Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-02 / 180. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 80 FILLÉR XXIII. évf. 180. sz. 1972. aug. 2., szerda. Filléres előnyökért i gazdasági reformot megelőző években gyakran ta- lálkoztunk burkolt árdrágítással. Egyes vállalatok, miután termékeik árát a merev hatósági előírások miatt még indokolt esetben sem emelhették, burkolt módszereket alkalmaztak. Így például rontották a minőséget, mellőztek egyes technológiai műveleteket, elsprórolták a szükséges anyagok egyrészét, vagy silányabbakkal pótolták azokat, csökkentették, vagy beszüntették az alacsony jövedelmezőségű cikkek gyártását stb. Miután a vállalatok nagyobb önállóságot kaptak termékeik, szolgáltatásaik árainak alakításában, megindult egy ezzel ellentétes folyamat. Igen sokan persze csak az átlagos évi 1,5—2 százalékos fogyasztói árszínvonal-emelkedést vették észre és nagyították fel. Ez vitathatatlanul többletkiadást okozott a lakosságnak. Ám á minőség javulása az élettartam növekedése, a választék bővülése, amely megtakarítást eredményezett, többnyire rejtve maradt. Sok termék gyártásánál — hosszú évek után először — növelték a korábban „megtakarított” munkaidő- és anyagráfordításokat. S így szinte jelentéktelen többletköltségekkel a társadalmi hatékonyság nagyarányú javulását érték el. Más esetben a verseny — például a mosószerek fejlesztésében és gyártásában, amelyben a Tiszamenti Vegyiművek Tomi családjával nagy szerepet játszott — sorozatos árcsökkentéssel párosuló minőségjavulást, választék- bővülést eredményezett. Vagy az olcsó és jó minőségű táskarádiók tömeges importja jelentősen visszaszorította a korszerűtlen és drága hazai gyártást. A szükségletek magasszintű kielégítésére irányuló erőfeszítéseket nem lehet eléggé értékelni. i legutóbbi időben azonban mintha bizonyos fokú megtorpanás mutatkozna e fogyasztóknak kedvező folyamatban. Sőt helyenként ismét minőségrontást tapasztalhatunk. Miután a párt- és a kormány határozottan fellépett az Indokolatlan áremelések ellen, egyes vállalatok megpróbálják a régi módszerrel növelni nyereségüket. Néhány cipő-, illetve ruhagyárban például vissza kellett állítani az exportáruk központi minőségi ellenőrzését és átvételét, mert olyan nagy mértékben növekedett a reklamációk száma. Egyes termékeknél ugyancsak gyarapodtak a hazai fogyasztói panaszok is. Eléggé el nem ítélhetjük azt a kisstílű munka-, vagy anyagtakarékosságot, amely rontja a minőséget, vagy akár csak veszélyezteti a termék tartósságát. Nagyfokú pazarlás ez — filléres előnyökért. Gyakorta nem is a tudatos haszonszerzés, hanem a figyelmetlen, hanyag munka, a technológiai fegyelem lazasága a rossz minőség forrása. Vagyis a portékából valójában semmi sem hiányzik, csal; például a ragasztóanyagot használták fel az előírtnál alacsonyabb hőfokon, s ezért válik le a cipő talpa idő előtt. A fogyasztó számára ez is egyértelmű árdrágítás, mivel egy helyett esetleg két pár teljes árú, de fél élettartamú cipőt kénytelen vásárolni. É ilőfordul, hogy a vevő valóban kiváló minőségű árút kapott. Változatlan áron, mégis többletkiadásba verte magát, mert nem tudta megvásárolni a számára egyébként teljesen megfelelő olcsóbb terméket. S hiába határozták meg az úgynevezett olcsó cikkek körét, s szorgalmazzák azok termelését és forgalmazását, igen gyakran nem kaphatók. Az olcsó hazai cikk helyett kénytelen a vevő drágább importárut vásárolni, az egyszerű hagyományos portéka helyett pedig a divatosabbat, persze magasabb áron. Mindez azért kívánkozik ide, mert mögötte a vállalatok káros nyereségnövelő törekvéseit fedezhetjük fel. Mivel az olcsó cikkek árát n;em emelhetik, ezért másként agyusztált és természetesen magasabb nyereséghányadú termékkel bővítik az áruválasztékot. ' Egyetlen vállalatnak sem lehetnek annyira súlyos anyagi gondjai, hogy azokat ne oldhatná meg az olcsó cikkeket leginkább fogyasztó alacsony jövedelmű rétegek érdekeinek sérelme nélkül. Ezúttal az üzlet- és szociálpolitika, valamint a fogyasztói érdekvédelem közt nincs és nem lehet ellentét. i fogyasztói érdekek egyébként igen összetettek, sok oldalról megközelíthetők. A stabil, vagy csökkenő árszínvonal, a javuló minőség, az egyre bővülő áruválaszték — esetenként egymásnak is ellentmondó igények. A minőség javítása, az élettartam, a használhatóság növelése például többletíki adásokat okozhat, amit a fogyasztónak csaknem minden esetben meg kell térítenie. Máskor viszont, ha az anyagok (importanyagok) beszerzési ára növekszik, tisztességesebb a belőle készített termék árának emelése, mint esetleg a minőség rontása valamilyen olcsó, de a minőséget erősen lerontó anyag „beújításával”. A kisebb többletkiadás nyílt vállalásával ugyanis megelőzhetjük a gyártás során a majdani nagyobb kárt és bosszúságot. Arról nem is beszélve, hogy az áremelést tükrözi majd az árstatisztika, s így annak negatív hátasa jövedelempolitikai intézkedésekkel ellensúlyozható. A hetedik elv szellemében — Egyiptomi- líbiai csúcstalálkozó A négyhónapos oíten~ ziva méi lege KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A Z. OLDALON KÁDÁR JÁNOS HAZAÉRKEZETT A SZOVJETUNIÓBÓL Á termelékenységből származik az ipari termelés Ä népgazdaság eredményei 1972 első félévében A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1972. I. félévében a szocialista ipar 6.4 százalékkal többet értékesített, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Az ipar a belföldi felhasználóknak 4 százalékkal növelte az értékesítést. Ezen belül a termelőágazatok számára 4.8 százalékkal, a nagy- és kiskereskedelemnek 4.2 százalékkal többet értékesítettek, mint a múlt év első felében. Az exportra történő ipari értékesítés volumene 16 százalékkal emelkedett. Az iparvállalatok és szövet' kezetek által megtermelt ipari termékek volumene együttvéve 3.2 százalékkal volt több, mint a múlt év azonos időszakában. Az energiastruktúra korszerűsítésével összefüggésben a széntermelés 9 százalékkal csökkent, a kőolaj termelése 5 százalékkal, a földgázé 11 százalékkal emelkedett. Egyes vegyipari és gépipari ágazatok termelése jóval az átlagot meghaladóan nőtt. vendéglátás árszintje 6.5 százalékkal, a ruházati cikkeké 2.9 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 2.6 százalékkal volt magasabb az egy évvel azelőttinél. Az árszínvonal emelkedése a tervezett kereteken belül maradt. Beruházásokra félév alatt 40.7 milliárd forintot fordítottunk folyó árakon számítva 12 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. A behozatal — folyó árakon számítva — 6 százalékkal kevesebb, a kivitel 22- százalékkal több, volt, mint égy évvel azelőtt, a külkereskedelmi egyenleg számottevően javult. Kádár János, aki részt vett a szocialista országok pártvezetőinek krími baráti találkozóján, Kedden délben hazaérkezett. Fogadtatására a Ferihegyi repülőtéren megjelentek Biszku Béla, Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagjai, a KB titkárai, Ben- kei András belügyminszter, Péter János külügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter és Gycnes András, a KB osztályvezetője. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Kevesebben többet Az ipari termelés növekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származott. Az iparban foglalkoztatottak száma 0.9 százalékkal, — élelmiszeripar nélkül 1.3 százalékkal — csökkent a múlt évhez képest. A kivitelező építőipar termelése 9 százalékkal, foglalkoztatottjainak száma 4 százalékkal emelkedett. Számottevően nőtt az átadott lakások száma. A mezőgazdasági üzemek a félév folyamán 8 százalékkal több terméket értékesítettek, mint egy évvel azelőtt. Ezen belül a vágóállatok értékesítése 16 százalékkal emelkedett, a növényi és állati termékek értékesítése nem érte el az egy évvel korábbi szintet. A vágóállatértékesítés növekedése az élénk sertés- és baromfi felvásárlásból adódott (32, ill. 7 százalék volt a növekedés.) 52,8 milliárd a fakoréi'ban A lakosság központi forrásokból származó pénzbevétele 10 százalékkal volt több, mint 1971. első félévében. A bérek és bérjellegű kifizetések. valamint a mezőgazda- sági termeléssel kapcsolatos pénzbevételek körülbelül azonos mértékben (8, illetve 9 százalékkal) emelkedtek. — A társadalombiztosítási kifizetések és a lakbérhozzájárulás együttes összege 15 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. (A lakbérhozzájárulás a múlt év közepétől lépett érvénybe a lakbér felemelésének ellensúlyozására.) A takarékbetét-állomány június 30-án 52.8 milliárd forint volt, 4.4 milliárd forinttal több, mint az év elején. Több vásárlás — magasabb éren Az élelmiszerek és élvezeti cikKek eladása továbbra is számottevően (8 százalékkal) nőtt. A kiskereskedelem átlagos árszínvonala 29.9 százalékkal magasabb volt a tavalyi első félévinél. A kiskereskedelmi forgalom jelentős hányadát képező bolti élelmiszerek árszintje (idényáras cikkek és élvezeti cikkek nélkül) lényegében nem változott. Az idényáras cikkek a boltokban 8.6 százalékkal, a piacokon 9.4 százalékkal voltak drágábbak, — mint a múlt év első hat hónapjában. Az élvezeti cikkek közül a szeszesitalok ára emelkedett jelentősebben. A Virág a hősök emlékének Tegnüp délelőtt a magyar— szovjet barátság tábor résztvevői megkoszorúzták a szovjet hősi emlékművet. Szovjet részről Vaszilij Mihaj lovics Grigorev, a Komszomol KB mezőgazdasági ‘ osztályának vezetője, magyar részről dr. Fekete József, a KISZ KB mezőgazdasági osztályának vezetője helyezte el a koszorút. A tábor fiataljai virágcsokrokkal adóztak a hősöK emlékének. Koszorúzás után a résztvevők a megyei pártbizottság nagytermébe vonultak, ahol Sári Mihály, az MSZMP MB gazdaságpolitikai osztályának vezetője tartott előadást a megye élelmiszergazdaságáról. Délután társadalmi munkában vettek részt a fiatalon. Kétszáz méter vízvezetékárok kiásásával járultak hozzá a tábor korszerűsítéséhez. •Hifii: k — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK Rövidült a nyersbőr útja Megkezdte tegnap a nyersbőr közvetlen felvásárlását a Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat kunszentmártoni gyára, ötven kilométeres körzetből várják a juh-, bárány- és egyéb bőröket, melyeket kikészítés végett még most Újpestre szállítanak. De épül már a gyár irhakikészítő részlege, s ha elkészül, helyben tudják feldolgozni, kikészíteni a nyersbőröket. Debrecen hívószáma: 52 Augusztus 1 -tői kezdve Debrecenből is lehet tárcsázással interurbán kapcsolatot létesíteni az ország más városaiban működő telefonállomásokkal. Az új, automatikus eljárással kiiktatták az oly sok panaszra okot adó és időt rabló kézi kap- csolásos eljárást. Az automatizálással együtt megnőtt a posta vonalkapacitása Is. Debrecen—Budapest között az eddigi 27 helyett 57 kétirányú kapcsolatot létesítettek. Az új rendszerben Debrecen hívószáma: 52. KNEB vizsgálat a gyermekellátási költségekről A közérdeklődés előterében álló kérdéssel, a gyermek- ellátás költségeinek alakulásával kapcsolatban kezdett vizsgálatot a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. Ennek során a gyermekek által használt legfontosabb közszükségleti cikkeknél — az 1968—I972-es időszakra kiterjedően — megvizsgálják a költségek növekedését okozó gazdasági tényezőket az iparban és ^ kereskedelemben, s a tapasztalatok alapján javaslatokat dolgoznak ki a megmutatkozó feszültségek enyhítésére. Ifjúsági képzőművész tábor Kedden az ország egész területéről hatvan, az NDK- ból és Jugoszláviából pedig ti* vendég-fiatal érkezett a Tisza-parti Mártélyra. A KISZ Központi Bizottsága megbízásából, a KISZ Csong- rád megyei Bizottsága itt rendezi meg a két hétig nyitvatartó VII. országos ifjúsági képzőművészeti tábort. Szenzációs lelet Gorsiumban Szenzációs lelet került elő Gorsiumban, hazánk legjelentősebb római kori ásatásának színhelyén: a régészek egy 24 centiméter magas, bronzból készült Vénusz szoborra bukkantak a templom provincia területén. Négyen haltak meg Danyi István 38 éves angol állampolgár, egy kölcsönkért személygépkocsival, gyorshajtás és figyelmetlen vezetés közben, Kiskunfélegyháza határában nekirohant egy szabályosan közlekedő teherautónak. A baleset következtében a személygépkocsi vezetője ®s két fia a helyszínen, Danyi Istvánné 62 éves budapesti nyugdíjas, a kórházba szállítás után meghalt. Danyi Beatrix 28 éves angol állampolgárt életveszélyes sérüléssel szállították a kiskunfélegyházi kórházba. Megkezdődött a kilencedik játszma Reykjavikban ötnapos szünet után kedden folytatták a Szpasszkij—Fischer sakk- világbajnoki döntő párosmérkőzést. Hírügynökségek beszámolnak arról, hogy Szpasszkij szemmel láthatóan igen frissen, kipihenten érkezett a 9. játszmára, Fischer viszont szokásához híven ezúttal is késett. Szpasszkij játszott világossal, Fischer sötéttel. A szovjet nagymester a vezér előtti gyaloggal tette meg az első lépést. Miután Fischer még nem ült asztalhoz, Szpasszkij felkelt és kisétált a teremből. ☆ Fischer 8 perc késéssel érkezett meg és első lépése a királyszárnyi huszárral történt meg.
