Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-27 / 202. szám

1972. augusztus 21. SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP 3 A koordinációs jog Gazdasági életünkben fon­tos szerepet töltenek be a nagyvállalatok. Fejlődésük­ben jelentős része van an­nak, hogy a gazdasági ve­zetők és a pártszervezetek túlnyomó többsége ma már a nagyvállalatot egységes egészként fogja fel, felis­merve és hasznosítva e szer­vezeti forma előnyeit. Pártunk szervezeti életé­ben a területi elv érvénye­sül. Ezért a pártszervezetek irányítása nem követi telje­sen a vállalati irányítás szervezeti rendjét, a köz­ponttól távolabb eső gyár­egységek pártszervezeteire nem terjed ki a vállalati pártszerv hatásköre. A mun­ka összehangolására, koordi­nálására azonban ezen a te­rületen is szükség van. Ezért a párt vezető testületéi úgy­nevezett koordinációs jog­körrel ruházták fel a válla­lati pártbizottságokat, vala­mint a trösztök és vállala­tok központjaiban működő csúcs- és alapszervezeti ve­zetőségeket. Az összehangolás tartalma A koordinációs jogkörrel rendelkező pártszervek vál­lalatuk feladatainak megol­dásában kétirányú munkát végeznek. Egyrészt közvet­lenül irányítják a hozzájuk tartozó pártszervek munká­ját. s teendőikre vonatko­zóan különféle határozato­kat hoznak. Másrészt: a vállalat gazdasági egységei­nél működő és területileg más pártszervek irányítása alá tartozó pártszervezetek­nek a vállalat egészét érin­tő lényeges kérdésekben — az egységes feladatkialakí­tás, értelmezés és végrehaj­tás érdekében — ajánláso­kat tesznek, konzultálnak és megállapodnak velük. A koordináció — termé­szetesen — elsősorban és döntően a termeléssel és gazdálkodással kapcsolatos pártmunkára terjed ki. A gazdaság és a politika ösz- szefüggéséből adódóan azon­ban soha nem válhat szét tisztán termelési és tisztán politikai feladatokra. Aho­gyan nem nélkülözi a poli­tikai tartalmat a dolgozók­nak a tervek kialakításába való bevonása, vagy az anyagi ösztönzés formáinak helyes és célszerű kialakí­tása, ugyanúgy a politikai jellegű kérdések sem füg­getlenek a termeléstől. Néhányat szükséges külön kiemelni a tennivalók közül, ilyen feladat az egységes vállalati szemlélet kialakí­tásának segítése; a gyáregy­ségek, telephelyek és a nagy- vállalat érdekeinek szinteti­zálása; a párt gazdaságpoli­tikájának megfelelő törek­vések ösztönzése és segíté­se; a vállalati gazdálko­dás során szerzett tapasz­talatok átadása a gyáregy­ségi pártszervezeteknek, hogy azok a maguk működési te­rületén a gazdasági vezető­ket megfelelően tudják ser­kenteni az eredményesebb, hatékonyabb munkára. Tapasztalatok bizonyítják, hogy a koordinációs jogkör­rel rendelkező pártszervek közül mind több értelmezi helyesen és jól feladatát. Az utóbbi években munkájuk tervszerűbb, következete­sebb, átgondoltabb lett. Nagy figyelmet fordítanak a kér­dések helyes kiválasztására, a gyáregységi pártszervezetek­kel fenntartott kapcsolataik (rendszeresek és kölcsönö­sek. Javult a tájékozottság egymás munkájáról és tevé­kenységéről, amit elősegít a munka- és intézkedési ter­vek cseréje. információk küldése. A területi pártbi­zottságokkal tartott kapcso­lat is javult, különösen ahol erre kölcsönös igény jelent­kezett Helyiden nézetek Mindezek mellett a koor­dinációs munkában több szélsőséges nézet és helyte­len gyakorlat tapasztalható. Ilyen például. amikor a koordináló pártszerv a jog­kör gyakorlását szinte min­denre kiterjesztve képzeli el esetenként még a gyáregy­ségi pártszervezet belső éle­tét érintő kérdésekre is — vagy a szükségesnél jóval gyakrabban rendeznek ta­nácskozásokat. Közülük né­hány különféle állandó jel­legű szervezeti kereteket is létrehozott titkári kollektí­va, titkárok tanácsa, koor­dinációs bizottság, stb. el­nevezéssel. Ez félreértése az erre vonatkozó párthatáro­zatoknak, s semmiképpen nem helyeselhető. A pártszervek egy másik csoportja viszont a koordi­nációs jogkört egyáltalán nem gyakorolja. Néhol — főleg a gyáregységeknél — a határozatot nem is ismerik, pedig a koordináció iránti igény a részükről jelentke­zik a legerőteljesebben. E szemléletek, illetve gyakor­lat közös vonása, hogy nem értik a koordinációs jog lé­nyegét, vagy formai megkö­zelítéssel igyekeznek eleget tenni a feladatnak. Akadályozzák a munka eredményességet a koordi­nálásra helytelenül kiválasz- . tott témák, az állásfoglalás kialakítására alkalmatlan előterjesztések, a téma elő­zetes ismeretének hiányában összehívott megbeszélések. Ugyancsak helytelen, ha túl­zott mértékű szelektálás nélküli információhalmaz zúdul a gyáregységi párt- szervezetekhez. vagy ellenke­zőleg, még a legszükségesebb információról sem gondos­kodnak. Van, ahol a gazdasági ve­zetés szakjellegű előterjesz­tését vitatják meg a téma politikai megközelítése nél­kül, vagy a teljes értékű tájékoztatás hiányában a gyáregységi titkárok számá­ra nincsenek meg a helyes állásfoglaláshoz szükséges feltételek. Ez is közrejátszik abban, hogy ilyenkor a résztvevők nem a vállalat közös érdekeit tartják szem előtt, hanem egyoldalúan helyi érdekeiket képviselik. Még mindig előfordul, hogy különböző fórumokon azonos témákat, azonos módon vi­tatnak, ami felesleges pár­huzamossághoz, átfedés­hez vezet. Az eredmények és a hiá­nyosságok egyaránt tükrözik a pártszervezetek útkereső törekvéseit. Esetenként — a helytelen jelenségek miatt — az erőfeszítések nem ve­zetnek azonos értékű ered­ményhez. Hogy ez megvál­tozzék, abban természetesen a koordinációs munka tar­talma a döntő, de az alkal­mazott formáknak is meg­van a maguk szerepe. A célsaerű formák E formák igen változato­sak. Közülük a legjellegze­tesebb és a legjobban be­váltak, leginkább ajánlha­tók az alábbiak: Az egyik legjellegzetesebb módszer, hogy a koordiná­ciós jogkörrel rendelkező pártszerv összehívja a gyá­rak. gyáregységek pártszer­vezeteinek titkárait előre meghatározott témában. Az összehívás és a megbeszélés megfelelő előkészítés után történik. A helyszín változó, egybekötik egy-egy gyáregy­ség megismerésével. Célszerű az is, hogy a vállalat pártszervezeteinek titkárai rendszeresen részt vesznek az igazgatói tanács­nak a középtávú és éves tervet tárgyaló ülésein. Ked­vező hatású a párt- és a gazdasági vezetők együttes látogatása a gazdasági egy­ségeknél, személyes konzul­tációk folytatása az oltani vezetéssel a meglévő gon­dokról. feladatokról. Ajánlható forma a nagy­vállalati és az érintett gyár­egységi pártszervezetek veze­tő testületéinek időnkénti együttes ülése. Célszerű az is, ha a nagyvállalati párt- bizottság vagy végrehajtó bizottság ülésére időnként meghívják a gyárak párttit­kárait, vagy az érintett gyár párttitkárát (esetleg gazda­sági vezetőjét), a gyári párt- bizottság, illetve végrehajtó bizottság ülésére pedig meg­hívják a nagyvállalat párt­titkárát. Az is hasznos, ha a párttitkárok meghívást kapnak a vállalati szakszer­vezeti tanács ülésére. Jó, ha a területileg ille­tékes irányító pártbizottság az adott gyáregység mun­káját tárgyaló ülésére meg­hívja a koordinációs joggal rendelkező pártszervezet tit­kárát (esetleg a vállalat ve­zetőjét). Előreviszik a mun­kát a felügyeletet gyakorló illetékes pártszervekkel foly­tatott tájékoztató, tájékozó­dó, vagy egyeztető jellegű megbeszélések is. Mindezek a formák ott hoznak igazán eredményt, ahol a tartalmi kérdéseket helyesen értelmezik. Más szóval: ahol a helyi, az össz- vállalati és n népgazdasági érdekek minél jobb össze­hangolására törekednek, hi­szen a koordinációs jog is végeredményben e cél szol­gálatában áll. Somogyi József az MSZMP KB alosztály­vezetője \ 7 r •• • ízugyi dolgoíók a vietnami gátakért 'liltahozó gyűlések a megyében Az Országos Béketanács felhívására szeptember 2- től indokínai szolidaritási hét lesz hazánkban. A vi­etnami háború ellen meg­hirdetett nagyszabású béke­akció előtt a vízügyi dolgo­zók országszerte röpgyűlé- seken tiltakoztak ., vietna­mi gátakra zúdított bomba­támadások ellen. Megyénkben a Középti- szavidéki Vízügyi igazgató­ság szolnoki központjában, termelési üzemében és gép­telepén. valamint a szolno­ki, a mezőtúri, a karcagi és a jászkíséri szakaszmérnök­ségen holnap délelőtt 10 órakor több rm'nt kétezer vízügyi dolgozó emeli fel szavát az amerikai barbár offenzíva ellen és küldi el tiltakozó táviratát P Béke Világtanácsnak. Növekedett a véradások száma A Vöröskereszt megyei mérlege A Magyar Vöröskereszt Szolnok megyei vezetősége összegezte és értékelte a szervezet múlt félévi ered­ményeit. Magyar Gyula, a Vöröskereszt megyei titkára az elmúlt időszak munká­ját a következőképpen fog­lalta össze: — Megyénkben jelenleg háromszázhetven munkahe­lyi, lakóterületi és hivatali vöröskeresztes szervezet mű­ködik. Ezerötszázhatvanhét új taggal gyarapodott a me­gyei szervezet, s ezzel har­minckétezer fölé emelkedett a tagok száma. A szervezet munkájában tevékenyen vesznek részt a megye orvosai és egészség- ügyi dolgozói. Jelenleg négy- százhetvenkét orvos és két- ezerötszázötvennyolc egész­ségügyi dolgozó segíti a szer­vezet munkáját. Az elmúlt félévben több mint négy­száz egészségügyi előadást tartottak és hetvennégy el­sősegélynyújtó tanfolyam zá­rult eredményesen a tsz-ek- ben és az üzemekben. To­vább erősödött az önkéntes véradómozgalom. 1972. első felében tizenegyezerhetven- öt véradó biztosította a kór­házak és egyéb egészségügyi intézmények folyamatos vér­ellátását. Befejezéshez közeledik a Szolnoki Cukorgyár rekonst­rukciója. Az üzemi főpróbát szeptember 7-cn cs 8-áu tart­ják, a cukorgyártási kampány 15-én indul. Képünkön az új 3 ezer tonnás (nagy teljesítményű DOS diffúzión az utolsó „simításokat” végzik. Szakosított tehenészeti telep •• Örményesen kitüntettek, megjutalmazták a legjobb dolgozókat Átadták tegnap örménye­sen. az Új Élet Termelőszö­vetkezet 1. sz. üzemegysé­gében felépült szakosított tehenészeti telepet. Az új létesítményt bemutatták a meghívottaknak, akik között ott volt Fehér Miklós, a tö­rökszentmiklósi járási párt- bizottság első titkára és Su­ba István, a nagykunsági tsz-szövetség titkára is. Tizenkilenc millió két­százezer forintjába került a tsz-nek ez a beruházás, amelyet saját erejéből va­lósított meg. Brigádja a Bács-Kiskun megyei Beruhá­zási Vállalat tervei alapján építette a szociális és üze­mi épületeket, amelyek gé­pészeti berendezéseit a gép­műhely dolgozói szerelték, sőt nagyrészt készítették is. A 336 tehén tartására al­kalmas két istállóban külön figyelmet keltett az a trá- gvalehúzó-szerkezet. amely Kövesdi István, a tsz gépé­szeti főmérnökének újítása­ként az országban itt ké­szült, és itt mutatták be Lovashajnokság Mi folytatódik a verseny Jiszboidoyh ízűn A csendesen szemerkélő esőben csak néhány korai néző figyelte esőkabátok alatt összebújva a verseny kezdetét. A kettes és a né­gyesfogatok 20 kilométeres terepversenyével indult teg­nap a területi lovasbajnok­ság harmadik fordulója Jászboldogházán. A részt­vevő nyolc lovasszakosztály - ból ötvenen álltak rajthoz, hogy összemérjék tudásukat. — Az ember és o ló tö­kéletes összhangján múlik minden lovasszám, — mond­ta Velkei István, a kettes fogatok múlt évi győztese. — Ismerni kell a partne­rek” minden szeszélyét, szo­kását, mert különben nem teljesitik az ember akaratát, öt éve versenyezek már ez­zel a két almásderessel, 1970-ban a híres hortobágyi hajlók clöl hoztuk el a dí­A ncgycsfogalok tcrcpverscnyc jat, most még sem úgy men­tek a lépésszakaszon, ahogy akartam volna. Majd az ügyességin talán be tudom hozni ezt a hátrányt. A fogatok versenyén há­rom szám után (terephajtás, díjhajtás, akadály) pontjait összegezve ítél a zsűri. A lovaglás esélyesei a hatvani Lenin Tsz verseny­zői. 1968 óta folyamatosan nyerik a bajnokságot. Tízta­gú csapatuk tehetséges fia­talokból ált, löbbségük a Lenin Tsz-ben dolgozik. Pe- sárdi István négy éve kezd- 1e a lovaglást, eddig kél arany és egy bronzérmet szerzet!. — Mestereink keményen foglalkoztatják a -csapatot. Hétfő kivételével minden délután edzésünk van, és sokszor mi jobban „hab­zunk”. mint n lovak. Dekái eredmény csak szívós mun­ka árán születhet. A kétnapos verseny mai számai lesznek érdekeseb­bek, látványos lovasjátékok, fogatbemutatók, akadályver­senyek Megyénket a jász­berényi és a jászboldogházi fogatosok, valamint a kő- telki lovasiskola versenyzői képviselik. üzem közben először. Hason­lót a svédek gyártanak A telep sok más szerelőipari munkájáról szintén olvan büszkeséggel szóltak a ven­dégeknek. mint saját — sok­sok nehézség árán létleho­zott — alkotásukról. Az állattartás és gondozás minden művelete korszerű­en gépesített. nagyrészt automatizált. Ilyen a belső légtér páratartalmát és hő­mérsékletét szabályozó szel­lőzőrendszer is. A tej útja az NDK-ból vásárolt Elfa- gyártmányű fejőberendezés­től üvegcsőrendszeren át vezet a négyezer literes hű- tő-tejházig. Ugyancsak a korszerűség jellemzi a 114 férőhelyes borjúnevelőt s az ellető-istállót is. Méltán szólt elismeréssel Pillió Zoltán tsz-elnök a telep építésében és szerelé­sében tanúsított helytál­lásról, amelyért jutalmakat és kitüntetéseket adott át a legjobb munkát végző szövetkezeti dolgozóknak. Egvikük — Varga Lajos — a Mezőgazdaság Kiváló Dol­gozója miniszteri kitüntetést kapta. Hatan Kiváló Tsz-tng ielvónvt. nvolcan pedig Ki­váló Dolgozó oklevelet kap­tak. ötvenhárom dolgozó részesült anyagi elismerés­ben. s emellett a hét leg­jobb szakmunkás jutalom­szabadságot kapott. Iparcikkáruház Desenyszöqön A besenyszögi ÁFÉSZ boltjai az első félévpen a megyében Szolnok után a legnagyobb forgalmat bo­nyolította le. A jobb áruel­látás érdekében a Palotási Állami Gazdaság területén 140 négyzetméter alapterü­letű élelmiszerboltot nyitot­tak. A Kossuth Tsz-től át­vették az építőanyag és a ta­karmány értékesítését. Ez évben építették a törpejég- gvárat és a fűthető buszmeg­állót is. Nagy problémája az ÁFÉSZ-nek. hogy helyiségei régiek, szűkek. nem alkal­masak a korszerű, vizuális árubemutatásra. Ezért egy 450 négyzetméter alapterü­letű 4 millió forint értékű vegvesiparcikk-áruház épí­tését tervezték az ÁFÉSZ központi iroda udvarára. A MÉSZÖV választmánya 3 millió forinttal ámogatja az építkezést.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom