásához. A szervezés lényegesebb gépi beruházást nem igényel, vi­szont egy év alatt 35—40 szá­zalékkal növekszik a gyárban a munka termelékenysége. A munka eredményességét a dolgozók közvetlenül is él­vezik. A teljesítménynöveke­dés, illetve a termelékenység felfutásával 20 százalékkal nő a keresetük. Az aligha érdekli a vevőt, hogy kinek a hibájából megy össze forralás Közben a tej. De hogy hogyan fordulhat elő — ezt a kérdést szemére A lánc elején arra lenne szükség hogy a kereken 110 gyűjtőhelyen 10 fok alá hűt" sék a frissen kapott tejet, — majd lehetőleg szintén ala­csony hőmérsékleten szállít­hassák a Szolnoki Tejipari Vállalat 7 üzemébe. Jórészt ez az első feltétel sem bizto­sított, mert többnyire kútvi- zet cirkuláltatnak kéziszivaty- tyúval az átvevőhelyek hűtő- készülékeiben. Az viszont 10 foknál jó eseben is alig hi­degebb. Kelló mélyhűtést a felvásárolt tejnek csak mint­egy negyede kap. 25—30 mezőgazdasági üzem­ből viszik közvetlenül a szál­lítókocsik — este-reggel — ipari feldolgozásra a natúr tejet. Ezek a gazdaságok hű­tik fejés után, de a betende- zésük hűtőanyaga, az im­Valójában többnyire nem is a boltba, hanem csak elé­je viszik és rakják le hajna­lonként, s ott szintén tovább melegszik a kánikulai regge­leken. Ha kinyit a bolt. az eladók bepakoliák de rend­szerint nem hűtőtérbe — mert az nincs —, hanem a hétszáz- egynéhány bolt legtöbbjénél a befülledt raktárba — s az veti az iparnak vagy a keres­kedelemnek. Nos, a .„hűtő­lánc” megszakadása ludas a dologban. portból származó metilklorid gyakran hiánycikk. Ilyenkor náluk sincs megfelelő tej- hűtés. Az első hiányosság tehát már az átvevőnél csonkítja a láncot. S ezután, szállítás közben is tovább melegszik ilyenkor a tej. Az üzemben megkapja a szükséges hőke­zelést — előbb a pasztőrözés­hez előírt technológiai heví­tést, majd a szintén megha­tározott hűtést (amelyen az üzem tárolja Is) —, a kiszál­lításnál viszont megint meg­szakad a lánc. A vállalatnak ugyanis egyetlen olyan szál­lítókocsi sem áll rendelkezé­sére, amelyen zárt hűtőtérbe raknák a tejet és tejtermé­ket, s úgy vinnék ki az üz­letekbe. ugyancsak hűtetlen eladótér­be. A kereskedelemben — a kevés szerencsés kivételtől eltekintve — megintcsak hiányzik a hűtőlánc szükséges „szeme”. Ezért nem ritkán ott válik forralásra alkalmat­lanná a tej, savósodik meg a tejföl, gusztustalan lesz a vaj stb. A tejipari vállalat nyolc­száz dolgozójának és a tej­szállítóknak június és augusz­tus között a legnehezebb. — Nyáron szabadságra, igazi pihenésre sincs módjuk, bár­mily jól is esnék a gyötrő kánikulában. Ilyenkor 70—80 ezer literrel — mintegy har­madával — több tejet vásá­rolnak és dolgoznak fel, mint télen, s nagyobb mennyiséget kell értékesíteniük is. Budapest nem reklamált A nyári tejtöbblet kemé­nyebb munkát követel. Haj­nali egy órakor kezdik a munkát a begyűjtő kocsik, az árukiszállítók kettőkor indul­nak. Hűvös időben viszont 2—3 órával később is lehet rajtolniuk. Nagyon sok tejet — ilyen“ kor napi százhúsz ezer litert küld a vállalat Budaoestnek. — Meg-megújúló drukkban azért, nehogy a vasúti tar­tálykocsikba vitt tej savfoka a 7-es érték fölé emelkediék. Minden eddigi szállítmány odaérkezése után jólesett a megnyugvás, hogy a főváros nem reklamált. A szolnoki üzemből egy­szer — június 19-én — került a környező boltokba olyan _ tasakos tej amely nem fe­lelt meg a minőségi követel­ményeknek. Azóta is min­denki résen van. hogy meg ne ismétlődjék többé ilyen eset. M. I. Amiben nincs kivétel A konstruktőrtől a bérelszámolóig 1 Újdonságok a családiház építőknek Mi is az a hűtőlánc? Munkakezdés kora hajnalban

Next

/
Oldalképek
Tartalom