Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-11 / 188. szám
1972. augusztus 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Jászberény ma és holnap Őrjárat a Tiszán A város fejlődésének gazdasági hatótényezői m Jászberény is egyik szemléltető példája annak, hogy a felszabadulás óta eltelt időszak során milyen mélyreható változások mentek végbe alföldi városaink gazdasági életében, hogyan változtak me,» e városok fejlődésének hatótényezői. A mezőgazdasági termelés ma is jelentős tényezője a város gazdasági fejlődésének. A város összes területéből (38 422 kh) a mező- gazdasági művelés alatt álló terület nagysága 32 656 kh (a város összterületének 85 százaléka); a mezőgazda- sági terület több mint háromnegyedén a termelőszövetkezetek gazdálkodnak. A mezőgazdasági művelés alatt álló terület struktúrájában a szántóterület aránya dominál. Az összmezőgazdasá- gi területből a szántóterület 18—19 ezer katasztrális hold közötti; a termelőszövetkezetek által művelt terület több, mint kétharmada szántó. Az illetékes statisztikai szervek által közölt adatok szerint a város öt A város közelmúltbeli gazdasági fejlődésének alapja az ipar volt; ma is ez a fejlődés egyik döntő tényezője. Jászberény két üzeme — a Hűtőgépgyár és az Aprítógépgyár — révén nemcsak országos, hanem nemzetközi hírnévre tett szert. A Hűtőgépgyár mintegy negyedmillió háztartási villamos hűtőszekrényt gyárt évente, melynek számottevő része külföldi fogyasztóhoz kerül. A város ipari struktúráját — a foglalkoztatottak száma alapján — a nehézipar határozza meg: csaknem háromnegyedes arányban. A könnyűiparé 23,7 százalék, az élelmiszeriparé pedig jelentéktelen; 4,7 százalék. A város 41 ipartelepe több mint hét és félezer embernek nyújt munkaalkalmat. A város iparában dolgozik a megyében iparban foglalkoztatottaknak egyhatoda. Gyors volt a város ipari fejlődése a harmadik ötéves terv éveiben is: majdnem háromezer új ipari munkahely létesült az öt év alatt. Ezzel a megfigyelt időszak alatt majd 66 százalékkal nőtt az iparban foglalkoztatottak száma. Az ipari dolgozók számának emelkedését azonban nem követte kielégítő mértékben az ipari rendeltetésű állóeszközállomány bruttó értékének növekedése: a két mefigyelt bázis év közötti növekedés mindössze 21,2 termelőszövetkezetének tagsága 2645 fő. A szám kétségkívül tekintélyes, de lényegesen más képet kapunk, ha a tagság korcsoportok szerinti összetételét vizsgáljuk: 201 fő a 27 éven aluliak, 971 a 65 éven felüliek, 1034 a nyugdíjas és járulékos tagok, 439 a 28 és 64 év közöttiek száma. A számok azt mutatják, hogy a városban lévő termelőszövetkezetek tagságának alig egynegyede sorolható a munkaképes korúak csoportjába. Ha a város ezen adatait az országos városi átlaggal hasonlítjuk össze kitűnik, hogy Jászberényben a 27 éven aluliak aránya kedvezőtlenül alacsony. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek egy tagjára jutó szántóterület nagysága 11,1- katasztrális hold. ez csak némileg haladja meg a városi átlagot. Hozzávetőleges számítások szerint a Jászberény termelőszövetkezeteiben foglalkoztatottakon kívül, még 300—400-an dolgoznak mezőgazdaságban (állami gazdasági dolgozók, szomszéd településen lévő termelőszövetkezet tagja stb.). százalék. Lényegesen kedvezőbben alakult az ipar villamosenergia felhasználása a harmadik ötéves terv éveiben: 1970-ben több, mint kétszer annyi villamosenergiát használt fel az ipar, mint öt évvel korábban. Az ipartelepek közül mindössze kettő — a már említettek — foglalkoztat háromszáznál- több munkást: a többi ipari termelő szervezet lényegében kisüzem. Nemcsak az általuk foglalkoztatott dolgozók száma, hanem e termelőszervezetek működésének jellege, műszaki felszereltségi színvonaluk, a termelés technológiai adottságai, az üzemszervezés feltételei szempontjából is kisüzemi termelőszervezetek. Elmaradás az országos átlagból A város ipari termelőszervezeteiben foglalkoztatott több, mint hét és félezer dolgozó közül öt és félezer a munkások száma. Ez az arány lényegében megegyezik az országos városi átlaggal. Az összes állóeszközállomány bruttó értéke 726 millió forintos nagyságrendű; az egy ipari foglalkoztatottra jutó bruttó állóeszközállomány értéke az országos városi átlag kétharmadát sem teszi ki. Az ipar által felhasznált villamosenergia mennyisége majdnem 27 millió kWó volt a megfigyelt időszakban: ugyanakkor azonban az egy ipari dolgozóra jutó fajlagos íelhasználás mutatója az országos városi átlagnak csak az 58—29 százalékát éri el. Az ipar helyzetével, működésével kapcsolatos számok elemzése az Aprítógépgyár és a Hűtőgépgyár kulcs- fontosságú helyzetére mutat a város ipari szerkezetében. A város fejlődésére ható gazdasági tényezők sorában mind nagyobb szerep jut az építőiparnak. Megközelítőleg hatszáz munkást foglalkoztat. Műszaki-technikai felszereltségi színvonala azonban még alacsony: így például a száz munkásra jutó hajtóerő nagyságrendje az országos városi átlag egynegyedét sem éri el. Alacsony az építőipar állóeszközállományának bruttó értéke is: nyolc és félmillió forint. A termelőágazatok — a mezőgazdaság, ipar és építőipar — mellett, számottevő a tercier ágazatok szerepe és jelentősége is a város gazdasági életében, fejlődésében. A múltban, a mai értelemben vett tercier ágazatok közül, különösen a kereskedelem töltött be fontos szerepet a város akkori gazdasági viszonyaiban. A vonatkozó történelmi adatok azt mutatják, hogy a város nemcsak saját vidékének, a Jászságnak volt fontos kereskedelmi centruma, piaca, hanem közvetítői szerepkörénél fogva, vonzása annál szélesebb területre is kiterjedt. Ma is jelentős a város kereskedelmi szerepköre, bár az egy lakosra jutó kiskereskedelmi eladási forgalmat jellemző mutatók minden vonatkozásban alatta maradnak az országos, városi átlagnak: Jászberényben éves szinten az egy lakosra jutó bolti kiskereskedelmi forgalom 1970-ben például 12 587 forint volt, szemben az országos városi átlagot reprezentáló 16 010 forinttal. A város kereskedelmi forgalmának alakulását számottevően befolyásolja Szolnok viszonylagos közelsége. Ezirányú reprezentatív felmérések Budapest vonzására is utalnak. A tercier ágazatok közül, a kereskedelem mellett, a város igazgatási, oktatási és egészségügyi intézményei által nyújtott szolgáltatások fontos tényezői a város fejlődésének, regionális vonzóhatásának. Több ezer embert foglakoztatnak, s csaknem nyolcvanezer ember ellátását biztosítják. (Folytatjuk) Dr. Kőszegfalvi György Legfontosabb az ipar A túlterhelt csónaknak ki kell kötni. Csak négy személlyel indulhat tovább Felbőg a motor, a csónak magasra emeli az orrát, széles sávban örvénylik mögöttünk a víz. Száguldó ékként hasítja a Tisza vizét a rendőrségi motoros. A partról horgászok intenek csendes üdvözlést. — Nyolc éve járom a folyót Tiszavárkonytól Tisza- püspökiig — mondja Szénási Pál rendőrtörzsőrmester, a csónak vezetője — Ismerem már a törzshorgászokat, a motorcsónakosokat, sokat névről is, de látásból valamennyit. Néhány horgász nagyon régi „bútordarab” a Tiszán. Minden délután kint látja őket az ember. Az idegenek inkább szombat, vasárnap jönnek ki, olyankor van több dolgom. Nagyon kevés különben az orvhorgász ezen a szakaszon, az ellenőrzés inkább csak a halméretekre vonatkozik. A régi horgászokkal is előfordul, hogy nem dobják vissza a méreten alul; halat, és ez szabályellenes. Kikötünk. A pecázók már előkészítették az engedélyeket — minden rendben. — Van-e már eredmény, Józsi bácsi? — kérdi egy régi ismerőstől. — Ne is mondja. Reggel 5 óta kinn ülök és még semmi. Átkozottul rossz napom van. A törzsőrmester elmosolyodik. — Én is nagyon szeretem a halat, de képtelen lennék kijönni horgászni. Valahogy nincs türelmem hozzá. Továbbmegyünk. A jó idő ismét kicsalogatta a fürdő- zőket a szabad strandra. Ügyelni kell. ne ússzanak a bólyákon túlra. Veszélyes folyó a Tisza, nem egy ember lelte már halálát hullámaiban, mert túlbecsülte saját úszótudományát. Sajnos, az idén is volt már emiatt egy halálos baleset. Most is egy 14—15 év körüli srác úszkál a tilosban. Az egyenruha láttán ijedten tempózik a Part felé. Ezúttal megússza egy figyelmeztetéssel. Tiszapüspökinél ismét partra szállunk. — Ne siessenek, mindjárt kész a halászlé! — marasztalnak a horgászok. Engednénk is a nyomós érvnek, ha nem hívna a kötelesség. Lefelé a folyó sodra is segít. Széles ívben kerülgetjük a vízsodorta fadaraboA városi tanács vb művelődésügyi osztálya az idén kétszer — februárban és májusban — hirdette meg az elfoglalható pedagógus állásokat. Februárban huszonkilenc hely közül huszonhatot sikerült betölteni. Májusban huszonegy állást hirdettek, s egy kivételével mindegyikre akadt megfelelő pályázó. kát, mert nem tudni egy tuskó kiálló rész-e. •Megterhelt csónak küszködik a sodrással, evezőse igencsak nekifeszül, hogy haladjanak valamit. Négy társa kórusban biztatja. Melléjük kanyarodunk, hisz veszélyesen túlterhelték a járművet. A papírgyár ipari tanulói, a vállalat csónakjával indultak „evezni egyet”. — A csónak teherbírása négy személy, vagy 320 kilogramm. Mi öten sem vagyunk ilyen súlyban — védekezik egyikük, de ez nem mentség. A hajón világosan fel van tüntetve, hogy négy személy utazhat vele. A nevük bekerül a noteszba, s egyikük a parton folytatja útját. — Legtöbb szabálysértő ezzel védekezik. Pedig a megterhelt csónak könnyebben felborul, s akkor eggyel több emberélet van veszélyeztetve. Sajnos, legtöbbször gyrekek. Elindul a család csónakázni és úgy gondolják, hogy két gyerek tesz ki egy felnőttet, s öten-hatan beleülnek egy négyszemélyes ladikba. Szigorúan kell eljárnunk velük szemben. Beérünk Szolnokra, a motoros odasimul a stéghez — tankolni kell. A Tisza Szállónál járok, amikor feldübörög újra a motor, s a vízijárőr ismét útnak indul. — katona óvónőt helyettesítésre kellett alkalmazni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a pályázók szívesen jönnek Szolnokra. A tanítói — tanári állásokra a felvehetők többszöröse adta be pályázatát, de az egyébként nehezen betölthető óvónői állásokra is volt megfelelő számú jelentkező. Sok új óvónő lépett be. viszont Az engedély rendben, jó horgászást! Szívesen jönnek Szolnokra „...művelődési otthonaink lyukas kalaphoz hasonlítanak, melyek csak nyelik, nyelik a pénzt és az energiát" — írja Csák Gyula az Élet és Irodalom május 27-i számában, majd így folytatja: „A művelődési otthonok minden berendezésükkel együtt holt tárgyak, melyek sem kultúrát, sem öntudatot nem szülnek. A műveltség és öntudat mértéke és milyensége csak az országos és helyi, valóságos emberi viszonylatokból formálódhat.” Nem tudom, mit ért pontosan „valóságos emberi viszonylatokon” Csák Gyula. Annyi bizonyos, hogy a műveltség és öntudat nem a művelődési otthonok függvénye. Pontosabban szólva: elsősorban nem az. Sokkal magvasabb társadalmi és gazdasági tényezők játszanak meghatározó szerepet ebben a témában. A művelődési házak ilyen egyértelmű elmarasztalása azonban vitatható. Nem tagadom én azt. hogy megyénkben is nagyon sok, fabatkánál alig többet érő művelődési ház van. Ez azonban nem az intézmény felesleges voltát bizonyítja, hanem a megfelelő személyi és tárgyi feltételek hiányára utal. Sajnos a közművelődésben dolgozók kellő anyagi és erkölcsi megbecsülésének hiánya következtében ezt a pályát kevés olyan ember választja, aki hozzáértően, hivatástudata teljében végzi munkáját. A művelődési házak fenntartását — főleg falun — mégis sok minden indokolja. Tévedés azt hinni, hogy csak más községek majmo- lása serkenti a községi vezetőket (ha van rá módjuk) új művelődési kombinátok építésére. Kőtelken például a község igen nagy erőfeszítésével, a megyei tanács, a Moziüzemi Vállalat, a vendéglátóipar, a helyi termelőszövetkezés hatékony támogatásával most építenek és szeptemberben avatnak egy művelődési házat. Nem merném ilyen kategorikusan kijelenteni, hogy „sem kultúrát, sem öntudatot” nem fog szülni az új intézmény. Az utcafronton lesz a mozi és a klubterem Az építésébe ölt hárommillió forintot bizonyára nem látják viszont a község lakói. Lesz viszont modern könyvtáruk (még gyermekolvasójuk is), mozitermük, szakköri és klubhelyiségük. S külön klub a KlSZ-fiatalok- nak. (Feltehetően erősíti öntudatukat, ha jó programot dolgoznak ki.) A modern környezet imponáló hatása sem mellékes. A lehetőség tehát sok mindenre adott lesz. Így például kamarakiállítások rendezésére is. Ha a művelődési ház mégis feleslegesen nyelné a pénzt, az nem az ő hibája... S. B. Jelenleg csupán egyetlen betöltetlen pedagógus állás van Szolnokon: ipari gyakorlati foglalkozás szakos tanárra van szükség. A város általános iskoláiban nincs képesítés nélküli pedagógus. Az óvodákban jelenleg tizenkét olyan óvónő dolgozik, aki még nem szerezte meg az oklevelét, de valamennyien beiratkoztak a szarvasi óvónőképzőbe. További nyolc képesítés nélküli Békéscsabát a török dúlás után szlovák családok telepítették újjá, s t* városban élnek a szlovák népszokások. A szlovák nemzeti kultúra ápolására felkutatták az emlékeket, s a múzeum, valamint a Hazafias Népfront együttműködésével szlovák tájházat rendeznek be. Erre a célra a városi tanács anyagi támogatásával jellegzetes el is mentek néhányan. Végeredményben azonban csökkent a képesítés nélküliek száma az óvodákban. A helyzet egyébként gyakran változik, hiszen néhányan még most is foglalkoznak a távozás gondolatával. Helyüket azonban még akkor is be tudják tölteni, ha a tanév kezdete előtti napokban szánják el magukat a távozásra. B. A. szlovák parasztházat vásároltak. s azt az Országos Műemléki Felügyelőség irányításával eredeti formájában helyreállították. Az öt helyiségből álló nádtetős, kö- rültomácos parasztházat úgy rendezik be, ahogyan a századforduló idején élt az ál- lagos szlovák parasztcsalád, A szlovák tájházat az al-. kotmány napján avatják. t Szlovák tájház LYUKAS KALAP?
