Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-25 / 200. szám
A MEGYEI PÁ RtBIZ OTTS ÁG É S A ME G Y El T A N Á C S LA P J A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 80 FILLÉR XXIII. cvf. 200. sz. 19721 aug. 25., péntek. Legendák és jövedelmek T TFolt a termelőszövetkezeti mozgalomnak olyan idöIX szaka, amikor a termelőszövetkezetek többsége igen keveset tudott fordítani a személyes jövedelemre. Bizonytalan volt akkoriban, hogy az év végén mennyi jut a tagoknak. Megtörtént az is, hogy a zárszámadó közgyűlésen a vezetőség kénytelen volt közölni: a tagok tartoznak a szövetkezetnek, pedig év közben alig kaptak valamicske előleget a közösben végzett munkájukért. Természetesen az elnökök és más beosztású vezetők is nehéz anyagi heilyzetben voltak abban, az időben. Rengeteget dolgoztak, gazdasági munkájuk mellett társadalmi, politikai feladatokat is elláttak, mint ma is, de sokkal rosz- szabb körülmények között. Ez főként az érdekeltek számára volt akkoriban téma, a közvélemény számára kevésbé. A népgazdaság más területein dolgozó emberek nem igen hasonlították össze saját keresetüket a termelőszövetkezeti elnökével. S ki tud akár egyetlen olyan esetről, amikor más foglalkozású ember javasolta valamilyen fórumon, hogy szüntessék meg a szembetűnő aránytalanságot a termelőszövetkezeti tagok, vezetők és a jobban fizetettek keresete között? hatvanas évek közepe óta élénk érdeklődés kí- Jr*1 séri a termelőszövetkezeti vezetők jövedelmének alakulását. Pontosan azóta, hogy pártunk politikájának egyik kiemelkedően nagy eredményeként biztonságossá vált a megélhetés az erős és a közepes termelőszövetkezetekben. Rendszeresen, havonta fizetnek előleget a teljesítmények alapján, s ha eredményes a gazdálkodás, akkor az év végén megkapják a tagok a már felvett előleg és a részesedés közti különbséget, sőt. nyereségrészesedéshez, prémiumhoz is juthatnak, ha jól dolgoztak. Persze, az irányító beosztásúak, köztük az elnök is. Ne vonakodjunk a megállapítástól: történelmi érdeme pártunknak, társadalmunknak, hogy a termelőszövetkezeti tagok jövedelme országos átlagban most már eléri a munkások és az alkalmazottak jövedelmi átlagát. Ami az élet- színvonalat illeti, abban még vannak különbségek, hátrányosabb a termelőszövetkezetekben, dolgozók helyzete, mert csak fokozatosan valósulhat meg a város és a falu, az iparban és a mezőgazdaságban dolgozók életviszonyainak már régen célul tűzött közelítése. M i az oka annak, hogy az utóbbi években mégis elég gyakran lehetett hallani olyan véleményt, amely szerint túlságosan nagy a termelőszövetkezeti tagok jövedelme, a vezetőkéről pedig szinte legendák születtek? A kérdés első részére az a válasz, hogy azért, mert a régebbihez képest valóban gyorsabban nőtt a tsz- tagok jövedelme, mint másoké. Ez különben, kézenfekvő dolog, hiszen másképpen nem lehetett volna kárpótolni az elmaradást. A vezetők jövedelmére is vonatkozik ez, de azzal kapcsolatban kialakult tévés megítélésben más tényező is hatott. Az tudniillik, ‘hogy csaknem minden megyében akadtak kivételek, olyan szövetkezeti vezetők, akik valóban indokolatlanul nagy jövedelemre tettek szert. Leggyorsabban ezeknek a híre terjedt el, az ilyenkor szokásos túlzásokkal és általánosításokkal. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa 1968-ban adott ki első ízben irányelveket a tsz-vezetők díjazására. Alapos vizsgálatok állapították meg, hogy a szövetkezetek nagy többsége helyesen alkalmazta az irányelveket. Tavaly 2400 tsz közül 43-ban lépték túl az irányelvekben rögzített felső határt. Kétségtelen, hogy bár az egészhez képest ez nem nagy szám, mégis sokat ártottak a termelőszövetkezeti mozgalomnak. Alkalmat adtak a már említett általánosításra. a ól tette a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, hogy a közelmúltban ismét állásfoglalást, irányelveket tett közzé, és meghatározta a termelőszövetkezeti vezetők jövedelmének felső határát. Nem egységesen, hanem mérlegelve, hogy mekkora a gazdaság, mennyit termel, s milyenek a működés minősítésére alkalmas egyéb tényezők. Kellett az állásfoglalás azért is, hogy ennek alkalmazása kizárjon minden lehetőséget a társadalmi feszültségek előidézésére és a szövetkezeti demokrácia megsértésére. Időszerű volt az irányelvek kiadása annak érdekében is, hogy a termelőszövetkezeti vezetők díjazása összhangban legyen azokéval, akik rokonterületen dolgoznak, s ebből a szempontból igazodása alapul szolgálhatnak. A TOT irányelvei szerint négy kategóriába sorolhatók a tsz-ek. Az elsőben az elnök alapmunkadíja 4000—6300 forint lehet, a negyedikben pedig 2700—4300 forint. Ehhez arányosítva szerepelnek az irányelvekben a többi vezető beosztású tagra vonatkozó díjtételek is. Az alapmunkadíjhoz legfeljebb 25 százalékos kiegészítő munkadíj (nyereség- részesedés, prémium) járulhat akkor, ha ennek a feltételei megvannak. Ha a tagoknak nincs kiegészítő részesedésük, akkor a vezetőknek sem lehet. A ki az irányelvekben foglalt mértéket túl akarja lépni, azt jogosan marasztalják el, és megérdemli. hogy a közösség határozottan fellépjen káros magatartása ellen. A termelőszövetkezeti tagságnak megvan a lehetősége arra, hogy betartassa a vezetőire vonatkozó irányelveket is. Sérthetetlen joga például, hogy a vezetők díjazására kidolgozott és a tsz-ében alkalmazott módszerek nyilvánosságát megkövetelje. Mégpedig úgy, hogy n,e különféle, számára nem érthető, nem elég világos utalásokat közöljenek vele, s ne előtte ismeretlen paragrafusokra, rendelkezésekre hivatkozzanak, hanem pontosan, összegszerűen és ellenőrizhetően meghatározott díjazási feltételekről, módszerekről tájékoztassák a szövetkezet tagságát. —s — p Az állami oktatás továbbfejlesztéséről tárgyalt a kormány m • Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott. A kormány a művelődés- ügyi miniszer előterjesztése alapján az állami oktatás fejlesztésével kapcsolatos feladatokról tárgyalt. Az oktatás továbbfejlesztése hosszabb tá-> vú és összehangolt munkát kíván, a végrehajtás tervszerűsége érdekében a kormány rögzítette a megoldandó feladatok időrendjét. Kijelölte azokat a feladatokat, melyeknek kimunkálását a népgazdaság erőforrásaival, valamint anyagi lehetőségeinek várható növekedési ütemével számolva, 1972 második félévétől 1975-ig kell döntésre bocsátani. A Minisztertanács meghallgatta a pénzügyiminszter és a külkereskedelmi miniszter együttes beszámolóját az állar mi visszatérítési rendszer alkalmazásának . tapasztalatairól. A Minsztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Felhívta a minisztereket hogy a hatékonyabb beruházást, a gazdaságosabb termék- szerkezet kialakítását, továbbá a gazdaságtalan termelés visszafejlesztését az állami visszatérítési szabályozó rendszerrel is segítsék elő. A pénzügyminiszter előterjesztésére a Minisztertanács elhatározta, hogy az Országos Takarékpénztár és az Állami Biztosító hatósági, illetve államigazgatási feladatait a jövőben az erre illetékea államigazgatási szervek — mindenekelőtt a Pénzügyminisztérium — látják el. A Minisztertanács egyidejűleg rendeletben újra szabályozta az Országos Takarékpénztár feladatkörét. Az Országos Takarékpénztár továbbra is a lakosság részére végez bankszolgáltatásokat, ellátja a tanácsi intézmények költségvetési és fejlesztési pénzeszközeinek kezelésével, hitelezésével járó banki feladatokat és a pénzügyminiszter által meghatározott egyéb bankszolgáltatásokat. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt Szocialista szerződésben vállalták Befejeződött a kunhegyes! vízgépészeti üzem rekonstrukciója ,.A Vízgépészeti Vállalat kunhegyesi gyáregységének rekonstrukciójában résztvevők: a Vízgépészeti Vállalat mint építettő, a Szolnok megyei Tanács Építési- és Szerelőipari Vállalata. Tervező irodája. Beruházási Vállalata, az abádszaló- ki Lenin Tsz. valamint a 'kunhegyesi tanács szocialista szerződésben vállalja, hogy az üzem fejlesztésével összefüggő létesítmények 1972. augusztus 20-ig elkészülnek.” A szerződést 1970. december 15-i keltezéssel kötötték. Azóta eltelt húsz hónap. Tegnap Kunhegyesen ismét összegyűltek a gyáregység bővítésében résztvevő vállalatok képviselői és a szocialista szerződésben vállaltak teljesítését értékelték. A Beruházási Vállafőmérnöke - többek kö- a következőket mondtat zött ta: — A Vízgépészeti Vállalat 1. számú gyáregységének rekonstrukciója befejeződött. A IV. ötéves terv közművesítési programjának egyik fontos beruházása határidőre elkészült. Az 1970. december 15-én kötött szocialista szerződés mozgósította a vállalatokat a hatékonv tervező és kivitelező munkára. Az építkezés a múlt év tavaszán kezdődött és az egy- behangol** jól előkészített munka eredményeként a rekonstrukció befejeződött, c augusztus 21-én megkezdődött a műszaki átadás. Az év elején felépült daraboló üzem és iparitanuló műhely után ezen a napon az ebédlő, víztároló, út és térburkolat átadására került sor. A háromajtós szerelőcsarnok technológiai munkái még ezután következnek és előreláthatólag szeptember végéig tartanak. Ezután a szerződés meg- ' valósításában közreműködő vállalatok képviselői megtekintették a műhelyt és a csarnokokat, megnézték a szerelők munkáját. Az ÉPSZER Vállalat dolgozói csaknem ezer tonna vasbetomelemet szereltek itt, s a felhasznált összes építőanyag súlya 14 ezer 350 tonna. Az összes elektromos vezeték hossza 8 ezer 700 méter. A gyártelep villamos energia igénye 1000 kilowatt lesz. A rekonstrukció mintegy 34 millió forintba kerül H. L. KÁDÁR JÁNOS LEVELE ERICH H0NECKERBEZ Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Jevclbcn üdvözölte 60. születésnapja alkalmából — Erich Honcckert, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkárát. Ma: Lakások és építtetők Faluról falura Halló, Dunántúl Rádió- és tv-műsor Az ifjúsági (örvény végrehajtásáról Az ifjúságról szóló törvény végrehajtásából adódó feladtokról, továbbá a pénzügyi tervek 1972. első félévi teljesítéséről tárgyalt tegnap JáSzárokszál- láson a nagyközségi tanács. A tanácskozás. amelyen részt vettek Tóth János és Szekeres László, a megyei pártbizottság titkárai, Fodor Mihály, a megyei tanács elnöke. Oláh János, a HNF megyei titkára és Szentesi László, a. járási hivatal elnöke, a tanácstagok szóbeli interpellációjával kezdődött, Tizenegy tanácstag emelkedett szólásra, valamennyien községük gondjairól beszéltek, a lakosság kéréseit tolmácsolták. Az interpellációk után új Tanácstag megválasztására került sor. Titkos szavazással Szekeres Lászlót, a meevei pártbizottság titkárát választották meg. Ezen a napon Jászfénv- szaruban a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága ülésezett, ahol ugyancsak az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény végrehajtásának helyzetéről, az ezzel kancsolatos feladatokról tárgyaltak. ttíKKh — TI DÚSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK Biszku Béla látogatása Hajdú-Bihar megyében Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön Hajdú-Bihar megyébe látogatott. Délelőtt Debrecenben, a megyei pártbizottság székhazában Karakas László, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta a megye politikai és gazdasági életéről. Délután Biszku Béla a megye vezetőinek társaságában a Magyar Gördülőcsapágy Művek debreceni üzemébe látogatott, majd megszemlélte az épülő Debrecent: a korszerű házgyári technológiával készülő lakásokat, lakónegyedeket. Magyar parlamenti delegáció utazott Finnországba Dr. Ortutay Gyula akadémikusnak, az / országgyűlés kulturális bizottsága, valamint az IPU magyar—finn tagozata elnökének vezetésével, tegnap — a finn parlament meghívására — magyar országgyűlési delegáció utazott egyhetes hivatalos, baráti látogatásra Finnországba, Szállodaátadás Dobogókőn Az ország egyik legkedveltebb kirándulóhelyén, Dobogókőn, csütörtökön felavatták a Nimród szállodát. Az új szállodában 66 kétágyas több három-négy ágyas turistaszoba. továbbá négy lakosztály várja a vendégeket. Éttermében százhúsz személy étkezhet, ezenkívül eszpresszója, sörözője és drinkbárja is van. Borkóstoló — borárverés Csehszlovák, osztrák, francia, holland, NSZK-beli, olasz, svéd és magyar kiállítók vesznek részt a pénteken a Mezőgazdasági Kiállítás Albertirsai úti területén megnyíló Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Kiállításon és Vásáron, amelyet az I. borvilágverseny alkalmából rendeznek meg Budapesten. A kiállításon a legkorszerűbb hazai és külföldi szőlészeti-borászati gépeket mutatják be. A vásár 600 négyzetméteres főpavilonjában megtekinthetik a borvilágversenyre benevezett bormintákat, valamint a szőlészeti és borászati témájú régiségeket, ezenkívül a nemzetközi szakkönyv-kiállí- tás anyagával is megismerkedhetnek a látogatók. A főpavilonban a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata képes levelezőlap-bemutatót is tart. A Bog-gazdasági Vállalat Trösztjének borkóstolóján a közönség bírálhatja a különböző italokat. A tröszt borárverést is rendez Tokajban, Badacsonyban, Tarcalon és Budafokon. A kiállításra vidékről felutazók részére a MÁV 33 százalékos utazási kedvezményt biztosít. Münchenben a magyar csapat 12 óra után öt perccel szállt fel az első IL—18-as különgép, majd tíz perccel később a második négymolo- ros gépmadár is a levegőbe emelkedett a magyar olimpiai csapat második csoportjával. Csütörtökön utaztak Münchenbe: az úszók második csoportja, a vívók, birkózók, kézilabdázók, kerékpárosok, röplabdázók, sportlövők, öttusázók, labdarúgók. A sportolókat Münchenben dr. Csanádi Árpád fogadta. Megkezdődött a 18. játszma Az izlandi Reykjavikban csütörtökön, magyar idő szerint 18.00 órakor megkezdődött a Szpasszkij—Fischer sakkvilágbajnokl döntő párosmérkőzés 18. játszmája. Ezúttal az amerikai nemzetközi nagymester játszott világossal. Királygyaloggal kezdett (e2—-e4), mire a szovjet világbajnok a c7—c5- ös nyitással a szicílici védelmet választotta. A játszma lapzártakor még nem ért veget. I
