Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-27 / 202. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xxm. évf. 202. sz. 1972. aug. 27., vasárnap. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Nélkülözhetetlen erő £fZÓlam? Nemcsak! Bár sok mindenre mondjuk, de aztán az idő lépten-nypmon, korrigál. Minek ak­kor ez a jelző? Van-e gyakorlati értelme? És egyáltalán: mire gondolunk? Amit pótolhatatlannak tartunk, elég prózai. A munka- versenyről vallotta ezt nemrég egy szocialista brigádvezető. S ami miatt hangsúlyozta: helyenként, időnként a ver­senyről — elegendő ismeret híján — többen úgy véleked­nek, hogy eljárt felette az idő, s ma már a technikai „kényszerpályákkal” pótolható a lelkesedés, az áldozatvál­lalás, a közösség szolgálatának szándéka. Vagyis, amit a verseny résztvevői produkálnak — azt különböző intézke­désekkel, jól szervezett munkával is el lehetne érni. A szervezettség a technika mindenhatóságába vetett hitet az élet eddig mindig cáfolja. Bebizonyosodott: a leg­tökéletesebb szervezet sem nélkülözheti a többet, jobbat akarást. Annál az egyszerű oknál fogva, hogy a technikát az ember hozza létre, ő működteti — soha le nem zárható tapasz ta latgy ű j téssel. A verseny különösen nagy lendítő erő a mi viszo­nyaink között. Akkor is az volt, amikor a terme­lés feltételeinek hiányát, a vezetés, a szervezés elmaradottságát pótolta, mert akkor azok fékezték az elő­rehaladást. S a verseny, a munkások közös összefogása min­dig és mindenkor a visszahúzó erőkkel küzd meg. A gazdálkodás bonyolultságából is adódik, hogy or­szágosan is, meg helyileg is mások a gondjaink, és azok másként vetődnek fel, mint évekkel ezelőtt. De a verseny­nek változatlanul az a rendeltetése, hogy könnyebbé, szeb­bé, gazdagabbá tegye életünket, munkánkat. Az út igen, változatos. Természetes, hogy ismét újra számba kell ven­nünk: a vensenymozgalom mennyiben felel meg a követel­ményeknek, hogyan teljesíti célját. Tényleges lendítő erővé ugyanis csak altkor válik, ha a társadalom előtt álló fel­adatok mind tökéletesebb megoldását szolgálja. Ellenkező esetben viszont csupán szélmalomharc és szemfényvesztés — napok pora is elég, hogy ellepje hírét. S mindezt azért lényeges elmondanunk, bár tagadha­tatlan a mozgalom nagy lendítőereje, az is tény, hogy ezt konkrétan még nem mindenütt ismerték fel, s nem élnek e lehetőséggel úgy, ahogyan, lehetne és kellene. i pártszervezeteknek ezért segíteniük kell a reális helyzet megismerését, a mozgalom konkrét céljai­nak meghatározását. Jó alapot ad ehhez a Köz­ponti Bizottság 1971. december 1-i határozata, amely hang­súlyozza: a szocialista munkaverseny-mozgalom általános céljait a IV. ötéves tervre alapozva kell meghatározni, s biztosítani kell, hogy a munkaverseny segítse a tervek tel­jesítését, a technika és gazdaság korszerűsítését, a terme­lés mennyiségének* növelését. Az iparban a munkaverseny-mozgalom elsősorban a termékek külkereskedelmi versenyképességének fokozásá­hoz, a lakossági és a termelői fogyasztás igényeinek jobb kielégítéséhez, a megmunkálás minőségének javításához, a munkaidő jobb kihasználásához (indokolt esetben a mű­szakszám növeléséhez) a munka termelékenységének eme­léséhez, az önköltség csökkentéséhez járuljon hozzá. i z építőipari dolgozók munkaversenye ezen túlme- /l nőén segítse az építkezések határidőre történő befejezését, javítsa a kivitelezői munka minősé­gét. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a munka­verseny a korszerű termelés- és üzemszervezési formák al­kalmazását, az erő- és munkagépek komplex felhasználását és jobb kihasználását szolgálja. A közlekedés, a szállítás és a szolgáltatások területén a munkaversenynek elő kell segítenie az igények pontos, kulturált és jó minőségű ki­elégítését. A kiskereskedelemben a munkaverseny fő cél­ja: rendszeresen megújított, ésszerű készletekkel megfelelő áruválaszték biztosítása, a fogyasztók igényeinek kielégítése és a kiszolgálás gyorsítása, a fogyasztók iránti figyelmes­ség javítása. A feladatok sokrétűek, és állandóan szaporodnak. De a munkahelyeken már differenciálódnak; különböző ter­mékekben és vállalásokban öltenek testet. S hogy eze­ket a dolgozó magáénak érezze, ahhoz nem elég a tenni­valók puszta felsorolása. Gyakori jelenség, hogy ezek szem­pontokká merevednek. Pedig, ha ezekből elhagynak egyet- egyet még nem dől össze a világ E ízért kell a pártszervezeteknek is szem előtt tarta­niuk, hogy nem elegendő csupán a vállalati hasz­nosságból kiindulni a versenycélok meghatározá­sakor. Nemcsak az értékelésnél, hanem már a tartalom ki­alakításánál kell megtalálni a versenyző ember érdekelt­ségét, más szóval a termelő és a fogyasztó azonosságából eredő igényeket. Hétköznapi egyszerűséggel — és nagyvo­nalúsággal — lehet és kell érzékeltetni a munkaversenyben az ésszerűbb gazdálkodás, a jobb minőség, a művelődés, az emberibb élet kiteljesedésének eszközét, amely nem csupán az irodákban megfogalmazott vállalási szempont! A verseny több formája közül legjelentősebb a szocia­lista brigádmozgalom. Múltja, jelene, jövője egyaránt in­dokolja, hogy megkülönböztetett törődés övezze. A szocia­lista brigádok — mint azt a legutóbbi országos tanácskozás is tükrözte — az üzemi, társadalmi élet fontos tényezői. Mégis indokoltnak látszik a figyelmeztetés: a versenymoz­galom nem csupán a szocialista brigádokból áll! Nem volna helyes, ha a vállalat gazdasági és politikai vezetői figyel­men kívül hagynák a céljaiban szegényebb, de nem kis erőt jelentő egyéni versenyzőket, munkabrigádokat. A verseny ma már nem százalékok hajszolása. Életünk, munkánk fontos eleme: megsokszorozza a termelés ered­ményeit, növeli a munkáskultúrát, alakítja a szocialista em­bertípust. Mi lehet ebben a pártszervezetek, a kommunis­ták szerepe? r findenekelőtt a példamutatás a munka minden te­rületén. A személyes anyagi ösztönzésen kívül a legtöbbet a meggyőző szó ereje tehet. A harc a vállalások realitásáért, hogy a vállalati tervcélokkal össze­hangolt legyen a versenyben résztvevők igyekezete; a küz­delem az örök veszély, a sablon, a formalitások ellen. így válik a verseny valóban pótolhatalanná, nélkülöz­hetetlen erővé. Küszöbön az őszi betakarítás Rekordtermés kukoricából A megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya helyettes vezetőjének nyilatkozata Dunántúlról még nem ér­kezett haza valamennyi kombájnunk, gépszerelőnk, és máris újabb erőpróba előtt áll mezőgazdaságunk. Gondos és alapos előrelátás­sal, szervezéssel elő kell ké­szíteni az őszi betakarítást. Időben az első ebben a ku­korica betakarítása. Nem kevesebb is függ ettől, mint az 1973. évi szarvasmarha­program sikeres beindítása. Munkatársunk ebben a té­mában kért interjút Mezei Jánostól, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának helyettes vezetőjétől. — Megyénkben hány hek­tárról kell az idén betaka­rítani a kukoricát? — A búza után nagyság­rendben is a kukorica a leg­fontosabb növényünk. Az ál­lami gazdaságok nélkül 69100 hektár kukorica ve­tésterületünk van, amelyből 36.5 ezer hektár a közös gazdaságoké. A többi háztá­jin vetett. Az időjárás — bármennyire is mostoha volt más tekintétben — a kukoricának igen kedvezett. A nyári nagy esőzések után hamar kiheverte a másfél hónapos szárazságot, külö­nösen ott, ahol öntözték is a földet. A megfelelő agro­technika, a jól megválasz­tott vetőmag, a vegyszeres gyomirtás is hozzájárult, hogy hektáronként 40 mázsa körüli rekordtermésre szá­mítunk, jobbra, mint tavaly. — A jó termés, a maga­sabb termésátlag mindjárt a betakarítás jó előkészíté­sét. „ szükséges gépi és kézi erők megfelelő tervezését és szervezését is igényli. — Igen, hiszen a számok­ból látható, hogy milyen óriási érték vár betakarí­tásra. A legfontosabb, hogy gyorsan és jó minőségben végezzék el ezt a nagy mun­kát gazdaságaink. Fontos takarmány a kukorica, be­takarításának mennyiségétől és minőségétől függ, hogy mennyi tejet, húst termel az állat. Az előbb említet­tem, hogy közös gazdasá­gainkban hány hektár ter­mése vár betakarításra. Hadd legyen teljes a kép, ehhez hozzá kell venni a már megkezdett betakarítást, mintegy 10 ezer hektár siló- kukoricáét. — Milyen műszaki felké­szülést igényel a kukorica betakarítása, van-e elég gép hozzá? — Reméljük, hogy győz­zük gépekkel, bár a termés igen nagynak ígérkezik. Ter­melőszövetkezeteink rendel­kezésére áll mintegy 3700 traktor, 4500 pótkocsi. 600 tehergépkocsi. Van 208 ku­koricaadapter, több mint 100 csőtörő, 400-nál több silózó­gép, 60 szárítóberendezés és 300 ventillátoros szárító. Az AGROKER-nél most is vá­sárolható szovjet gyártmá­nyú nagyteljesítményű sze- mestermény-szárító és egyéb betakarítógép is. Ott. ahol a szükséges gépeket nem tud­ják beszerezni, jónak tart­juk, ha úgy segítenek egy­máson, mint a búza, aratá­sakor. Ilyen ügyben már jó, ha most megkeresik egy­mást a gazdaságok. — Mikor kezdődik a be­takarítás megyénkben? — Már szeptember első felében. Az elvetett fajták közül ugyanis 12 ezer hek­táron korai érésű kukorica van. A fajták zöme közép­es késői érésű. Mégsem ko­rai azonban n betakarításról beszélni, hiszen az idei ara­tás jó szervezése igazolta az előrelátás hasznát A szö­vetkezetek mellett készülő­dik a Gabonafelvásárló és Feldogzó Vállalat is. Májusi morzsoltban számolva mint­egy 4.5 ezer vagon kukoricát vesz át a gazdaságoktól. — Mit tanácsol most az előkészítés, szervezés ide­jére? — Felhívnám a szövetke­zetek figyelmét arra, hogy a kukorica betakarítása azért is fontos. mert közeleg a búzavetés ideje. Elsősorban ott kell a betakarítást mi­előbb megkezdeni és elvé­gezni, ahová búzát akarnak vetni. Ezen a nyáron — ép­pen az esőzések miatt — sok takarmány tönkrement. A kukorica gyors betakarítá­sával most a szarvasmarha­állomány 1972—73. évi ta­karmány-szükségletét is biz­tosítani tudjuk. Itt monda­nám el azt is, hogy kuko­ricából (de ugyanígy van a cukorrépa és a rizs is!) a szokottnál nagyobb mennyi­séget várhatóan nehéz idő­járás közepette kell betaka­rítani. Ezért minden tsz-nek betakarítási program készí­tését javasoljuk, amely tar­talmazza a gépi és élőmun­ka szükségletet, s a szüksé­ges intézkedéseket a hiány­zó kapacitás pótlására. Ezek­ben a tervekben is gondolni kell az emberek egészségé­nek, épségének védelmére. — A nagy termés tárolása bizonyára nem lesz könnyű feladat. — Ilyen nagy termés fo­gadására, szakszerű tárolá­sára nem minden gazdaság­ban vannak jól felkészülve. Ezért javasoljuk a szövetke­zeteknek, hogy a MEZŐGÉP Vállalatnál rendelkezésre ál­ló kukorica-tárolásra alkal­mas vasvázas szerkezeteket nézzék meg, s anyagi lehe­tőségeikhez mérten vásárol­janak ilyeneket. Legalább annyira fontos a termény zárt tárolása, mint a beta­karítás jó megszervezése. El kell kerülni a szabadban való tárolást. megmenteni, ami megtermett. — Végezetül: tudomásunk szerint néhány helyen al­kalmazzák a kukoricater­mesztés korszerűbb módsze­reit — öt szövetkezet szek­szárdi zártrendszerű kuko­ricatermesztést alkalmaz. Itt a betakarítás a lehető leg­jobban szervezett. Jövőre a bajai zártrendszerű termesz­tést is bevezetésre ajánljuk szövetkezeteinknek. Amel­lett. hogy a termésátlag jobb lesz a megyeinél, a betaka­rítás szervezése is megfon­toltabb, biztosabb a zárt rendszerekben — mondta befejezésül Mezei János. S. J. A koordinációs jog Publicisztika a pártszer­vezetek és a gazdasági vezetés irányító munká­jának összehangolásáról Lovasbajnokság Képes beszámoló a jász- boldogházj eseményről 3. oldal Üj arcok a színházban Portrévázlatok a Sziglige­ti Színház új művészeiről Csárdás Lublinban Beszámoló a Glusk szol­noki sikeréről 4. oldal Müncheni olimpia ’72 Kiküldött tudósítónk je­lenti Olimpiai naptár A vasárnap és a hétfő programja A rádió és a tv közvetí­tése. 5. oldal Érettségi találkozó jutalma Messze a kövesúttól 6. oldal Delta és társai 7. oldal Üj szelek fújnak Zakopánéban Népszavazás a nyugati „demokráciákban” 8. oldal A gátak elleni háború Lin Piao titokzatos halála A „forró ősz” küszöbén 9. oldal Hfl:i K — TUDÓSÍTÁSOK — HlRBK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍRÜK Szobor Kisfaludy Sándornak Veszprém megyében ké­szülnek Kisfaludy Sándor költő, a magyar nyelvű szín­játszás nagy pártfogója szü­letése 200. évfordulójának megünneplésére. Ez alkalom­ból R. Kiss Lenke veszprémi szobrászművész megformálta a költő mellszobrát, amelyet bronzba öntve Kisfaludy Sándor szülőhelyén, Süme­gen állítanak fel idén a gim­názium épülete előtt. Arany- és bronzérem A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Kiállításon és Vásáron a Mczőgépfejlesztő Intézet által tervezett és a törökszentmiklósi MEZŐGÉP Vállalat által gyártott bo­rászati üzem technológiai be­rendezés gyártása és szere­lése aranyérmet, míg az előbbiek tervezésében és gyártásában előállított VI- NORO típusú szőlőzúzó és bogyózó gép bronzérmet nyert. Kedvezményes őszi üdülés A visszatért napsütés is­mét kellemes üdülést ígér a Balaton-partján, annál is inkább, mert az IBUSZ idén is csökkentett árakkal kínál kedvező feltételeket a pihe­néshez. Szeptember 1. és szeptember 30. között a ba- latonföldvári és a siófoki motelben, a balatonszéplaki és a szántóéi Turing Hotel­ben személyenként 62 forin­tért kapható szoba. Az el­múlt évekhez hasonlóan az utószezon slágere várhatóan az IBUSZ „öt napot fizet, hetet nyaral” akciója lesz. Lottó tárgynyeremény­sorsolás A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság hétfőn, Münnich Ferenc utcai központjában rendezi a lottó augusztusi tárgynyeremény-sorsolását. A húzáson a 34. játékhét szelvényei között összesen 1014 tárgynyereményt sor­solnak ki. Matematikusok vándorgyűlése Négynapos tanácskozás után szombaton befejeződött a Bolyai János Matematikai Társulat Debrecenben meg­tartott jubileumi vándorgyű­lése. Az ország minden ré­széből csaknem 450 mate­matikus vett részt a vitá­ban. Nyolc szekcióban mint­egy száz előadás hangzottéi. Román mezőgazdasági küldöttség Budapesten Ion Ceausescu román me­zőgazdasági, élelmiszeripari és vízügyi miniszterhelyettes vezetésével mezőgazdasági küldöttség érkezett hazánk­ba. A küldöttséget a Feri­hegyi repülőtéren Váncsa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes fogadta. Ott volt loan Cotot, Románia budapesti nagykö­vete. Megtekintették a Nem­zetközi Szőlészeti és Borá­szati Kiállítást és Vásárt, majd felkeresték a Mezőgaz­dasági Múzeumot. Nemzetközi könyvtáros tanácskozás Szombaton a Magyar Tu­dományos Akadémián ülést tartott a Könyvtáros Egye­sületek Nemzetközi Szövet­sége (IFLA). A hétfőn kez­dődő konferencia nyolc na­pos megbeszélésének fő té­mája az „Olvasás a változó világban”. A viták kiinduló­pontjául szolgálhat az a nyugati hipotézis, amely az olvasás válságáról beszél, s egyenesen az „olvasási kor­szak” végét jósolja. Ezzel el­lentétben áll az a tény, hogy a szocialista országokban a kiadott művek száma — 1938-hoz viszonyítva — há­rom és félszeresére, a pél­dányszám pedig csaknem öt- szörösáre emelkedett. A jelentős nemzetközi ren­dezvény alkalmából kiállí­tás nyílt a várban a legújabb magyar könyvtermelésből, a KGM Műszaki Tudományos Tájékoztatási Intézet pedig külföldi kiállítók részvételé­vel könyvtár- és információ- technikai bemutatót rendez. Üj konfekció-méretek Milyen konfekció-méretek felelnek meg leginkább nap­jainkban a hazai vásárlók testalkatának, termetének? — E kérdés eldöntésére a Könnyűipari Misztérium megbízásából új mérettáblá­zatot dolgozott ki a férfi-.' női és gyermekruházatra a Divattervező Vállalat. Az új mérettáblázatok ösz- szcállításához felhasználták a KGST 54 600 férfi-, női és gyermek-testalkatról felvett 3 276 000 adatát és 53 000 kü­lönböző korú, alkatú honfi­társunkról készült 1 850 903 méretadatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom