Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-12 / 189. szám

1972. augusztus 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Jászberény ma és holnap A lakosság infrastrukturális ellátottsági viszonyai, életkörülményei s Az elmúlt évtizedben, az orszá0 más városaihoz ha­sonlóan, Jászberényben is jelentős erőfeszítések tör­téntek a lakosság infrastruk­turális ellátottsági viszonyai­nak javítása érdekében. E jelentős fejlődés ellenére, az ellátottsági viszonyok meny- nyiségi és minőségi jel­lemzői még több vonatko­zásban alatta maradnak az országos városi átlag fajla­gos mutatóinak; a város in­frastruktúrája sem összessé­gében, sem egyes elemeiben teljes mértékben nem felel meg a vele szemben tá­masztott igényeknek. Tíz év alatt mintegy ezer- hétszáz lakással gyarapodott a város lakásállománya: míg tíz évvel ezelőtt a száz la­kásra jutó népesség száma 372 fő volt, addig 1970-ben már csak 320 fő. Ez némileg kedvezőbb ellátottsági vi­szonyokat jelez az országos városi átlaghoz képest. A számok azonban csak meny- nyiségi vonatkozásban jelez­nek viszonyag kedvező ké­pet. A város lakásállománya nagyobbik hányadának mi­Mint majdnem minden vá­rosban, Jászberényben is a lakossági infrastruktúra leg­szűkebb keresztmetszete az óvodai helyek hiánya: az ezer lakosra jutó helyek száma 18,8, szemben a 20,1- es városi átlaggal. Az ezer lakosra jutó bölcsődei he­lyek száma 4,1: a városi át­lag ennek másfélszerese. A város csaknem száz általá­nos iskolai tanterme, több, mint háromezer tanuló alsó­fokú oktatását biztosítja. Az egy tanerőre jutó tanulók száma 16,8 volt a megfigyelt időszakban: ez az arány csak némileg kedvezőtlenebb a városi átlagnál. Viszont ked­vezőbb a városban a váltott rendszerben használt tan­termek aránya: 30 százalék, míg országos átlagban meg­haladja a 40 százalékot, il­letve egyes helyeken még ennél is jóval magasabb. Kedvezőtlenül alakul a városban a középiskolai ta­nulók száma. Míg az 1965/ 66-os tanévben a számuk 1526 volt, az 1970/71-es tan­évben 1234-re csökkent: ezer lakosra csak 41.1 tanu­ló jut, szemben a 62.3-as országos városi átlaggal (Gyöngyösön 69.9, Baján 82.3, Makón 42.1). Kedve­ző viszont, hogy a város­ban az ezer lakosra jutó szakmunkás tanulók száma 41,9 (a városi átlag 38,6), nőségi jellemzői — állag, műszaki felszereltségi szín­vonal, nagyság stb. — ked­vezőtlenek, a nagyobb mér­vű szanálás szükségességére, a lakásállomány felújítására, pótlására hívják fel a figyel­met. Nagyon alacsony a központi vízellátási rendszer­be bekapcsolt lakások szá­nja: mindössze 1340 lakás van bekapcsolva a vízháló­zatba és 702 a lakáson kívüli kifolyóval ellátott lakások száma. Ez alig több, mint a mai lakásállomány egyötöde. Ennél lényegesen alacso­nyabb a csatornahálózatba bekapcsolt lakások száma: mindössze 485. A lakások­nak csak egyötödét vonják be jelenleg a szemétgyűjtés rendszerébe. A központi vízellátás és csatornázás számainál lénye­gesen kedvezőbb a városi lakosság energiaellátása, il­letve a fajlagos fogyasztás mutatója. A villamosener­gia felhasználás emelkedése progresszív jellegű: a fo­gyasztás fajlagos értéke el­marad a városi átlagtól. En­nek okát a külterületen élő népesség viszonylag magas aránya magyarázza. de nem éri el Gyöngyös és Baja hasonló értékeit (66.4, illetve 61.5). Az országos városi átlag­hoz viszonyítva kedvezőtle­nebbek Jászberény egész­ségügyi ellátottsági viszo­nyai is. A tízezer lakosra jutó orvosok száma a vá­rosban valamivel több, mint a városi átlag fele: 20.1. Míg városainkban átlag 2220 lakos ellátása jut egy körzeti orvosra, addig Jász­berényben 3723. Ennél csak valamivel kedvezőbb a tíz­ezer lakösra jutó kórházi ágyak száma; 97.4. az or­szágos városi átlag pedig 151.2. Számottevően fejlődött az elmúlt években a városban a kereskedelmi létesítmé­nyek és vendéglátóhelyek hálózata. 1965 óta 13 új üzlet nyílt, s ezzel az ezer lakosra jutó bolti alapterü- ter nagysága elérte a 275 négyzetmétert; ez még alat­ta marad az országos váro­si átlagnak (337 négyzetmé­ter). Mintegy 40 százalékkal növekedett a vendéglátóhe­lyek alapterülete: ezer la­kosra 150 négyzetméter alap­terület jutott a megfigyelt időszakban (az országos vá­rosi átlag 252 négyzetméter). A város lakossága életkö­rülményeiknek Sizanvonalát szemléltetően jellemzik a kulturális élet számai. Igaz, az ezer lakosra jutó szín­házi látogatások száma az országos városi átlag egy- tizedét sem teszi ki. de a rádió és televízió előfizetők száma és aránya nem sok­kal marad el a város; átla­got kifejező fajlagos muta­tóktól. Ettől valamivel ked­vezőtlenebb a kép, ha a vá­ros egy lakosára jutó mozi­látogatások számait értékel­jük. Az e vándorlás o\ai A város fejlődésének szá­mos kérdését közelíthetjük meg, ha n lakosság kerese­ti. illetve jövedelmi viszo­nyait vizsgáljuk, értékeljük. Sajnos. Jászberényre vonat­kozóan. ilyen jellegű ada­tok nem állnak rendelkezés­re. Birtokukban, bizonyára választ kapnának arra a kérdésre is, miért tart a varos népességszámának a csökkenése még napjaink­ban is. Jászberény népességének jövedelmi viszonyaira csak közvetetten — az ipari át­lagkeresetek és a közös gaz­daságból származó mezőgaz­dasági jövedelmek révén — tudunk következtetni. A sta­tisztikai szervek 1969-re vo­natkozó megfigyelései sze­rint Jászberényben az 1 ipari foglalkoztatottra jutó havi átlagkereset 1 699 forint volt, a városok átlagának 91.9 százaléka. A lakosság nép­mozgalmi adatainak össze­hasonlításába bevont há­rom másik város esetében az átlagkereset számai a kö­vetkezők voltak: Gyöngyös 1752 forint, Baja 1612 fo­rint. Makó 1596 forint. Az egy tsz-tagra jutó, közösből származó évi jö­vedelem a megfigyelt idő­szakban 22 357 forint volt, megyei átlag 79.3 száza­léka: Gyöngyösön 14 094 fo­rint, Baján 17 067. Makón pedig 28 630 forint volt. A város népességszámának csökkenését kiváltó okok igen összetettek és szerfe­lett bonyolultak. A közel­múlt és a jelenlegi helyzet elemzése többek között azt mutatja, hogy ezen, a város fejlődésére kedvezőtlen ha­tást kiváltó folyamatban az okok egyik csoportja a la­kosság nem kielégítő in- frastuktu ralis ellátottsági színvonalára, s az átlagtól elmaradó kereseti, jövedel­mi viszonyaira vezethető vissza. Ezek összességében hatnak a lakosság elvándor­lási szándékára a maga­sabb életkörülményeket biz­tosító települések felé irá­nyuló mozgására. (Folytatjuk) Dr. Kőszegfalvi György Kevés óvodai hely és kórházi áay Újjászülető óvodák és iskolák Szolnokon Az ötéves terv felújítási programjában az 1972. évre kidolgozott terv 2 millió 785 ezer forintot irányoz elő az óvodák és az iskolák részére. A Vásárhelyi Pál Közgaz­dasági Szakközépiskola külső renoválása 650 ezer forintba kerül. A Beloiannisz úti óvo­da és napközi külső és belső felújítására 400 ezer Ft-ot, a Költői úti iskola villanyveze­tékének felújítására pedig 250 ezer forintot költenek. Az idei terv 250 ezer forin­tot irányzott elő a Hold utcai óvoda részére, de ez az ösz- szeg nem elegendő, ezért a munkát valószínűleg csak a Debrecen város Tanácsa augusztus 20-án hetedik al­kalommal rendezi meg a virágok fesztiválját, a VII. Országos Virágkarnevált. Ebben az évben is a közis­mert női zenekar vezeti a felvonulók menetét amelu ■ következő évben kezdik el. A Hold utcai óvoda épülete megsüllyedt, a helyreállítás körülbelül 500 ezer forintba kerül. Az 1972-re előirányzott ősz- szeg többi részét viszonylag kisebb munkák elvégzésére fordítják (kerítésfelújitás, — szolgálati lakás kialakítása, stb.) A szokásos évi tatarozást az iskolák saját költségveté­siük terhére végeztetik. — A munka az említett Hold ut­cai óvoda kivételével min­denhol elkezdődött és valószí­nű, hogy az iskolaév kezdeté­re be is fejeződik. ben több mint harminc kom­pozíciói, illetve művészi pro­dukciót nyújtó együttes vesz részt. Az idei „virág-fesztiváV új vonása, hogy a karne­váli menetet esti kivilágí­tásban ismét láthatja a közönség. Lapozgatás az anyakönyvien Szolnok város „anyaköny­vében” lapozgatva a minap a következő adatokra bukkan­tunk. Az idén augusztus 9-ig 1388 kisgyermek született megyeszékhelyünkön, (tavaly ugyanezen időszakban 1376), 409 ifjú pár kötött házassá­got, (1971-ben 348). A rendkí­vül változékony időjárás is hozzájárulhatott minden bi­zonnyal ahhoz, hogy a már említett időpontig 765 halál­esetet kellett bejegyezni az anyakönyvbe, szemben a ta­valyi 637 halálesettel. Néhány adat még az első félévről: az 1131 újszülött közül 452 volt szolnoki illető­ségű. Társadalmi ünnepségen 189 kisbaba kapott nevet. Az év első hat hónapjában 288 ifjú pár mondta ki a boldo­gító igent. A 635 elhalt közül 287 volt szolnoki lakos. 63 elhunytnak rendeztek társa­dalmi temetést. És még egy hír a házasság- kötésekről; egy idős Pár 50 évi házasság után ismét meg­újította holtodban—holto­miglan fogadalmát. Virágkarnevál Debrecenben Honismereti napok Tiszapüspökiben Uj MHSZ székház Tisza- földváron A lövészklub tagjai rögtönzött bemutatót rendeztek a vendégek tiszteletére E hó 15—30 között rende­zik meg Tiszapüspökiben a honismereti napokat. A ren­dezvénysorozatot a járási honismereti kiállítással nyit­ják. Ezzel a tárlattal egyidő- ben a Dózsa emlékkiállítást is megnézhetik az érdeklő­dők. Augusztus 18-án megyei honismereti tanácskozás kez­dődik a községben, amelyen Mód Aladár egyetemi tanár az alkotó szocialista hazafi- ságról tart előadást, Benedek Gyula Tiszapüspöki történeté­ről, dr. Benda Kálmán, /az MTA Történelem tudományi Intézetének főmunkatársa pedig a helytörténetírás mód­szertani kérdéseiről. Augusztus 19-én ünnepi ta­nácsülés lesz a községben, amelyen Zagyi János a me­gyei pártbizottság titkára mond ünnepi beszédet. A ta­nácsülés után a faluból el­származottak és a község ve­zetőinek találkozójára kerül sor. A honismereti napokhoz kapcsolódva — .az Ismerd meg hazádat mozgalom kere­tében — a tiszapüspöki Rá­kóczi Tsz kétszáznegyven tag­ja honismereti kiránduláson vesz részt a Mátrában és a Bükkben. Monográfia is megj elent megyénk ezeréves tiszatáji településéről, Tiszapüspöki- ről. A Damjanich János Mú­zeum gondozásában kiadott mű, Benedek Gyula munkája 220 oldalon ad áttekintést a számos történelmi sorsfordu­lót megért község múltjáról, jelenéről. A mintegy két és félezer lelket számláló falu ezeréves fennállását számos történelmi dokumentum iga­zolja. Köztük IV. Béla király 1261. évi adomány megerősí­tő oklevele. A magyar király ebben a levelében megerősíti az egri püspököt Tiszapüspö­ki birtoklásában. A monog­ráfia foglalkozik Tiszapüspö­ki középkori állapotával, a török hódoltság, a feudaliz­mus, a kapitalizmus korával, a község szocialista fejlődé­sével. Tegnap délelőtt felavatták Tiszaföldváron az MHSZ he­lyi szervezetének új székhá­zát. Az ünnepségen jelen volt Kiss Lajos vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára, Szeke­res László, az MSZMP MB titkára, Vass Lajos alezre­des, az MHSZ megyei tit­kára, valamint a bázis épí­tésében résztvevő valameny- nyi gazdasági és politikai szervezet képviselője. Az 1 millió 800 ezer fo­rintos beruházással készült épület, amely modellező, rá­diós és lövészklubnak ad he­lyet társadalmi összefogással épült. A Politikai Bizottság 1967. június 20-i és a Magyar Munkás-Paraszt Kormány 1967. augusztus 8-i határoza­ta célul tűzte ki az állam­polgárok hazafias honvédel­mi nevelését. A határozatok figyelembevételével a helyi termelőszövetkezetek, a köz­ségi tanács, a TITÁSZ helyi kirendeltsége, az építőipari és vegyesipari ktsz-ek, a KISZ-szervezet és az MHSZ- aktivisták összefogásával ké­szült az épület Vas József építésztechnikus tervei alap­ján. A különböző szervek anyagilag és társadalmi mun­kával is támogatták az épít-' kezést. Az ünnepség után az épí­tésben végzett munkájukért Busi Gyulát, a községi párt- bizottság titkárát, Sebestyén Gyulát, a községi tanács el­nökét a Haza szolgálatáért érdemérem arany fokozatá­val, Bódi Imrét és Nagy Miklóst, a helyi termelőszö­vetkezetek elnökét, az ér­demérem ezüst . fokozatával tüntették ki. A miniszteri ki­tüntetéseket Kiss Lajos ve­zérőrnagy nyújtotta át. Munkában a rádiószakkör rosszindulaton múlik Nem a Éjszakai nyugalmukat áhítják vissza Szolnokon, az épülő III. számú irodaház környékének lakói. Mint pa­naszolják, amióta az építke­zés tart, éjszakánként kép­telenség aludni. Különösen nyáron. A nappali forróság után, a szellőzésre nyitott ablakokon a hűvös levegő helyett az építkezés „csata­zaja” hatol be. Szinte meg­váltásként várják a hét vé­gét, a munkaszünetet, ami­kor pihennek az építők és ők is pihenhetnek végre. Párna az ablakban Legrosszabb helyzetben kétségkívül a Ságvári krt. 47—49. számú ház lakói van­nak, habár érkezett panasz az SZTK túlsó oldaláról, a Batthyány utcából is. Az épülő irodaházzal szemben az első emeleten, a körúti falatozó felett laknak Kovács Lászlóék, akiket a legközvetlenebbül érint az éjszakai munka. Az évek so­rán életük már alkalmazko­dott az építkezés ritmusához: tudják, mikor betonoznak Másnap elmondtam mind­ezeket az építkezésen Békési László főművezetőnek. — Ismerjük a környékbe­liek panaszát. De sajnos, egy ilyen városközponti építkezés­nél nem tudunk mit csinálni. Amit lehetett, megtettük. A kiabálások megszüntetésére URH kézi beszélővel láttuk el a darust és aki a rakodást lentről irányítja. Éjszakára olyan munkákat igyekszünk programozni, ami a lehető legkisebb zajjal jár. Legjob­(akkor működik a daru), ha kopácsolás, vésés zaja hal­latszik, akkor valamilyen statikai vizsgálatot készíte­nek elő. Védekeznek is ilyenkor a maguk módján. Éjszakánként a két ablak­üveg közé rakott párnával próbálják a szobából lega­lább a zaj egy részét ki­szűrni. Meddig bírják ezt az idegeik, egy alig hároméves kisgyermekkel meddig lehet ezt elviselni, maguk sem tudják. ban az bánt bennünket, hogy feltételezik rólunk: a lakók bosszantására szándékosan mindent nagyobb zajjal csi­nálunk. mint lehetne. — És mi van a daruval? A környékbeliek szerint csak éjjel működtetik — vetettem közbe. — A daru állandóan üze­mel, csak előfordul, hogy nappal kevesebbet, éjjel töb­bet. Ez a munka ütemétől függ. Az építkezés jellege olyan, hogy egy-egy betono­zási szakaszt nem lehet fél­behagyni esőben, szélben sem. A múlt héten is, ami­kor a szél az erkélyekre fúj­ta a cement- és malterper- metet, nem állhattunk le, pedig munkásaink életve­szélyben dolgoztak. A daru sokat kifogásolt hangja sem a kezelőjétől függ. Egy-egy panel emelésekor olyan óriá­si teljesítményre, motorfor­dulatra van szükség — külö­nösen a felső emeleteknél —, hogy ez a hang a daru mű­ködésében normális. November végére csend lesz? Jelenleg tehát változásra nem lehet számítani. Az építkezés jól halad és amíg a felső szintet el nem készí­tik, minden marad a régiben. Mint befejezésül a főműve­zető mondta: — Megértjük a környék­beliek panaszát. Minden módon igyekeztük csökken­teni, főleg az éjszakai mun­ka zaját, de további intézke­dést nem tudunk tenni el­lene. Biztató azonban, hogy a betonozás, valamint az ol­dalfalak beemelése jól ha­lad és november végére el­érjük a 70 méteres magassá­got, a legfelső szintet. Az­után a darut lebontjuk, és már csak a szakipari mun­kák maradnak hátra, azok is nappalra. — h. L — Az a „süvítő44 daru

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom