Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-05 / 183. szám

1972. augusztus 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A leesik eresebbek... Hogyan haladnak az ügyek? Csak kevesen fellebbeztek Soron kívül intézik az idősebbek segély kér elmét Számvetés Jászberényben A tanácsi ügyintézésről a szakigazgatási szervek mun­kájáról készült számvetés Jászberényben. A tapasztala­tok összegezéséből kiderült, hogy a tanácsi szervek ál­tal intézett ügyek mintegy 50 százaléka olyan, amely­ben közvetlenül a lakosság az érdekelt. Az elmúlt fél­évben jelentősen emelkedett az elintézett ügyek száma és javult az ügyintézés színvonala. Jászberényben az idén jú­nius végéig 53 152, a lakos­ság érdekeivel kapcsolatos ügyet intéztek a tanácsi szervek. Ez azt jelenti, hogy a város minden lakosának — korától függetlenül — fél év alatt csaknem két ké­relmét, vagy panaszát in­tézhették volha el. Jelenti továbbá, azt is, hogy az ilyen beadványokra fordít­ható munkaidő 40—50 perc ügyenként. A beadott kérelmeket, vagy panaszokat általában az állampolgárok érdekeinek megfelelően intézték el. Ezt bizonyítja, hogy a ta­nács 2751 döntése ellen mindössze 41 fellebbezés és hat panasz érkezett. Az el­intézetlen ügyek száma fél év alatt alig érte el a hat­vanak 44 esetben nem érte­sítették az ügyfeleket ar­ról, hogy panaszukról, vagy kérésükről csak később dön­tenek. A tanács szakigazgatási szerveihez a jászberényiek leggyakrabban adó és építé­si, valamint szóciális segély­kérelmekkel és lakásügyek­kel fordulnak. Sokan keresik meg olyan lakásigényekkel a tanácsot, amelyeket akár lakáshiány miatt, akár mert a kérel­mező nem jogosult lakásra, a tanács nem tud teljesíteni. Gyakori az olyan kérés, hogy a személyi tulajdon­ban lévő lakás tulajdonosa ahhoz kéri a tanács köz­reműködését, hogy bontsa fel a lakásbérletbe vonatkozó megállapodást, s a lakónak adjon lakást. Ilyen esetek­ben a lakáshiány miatt a ta­nács nem tud segíteni. Soron kívül intézkednek viszont amikor rászorult idős emberek szociális se­gélykérelméről van szó. A szakigazgatási szer­veknek azokat a döntéseit, amelyek ellen az ügyfél fel­lebbezett, vagy panaszt emelt, a felsőbb szervek ál­talában jóváhagyták. Az el­múlt fél év alatt 20 ilyen eset volt, négy alkalommal megsemmisítették, négy­nél pedig méltányosságból megváltoztatták a városi szakigazgatási szerv dönté­sét. Jelentős azoknak az állam­polgároknak a száma, akik nem saját érdekükből for­dulnak a tanácshoz. Az év első felében 132 közérde­kű bejelentés érkezett a vá­rosi tanácshoz. A szakigaz­gatási szervek ezekben az ügyekben minden esetben különös gonddal jártak el. Mintegy nyolcvan játék­filmet és kilencvenhárom rövidfilmet mutattak be a mozik az első félévben. A 363 ezer előadást 37 millió 700 ezer néző tekintette meg — tanúsítja a MOKÉP fel­mérése. A magyar alkotások kö­zül elsőként kell említeni a Jelenidőt; félév alatt majd félmillióan látták. A „He­kus lettem” negyedmillió ér­deklődőt vonzott. Másfél- százezernél több látogatója volt a „Még kér a nép”-niek, az úgy látszik örökéletű — „Hyppolit a lakáj” nem egészen egy hónap alatt ne­gyedmilliós film lett. A külföldi alkotások kö­zül elsősorban két haladó film ért el átütő sikert. A Jane Fonda főszereplésével készült „A lovakat lelövik ugye?” című amerikai film félmillió nézővel vezeti a listát. Rekordot ígér az „Egy rendőrfelügyelő vallo­mása az államügyésznek” fél hónap alatt 130 ezren voltak kíváncsiak rá. Ugyancsak széles körű érdeklődés kí­sérte „A jégsziget foglyai” és a „Felszabadítás” című szovjet filmeket. Az Erdőgazdasági Fűz- és Kosáripari Vállalat békési kosárgyárában 600—700 féle terméket gyártanak. Az évi 60 millió forintos termelés nagy részét exportálják. (MTI foto Hadag János felvétele—KS) Petőfi szülőhelye városi rangot kér Barlangvasút és szauna Kiskőrös Tanácsa határo* zatban foglalta össze a tele­pülésfejlesztési munka eddi­gi eredményeit. A dokumen­tumban a nagyközség tanácsa azzal a kéréssel fordul a Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága útján a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsához, hogy Pe­tőfi szülőhelyét nyilvánítsa várossá. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága jóváhagyta a kiskőrösiek kérelmét. Kiskő­rös rendelkezik mindazokkal a községektől megkülönböz­tető jellegzetességekkel ame” lyek feltételei a várossá szer­vezésnek. Közvetlen vonzáskörzetében 30 ezren élnek. Belterületi Tovább javulnak a szak- munkásképzés oktató-nevelő munkájának anyagi feltéte­lei: a szeptember elsején kezdődő tanévben további új iskolaépületeket tanműhelye­ket adnak át rendeltetésük­nél!. Hódmezővásárhelyen 15 tantermes iskola és 120 mun­kahelyet biztosító tanmű­népességének — jelenleg 11 ezer fő — évi növekedési üte­me sokszorosan meghaladja az egy százalékot, amely fel­tétele a városi rang elnyeré­sének. A város-jelölt nagyközség eddig nyolc új intézménnyel, s 69 egy—négyemeletes lakó­házzal gyarapodott. Petőfi szülőhelye egyéb­ként az 1700-as évek végétől 1882-ig csaknem száz éven át mezőváros volt. Akkor vi­szont kizárólag nagy lélek- száma miatt kapta meg e cí­met, most pedig gazdasági és kulturális funkciójával is megfelel a mai kisváros iránt támasztott, összehasonlítha­tatlanul magasabb követel­ményeknek. hely, Szolnokon 12, Kapuvá- rott és Barcson pedig hattan­termes iskola épült. Előrelát­hatólag az év végén — be­fejezik Siófokon is az új tíz­tantermes iskola építését. A Munkaügyi Minisztérium az idén összesen 200 millió forintot fordít új szakmun­kásképző iskoláK építésére. Az észak-magyarországi in­tézőbizottság negyedik ötéves programjában előkelő helyet foglal el a világhírű Aggte­lek—jósvafői barlangvidék fejlesztése. — Az elfogadott irányelvek alapján már meg­nyitották az aggteleki idegen- forgalmi átkelőhelyet, s a Borsod megyei Tanács Ide­genforgalmi Hivatala tizen­egy faházból álló hétvégi pi­henőtelep kiépítését kezdte meg, amelyet augusztusban átadnak rendeltetésének. — Most rögzítették az újabb idegenforgalmi beruházások sorrendjét. Első helyen sze­repel ezek között a csónakázó tó kialakítása. A másik új­donság a barlangvasút lesz. Megvalósítása mintegy ötmil­lió forintot igényel. A bar­langvasút a vöröstói bejárat­tól a vaskapuig két és fél ki­lométeres szakaszon közleke­dik majd. A Baradla—aggte­leki részben lévő Denvérág egyes részei teremmé széle­sednek. Itt már most is adot­tak a szauna fürdő létesítésé­nek feltételei. A szauna úgy építhető ki, hogy a barlang egyedülálló természeti csepp­kőértékeit nem érintik. A műszakilag kidolgozott ter­vezetet az intéző bizottság plenáris ülése elé terjesztik jóváhagyás végett Kétszázmillió forint új szakmunkásképző iskolák építésére H'lllllllllilillllllilllltllllf III lllllllllllltlllttllllllllllillfltllllllllfltltl!]l!lllllllf illillMIIIIHIIIIIIIHIIltMllllllltlIHIIIInRIlllHllllllllilllllllf Nyár van, ubor­kaszezon. Irigy­lem a bél-politi­kusokat. Ott min­dig van egy kis gyilkosság, vagy besurranó lopás. Adott a téma. Nem úgy mint nekem. Pedig azt mond­ják, a téma az ut­cán hever, csak le kell hajolni ér­te. Vagy leülni, — egy-két évet. Robosztus alak lép be. — Verset hoz­tam! — Nincs isten! — gondolom. Nem mondhatom, nem vagyunk egy súlycsoportban. — Miről írt? — A Tiszáról. — Arról Petőfi is írt. — Hol van az tőlem! Megszeppenve végignézem. — Ki küldte hozzám? — A Borzák elvtárs. (Gondoltam. Na megállj, Lajos.) — Uram, az ön fantáziadús gon­dolatai nem fér­nek meg egy vers béklyóba vert ke­retei között. Gaz­dagabbak, széle­sebb körűek an­nál. — Ezen én is meditáltam. — Na látja. Vers helyett írjon regényt. — Igaza van. Két hét múlva hozom. — De ne hoz­zám. Hozzám csak ezek az icurka- picurka, kurtács­ka versek tartoz­nak. Vigye Bor- zákhoz. Még kezet is nyújt, annyira örül. Hát még én... Azért furdal egy kicsit a lelki­ismeret. Nem kellett volna a Lajosra szabadí­tani. Rövid, a nyugal­mam. Két részeg kap el a folyosón. — Írjon rólunk, megfizetjük! — Ugyan mit írjak? — Fogadtunk. Az MTE-meccs közben versenyt futunk a pályán. Egy leveles boro­na lesz a nya­kunkban. Csak tudnám, milyen az a leve­les borona. Min­denesetre szép látvány lesz. — Borzák elv­társ az ügyeletes, tessék őt keresni. Néhány perc múlva öklét ráz­va jön Lajos. Pe­dig örülhetne, asz­talára tettük a témát. De nem örül. Mérgelődik. — Milyen em­berek vagytok *i? Nos, erről már a cigányok is vé­leményt mondtak. Egyszer betévedt egy házaspár Császtvai Pistá­hoz. — Van-e mun­ka? — Van. Milyen rovatban akarnak dolgozni? — Nekünk mindegy. — Olvasni tud­nak-e? — Azt nem. — Akkor baj van, mert sok új­ságíró nem tud írni. de olvasni mindegyik. — Hát ez nem az építőipar? — Nem. ez a szerkesztőség. — Jaj, Lajos. Lajos hová kerül­tünk, gyerünk in­nen gyorsan. Gyerünk mi is az utcára. A té­ma ott hever. Ha az nem, az én két részegem bizto­san. Feltehetően győztes verseny­ről álmodnak. Nyakukba babér- koszorú helyett leveles boronát akaszt a tisztes­ségben megöszült zsürielnök. Simon Béla lUllillllllllIlllliíllllllli I I I I l.il!lllll|:|::lllli;l!lli:llil,llni l lllli;lill.illlli,ll!liil!lli;illlI||||l!il|!|l!ldl!.lilli,|;i!!HII]|lllllllill']|lll!,l!ll"llir Uborkaszezon Hamarosan megkezdődnek a korrepetálások — Szeptember 2-án lesz az első tanítási nap — A nevelési ért ekezletek programj a Az idén is voltak olyan diákok, akik nem tölthet- ték teljesen zavartalanul a nyári vakációt, mert egy vagy két tárgyból megbuk­tak és készülniük kellett a javítóvizsgára. Felkészülésük segítésére az iskolákban hamarosan megkezdődnek a korrepetálások. Ennek kere­tében azok a pedagógusok foglalkoznak a diákokkal, akiknek tantárgyaiból nem feleltek meg a követelmé­nyeknek; A javító és osztályozó vizsgákat az általános és a középiskolákban egyaránt augusztus utolsó hetében bonyolítják le. A vizsgák pontos idejét az igazgató ha­tározza meg és a tanintézet hirdetőtábláján közzéteszik. Ezen túlmenően a vizsga idejéről és a szükséges tudnivalókról az iskolák értesítik a tanulók szüleit. Az a diák, aki a javítóvizs­gát indokolatlanul elmu­lasztja, tanulmányait csak osztályismétléssel folytathat­ja. A javítóvizsgákat köve­tően, a tanévnyitó ünnepség előtti munkanapon, augusz­tus 31-én lesznek a pótbeírá­sok azoknak a tanulóknak a részére, akik valamilyen ok­ból júniusban nem iratkoz­tak be. A pedagógusok nyári va­kációja augusztus utolsó he­tében ér véget. A nevelőtestületek kollek­tíváinak tagjai egy héttel a tanév kezdete előtt „vo­nulnak be” iskolájikba, hogy elvégezzék a tanév­kezdés előkészítésével kap­csolatos feladatokat. Ugyancsak augusztus utolsó hetében, az igazgató által megjelölt napon tartják a tanévnyitó értekezletet mind az általános, mind a közép­iskolákban. Szeptember elsején rende­zik országszerte a tanévnyitó ünnepségeket, 2-án lesz az első tanítási nap. Szeptem­ber első hetében alakítják ki az osztályok végleges órarendjét. Az általános is­kolák legifjabb diákjai, az elsőosztályoeok a tanévkez­dést követő heteket jórészt azzal töltik majd, hogy meg­ismerkednek az iskolai élet­tel, a magatartásbeli köve­telményekkel. A többi ősz.; tályban az első hetek az előző ok* tatási év anyagának is­métlése jegyében telnek el, szeptember közepén térnek át az új tananyag feldolgozására. Az 1972—73-as tanévben — a művelődésügyi minisz­ter utasítása értelmében — két nevelési értekezletet tartanak az iskolákban. A novemberi tanácskozás té­mája valamennyi alsó- és középfokú oktatási intéz­ményben: az MSZMP Köz. ponti Bizottsága közoktatás­politikai határozatának fel­dolgozása. Az 1973 áprilisá­ban sorra kerülő nevelési ér­tekezlet témáját az igazgató jelöli ki­Eloszlatták a félreértéseket A Belkereskedelmi Minisztérium állásfoglalása Nemrégen lépett életbe a belkereskedelmi miniszter rendelete, amely megszigorí­totta a szeszárusítást, és in­tézkedett arról, hogy a fia­talok meddig tartózkodhat­nak este a vendéglátó^ és szórakozóhelyeken. A tapasz­talatok azt mutatták, hogy a rendelkezés egyes pontjai fél­reérthetők, illetve nem min­den üzlettípusra érvényesít­hetők. A rendeletnek főleg három pontja adott vitára okot. Ezért a minisztérium a rendetet végrehajtására ki­adott állásfoglalásában egy­értelműen tisztázta a vitás kérdéseket, amelyekről tájé-1 koztatták az MTI munkatár­sát. Az önkiszolgáló éttermek az előírás szerint — amely azért született, hogy ezeket rendeltetésüknek megfelelően az étel-értékesítésre szorítsa — sör Kivételével szeszesitalt nem árusíthatnak. Van azon­ban sok olyan önkiszolgáló étterem, amely egyidőben többféle értékesítési formá­ban működik, az étkezési csúcsidőn kívül, különösen az esti órákban áttér a hagyo­mányos kiszolgálási formára. A Balatonnál, a kirándulóhe” lyeken több önkiszolgáló ét­terem például este zenés szórakozóhellyé alakul át, illetve messze környéken csak ez árusított eddig szeszesitalt. Ezekre az üzletekre a rende­let korlátozása — miszerint az önkiszolgálás ideje alatt csak sört értékesíthetnek — nem vonatkozik. A hagyomá­nyos árusítási formával is dolgozó önkiszolgáló étter­mek tehát — a hagyományos felszolgálás időszakában és helyén — az italmérési enge­délyben feltüntetett válasz­tékban árusíthatnak szeszes­italt. Ez vonatkozik a kirán­dulóhelyeken, a strandokon működő, önkiszolgálást is al­kalmazó éttermekre, vendég' látó üzletekre is. A rendelj megszabta, bog? a fiatalok szülői felügyelettel is csak 21 óráig tartózkod­hatnak szórakozóhelyeken és rendezvényeken. A miniszté­riumi állásfoglalás most tisz­tázta, hogy az ifjúsági par­kok és táborok, a lakótelepi ifjúsági klubok és a vendég-1 látó üzletek ifjúsági szóra” koztató rendezvényeire a kor­látozás nem érvényes. — Az ilyen helyiségekben és ren­dezvényeken — miután ép­pen a fiatalkorúak kulturált szórakoztatását szolgálják —■ időkorlátozás nélkül tartóz” kodhatnak a fiatalok. A 18. évüket be nem töl­tött, szállodában lakó és az ottani éttermet látogató fia- , talkorúakra ugvancsak nem vonatkozik az időkorlátozás; A tiltó rendelkezés — bár az előírás csak a szállodákat érinti — értelemszerűen az egyéb közhasznú szálláshe­lyeken (kemping, turistaház.' turistaszállás. — ideiglenesen közhasznú szállássá alakított kollégium stb.l lakó fiatalko- rúakra sem teried ki; idő' korlátozás nélkül látogathat­ják e szálláshelyek éttermeit. Étkezéshez csők sört

Next

/
Oldalképek
Tartalom