Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-10 / 187. szám

XXIII. évf. 187. sz. 1972. aug. 10.. csütörtök. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 80 FILLÉR Szeptemberben térnek haza az NDK-ból Tizenegyezer vasas dolgozó érdekében A vasas szakszervezet titkársága és az SZMT vezetőinek tanácskozása a Hűtőgép nyárban Tegnap egésznapos látogatásra Jászberénybe, a Hűtő­gépgyárba érkezett a vasas szakszervezet központjának tit­kársága, Sury István helyettes főtitkár vezetésével. Előzetes program alapján itt tartotta együttes tanácskozását a Vas-. Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének titkársága és a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsának képviselői. Tárcsázza a 06-ot üz őrs ág több települése és Szolnok között kiépült már a köz ve.len telefonvonal A szakszervezeti tanácsko­záson részt vett Tóth János, a megyei pártbizottság titká­ra is. A hűtőgépgyáriak ne­vében László Károly műsza­ki igazgató köszöntötte a ta­nácskozókat, s rövid tájé­koztatót adott a 20 éves Hű­tőgépgyár munkájáról, mint­Arvai István elmondta, Hogy néhány nagyobb vasas­üzem, a Hűtőgépgyár, az Aprítógépgyár, a BMG — mellett az utóbbi öt évben a kormány vidéki ipartele­pítési politikájának eredmé­nyeként jelentősen megnőtt a megyében a gyáregységek és telephelyek száma. A mintegy tizenegyezer vas-, fém- és villamosenergiaipari dolgozó kétharmada a nagy­üzemekben, egyharmada pe­dig az utóbbi 3—5 évben te­lepült gyáregységekben dolgo­zik. A vasas szakszervezet­hez tartozó egységek a me­A tanácskozáson főleg a gyáregységek szerepéről, ön­állóságuk fejlesztésének szükségességéről, a dolgozók bér- és munkakörülményei­nek javításáról esett a leg­több szó. Sury István főtit­egy hatezer dolgozójának élet- és munkakörülményei­ről. Árvái István, az SZMT ve­zetőtitkára ugyancsak tájé­koztatót mondott a vasas szakszervezethez tartozó Szolnok megyei alapszerve­zetek helyzetéről és tevé­kenységéről. gye szakszervezeti mozgal­mán belül a létszámarányo­kat is figyelembe véve je­lenleg a harmadik helyet foglalják el. A beszámoló részletesen foglalkozott az 1965-ben lét­rehozott Ganz Villamossági Művek szolnoki, a Finomme­chanikai Vállalat törökszent­miklósi gyáregységével, majd az 1969—70-ben avatott SZIM karcagi, a Magyar Ha­jó- és Darugyár és az Alu­míniumgyár tiszafüredi gyáregységeivel, a Híradó­technikai Vállalat karcagi és az Április 4. Gépgyár ör- ményesi üzemével. kárhelyettes azt mondta, a vasas szakszervezet ebben az évben minden olyan megyét meglátogat, amelyben vas-, fém- és villamosenergia­ipari üzemek vannak. A Szakszervezetek Szolnok me­gyei Tanácsával, a va­sas szakszervezet megyei szervezőjével eddig is jó kapcsolatuk volt, de a szervezettség 92 százalékos aránya arra kötelezi a vasas szakszervezetet, hogy a jövő­ben évente tanácskozza meg közös feladatait a szakszer­vezetek megyei tanácsával. Tóth János, a megyei párt- bizottság titkára azt is ja­vasolta, hogy a megye veze­tésének — a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium vezetői­vel évenként megtartandó tanácskozásán is vegyen részt a vasas szakszervezet és megyei szervezője is. A tanácskozáson nagy vita bontakozott ki a gyáregysé­gekről, a vidéki iparfejlesz­tés problémáiról. Több nagy- vállalat. így a Szerszámgép­ipari Művek, a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár, a Híradótechnikai Vállalat, a Magyar Hajó- és Darugyár szakszervezeti tisztségviselői is felszólaltak a vitában. Aktívaértekezlet A késő délutáni órákban aktívaértekezlettel folytató­dott a tanácskozás. Ezen részt vett a Szolnok megyé­ben működő Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Szak- szervezet valamennyi alap­szervezetének titkára. A dél­előtti tapasztalatok alapján Sury István főtitkárhelyettes tájékoztatta őket a két szak- szervezet kölcsönös együtt­működésének lehetőségeiről és azokról a legfontosabb fel­adatokról, amelyek a közel­jövőben egyaránt fontosak a szakszervezet, a gyárak, gyáregységek és telephelyek munkájában. — sóskúti — Tavaly július végén ad­tuk hírül olvasóinknak, hogv a Magyar Posta or­szágos távbeszélő automa­tizálási programjának ke­retében elsőként az ország­ban elkészült a Szolnok— Budapest közötti előfizetői távválasztó berendezés és hálózat, s hogy ez a bérén, dezés augusztus elsején üzembe lép. Azóta a szol­noki telefonelőfizetők nap­ról napra közvetlenül is ta­pasztalhatják ennek az új postai szolgáltatásnak hasz­nát, előnyét. így például ha a vonal nem foglalt azon­nal lebonyolítható « beszél­getés; megszűnt a kötelező háromperces előfizetői díj, mindenkor a tényleges be­szélgetés idejét fizeti a hi­vő; megszűnt a sürgős, igen sürgős, vagy azonnali be­szélgetés. Ez utóbbi két per­ces beszélgetés mellett 90 forint volt. az úi rendszer­ben viszont csak 8 forint­ba kerül. A távtárcsázás dí­jazása ugyanis reggel 7 órá­tól 20 óráig 15 másodper­cenként egv forint. 20 órá­tól reggel 7 óráig 20 má­sodpercenként egv forint. Azt azonban már csak na­gyon kevesen tudják, hogy az automatizálási program folytatása továbbra is köz­vetlenül érinti a szolnokia­kat. Eddig mintegv negvven olyan telenülést kapcsoltak be a távválasztói hálózatba, amelyeket megyeszékhe­lyünk telefonelőfizetői köz­vetlenül hívhatnak, ugvan- csak a 06-os és a várost jelző szám tárcsázásával Vegyük példának a legis­mertebbet: a táwálasztói hálózatban Budapest jelö­lésére az 1-es szám sz.olgál. Tehát ha valaki v>eo akar­ja hívni a 249—737-es szá­mot. akkor a városi tárcsa­hang megjelenése után elő­ször letárcsázza a 06-os szá­mot, vár amíg meghallja az újabb magasabb színe­zetű hangot és tár­csázza a 1—249—737-es számot. Ugyanilyen mód­szerrel hívható a többi vá­ros, vagy község telefon- előfizetője is, csupán az 1- es helyett a várost jelző számot kell tárcsázni. Te­kintettel arra hogv még nem jelent meg az az új te­lefonkönyv. amely a távvá­lasztó berendezésekkel ellá­tott települések számát, az előfizetők névsorát tartal­mazza (állítólag az ősszel adja nyomdába az első ilyen telefonkönyvet a Deb­receni Postaigazgatóság, majd sorba elkészíttetik az ország többi postaigazgató­ságai is a saját területük­höz tartozó településekre), a következőkben közöljük a Szolnokról közvetlenül hív­ható városokat, községeket és hívószámaikat: A 80-as számmal hívha­tók a következő települések: Alsóörs, Aszófő, Balaton- akali. Balatonalmádi Bala- tonfüred, Balatonudvari Csopak, Balatonfűzfő. Haj­máskér. Litér, Tihany, Vár­palota Veszprém, Zánka- úttörőváros, A 84-es számot kapták: Ádánd, Balalonaliga, Bala- tonföldvár, Balatonszabadi, Blatonszemes, Kereki, Ság- vár, Siófok, Som, Szólád, Za- márdi. A többi város és száma: Budavest 1, Érd 26. Győr 96. Kaposvár 82 Miskolc 46, Pápa 89, Sopron 99. Sóskút 26, Székesfehérvár 22. Szomhathehi 94 Térnek 26. Vác 27. Zalaegerszeg 92. Debrecen 62. Ezekről a te­lemül esőkről CBudapectet ki­véve) Szolnok 's hívható ’közvetlenül az 56-os szá­mon. Ebben az évben még elő­reláthatólag Pécset kap­csolják be az országos táv­hálózatba, jövőre pedig fo­lyamatosan tovább építik az automatizálási program ke­retében az országos . távvá­lasztó berendezést és háló­zatot. Budapestről egyelőre még egyetlen város, vagy község sem hívható közvet­lenül. V. V. Szeptemberben várható a háromévi időtartamra 1969- ben kiutazott fiatalok első csoportjának hazatérése. Kö­zülük mintegy kétszázan je­lezték. hogy szeretnék az NDK-beli szakmai gyakor­latukat meghosszabbítani. Ezzel kapcsolatban — s egy­ben a most jelentkezettek tájékoztatására — illetékes helyen elmondták: indokolt esetben egy évre meghosz- szabbítható a munkavállalá­si engedély azok részére, akik NDK állampolgárral házas­ságot kötöttek, és végleges visszatérésük, illetve kon­zuli útlevelük beszerzéséhez szükséges a szerződéshosz- szabbítás; továbbá akik egye­temi tanulmányt folytatnak, vagy szervezett szakmunkás- képzésben vesznek részt, il­letve olyan párt- vagy tár­sadalmi megbízatást telje­sítenek, amelyeknél a szer­ződéshosszabbításra szükség van, s ezzel az illetékes NDK és magyar szervek egyetértenek. A munkavál­lalási engedély meghosz- szabbításának akadálya, ha a kérelmező fiatal sorkato­nai szolgálatra igénybe ve­hető, különösen, ha sorkö­teles korának utolsó évét tölti. Az említettektől eltérő esetekben szerződéshosszab­bításra nincs mód. Egy év után csak az egyetemi, vagy főiskolai tanulmányt foly­tatók kérhetnek hosszabbí­tást.. A végleges visszatérés részletes feltételeiről a ber­lini magyar nagykövetség munkaügyi osztálya, és az il­letékes NDK-szervek külön tájékoztatják a fiatalokat. A dolgozók végleges hazatéré­se után a munkaügyi szer­vek gondoskodnak elhelye­zésükről. Lehetőleg annál a vállalatnál, ahol a fiatal a kiutazást megelőzően dolgo­zott, illetve a lakóhelyéhez közeleső más munkahelyen. Gyáregységben a szervezett dolgozók egyharmada Hatékonyabb együttműködés Számítógépes fényszedő központ épül Korszerűbb lesz a nyomdaipar IKK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK A nyomdaipar rekonst­rukciója legjelentősebb vál­lalkozásának, az Atheneum Nyomda új üzeme felépíté­sének előkészületeibe már bekapcsolódott a könnyű­ipari beruházó vállalat. A kooperáló partnerekkel foly­tatott tárgyalások alapján az építőipari kapacitás is bizto­sítottnak látszik. A könyvgyártás fejlesztését négy nyomda korszerűsítése szolgálja. Ezek közül a Kos­suth Nyomda saját erejéből Indította meg fejlesztési programját, és a közelmúlt­ban kötötte meg a bankkal 9 hitelszerződést. A rekonst­rukció csupán ebben a nyom­dában újabb 1700 tonna könyvgyártó kapacitás lét­rehozását jelenti. Az Alföldi és a Nyírségi Nyomda hitel- kérelme elbírálás alatt áll. Az ofszet rotáeiós folyóira­tokat előállító kapacitás nö­velését a Zrínyi Nyomda tervezi. Ez a vállalat is sa­ját erőből kezdett hozzá, ideiglenes telephelyen, Tökö­lön, a beruházáshoz. Az itt ősszel meginduló termelés Összesen mintegy 3 ezer ton­nás folyóirattermelő kapaci­tás folyamatos „belépésé­nek” kezdete lesz. Mindez azonban csupán átmeneti megoldás, mert 1975-ig fel­épül Csepelen a Zrínyi Nyomda új üzeme. Megkezdődött a számító- gépes fényszedő központ 7 nyomdavállalat együttműkö­désével tervezett létrehozá­sának előkészítése is. A fény­szedő központ létesítését sür­geti az az igény is, hogy a könyvpiacon gyorsan szét­kapkodott, sikeres könyve­ket rövid időn belül után- nyomhassák. A húsz tanácsi nyomda közül ötnél kezdtek hozzá a fejlesztéshez: Zala, Somogy és Békés megyében, illetve Salgótarján és Szekszárd nyomdáiban, míg a kecske­méti Petőfi Nyomda áthúzó­dó beruházása már befejező­dött. 2,6 milliárd forintos beru­házással biztosítani kíván­ják, hogy — egyebek kö­zött — a könyvtermelés az 1970. évihez képest 1975 vé­gére 63, a napilapoké 43, a folyóiratoké pedig 66 szá- zalekkal nőjön. Lengyel vezetők köszönőtávirata A Lengyel Népköztársaság párt- és állami vezetői — Edward Gierek, Henryk Jab- lonski és Piotr Jerosewicz — táviratban mondtak köszöne­tét Kádár Jánosnak, Losonczi Pálnak és Fock Jenőnek a Lengyel Népköztársaság nem­zeti ünnepe alkalmából kül­dött jókívánságaiért. Stefan Olszovvski lengyel külügymi­niszter ugyancsak táviratban mondott köszönetét Péter Já­nos üdvözletéért. Magyar akadémikus előadása Kanadában A Nemzetközi Földrajzi Unió 22. montreali kongresz- szusára Kanadába utazott dr. Pécsi Márton akadémikus, a Földrajztudományi Kutató In­tézet igazgatója, ahol előadást tart. Elutazott Komárom megyéből a csecsen-ingus küldöttség Hatnapos tartózkodás után szerdán búcsúzott el Komá­rom megyéből a Cseesen-In- gus SZSZK delegációja. A Szovjetunió legkisebb köztár­saságának küldöttei tovább mélyítették a két testvérte­rület barátságát. Megismer­kedtek Tatabányával, Eszter­gommal, ellátogattak Buda­pestre és a Balatonra is. Több ipari és mezőgazdasági üze­met kerestek fel, s találkoz­tak a megye párt-, állami- és tömegszervezeti vezetőivel. A Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának elnöke Budapesten Szerdán — négytagú jo­gászdelegáció élén — Buda­pestre érkezett A. F. Gorkin, a Szovjetunió Legfelsőbb Bí­róságának elnöke. A vendé­gek tíznapos látogatásukkal dr. Szakács Ödönnek, a Leg­felsőbb Bíróság elnökének meghívására viszonozzák a magyarországi Legfelsőbb Bí­róság küldöttségének tavaly a Szovjetunióban tett útját. A. F. Gorkin a megérke­zéskor adott interjúban el­mondta, hogy a Szovjetunió bírói szervei azt a küldetést töltik be. hogy törvénvességi garanciákkal Is elősegítsék, alátámasszák az éoítőmunkát a gazdaságban,, a kultúrában egyaránt. Megnyitották a VIII. Georgikon nyári egyetemet Keszthelyen, dr. Bélák Sán­dor, a keszthelyi Agrirtudo* mányi Egyetem rektora ün­nepélyesen megnyitotta & VIII. Georgikon nyári egye­temet A kilenc országból ideláto­gatott kétszáz külföldi részt­vevő előtt A magyar élelmi­szergazdaság helyzete címmel dr. Soós Gábor, a mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter első helyettese tartott be­vezető előadást A nyári egyetem hallgatói este a keszthelyi egyetem rektorának fogadásán vettek részt. A kéthetes program ma folytatódik. Előadások hangzanak el a keszthelyi felsőoktatás történetéről..— Keszthely és a Balaton-kör- nyék történeti és népművé­szeti nevezetességeiről, szép- ségeiről. Barlangkutatók a vízellátás javításáért A Magyar Karszt- és Bar" lanskutaté Társulat borsodi területi osztályának szerve­zésében és irányításával ér­dekes munka kezdődött a Bükk hegységben. A barlang- kutatók egyhónapos táboro­záson Miskolc vízellátásának javításához nyújtanak segít­séget. Az istvánlánai akna- barlang mellett már tábort ütött a miskolci Hermann Ottó barlangkutató csoport és szerdán 3 Sebesvöltébe meg­érkeztek a borsodi bánvász kutatócsoport tagjai. A vizs­gálatok eredményeit közös értékelés után szeptember végén adják át a város víz­ügyi szerveinek. Felmentés — kinevezés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Váfkonyi Jó­zsef rendkívüli és meghatal­mazott nagyKövetet — érde­mei elismerése mellett — fel­mentette a Magyar Népköz­társaság teheráni nagykövet­ségének vezetésére kapott megbízatása alól. F.gvidciűleg Gál Bálintot rendkívüli és meghatalmazott nsgvköv«*tté nevezte ki és megbízta a Ma­gvar Népköztársaság teherá­ni nagykövetségének vezeté­sével. Döntetlen a 12. játszma Az Izlandi Reykjavikban szerdán folytatódott a Szpassz- klj—Fischer sakkvilá"b-.ino- ki döntő párosmérkőzés 12. játszmája. A világossal ját­szó amerikai nontosan 18 órakor jelent meg a terem­ben és miután Lothar Schmid főbíró felbontotta a 41.1énést tartalmazó borítékot, Fischer húzott, vezérét f3-ról c6-ra tolta. Amikor a nézők által Is na­gyon várt lépés megtörtént, a szakrétők a nemzetközi nagymesterek változatlanul azon a véleményen voltak, hogy a „félidei” ját«zm» dön­tetlenül végződik. Az 55. lé­pésben Így Is történ*. A náros- mérkőzés állása 7=5 Fischer javára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom