Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-13 / 190. szám

1972. augusztus 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A* USA-val vagy nélküle... Merre tart a Közős Piac? Hosszú ideje folyik már a Vita a Közös Piac tagállamai között arról, hol legyen a gazdasági közösség politikai titkársága, Brüsszelben vagy Párizsban. A túlnyonó több­ség a belga fővárosra adja le voksát, hisz — amúgy is itt található az Európai Gazda­sági Közösség minden lénye­ges szerve. A hivatalos fran­cia álláspont ezzel szemben így hangzik: ha a NATO vég­leg megtelepszik Brüsszelben, akkor az EGK csúcsszerve Párizsban legyen. Párizs szá­mára ez az — egyébként nyil­vánvalóan formális — kérdés azért fontos, mert Franciaor­szág szeretne a Közös Piac politiKai központjává, hang­adójává válni, hogy ílymódon szimbolikusan is — ellensú­lyozza az NSZK erőteljesen kidomborodó gazdasági fölé­nyét. INem akarnak lazítani Az EGK vezetőit azonban el­sősorban nem a közösség székhelyének másodlagos problémája izgatja. A Hatok tömörülését Párizs és Bonn párharcán túl is feszíti jóné- hány nagy horderejű ellen­tét. A vízválasztók között a legalapvetőbb az Egyesült Államokhoz való viszony. Az ;,atlantista” Nyugat-Európa hívei nem akarnak lazítani az amerikai tőkét a Közös Piaccal összefűző szoros kö­teléken. — Az úgynevezett ^.európai gondolat” pártolói viszont a független nyugat- európai gazdasági tömörülés szükségességét hirdetik. Emel­lett persze számos részletkér­désben sincs egyetértés. Az elmúlt hetek viharos eseményei egyértelműen meg­mutatták, milyen mélyek az érdekkülönbségek továbbra is a Közös Piac tagállamai kö­zött. A július elején megtar­tott — nyugatnémet—francia csúcstalálkozó homlokterében is e súlyosbodó feszültségek levezetésének kérdése állott. Egyes francia lapok ironikus megjegyzései szerint Brandt és Pompidou találkozója amo­lyan „szívélyes egyet nem ér­tést” eredményezett. Abban sikerült megállapodniuk, — hogy a tízek — meghiúsulás küszöbére jutott — őszi csúcs- értekezletét meg kell tartani, lehetőleg a tervezett időpont­ban. Nem tudtak azonban közös nevezőre jutni olyan lé­nyeges kérdésekben, mint a valutáris unió létrehozásának mikéntje, az Egyesült Álla­mokkal szemben követendő egységes közös piaci maga­tartás jellege, tartalma. Spekuláció a dollár ellen Á font árfolyamának jú­niusban történt felszabadítá­sa újra felszakította a tőkés valutáris rendszer sebeit. Pá­rizs közismerten mindig fenn­tartásokat hangoztatott a britek közös piaci belépésével kapcsolatban, mondván: Ang­lia — a gazdaságában jelen­lévő amerikai tőke nagy sú­lya miatt — belépésével az ■„Egyesült Államok trójai fa­lovának” szerepét játszaná. Azt viszont a Közös Piac valamennyi tagállamában élénken vitatják, hogy Nagy- Britannia gazdaságilag való­ban érett-e a belépésre. A hamburgi Die Welt egyik Ka­rikatúrája Heath brit minisz­terelnököt tolókocsin ábrázol­ta, amint éppen a Közös Piac kapuján kopogtat. Az EGK kapuján kilép egy nőalak és megkérdezi Heath-től: — „Mondja, miből gondolja, hogy ez kórház?” Egy brit újság a font lebe- gővé tételét követően tréfás szójátéKkal ezt kérdezte: — „Nem lebegünk ki a Közös Piacból?” A londoni döntés ugyanis veszélyeztette az EGK-nak azt a márciusi meg állapodását, amely 2,25 szá­zalékban szabja meg a nyu gat-európai valuták árfo lyamingadozásának határát, és hogy nem kívánnak eltér­ni a washingtoni valuta­egyezményben rögzített pari­tásarányoktól. A font megrendülése ki­sebbfajta lavinát indított el. Ismét megindult a spekulá­ciós hullám a dollár ellen, ami arra kényszerítette a nyugat-európai jegybankokat, hogy nagy mennyiségben vá- sároják fel a kulcsvalutát. — Párizsban ez azt a reményt keltette, hogy az újabb hul­lám rádöbbenti majd a közös piaci partnereket: milyen sürgős szükség van a régóta szorgalmazott, egységes pénz­ügyi politika megvalósítására. Valutareform Ennek a jegyében ültek össze a kiszélesedő Közös Piac tíz tagállamának pénz­ügyminiszterei a közelmúlt­ban Londonban. A tanácsko­zás részben sikerrel járt. A nemzetközi valutareform irányelveiként a londoni ta­nácskozás a következőket ha­tározta meg: — minden valuta legyen át­váltható aranyra, beleértve a dollárt is, — minden fontos nyugat­európai valuta árfolyamát, — legfeljebb kisebb ingadozá­sokkal .rögzíteni kell, — közösen kell ellenőrizni az új nemzetközi tartaléko­kat, — meg kell állapodni a fizetési mérleg deficitek és pozitívumok szabályozásának módszereiben, — minden résztvevő or­szágnak, az Egyesült Államo­kat is beleértve, legyenek azonos jogai és kötelességei, — tekintettel kell lenni a fejlődő országok helyzetére, — összhangot kell teremte­ni az új rendszer és a Közös Piac tervezett gazdasági és pénzügyi uniója között. »Az az egyezmény, amelyet a kibővített Közös Piac pénz­ügyminiszterei kötöttek Lon­donban, nagy figyelmet érde­mel, — állapította meg a Le Monde című párizsi lap s hozzáfűzte: — hiszen lehető­vé teszi annak a pillanátnak a kivárását, amikor a tárgya­lások hasznosan megindulhat­nak az Egyesült Államokkal. Persze ezek a tanácskozások nem kezdődhetnek meg előbb, csak miután az ameri­kai választási gépezet döntött Nixon és McGovern között”. Gyors megoldásra tehát, no­ha égetően szükség lenne, nincs kilátás. S a pesszimista jóslatokat kiegészítik azok a hírek, hogy a londoni tanács­kozás nem vitatta meg a font problémáját, a lebegtetés ügyét „elválasztották” a nem­zetközi pénzügyi reform hosz- szú távú terveitől. Barber angol pénzügyminiszter any- nyit mindenesetre kilátásba helyezett, hogy a lebegő fon­tot majd ismét rögzítik. Kö­telező ígéretet azonban nem tett. s ez változatlanul nyug­talanítja a Közös Piac va­lutáris együttműködését. Győri Sándor Vlagyimir Voloszkov: FARKASFOGAK Kétféle kalandregény van. Az egyikben a kitalált mese valószínűtlen bonyolítása igyekszik minél inkább fel­csigázni az olvasó érdeklő­dését. A másikban a törté­net valós, végbemehet akár közvetlen környezetünkben is; kevésbé izgalmas, de hihető. E második csoport­ba tartozik a szovjet szerző munkája, amelyet a Zrínyi Katonai Kiadó jelentetett meg. 1941-et írnak, dűl a fasiszta Németországgal ví­vott a háború. Messze a front­tól, a medvegyovkai kerü­letben egy vízmosásban összeroncsolt fejű, meztelen férfi holttestére bukkan­nak a szalmáért menő gye­rekek.. Ez az alphelyzet. A krimi szabályai szerint a hullához tettes, vagy tette­sek - is tartoznak. Ám ah­hoz, hogy valamilyen irány­ban keresni lehessen őket, feleletet kell találni a kér­désre: miért követték el a gyilkosságot? Háború van, s ilyenkor minden tény más megvi­lágítást kap. Különösen, ha kiderül az áldozatról hogy geológus volt, egy ku­tatócsoport tagja, s rendkí­vül fontos kőzetmintákkal indult útnak. Voloszkov jól ért ahhoz, hogy határozott vonásokkal rajzolja fel az egyszerű bűncselekmény lehetséges háttereit, s ezt követően gyorsan pergesse azok előtt az eseményeket. Mert hétköznapi történet­nek számítottak az ilyenek a háború alatt. Rendkívül gazdag bauxit lelőhelyet ta- mintáival indult útnak a ké­sőbbi áldozat. A lelőhely láttak a geológusok. Ennek fölkeltette a német kém­szolgálat figyelmét is, s ügynökei akcióba kezde­nek... Krimi helyett tehát kémtörténet? Igen, ám nem zseniális hírszerzők és még zseniálisabb kémei hárítók papírízű küzdelme, hanem embereket, sorsokat, jellemeket fölvonultató harc. Á légikalózkodás ellen Az utóbbi időben riasztó méretet öltött légikalózkodás elleni harcban jogi, gazdasági és technikai eszközöket al­kalmaznak. Jog; eszközök: a repülőgéprablások elleni vé­dekezésként két nagy nem­zetközi egyezményt kötöttek, amelyek kötelezik a résztve­vő államokat, hogy a polgári repülés mindenfajta jogelle­nes akadályozását súlyosan büntessék. 1970. december 16-án Hágában aláírták a „repülőgépek jogellenes bir­tokbavétele elleni küzdelem­ről szóló egyezményt”, ezt egészíti ki az 1971. szeptem­ber 23-án Montreálban kelt „Egyezmény a légiközlekedés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről”. A hágai egyezmény a kellő számú ratifikálás után 1971. október 14-én hatályba lé­pett, ezzel szemben a mont- reáli okmány hatályba lépé­séhez szükséges 10 ratifiká­ció még nem történt meg. Nemzetközi jogi síkon e má­sodik egyezmény hatályba­lépésén kívül más intézke­dés aligha várható. USA-BAN HALÁLLAL A szerző választhatta vol­na a könnyebb utat, s egy­szerűen elmeséli az önma­gában is izgalmas történe­tet. Szerencsére nem ezt tette. Könyvében megmutat­ja, milyen hihetetlenül ne­héz körülmények között kel­lett megvívni a harcot a hosszú évek óta kiterjedt és nagyon alapos munkát foly­tató náci hírszerzéssel. Jól megrajzolt figurákat ismer­hetünk meg, hús-vér alako­kat, akik mostoha, sőt oly­kor már primitív körülmé­nyek ellenére is föltalálják magukat, s győznek az életre-halálra menő viadal­ban. A Farkasfogakat Nyirö József fordította. Mindez nem zárja ki, hogy az egyes államok belső jo­gukban ne tegyenek meg mindent a légikalózkodás el­len. Leggyakoribb módszer az, hogy a törvényhozó meg­alkotja „a légiforgalom el­leni bűntett” törvényi tény­állását és ezt egyszersmind „világjogi deliktummá” mi­nősíti, azaz olyan bűncse­lekménnyé, amelynek elkö­vetőjével szemben az elkö­vetés helyétől és az elkövető állampolgárságától függetle­nül alkalmazható az adott nemzeti büntetőjog. Ez tör­tént például Nyugat-Német- országban, ahol az 1971. de­cember 16-i büntetőjogi no­vella teremtette meg a meg­felelő bűncselekményt. A novella szerint, ha a géprab­lás emberhalált okoz, a bün­tetés életfogytiglani, vagy legalább 10 évi börtön, egyébként pedig a büntetési tétel alsó határa 5 év, igen enyhe esetben legalább egy év. Az USA-ban a repülőgép jogtalan birtokbavevőjét ha­lálbüntetés fenyegeti. BOJKOTT ÉS SZTRÁJK A kaliforniai Oaklandban szerencsésen végződött géprab­lás után a légikalóz megadta magát foka eleve kétes, hiszen si­keréhez viszonylag sok or­szágnak kellene így fellépni. Mérlegelték egy világmé­retű pilótasztrájk esélyeit is. Ez sem valósult meg, első­sorban az arab, angol és svájci forgalmi pilóták el­lenállása miatt, akik egyrészt az ilyen eszköz hatásosságá­nak bizonytalanságára hivat­koztak, másrészt az olyan országok normális légiforgal­mának szükségtelen megza­varására, melyeket a légika­lózkodás nem érint. Egy ilyen sztrájk politikai és gazdasági következményei nem állnának arányban az eltérítésekkel. BIZTONSÁGI EMBEREK Gazdasági eszközök: boj­kott és sztrájk. Megelőző in­tézkedésként általános repü­lési bojkottot ajánlottak azon országok ellen, amelyek te­rületén a géprablók bázisa van, vagy amelyek a gép­rablókat büntetlenül hagy­ják. A bojkott arra terjedt volna ki, hogy a bojkottáló országok lezárják repülőte­reiket a bojkottált országok gépei előtt, és megtiltják a légitársaságoknak a bojkot­tált országokba való repülést. Ezt az ajánlást azonban egy ország sem követte; hatás­Technikai eszközök mind a gép fedélzetén, mind pedig a földön, a repülőtéren alkal­mazhatók. A gép fedélzetén több biz­tonsági intézkedés is lehet­séges. Javasolták pl. a piló­tafülke golyóbiztos lezárását, kábítószeres injekciós-pisz­toly alkalmazását a rabló el­len stb. Az injekciós-pisz­tollyal való céllövés a gépen igen nehéz dió, nem szólva arról, hogy bizonyos idő kell ahhoz is, míg a narkózis be­áll. Fegyveres gépkísérők beál­lítását illetően eltérőek a vélemények. Pl. Izrael,. Svájc és az USA alkalmaz Sky- marshallnak nevezett bizton­sági embereket, ezzel szem­ben a német Lufthansa, de az International Air Trans­port Association és az Inter­nationaler Verband der Li­nienpilotenvereinigungen is ez ellen foglalt állást. Utób­biak álláspontja szerint a fegyveres kísérő még jobban növeli a veszélyt, hiszen egy pisztolygolyó is a gép fel­robbanását okozhatja és a lövöldözés a fedélzeten az utasokra is veszélyes. Legeredményesebbnek a repülőtéri intézkedések lát­szanak. Általános gyakorlat, hogy az utasokat és poggyá­szukat a repülőtéren az il­letékes biztonsági szervek alaposan átvizsgálják és a gyanús személyeket nem en­gedik felszállni. Egyes orszá- gokban a vizsgálat joga for­málisan a repülőgép felelős parancsnokáé, így pl. az NSZK-ban. A Palesztinái Népi Felsza- badítási Front főtitkára nem­rég úgy nyilatkozott, hogy a front a jövőben nem fog re­pülőgépet eltéríteni, mert ez a módszer a front főcéljával — a Palesztinái ellenállás egységével és szövetségével a progresszív internacionalis­ta erőkkel — ellentétben álL Megjegyzendő azonban, hogy a szóbanforgó nyilatkozat nem vonatkozik az izraeli El A1 légitársaság gépeire, mivel ezek a Palesztini Né­pi Felszabadítási Front fel­fogása szerint Izrael katonai szervezetének részét alkot­ják. Adómentes paraszti birtokok 17/ agrárpolitikai intézkedések Egyiptomban Az egyiptomi kormány ag­rárpolitikája a termelési költségek csökkentésére és a paraszti jövedelmek növe­lésére törekszik — jelentette ki nemrégiben dr Aziz Szidki egyiptomi miniszter­elnök. Az új agrárpolitikai intézkedések keretében elen­gedik a kis földterülettel rendelkező parasztok adóját s elengedik, illetve csök­kentik az adók és a hitelek után fizetett kamatokat, to­vábbá felemelik több rpező- gazdasági termék felvásár­lási árát. Az adóelengedés 9.5 mil­lió olyan kisparasztot érint, akinek a földterülete egy feddannál (0.42 hektár) ki­sebb. Hatmillió a száma azoknak az öt feddannál ki­sebb területen gazdálkodó parasztoknak, akiket men­tesítenek az esedékes adók kamatjának megfizetése alól. Az öt feddaunál nagyobb területen gazdálkodók ese­tében — mintegy másfél mil­lió kisparasztról van szó — a bankhitelkamatok elenge­dése összesen 17,2 millió font. A termelési érdekeltség fokozása végett jelentős mértékben felemelik a gya­pot. a cukornád és a vörös­hagyma felvásárlási árát. A felvásárlási árak emelése révén 25.6 millió font több­letbevételhez jut a paraszt­ság. A földművelők számára tetemes megtakarítást jelent az is, hogy az állam magára vállalja a növényvédelmi költségek felét. A kormány­fő azzal érzékeltette a nem­zetgazdaság egészséges fej­ődését, hogy a költségvetési bevételek az elmúlt gazda­sági évben 100 millió fonttal haladták meg az előirány­zatokat. A kairói lapok az agrár- politikai intézkedéseket méltatva rámutattak, hogy ezek nyomán emelkednie kell a paraszti munka ter­melékenységének és a me­zőgazdasági termelésnek. A termelést serkentő és a falu­si életszínvonalat javító in­tézkedések jelentőségét fo­kozza. hogy Egyiptomban a parasztság a lakosság túl­nyomó részét alkotja. KwlPOUTíKfli

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom