Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-09 / 186. szám
1972. augusztus 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Qlvasöink Wjfy Mikor javítják meg a hűtőgépet 1971. március 3-án vásároltam egy 150 literes Lehel hűtőszekrényt a helybeli ÁFÉSZ-boltban. A gép már akkor is kisebb javításra szorult volna, de hiába kértük, nem jöttek ki. Közben teljesen használhatatlanná vált a hűtő- szekrény. Végső elkesererésemben fordultam Önökhöz. Idős özvegyasszony vagyok. A garancia 1973 márciusában lejár, utána nem tudom majd megcsináltatni. Arra gondoltam, hogy ha több mint egy évig hiába könyörögtem, nem jöttek a szerelők, a hátralévő időt már „kiböjtölik”. Esetleg az Önök közbenjárására kijavítják a hűtőgépet. Özv. Maduda Miklósné örményes Fagyi Megvert engem az atyaúristen! Oda vagyok a fagylaltért, de annyira, hogy legszívesebben vacsorára is azt nyalogatnék. Jaj, és mindenfajtát egyszerre. Sok éve már, hogy Pesten a Margitszigeten ananászfagyira akadtam. Most is érzem az ízét. Az NDK-ban az utolsó két márkámat is fagylaltra költöttem, többféle kandírozott gyümölcs volt benne. Szenvedélyem már-már az anyagi csődbe sodorna, de a szolnoki „főfagy táltosok” gondoskodnak róla, hogy családom asztalára esténként — esetenként — még gyümölcs is kerüljön. Megóvnak a túlzott költekezéstől. A módszer egyszerű; vaníliát, puncsot, barackot (néha őszi), málnát, epret, néhanapján citromot lehetett az idén kapni, de gondosan őrködnek afelett, hogy egyszerre csak egyfajta legyen a cukrászdákban, esetleg kettő... A vanília és a puncs már a könyökömön jön ki. Mondom egyszer az egyik pénztárosnőnek, hogy a Balatonnál nyaraltam. Nagyon elkényeztetik ott a jónépet fagylaltot illetően. Ahová jártam fagyizni napjában többször is, minimum négyfajtában válogathattam mindig. S oda volt a tulaj meg vissza, hogy akikor éppen nem kapott citromot. — Maszek volt ugye? — kérdezte. — Az — válaszoltam elhűlve, mert tényleg az volt, neve, budapesti lakáscíme ott ékeskedett a bérelt ház falán,. Az ördög érti, ő, és a többi maszek hogy csinálja! Nekik bolt a bolt? F. J. Szolnok Elutasító válasz Járjon Bánhalmáig a busz — kérték a 15 aláírással érkezett levélben, amelyet július 12-én közöltünk —, így a Bánhalmán lakó lányokasszonyok is vállalhatnának munkát a kisújszállási fehérneműgyárban. A VOLÁN 7. sz. Vállalat válasza: „...Vállalatunkat az újságcikk megjelenése előtt a kenderes! Nagyközségi Tanács és a kisújszállási fehérnemű- gyár képviselői is megkeresték. Előzetes vizsgálataink alapján kérésüket a csekély utaslétszám (műszakonként 6—8 személy), továbbá autóbusz-kapacitás hiánya miatt teljesíteni nem tudjuk. A jelenleg Kisújszállás—Kenderes között közlekedő autóbusz menetrendjének módosításához hozzájárulni nem tudunk, mivel Kenderes nagyközség munkába járó dolgozóinak érdekeit ez igen hátrányosan érintené...” Gondoljuk, a fehérneműgyár kisújszállási üzemének ezzel nem mondunk újat, mert a VOLÁN 7. sz. Vállalat elutasító válaszát ugyanis már ismerik. Az üzemben több Bánhalmán lakó nő jelentkezett munkára, bejárásuk azonban a jelenlegi autóbusz-járat mellett megoldhatatlan. Ezért írt az üzem- vezetőség június 20-án a Vegyipari szakon szeptember 1-től levelező tagozat INDUL A VEGYIPARI FINOMMECHANIKAI ÉS MŰSZERIPARI SZAKKÖZÉPISKOLÁBAN (SZOLNOK, ZALKA MÁTÉ SÉTÁNY). KÉPZÉSI IDŐ NÉGY ÉV A TANULMÁNYOK VÉGEZTÉVEL általános vegyész szakképesítésű érettségi bizonyítványt ad az iskola. JELENTKEZHETNEK AZOK A DOLGOZOK. AKIK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA NYOLC OSZTÁLYÁT ELVÉGEZTÉK, ÉS A SZAKMÁBAN HÁROM ÉVES GYAKORLATTAL, VAGY SZAKMUNKÁS-BIZONYÍTVÁNNYAL REN. DELKEZNEK. VOLÁN-nak, amelyre meg is kapták a kedvezőtlen választ. Az indok: egyelőre csak kevés, tizenöt dolgozó járna Bánhalmáról a busz- szal. Pedig a mezőgazdasági munkák végeztével ez a szám növekedne — vélekedik Vá- gi János üzemvezető és Lugosi Károlyné munkaügyi előadó. A hozzánk küldött levelet aláíró tizenöt lánynak-asz- szonynak szól tehát válaszunk. Egyelőre ne reménykedjenek. Az autóbusz nem jár Bánhalmáig. Majd talán később...? Ne csak a számonkérés miatt.; $ Minden sorát élveztem a július 25-én megjelent „Hátha valaki megkérdezi...” című vezércikknek. Valóban érdemes arról a témáról beszélni, írni, amiről a cikkben is szó volt. Lényege: ne csak a számonkéréstől való félelem, hanem önbecsületünk vezéreljen bennünket munkánk végzése során. Erezzen felelősséget mindenki a saját feladataiért. Nemrégen egy képesítővizsgán vettem részt. Az elnök a mindennapi gyakorlati élethez adott útmutatást. Hangsúlyozta, milyen fontos a munka szeretete, a lelkiismeretesség, a becsületesség. Beszélt az önképzés fontosságáról. Milyen igaza volt! Enélkül lemaradunk, elmaradunk. Napjainkban egyre nagyobb tervszerűségre, ésszerűségre van szükség ahhoz, hogy a munka jól, zökkenő- mentesen haladjon. Ehhez hozzásegítenek bennünket a külföldi tapasztalatcserék, tanulmányutak is. örülhetünk, ha van ilyen lehetőség és ki is kell használni. Azt viszont úgy gondolom, joggal elvárhatjuk, hogy a külhonban látottakról, hallottakról tájékoztassanak bennünket; mi az, amit jól csinálunk, min kell változtatnunk, hogy eredményeinket növelhessük. Molnár Eerencné Szolnok Kevés a váltópénz Szajoli „szép este” címet adta munkatársunk július 11-én megjelent írásának. Ebben amiatt méltatlankodott, hogy a szajoli vasútállomás pénztárában nem kapott jegyet, mert nem tudtak az 500 forintosából visszaadni. A panaszkönyvet csak sok utánjárásra, amikor a vonat már elment, akkor kapta meg. Méltatlankodott a cikk megjelenése után Virág Gyu- láné is, aki a kérdéses napon és időben a pénztárban szolgálatban volt. Rajta kívül jelen volt még Hegedűs Istvánné és Lajkó Im- réné személypénztáros is. Nyomatékül velük is aláíratta a levelet. Idézünk belőle: „...A harmadik magyarázat után, sem értette meg az újságíró, hogy nem tudok neki visszaadni... megmutattam a pénztárkészletet, 1050 forint volt... Felajánlottam, hogy az ötszázast felváltom és az egyik százasból visszajáró pénzt a vasút hivatalosan elküldi neki, mert ez a szabály ... Az egész cikk egyoldalú és nem ellenőrizték az állomásfőnökinél az ügy valódiságát. Én úgy látom, még induláskor az volt a cél, hogy a szajoli pénztárt megnézzük az ötszázassal ... amikor az állomásfőnök nincs jelen, akkor a helyettese vagy a mindenkori forgalmi szolgálattevő a felelős vezető. Egy állomásfőnök nincs állandóan, szolgálatban pályakezdetétől nyugalomba vonulásáig ...” Afelől megnyugtathatjuk levélírónkat: az újságíró nem azért utazott Szajolba, hogy próbát tegyen az ötszázas bankjeggyel. Eszerint az ominózus mondás így módosulna: a téma Szajolban hever, csak el kell utazni érte? Azt is kitalálta magától, hogy az állomásfőnöknek nem kötelező éjjel-nappal — nyugdíjazásáig — munkahelyén tartózkodnia. Éppen ezért kereste a helyettesét vagy a forgalmi szolgálattevőt, aki viszont nem tudhatja, hogy mi a feladata, mert simán „lerázta” munkatársunkat, mondván, az ügy nem rá tartozik. Hát akkor kire? ... Előírásaink szerint a panaszkönyvet — Szajol állomáson — a forgalmi irodában kell tartani és azt kérés esetén minden további nélkül rendelkezésre kell bocsátani. A pénztárosnő hibát követett, el, hogy nem adott megfelelő tájékoztatást a panaszkönyv hollétéről. Ezért felelősségre vontuk...” — írta többek között dr. Németh István, a MÁV budapesti igazgatóságának osztályvezetője. Az ő tájékoztatójából tudjuk egyébként, hogy más vonatkozásban a pénztárosnő szabályosan járt el. „A személypénztárak a forgalmuktól függően bizonyos váltópénzzel rendelkeznek... így Szajol állomás 100 forint váltópénzt tarthat... amely hosszú évek óta elegendőnek mutatkozik...” (Azt csak zárójelben merjük megjegyezni, hogy amíg Virág Gyuláné háromszor is elmagyarázta a szabályt — mert az ugye szabály —, addig az egyik kolleganője kétszer is felválthatott volna — mondjuk az utasellátóban — egy százast. És nem csak az újságírónak!) Zárójelen kívül pedig: nem állítjuk, hogy a rendelkezés olyan idős (125 éves), mint a magyar vasút, de hogy elavult, az bizonyos. Érdemes lenne ezen „fent” elgondolkozni, hogy a „lent” dolgozóknak — s nem utolsó sorban az utasoknak — kevesebb bosszúsága legyen! us V. M. Tiszafüred: A családi pótlék annak a hónapnap az első napjától jár, amelyben a dolgozó a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel. Az újszülött vagy a dolgozó eltartásába újonnan került gyermek után, a családi pótlék a szülés hónapját, illetőleg a tartás kezdetének hónapját követő hónap első napjától jár. A szülés hónapjában tehát az újszülött gyermek után családi pótlék nem fizethető. Szabály az is, hogy a családi pótlékot havonta, utólag kell az igényjogosultnak kifizetni. L. M.-né Szolnok: A tartási, az életjáradéki és az öröklési szerződés érvényességéhez hatósági jóváhagyás szükséges. Az írásban megkötött szerződéseket az eltartott lakóhelye szerint illetékes helyi tanács végrehajtó bizottságának szak- igazgatási szervéhez kell jóváhagyás végett bemutatni. A szakigazgatási szerv a szerződések jóváhagyása előtt köteles a helyszínen megvizsgálni a szerződő felek személyes körülményeit. Ennek során türekednj kell arra, hogy a felek között esetleg felmerült vitás kérdéseket tisztázzák. Gi TANÁCSADÓ Az új orvosi rendtartásról Az egészségügyről szóló törvény, valamint a végrehajtásáról szóló jogszabályok őrködnek az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek s az egészségügyi dolgozók — ápolónők, asszisztensek — hivatásának tisztasága felett. Elmarasztalják azokat, akik esküjüket megszegik, ugyanakkor védelmezik a hivatásuknak megfelelő magatartást tanúsító orvosokat a rosszhiszemű, vagy célzatos általánosítástól. Az egészségügyi dolgozók rendtartásáról és fegyelmi felelősségéről megjelent új jogszabályok, a 11/1972. és a 17/1972. Eü. M. számú rendeletek a korábbiaknál szigorúbbak, minden tekintetben nagyobb követelménye- ' két támasztanak az egészségügyi dolgozókkal szemben. Az orvos gyógyító tevékenysége A gyógyító tevékenység körében az orvosi vizsgálatnak a beteg minden panaszára ki kell terjednie. Az orvosnak a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel meg kell tennie mindazokat az intézkedéseket, amelyek a beteg gyógyulásához, munkaképességének helyreállításához szükségesek. Az orvos az általa gyógyíthatatlannak vélt beteget is a legnagyobb gondossággal köteles kezelni. Az állami egészségügyi szolgálatnál dolgozó orvosnak olyan magataratást kell tanúsítani, amely a munkakörében ellátott beteget meggyőzi arról, hogy a részére nyújtott szakszerű gyógykezelés ingyenes. Ilyen magatartást kell tanúsítani a beteg hozzátartozójával szemben is. Sérti az ingyenesség elvét, ha olyan szellemet alakítanak ki, vagy tűrnek meg az egészségügyi intézményeknél, amelyben rendszeressé válik, hogy a betegtől anyagi juttatást fogadnak el. Az új orvosi rendtartás szerint fegyelmi, súlyosabb esetben büntető eljárást von maga után, ha az orvos anyagi, vagy egyéb előnyt kér. Az eddig hatályban volt orvosi rendtartás nem mondta ki egyértelműen, mely esetekben tiltott a honorárium, más szóval hálapénz elfogadása. Az új jogszabály kifejezetten tiltja az önként felajánlott juttatás elfogadását a beteg gyógyintézetbe (kórházba, klinikára, szanatóriumba, gyógyfürdő intézménybe, stb.) történő elhelyezéséért. Továbbá azért is, ha az orvosnak a munkához. illetve egy-egy szakmához szükséges egészségügyi alkalmasságot, a keresőképességet, a rokkantság fokát, a megmaradt munkaképesség mértékét és minőségét, a további foglalkoztatás egészség- ügyi feltételeit kell eldönteni. Továbbá minden olyan egyéb ténykedésért. amely hatósági vagy államigazgatási jellegű tevékenységnek minősül: ilyen az orvosi bizonyítvány, orvosi látlelet kiállítása, a segélyre való jogosultság igazolása is. Minden más esetben az új orvosi rendtartás — éppen a realitásokkal számolva — megengedi az önként felajánlott hálapénz utólagos elfogadását. Szigorúbb fegyelmi felelősség Fegyelmi vétséget követ el az orvos, ha az egészség- ügyi törvény s a végrehajtása tárgyában megjelent jogszabályok rendelkezéseit vétkesen megszegi. A fegyelmi felelősségről szóló rendelet új vonása, hogy az I. fokú fegyelmi hatóság jogával a közvetlen elöljárót ruházza fel. Ez lehetővé teszi. hogy a fegyelmi ügyekben minél gyorsabban, minél közvetlenebbül és hatékonyabban döntsenek. Tovább növeli a vezetők hatáskörét, hogy a fegyelmi eljárás során kiróható fegyelmi büntetések súlyosabbá váltak. A fegyelmi vétséget elkövető orvossal szemben a Munka Törvénykönyvében meghatározott fegyelmi büntetéseken kívül az alábbi fegyelmi büntetések szabhatók ki: 20 000 forintig terjedő pénzbírság, 3 hónaptól 1 évig terjedő eltiltás az orvosi magángyakorlattól, vagy az orvosi tevékenységtől. Az orvos a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedése után az orvosi tevékenységtől való eltiltás esetén 3 évig, pénzbírság és az orvosi magángyakorlattól való eltiltás esetén 2 évig a büntetés hatálya alatt áll. Ez alól jó munkája alapján korábban mentesíthető. Az új rendelkezések szerint is megmaradt az egészségügyi miniszternek az a joga, hogy ha véleménye szerint nem megnyugtató a fegyelmi határozat, újabb vizsgálatot rendeljen el. A rendtartás nemcsak az orvosokra vonatkozik, hanem általában a felsőfokú egészségügyi dolgozókra, az egészségügyi hálózatban mind nagyobb számban alkalmazott más szakemberekre. valamint az asszisztensekre, s az ápolónőkre is. Dr. Cs. I. Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy A FIM ROMHÄNYI ÉPÍTÉSI KERÁMIAGYÁRA (Cserépkályhagyár) még az idén megkezdi a fehér 150 x 150 mm-es, majd a későbbiek folyamán a minden igényt kielégítő, színes FAUCSEMPÉK GYÁRTÁSÁT Ugyancsak rövidesen sor kerül a többféle méretű és színű padlóburkoló lapok gyártására. Természetesen a továbbiakban is megrendelhetők és kaphatók gyárunkban az eddig gyártott termékeink. — Ízléses és szép kivitelű, mázas, festett és bisquit virágcserepek, különféle mintájú és színű cserépkályhák, valamint egyéb kerámiaipari termékek. Nagyobb tételű cserépkályha vásárlásánál 10% kedvezményt adunk. Kérjük, szíveskedjenek mielőbb bejelenteni igényeiket — jelezve a szükséges mennyiséget is — gyárunk régi és új termékeire. FIM ROMHÄNYI KERÄMIAGYÄR Romhány
