Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-09 / 186. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. augusztus 9. Töretlen fejlődés — emelkedő életszínvonal Hatalmas beruházások Világviszonylatban egyedülálló berendezések Hogyan lesz a cementből beton? Ipari televízión keresztül figyelik az automatizált cementgyár vezérlőtermében klinkcrképződés kényes folyamatát A „titokzatos" klinker Segít az elektronmikroszkóp tönkrement őszi vetést. Az ország számos részén csapadékhiánnyal kellett megküzdeni. A forró, száraz idő meggyorsította a gabonafélék érését, aratásuk az ország fő gabonatermő vidékein már megkezdődött. Javult az állattenyésztés helyzete, termelése tovább növekedett, húsból, tejből, tojásból meghaladta a tavalyi első félév termelését. Az állattenyésztési termékek állami felvásárlási tervét teljesítették. Az állam népgazdasági beruházásai megközelítették a 34 milliárd rubelt és 6 százalékkal múlták felül az 1971. első félévben üzembehelyezett beruházásokat. villanyenergiaipar, az elektronikai ipar, a műszeripar és egészben véve a gépipar. A fémfeldolgozó- és gépipar termelése a félév folyamán 11 százalékkal nőtt, ezen belül a Szerszámgépipari Minisztérium területén 11, a Műszeripari- és Automatizálási Minisztérium területén 15, a Gépkocsiipari Minisztérium területén 14 százalékkal stb. Az ipar „izomereje”, a szerszámgépgyártás, elérte aa évi 210 ezer egységnyi termelés színvonalát. Ma a világon csak két ország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok képes ilyen meny- nyiségű szerszámgépet, eny- nyl idő alatt, előállítani. nyei. Az első félévben ösz- szesen több mint 7 millió kilowatt kapacitású turbinát gyártottak és ehhez csakletes karriert futott be. Többnyire nem tisztán, hanem töltőanyaggal, homokkal és kaviccsal összekeverve alkalmazzák, amikor is ez a keverék fokozatosan keményedik meg, és a betonnak nevezett mesterséges kővé alakul át. Az a gondolat, hogy a követ és a fémet egyesíteni kellene, még a XIX. század elején felvetődött, de a vasbeton alkalmazása csak a portlandce- ment előállítása után kezdett elterjedni. mikroszkóp segítségével végzett ásványképződési megfigyelések sem vezettek eredményre, mert a cement és a víz „házasságakor” keletkező ásványok olyan kis méretűek, hogy a hagyományos mikroszkóppal nem figvelhetők meg. Csak az utóbbi másfél évtizedben vált lehetővé, hogy egyrészt az elektronmikroszkópiái, másrészt a röntgenográfiai Gzerkezeti-vizsgálatokkal betekinthessünk a cement ásványtanába. A klinkerképződés folyamatát már aránylag korán sikerült megismerni, mivel az égetéskor keletkező künkerásványok viszonylag nagy méretűek. Megállapították, hogy a kiindulási ásványokból — a mészkő kal- citjából és a különféle agyagásványokból — az égetés során vízvesztéssel teljesen új ásványok keletkeznek, a kovasavnak, az alumíniumnak és a kalciumnak bizonyos vegyületei. íme az új könnyű géptípus, a Jak—18T, mely kisebb változtatásokkal többféle célnak megfelel. Az alaptípus repülő súlya 1600 kg, sebessége 300 km/óra, repülési távolsága 1000 km, a hajtómű teljesítménye 200—300 lóerő. Ha tangépet építenek belőle, mindazokkal a segédberendezésekkel és műszerekkel ellátják, amelyekkel a Pilóta később a nagy gépen is találkozni fog. A speciális rendeltetésű változaton természetesen nincs szükség valamennyi berendezésre, csak a repülés veszélytelenségét biztosító minimális műszerekre és berendezésekre. Ha a gép télen- nyáron, éjjel-nappal repül, akkor a vakleszállás egyszerűsített rendszerét is alkalmazzák a repülőgépen. A sport- és mű repülőgépeknél, melyek csapán nappal és jó időben repülnek, csak rádió adó-vevő berendezés található. A képen látható típus — a Jak—18PM — műrepülő-változat, nagy sikerrel szerepel a nemzetközi versenyeken. Elkészült a „Fürdő-terv" 19 megye érdekelt — Mit tud a magyar víz? 1972. első felének eredményei arról tanúskodnak, hogy a Szovjetunió gazdasági és szociális téren az 1971—75-re szóló ötéves tervben megszabott feladatoknak megfelelően fejlődik. Az ipari termelés a múlt év első félévéhez képest közel hét százalékkal növekedett, az iparban 5,4 százalékkal emelkedett a termelékenység. A kolhozok és szovhozok sikeresen teljesítették a tavaszi vetés tervét. Bővült a gabonafélék, a gyapot, a cukorrépa és más növények vetésterülete. Pótolták a kedvezőtlen téli időjárás folytán jelentős területen Az ország gazdasági teljesítőképességének növekedésével a beruházásokat olyan létesítmények tucatjai és a nagy gazdasági komplexumok jellemzik, mint a Káma partján épülő gigászi autógyár, a nyugat-szibériai olajmedence feltárása, a legújabb — ötezer köbméteres — kohó alapjainak lerakása a Krivoj-Rog-i gyárban, a kolosszális vízi- és hőerőművek építése az ország keleti részein, stb. Az elmúlt félévet, mint az új ötéves terv eddigi másfél évét együttvéve is, a szovjet műszaki-gazdasági fejlődés mélyreható minőségi változásai jellemzik. Ebben az időszakban gyorsabb ütemben fejlődött a A szovjet ipar műszaki felszereltségének minőségi változásaira mutatnak a villamos-energiaipar eredméA cementkutatásban, csak az ötvenes években következett be újabb fordulat. amikor angol tudósoknak először sikerült felfedezniük, hogy a megkeményedett eenem 7 millió kilowatt összteljesítményű generátor járult. Ezekkel a gépekkel a világ néhány legnagyobb vízi- és hőerőművét fel lehet szerelni. Az 500 000—1 200 000 kilowatt teljesítményű szovjet generátorok családját az Elektro—72 nevű moszkvai nemzetközi kiállításon már bemutatták. E generátorok közül nem egy, de számos más különleges szovjet elektromos gép is világviszonylatban egyedülállónak számít. 550 ezer új lakás A kilencedik ötéves terv fő feladatként az életszínvonal lényeges emelését írta elő. A félév folyamán javultak a dolgozók életkörülményei. Ezt ,a következő adatok mutatják: továbbra is teljes a munkaképes lakosság foglalkoztatottsága; fél év alatt a dolgozók száma — a kolhozokat nem számítva — 2,4 millióval nőtt; a munkások és alkalmazottak havi átlagbére 3,5 százalékkal, a kolhoztagok keresete pedig 5 százalékkal emelkedett. Növekedett az élelmiszerek és a tartós használati cikkek fogyasztása. 1972. első felében az állam és a lakásépítő szövetkezetek erejéből rpintegy 550 000 új lakást építettek és adtak át a dolgozóknak. Ezen felül sok házat építettek a kolhozok és állami hitellel a lakosság saját erejéből is. A Szovjetunió lakossága 1972. július 1-én elérte a 247.5 millió főt és az összehasonlítási időszakban csaknem 2.5 millióval gyarapodott. mentben egészen apró méretű, új kristályok keletkeznek. Az elektronmikroszkóppal kimutatott első cementásvány a min,erajlógusok régi ismerőse volt. Kristály- szerkezete azonosnak mutatkozott a tobermorit ásványéval, amely nevét onnan kapta, hogy először Mull skót szigeten, Tobermory tengerpartján bukkantak rá. A tobermorit felfedezését azután a cementásványok egész sorának azonosítása követte. A cement megkötéséért azonban elsősorban a tobermorit „felelős”, a létrejött cement térfogatának ugyanis mintegy 50 százalékát az teszi ki. Megnyugtató módon leszögezhették tehát, hogy a cement megkötése folyamán a klinkerkristályok vízfelvétel közben új kristályos ásványokká alakulnak át. miközben a cement megszilárdul. Azokat az erőket, amelyek e megszilár.'ulás közben hatnak, csak legújabban sikerült tisztázni. Kiderült, hogy a tobermorit legdöntőbb tulajdonsága Az utóbbi 10—15 évben gyakran olvashattuk a lapok híradásaiban: 30—50— 70 C-fokos víz tört fel a fúrások nyomán, az Alföldön, a Duna—Tisza közén, a Dunántúlon, Miskolc, Szentes, Zalakaros vagy Gyula határában, szinte az ország valamennyi olyan helyén, ahol víznyerésre vállalkoztak. Az ember kellemesen megaz, hogy kristályai rendkívül kis méretűek: tű- vagy lapalakú kristályainak átmérője csupán mikronos nagyságrendű. így 1 cm3 tobermorit kristálynak a felülete több milliói!) négyzetcentiméter; e rendkívül nagy fajlagos felület a magyarázata annak, hogy a tobermorit kristálvkák oly nagy tapadóerőt fejtenek ki.. A felületi molekularétegek hatalmas vonzereje hatására a tobermorit kristálykák szorosan egymáshoz vagy az egyéb cementásványok és adalékanyagok szemcséihez tapadnak. A cementgyártás technológiája — ha alapjaiban nem is sokat változott az idők folyamán — a berendezések tökéletesítésével és a műszerezettség fokozásával ugyancsak sokat fejlődött, ami fontos feltétele a minőség biztosításának és fokozásának. lepődik e gazdagság hallatán és azon nyomban felteszi a kérdést: vajon jól hasznosítjuk-e Európában is páratlan természeti kincsünket? Az Országos Vízügyi Hivatal Vízellátási és Csatornázási Főigazgatósága megbízta a Vízügyi Tervező Vállalatot. hogy készítsen fürdőfejlesztési tervet. Minden megye egy vaskos iratköteg, benne térképek, grafikonok, adatok sokasága. Ezeknek összesítéséből — egy évi, nagy munka nyomán — készült el az ország fürdőtérképe. Mit olvashatunk le erről a térképről? Elsősorban azt, hogy szinte nincs az országnak a Mátra—Börzsöny hegységen kívül olyan része, ahol ne bugyogna elő értékes víz a földből, ha víznye. rési szándékkal lehatolnak a fúrók a mélybe. A II. ötéves tervben nagy ambícióval kezdtek a tanácsok,. a gazdaságok vízfúrásba, ám a III. ötéves terv idején ez a kedv némileg megcsappant. Miért? A vízfúrásokat nagy mélységben kell végezni a jó hozamú kutak létesítésének érdekében és ez sok pénzbe kerül. A vizek egy része gázos — ez veszélyeket is hord magában. A magas hőmérsékletű víz nagy áldás, de szakszerűtlen hűtése, vagy elvezetése közben elveszti értékes ásványi tartalmát. Jól meg kell tehát gondolni, hol, mire használják a vizet. Különösen fontos meggondolni a fürdő létesítésének tervét. A tervező szakemberek szerint a fürdő mindenütt a világon ráfizetéses és csak akkor hajt hasznot építtetőiének, ha vendéglátóipari létesítményekkel, szállodával, játéktermekkel, sportlétesítményekkel kombinálva építik meg. A most elkészült megyei fürdőfejlesztési tervben a meglevő 35o ezer fürdőférőhely megkétszerezését javasolják. Kidolgozták a 200—500—1000 —2000 és 5000 férőhelyes fürdők tervtípusait. A vidéki fürdők fejlesztéséhez hozzávetőleg 4—5 milliárd forint kellene, mert egy-egy fürdő — nagyságától függően — 2—40 millió forintba kerül. Ebben nem szerepel, a. szálloda, étterem, boltok, szolgáltató létesítmények építés sének költsége. A tervezők tehát azt javasolják, először a meglevő fürdőket kell kombinátokká építeni, azután kerülhet sor új fürdők létesítésére. A fürdőtérkép tanúsága szerint hazánkban 265 olyan település van, ahol — a megnövekedett idegen- forgalom és belföldi igény miatt — érdemes fürdőt építeni. ami nemzetközileg is jelentős dolog. A megfontoltság azt diktálja: Hévíz, Hajdúszoboszló, Harkány. Gyula és Miskolctapolca élvezze az elsőknek kijáró előnyöket a további fejlesztésben. Ezek a fürdők már a nemzetközi rangot is elérték. Érdemes foglalkozni a nyíregyháza-sóstói, a kaposvári, a győri, a szentescsongrádi, a büki, a mezőkövesdi, a sikondai fürdők tovább építésével. Még komplettebbé kell tenni a kecskeméti, a zalaegerszegi, a szolnoki és az egri uszodát. A tervezők 265 helységben javasoltak új fürdőépítést, de ebből pillanatnyilag csak 40- ben vannak meg a műszaki és építési feltételek. Ebből a 40-ből választ ki a közeljövőben az OVH ötöt-hatot. ahol megindulhat a munka és az állam is kinyitja a költségvetés „kasszáját”... Az európai államokban jó híre van a magyar hévizeknek, s egyre többen szeretnének fürdőinkbe eljutni. Gazdagok vagyunk e téren, de kiaknázásuk, okos felhasználásuk még hátra van. A most elkészült megyei fürdőfejlesztési terv jó alapot ad arra, hogy megtudjuk, milyen vizeink vannak, és hogyan gazdálkodjunk velük a jövőben. f. Szüts Dénes A portlandcementet 1824- ben egy angol kőműves, Joseph Aspdin találta fel. Az oltott mész és az agyag ke- , verőkét kiégetve olyan poranyagot kapott, amely vízzel összekeverve kőszerfi tömeggé szilárdult a levegőn. Ez az anyag olyan színű volt, mint az angliai Portland város környékén bányászott építőkő, ezért nevezte el Aspdin portland- cementnek a találmányát. A cement az elmúlt közel másfél évszázad alatt szédüA cementgyártás során a részben mésztartalmú, részben agyagtartalmú nyersanyagokat hatalmas forgó csőkemencékben ú. n. klin- kerré égetik, majd a kemény anyagot igen finomra őrlik. Az őrlés finomságának a cementgyártásban döntő fontossága van: 1 kg cementlisztben néhány száz milliárd klinkerszemcsének kell lennie. Sokáig senki sem tudta, hogy a klinkerből őrölt por miért keményedik meg, ha vízzel elegyítik. A cementkutatás hosszú évtizedek óta fáradozik azon, hogy ezt a kérdést tisztázza. Mindenekelőtt meg kellett vizsgálni azokat a folyamatokat, amelyek a cement ásványi alkatelemeiben végbemennek, amikor a kiindulási anyag klinkerré, majd kész építőanyaggá alakul át. Kémiai módszerekkel a kérdést nem lehetett teljesen tisztázná, de a polarizációs
