Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-25 / 200. szám

1972. augusztus 25. 6ZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Lakások és építtetők 3. Ugyanolyan lesz, mint a Sótiéké, de az idei árakon már 224 ezer forintba került volna, ha szövetkezet építi. Ezért fordultak a tanács költségvetési üzeméhez, amely olcsóbb megoldással vállalta a kivitelezést. Ki­sebb egységáru építőanyag­ból: üreges kohósalak-blokk­téglából húzta fel a falakat, s több ezer forint értékű sa­ját bedolgozást is lehetővé tett. így a tetemes földmun­kát valamint a födém alsó és felsó deszkázását Balláék — családi alapon — maguk végzik el. Csupán ezzel ki­lencezer forintot takaríthat­nak meg. Olyan mértékben csökkenthetik így a költsé­geket. hogy a kedvezményes pedagóguskölcsön (140 ezer forint) kereteit nem lépik túl. Az építkezésnek ez a mód­ja — megfelelő szakmai irányítással — hasznos egyé­nileg és társadalmilag is. Ez utóbbit a lakásépítő szövet­kezetekről szóló jogszabály is kifejezésre juttatja. Szer­vezeti keretet nyújt arra, Egymást kizáró szabályok Szigorú előírás, hogy ide­genek nem tartózkodhatnak az építkezés területén. Ami ott történik, azért a kivite­lező felel, tehát érthetően ragaszkodik, nyomós indok­kokkal (társadalmi tulajdon védelme, biztonságtechnikai fegyelem, felelősség stb.) sza­bály betartásához. Nem csu­pán a pénzintézeten múlik tehát — sok más körülmé­nyen is —, hogy a gyakor­latban miként hasznosíthat­ják, s hogy egyáltalán ki­használhatják-e a társulok, szövetkezők és munkáltatóik, a forintjukon túl rendelke­zésre álló „bedolgozási” le­hetőségeiket. M. I. FALURÓL FALURA Minden előzetes terv nélkül, csak úgy ötletszerűen megnéztük megyénk néhány falujában, milyen ott az áruellátás. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy az alapvető élelmiszerekből — kenyér, tej, cukor, zsír, hús — van-e elegendő és rendszeresen kaphatók-e. Érdeklődtünk más árucikkek iránt is. Tiszabőn elégedettek hogy a szövetkezők saját maguk közvetlenül is részt vehessenek otthonuk építé­sében, és hogy a munkaadók anyagilag támogathassák eb­ben dolgozóikat. Kár, hogy a pénzügyi sza­bályozás bizonyos akadályo­kat gördített ez elé. A szol­noki Mezőgazdasági és Gép­gyártó és Szolgáltató Válla­lat például többféleképpen is elő kívánta mozdítani dol­gozóinak Gerle utcai társas­házépítését. A szándék azon­ban meghiúsult, mert a tár­sulok csak azzal a feltétel­lel kaptak teljes összegű épí­tési dotációt, hogy ők is és a vállalatuk is tétlenül kivár­ták, míg a ház felépül. Az állami hozzájárulásnak a múlt év június 30-ig érvé­nyes szabályozása e tétlen­ségre „ösztönzött” — a KISZ-lakásépítési akciók so­rán is. Hasztalan igyekeztek a fiatalok részt vállalni haj­lékuk építésében — akár földmunkával, akár más mó­don — a dotáció kikötései keresztezték törekvésüket. Nemcsak a MÉZÖGÉP- társasház, hanem a me­gyénkben már megkezdett lakásépítő-szövetkezeti házak példája is arról tanúskodik: többnyire korlátozottak a le­hetőségek a bedolgozásra. Pedig ezt a jogszabály — mint említettük — szerve-j zett főtanában is lehetővé teszi. .Más jogszabály, más előírás viszont kifejezetten megtiltja. Pedig társadalmi­lag hasznos és egyénileg is előnyös volna elhárítani minden akadályt az elől, hogy az ányagi teherviselést könnyítő bedolgozás gyakor­lati lehetőségei biztosítottak legyenek valamennyi szövet­A közkedvelt polipack csomagolású tejből naponta 200 ezer zacskót töltenek meg a Tejipari Vállalat rákospalo­tai üzemegységében Az állami oktatás további ej feszt és érői tár «vált a kormány Szóbeszéd és valóság Hosszú idő óta különböző, megalapozatlan hírek szál­lingóznak a III. számú, köz­ismertebb nevén vízügyi iro­daházról, amely Szolnokon, a Ságvári körúton épül. „Jól értesültek” szerint ezt a nagy érdeklődéssel kísért építkezést eredetileg 22 eme­letesre tervezték, de közben elfogyott a pénz, egyes vál­lalatok irodái pedig a magas bérleti díjak miatt nem köl­töznek be. Ezért az iroda­épület nem a korábbi ter­veknek megfelelő magassá­gú, hanem mindössze 17, 18 esetleg 19 emeletes lesz. Az építkezés lebonyolítója a Szolnok megyei Beruhá­zási Vállalat. Szigeti Ede fő­mérnöktől arra kértünk vá­laszt. hogy mi a valóságos helyzet. — Fogalmunk sincs, hogy honnan erednek ezek a kó­sza híresztelések — mondot­ta, miközben elővette és megmutatta az évekkel ez­előtt készült tervet. — Nincs semmi változás az építkezés­ben, minden az eredeti terv szerint készül. A hivatalo­san hármas számú nevet vi­selő irodaházat tizenkilenc szintesre terveztük. Ebből ti­zenhat a hasznos, három pe­dig a szerelő és a gépszínt. — Milyen szaakszánál tart jelenleg az építkezés? — Az építők elérték a ti­zenhatodik szintet. A ter­vek szerint még az idén tető alá kerül az új irodaház és 1974 végén adják át a ren­deltetésének. Tiszabőn az ÁFÉSZ 11. számú élelmiszerboltjában friss, ropogós, szép magas kenyerek sorakoztak a pol­con. Reggel kilenckor még zacskós tejet is lehetett kap­ni. Sokan voltak a boltban, Öllé László vezetőnek alig volt lélegzetvételnyi ideje, de szakított néhány percet a beszélgetésre. — Az alapvető élelmisze­rekből nincs hiány, amit megrendeltünk, pontosan megkapjuk — mondotta. — Szalámiból, elsősorban a száraz töltelék áruk közé tartozó gyulai kolbászból vi­szont lehetne több is. Vá­kezőnek. Annál is inkább, mert a magánlakás-építésnek ez a formája nemcsak a leg­újabb, hanem — általános megítélés szerint — a leg­ígéretesebb is. Megyénkben eddig több mint 900 lakás felépítésére 15 szövetkezet alakult. To­vábbiak létrehozására is me- gyeszerte fokozott érdeklő­dés tapasztalható. A lakás­építő szövetkezet tehát a legbiztatóbb út a kibonta­kozáshoz: hogy tudniillik minél több lakás épüljön, többszintes kivitelben, kellő műszaki színvonalon. Elhárítható akadályuk A gazdasági ösztönzők és az árak elsősorban az össze­fogásban, a társasházi épít­kezésben teszik érdekeltté a családokat. A társulok szá­mára is a telepszerű építke­zés az előnyösebb, mert ily módon részük lehet a teljes szociálpolitikai kedvezmény­ben. A magánerő kiegészíté­sének feltételei ugyancsak az összefogás útján élhetőb­bek el. Végül is megvan arra a le­hetőség. hogy a magánlakás­építésben elérjük, hogy a negyedik ötéves terv idősza­kában ily módon tíz és fél­ezer lakással gyarapodjék a lakosság. Az új körülmények — mint szó esett róluk — nem kevés gondot okoznak az építtetőknek. A nehézsége­ket helyileg, az építkezők és a kivitelezők érdekeinek jobb egyeztetésével, hatéko­nyabb együttműködésük ré­vén lehet és kell is elhárí­tani. Az természetesen a nép­gazdaság teherbíró képessé­gétől függ, hogy mikor, mi­lyen mértékben növelhetők az állami kedvezmények. Remélhetőleg olyan központi intézkedésekre is sor kerül majd, amelyek a meglevő ellentmondásokat fokozato­san feloldják és ezzel to­vább fokozzák a lakosság építkezési kedvét. (Vege) sárlóinkat általában ki tud­juk szolgálni. A vas-műszaki boltban lel­tároztak, a húsbolt pedig zárva volt, így a tanácsnál Iharos Istvánná vb-titkártól érdeklődtünk. t— A húsellátás jÖ, nem­csak azért, mert sokan ne­velnek baromfit, hanem ser­téshús is van bőven és jó a választék is. A zöldség és gyümölcs kínálatra sincs pa­nasz. Kielégítő a vas-mű­szaki bolt választéka is. Egyedül a permetező vegy­szerekből volt hiány. Ná­lunk sok a zárt gyümölcsös­kert és a permetezés idején akadozott az ellátás. Á TAmSIBRIGÁD ÍMEPLÉSE Szolnokon, a Zagyva­parti lakótelep tízemeletes házaiban az ezredik la­kást is felépített Tamasi Mihály panelszerelő szoci­alista brigádja. Ebből az alkalomból tegnap ünnep­ségen köszöntötték- őket a város és a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat vezetői. A Munka Érdem­rend bronz fokozatával ki­tüntetett Tamasi Mihály vezetésével Q tizenként ta­gú kollektíva eddig három­szor érdemelte ki az arany- koszorús szocialista brigád címet. A brigádot a városi ta­nács végrehajtó bizottsága Szolnok címerének plakett­jével. tagjait pedig a cí­merről készült jelvénnyel jutalmazta meg­Gváríálotfaláson Tegnap Jászberénybe. a Hűtőgépgyárba látogatott az Egerben megrendezett hűtőgépgyártási kongresz- szus mintegy 300 résztve­vője. A neves hűtősépayár- tási szakemberek é<j kuta­tók — köztük több mint 80 külföldi — megismer­kedtek az üzem munkájá­val. és elismeréssel nyilat­koztak a Hűtőgépgyárról. A vendégek délután megtekintették Jászárok- szálláson a gvár épülő te­lepét. Mezőgazdasági egészség­ügyi napok Szolnok megyében A Vöröskereszt, a megyei tanács, a Jászsági és Kö- zéptiszavidéki Termelöszö-' vetkezetek Területi Szövet­sége, valamint az állami gazdaságok megyei főosz­tálya szeptemberben me­zőgazdasági egészségügyi napokat rendez Szolnok me- . gyében. Az ünnepélyes megnyitót az országoshírú tiszaföldvári Lenin Ter­melőszövetkezetben tartják. Egészségügyi rendezvények a hónap folyamán mintegy húsz községben,,lesznek. nasz, töltelék áru azonban lehetne több. Kielégítő a zöldség- és a gyümölcs­ellátás is, a vas-műszaki cikkekből pedig nagyvárosi a választék. Jó kereskedő vezeti a boltot. A ruházati boltban már ingadozó a vá­laszték. Tüzelő is van. Egy­re jobban terjed az olaj- fűtés, nyáron pedig sok he­lyen gázzal főznek. Van ele­gendő fa, szén és fűtőolaj. Néha kifogásolható a ke­nyér minősége. TÜZÉP telep kellene Puszta- taskonyban Szekeres János a puszta- taskonyi lakos így panaszko­dott: — Mintegy harminc—har­mincöt család tért át a fű­tőolaj tüzelésre, de a falu­ban nincs TÜZÉP-telep. Ha valaki olajat, szilárd tüzelő­anyagot, vagy építőanyagot akar vásárolni, akkor csak a környező községekben, Abád- szalókon. Kiskörén, több ki­lométer távolságról szerez­heti be. Már tanácsülésen is kértük, hogy ízesítsenek egy telepet. Az ÁFÉSZ ve­zetői azt mondták, hegy ke­resik a megoldást, de ennek már másfél éve. Ezen a helyzeten változtatni kellene. (Hírmagyarázat) Az állami oktatás tovább­fej lesztésének kérdéseit a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottága elemzően értékelte és ez év júniusában iránymutató ha­tározatot hozott a feladatok megoldására. Az állami oktatás tovább­fejlesztését szolgáló intéz­kedéseknek, illetőleg azok tervezeteinek kialakítása az érdekelt minisztériumok részéről hosszabb távú, ösz- szehangolt munkát kíván, ezért a végrehajtás tervsze­rűsége érdekében meg kel­lett határozni az egyes fel­adaton; időrendjét. A Minisztertanács által el­fogadott ütemterv azokat az elsődleges feladatokat jelöli meg, amelyeket — kimunká­lás után — ez év második felétől 1975 végéig kell a kormány elé terjeszteni. A A KGST országokkal az utóbbi időben 42 gyártássza­kosítási és 18 kooperációs egyezményt írtak alá ma­gyar minisztériumok, illetve vállalatok — mondotta csü­törtöki sajtótájékoztatóján Udvardi Sándor külkereske­delmi miniszterhelyettes, aki a termelésfejlesztés és a kü- kereskedelem kapcsolatait elemezte. Különösen jelen­tősek a Szovjetunióval kö- . tött megállapodások és egész sor újabb tárgyalás folya­matban van, amelytől to­vábbi szakosítási és koope­rációs megoldások várhatók. Nem szocialista országokkal is egyre erőteljesebben bő­vítjük termelési és piaci együttműködésünket, a koo­perációt. A miniszterhelyettes ez­után többek között arról szólt, hogy központi fejlesz­tési programjaink is nagy segítséget nyújtanak kivite­lünk fokozásához. Számítás- technikai eszközökből pél­dául a 4. ötéves terv idősza­kában 142 millió rubel ér­tékűt szállítunk más orszá­gokba. A hosszúlejáratú megállapodások azt is le­hetővé teszik, hogy fejlődő közúti járműiparunk 1975- ben már 9080 autóbuszt ex­portáljon a szocialista or­szágokba. Ez a mennyiség már nagyobb lesz. mint a kibővült Közös Piac orszá­kormány által jóváhagyott ütemtervben többek között olyan kiemelt témák szere­pelnek. mint a középfokú oktatási intéz­mények, továbbá a főha­tósági, ágazati és tanácsi szintű irányítás fejlesztésé­nek egyes kérdései, — a pedagógiai tudományos ku­tatás fő irányainak meg­határozása. a szakmunkás- képzés korszerűsítése, a pe­dagógusok képzési és to­vábbképzési • rendszerének továbbfejlesztése a munkaviszony melletti is­kolarendszerű továbbtanulás ösztönzése s az iskolahálózat fejlesztési tervének elkészí­tése. A kormány úgy határozott továbbá, hogy ki kell dolgoz­ni az érvényben lévő jogsza­bályok szükséges módosítá­sát. gainak jelenlegi együttes autóbuszexportja. Az alumí­nium hasznosítását célzó fej­lesztési programunk nyomán az eddiginél jóval több alu­míniumipari készterméket, hordókat, szifonokat. ajtó- és ablak-kereteket exportál­hatunk a többi között tő­kés országokba is. Udvardi Sándor ezután azzal foglalkozott, hogy ha­zánk nyersanyag és energia- hordozó igénye gyorsan emelkedik. A többi szocia­lista országban ugyanez a helyzet, s szinte valamennyi ország elhalmozza nyers­anyagrendeléssel a Szovjet­uniót. A szovjet nyersanyag­kitermelés mindinkább ki­terjed olyan területekre, kü­lönösen Szibériára, ahol a kitermelés feltételeként elő­zőleg meg kell teremteni a közlekedési hálózatot, az in­frastruktúrát. A fogyasztási cikkeket gyártó magyar iparágak vi­szonylag fejlettek. Szükséges azonban az import, hogy ez­zel is bővüljön a választék és verseny alakuljon ki a hazai és a külföldi közszük­ségleti cikkek között. Nagy a jelentősége a többi szocia­lista országgal kialakult vá­lasztékcsere forgalomnak, amelv immár a közszükség­leti cikkek össz-forgalmának tíz százalékát érte el. A ha­zai ellátást szolgálják kü­lönféle licenc vásárlások isj Megnyugtató volt, amit útunkon tapasztaltunk. Általá­ban elégedettek az emberek. . Taskonyban panaszkodtak. Jogosan. (Pi) Negyvenkét gyártásszakosí­tási és 18 kooperációs egyezmény Családi alapon Mint már utaltunk rá: a költségek csökkentésére — főképp a családiház-építők- nél — mind általánosabb a saját erő, a rokoni, baráti összefogás bevetése, részle­gesen, vagy teljeskörűen. Részleges megoldásként a pedagógus Balla-házaspár is a bedolgozást választotta. Tető alatt már a házuk a jászapáti KISZ-lakótelepen. TIszaburán som panaszkodtak Az abádszr.lóki ÁFÉSZ 16. számú tiszaburai élelmiszer- boltjában Cseppentő Gábor- né vezető ugyancsak elége­detten beszélt az ellátásról. Gyulai kolbászból és télisza­lámiból azonban hiány van. Márciusban kaptak 20 kilo­grammot. azóta semmit, hiá­ba rendelnek. Vörös Sándor vb-titkár-vi­szont mindjárt egy háziasz- szonyt vezetett be. Mondja el ő a véleményét az ellá­tásról, elvégre jobban tudja. Szabó Józsefnéval sorba vettük a dolgokat: — Az alapvető élelmisze­rek kaphatók, arra nincs pi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom